Feliratok

Szegény Abramovicsok 1-2. rész

Adva van egy hitehagyott zsidó család napjaink Moszkvájában. Ők Abramonvicsék. Nem könnyű az életük, mert az egyik ősük - Haim Abramovics, a cipész - valamikor hatalmas bűnt követett el. És azután sem szállt magába, hanem úgy okoskodott, hogy az elkövetett bűnért a Mindenható a felelős. Nem csoda hát, hogy az áldás elkerülte ezek után nem csak őt, hanem a családját is. Nem véletlen, hogy leszármazottjai is istennélküli életet élnek. Küszködnek, küzdenek... de valami mindig visszatartja a boldogulásukat.
Napjainkban, Haim egyik leszármazottjának lehetősége lesz arra, hogy egy kis segítséggel, a család feletti átkot megtörhesse... Mert hát az Örökkévaló jó, és hűséges. Ha valakit kiválaszt valamire, akkor a választását nem bánja meg soha. A kiválasztott csetlik-botlik, időnként a Jó Pásztor botjával felé suhint, de az ügyeskedő csalóból végül becsületes Harcos válik. Mert megbánhatatlan az Ő elhívása.

A sorozat vígjáték, de még így is sokkal reálisabb képet mutat napjaink moszkvai realitásáról, mint amivel a magyar közvéleményt etetik a média(segéd)munkásaink. Bár valamivel jobb a helyzet, mint 2022 előtt volt, mégis rengeteg hoax-al van tele a magyar média. Így is, úgy is.
Fontos, hogy néhány szót ejtsünk az antiszemitizmusól is. Hiszen a humor nem csak szórakoztatásról szólhat, hanem bizony veszélyes fegyver is. Hiszen hamis szereotípiákat, helytelen előítéleteket terjeszthet, plántálhat a lelkek mélyében. Jelenleg virágzó zsidó kultúra van Moszkvában. Egyfajta vallási reneszánsz van az országban. A Szovjetunió megszűnésekor 4-5 millióra tették az oroszországi zsidók létszámát. A politikai helyzet megváltozásával legalább egymillió zsidó hagyta el az országot - és ezzel jelentősen átalakították az izraeli társadalmat is -, mégis napjainkban is 4-5 millióra teszik az oroszországi zsidó szervezetek az országban élő zsidók számát. Az antiszemitizmus ellen hatékonyan lép fel a jelenlegi orosz kormányzat - igen, a putyini hatalomról van szó -, és igazából az oroszok antiszemitizmusáról a nyugatiakban élő kép, már rég nem reális. Ezzel nem azt mondom, hogy nincsenek ott antiszemiták, mert vannak. Mindenütt vannak. Még olyan helyeken is van, ahol nincsenek zsidók. Mert az antiszemitizmushoz nincs szükség zsidóra. Az egy olyan vallás. Mármint az antiszemitizmus.
Az elmúlt 10-15 évben az erőszakos zsidóellenesség leginkább muzulmán elkövetőkhöz kapcsolható. (Mármint az OF-ben.) Október legvégén Mahacskalában helyi muzulmánok barátságosnak egyáltalán nem mondható csoportja várta az El-Al repülőgépén érkezőket. A nyugati mainstream  média - és itthon is - pogromnak nevezte az esetet. És az Oroszországban elfogadott antiszemitizmusról cikkeztek. Ezzel szemben az orosz belügyi alakulatok a zendülés napján letartóztatta a résztvevők egyharmadát. És a bunt megszűnt. Nem úgy Nyugaton. Nagy-Britanniában az ott betiltott és terrorszervezetnek tartott Hamasz mellett tömegek tüntettek, úgy hogy a hatalom a jogilag illegális antiszemita megmozdulást nem hogy nem tudta, de nem is akarta sem betiltani, sem feloszlatni. Az Izrael mellett tüntetőket viszont vegzálták. Na, most akkor a két állam közül melyik tűri el a muszlim antiszemitizmust? Az angol kormány belügyminiszterének a pozíciójába került, hogy bírálni merte a brit rendőrség munkáját, mivel képtelen a szigetország törvényeinek betartatására. Mahacskalában - amely Dagesztán fővárosa, és a lakosság döntő része muszlim ott - betartatták. Pedig, néhány évtizede a terrorizmus egyik fészke volt a köztársaság. De nem az csak az Egyesült Királyság az ahol képtelenek megvédeni a helyi zsidókat. Franciaország megsokasodtak az antiszemita indíttatású bűncselekmények. Mindez azért, mert október 7.-én a Hamasz és a gázai csőcselék vérengzést rendezett Izraelben, egy új holokausztot próbáltak elindítani. És az IDF és az őt fenntartó állam nem tűrte, tűri el ezt szótlanul. Hol is volt pogrom valójában? És hol tűrik el a betiltott pogrom"lovag"ok melletti szimpátiatüntetést? Vajon hol van a szólásszabadság határa? Miért kellene egyáltalán megvárni az első erőszakos akciót? Miért baj, ha egy államhatalom határozottan, és időben megszünteti a pogromveszélyt? Nem könnyű kérdések ezek. 
A COVID járvány előtt, ha bebarangoltad Moszkvát, akkor lépten-nyomon zsidó kulturális eseményeket hirdető plakátokat (is) láthattál. Ahogy egyes emberek öltözéke, esetleg öltözék kiegészítője utalt arra, hogy Ábrahám leszármazottjával találkoztál. Nyugodtan tehetett bárki ilyet. Az államhatalom nem tűri az uszítást, és a nemzetiségek elleni izgatást. Keményen fellépnek ellene. Nincs kettősbeszéd a hatalom részéről. Nincs olyan, hogy egyik nap a Chabadnak hízelgek, másnap Horthy-emlékezésen méltatom azt, akinek regnálása alatt zsidóellenes törvényeket hoztak, és hozzájárult százezrek haláltáborba küldéséhez. Putyin gond nélkül meggyújtja a hanukkai gyertyát Berel Lazarral. És utána se kezd el udvarolni az antiszemitáknak, vagy a neonáciknak. (Akkor gyorsan intézzünk el egy fideszes toposzt. A radikális iszlám ideológiája Oroszországban is megtalálható, nem csak a Közel-Keleten és Nyugat-Európában. Saria-rendőrség Moszkvában is van. Láthatóan. Persze, jóval visszafogottabb, mint pl. Londonban.  Az egyik tagjuknak van is fenn videója a YT-on, amin azt magyarázza, hogy kész meghalni a sarijáért, annak bevezetésért. A muzulmánoknak erős sérelemérzetük is van - az iskoláikban beléjük nevelik -, amit a középkori keresztesek Szentföldi tetteinek felemlegetésével szoktak felgerjeszteni. Amiről most írok, az nem olvasmányélmény, hanem személyes tapasztalat. Közeli - már-már - barátságba keveredtem egy mollah-hal. Szóval, számukra a kereszténység Istene nem a béke, a békesség, a szelídség Istene, hanem a Háború Istenének tartják. És ennek megindoklására hozzák fel a középkori keresztesháborúkat. Ugyanolyan csúnya dolgokat feltételeznek az európaiakról - mert hát szerintük mind keresztény- amilyen csúnyákat sokan feltételeznek róluk. Erről most egyenlőre ennyit. Ha valakit érdekel a téma... Szóval, az oroszországi muszlim vallási közösség bizonyos fokig befolyásolja Oroszország közel-keleti politikáját (is) - ahogy a zsidó közösség is -, és ez az amire azt azt mondta egy ókori próféta, hogy: horog a szájban.)
Úgy általában, az idegengyűlöletükről is hamis a nyugatiakban élő kép. Személyes tapasztalatom szerint, Moszkvában egyszerre nem fontos, és fontos a származás. Nem fontos, mert nem vágják egymás fejéhez, de fontos, és számon tartják. De nemigazán hozzák szóba. Végül is, Moszkva Európa legnagyobb városa, és emellett tényleg világváros. Soknemzetiségű, mint Babilon. (És nem csak jó dolgok - Ikarusz, Globusz konzervek - alapján alkotnak véleményt a magyarokról. Élénken bennük van, hogy mit tett az 1. magyar hadsereg a 2. világháború alatt Belorussziában. Erről jut eszembe! A Medúzára hivatkozva azt állítja sok hazai véleményformáló, hogy a  11. osztályos orosz történelem tankönyv szerint az 1956-os magyarországi felkelést fasiszták csinálták. A nevezett tankönyv - minden orosz tankönyv - beszkennelve fent van az interneten. Nem is egy helyen. Nem sokan vették eddig a fáradságot, hogy azt a néhány mondatot eredetiben elolvassák. Kicsit összetett mondatok vannak odaírva, de nem az, amitől harsogott a magyarországi média. Persze tudom, utánajárni valaminek strapásabb, mint propagandát szajkózni. Egyébként, a Medúzát betiltották az Orosz Föderációban, és azóta a Baltikumba tette át a székhelyét. Biztos hiteles hírforrás Oroszország tekintetében, ha Európa legrusszofób országában tevékenykedik. Érdemes lehet kritika nélkül elfogadni mindent, amit állít. Ja, nem. Mindenesetre kényelmesebb, mint hitelességre törekedni. Az olyan újságírói izé lenne. Olyan pulitzeres.)

Szóval, Haim lelke meglátogatja a leszármazottjait, mert szeretne bejutni a Nyugalom Helyére. Ő már tudja, hogy mit rontott el, és szeretné, hogyha utódja helyrehozná a dolgot. Mindenkinek jobb lenne. Persze, egy ügyeskedő életet kellene feladni a(z ük)unokának, ami nem megy könnyen. Meg kellene szabadulni a maffia szorításából is, mikor már a gengszterek majdnem elkapták az ember gigáját! Meg ott van a szembenézés a származással, meg hogy vannak akik elég előítéletesek, ám! Meg a család is nagy... Szegény Abramovicsok!
Előítéletek.
A PC nem fertőzte meg az orosz közbeszédet. Nem mindig konform számomra, ahogy viccelődnek. Például, van egy könyven a NHH-ról. Benne egy vicc Barack Obamáról (Egyáltalán miért került bele? A PC illusztrálására. De akkor is, ez a könyv 75-80 évvel ezelőtti eseményekről szól!) És ez a tréfácska, nekem sok. Nem ízléses. Ámbár szókimondó. Persze, ezt értelmezhetjük úgy is, hogy a könyv írója rasszista. Pedig, inkább csak szókimondó. Időnként, izléstelenül.   

Az epizódok végén néhány jiddis kifejezés orosz fordítása található. Ez a szószedet elég hiányos, ezért én itt, ezen a felületen teszem közzé a kifejezéseket. Nem alfabetikus sorrendben, hanem ahogy a film időrendjében felbukkannak.

1. rész szószedete:

Mesztecske: Kisváros. Olyan városocska, ahol zsidók élnek. A Letelepedési Övezetben elterjedt elnevezése a stetl-eknek. 

Sabbat: Szombat. a hetedik nap. Ahogy a teremtéskor a Mindenható a hetedik napon megpihent, úgy az embernek is el kell választania a hetedik napot a többitől. Ilyenkor az Örökkévalóra kell(ene) figyelni. Semmi munka, sem semmi, ami a munkához kapcsolódik. Ismeritek a viccet?
Kohn szombaton meglátja a zsinagógában Grünt egy csodaszép öltönyben. Odamegy hozzá és azt mondja neki:
- Ha nem lenne szombat, megkérdezném, hogy mennyibe került ez az öltöny, drága Grün úr!
- Ha nem lenne szombat, meg is mondanám, hogy 100 ezer volt. - válaszolja Grün.

Slimazl: Krónikusan szerencsétlen ember. Nem feltétlen szalonképes kifejezés. Maradjunk a balféknél.

Festejszt:  A német Verstehen szóból származik. Jelentése: érteni, megérteni.

Dibbuk: Rosszindulatú szellem. A zsidó mitológia szerint, halott ember szelleme. Olyan emberé, aki akkora bűnt követett el életében, hogy nemhogy Ábrahám kebelébe nem juthat be, de a Seolba se. (A Seolt sírnak, pokolnak, gödörnek, holtak hazájának, alvilágnak szokták fordítani. Az LXX Hádésznak fordítja.) Így kénytelen a világűrben bolyongani. Mindaddig, amíg egy elő emberben valamilyen úton-módon bele nem költözik. És belső küzdelmet, meghasonlást idéz elő az emberben. A zsidó misztikusok szerint, a cadikok - igaz emberek - a kabbala segítségével képesek a dibbukot kiűzni az emberből. Az Apostolok cselekedetei is beszámol valami hasonlóról:
"A vándorló zsidó ördögűzők közül is megpróbálták néhányan, hogy a gonosz lelkektől megszállottakra ráolvassák Urunk Jézus nevét, ezt mondva: „Kényszerítlek titeket Jézusra, akit Pál hirdet.” Egy zsidó főpapnak, Szkéuasznak hét fia is így tett. De a gonosz lélek visszavágott: „Jézust ismerem, Pálról is tudok, de ti kik vagytok?” Ezzel rájuk vetette magát a megszállott ember, kettőt letepert közülük, s úgy elbánt velük, hogy meztelenül és sebekkel borítva menekültek ki a házból."

Schlemiel (vagy slemil): Alkalmatlan személy, bolond, ügyefogyott.
A zsidó folklór humoros részének (lsd. az ún. zsidó vicceket) gyakori archetípusa. Egy szerencsétlen alak, aki önhibáján kívül üldöz a balszerencse és ezt szótlanul tűri.

Kasrut: Az étkezési törvényeknek megfelelő. Kóser.

Weizmir: Érzelmi felkiáltás. (Az ajvéhoz hasonlóan.) Váratlan, rossz dologra, eseményre adott reakció. Hasonlít a Jaj, Istenem!-re.

Putz: Eredeti jelentése pénisz. Jelentése módosult, a hülye, bolond, unalmas emberre használják.

L'chaim: Tósztként használják. Szó szerinti jelentése: Az életre!

Jom Kippur: Vallási ünnep, az Engesztelés Napja.

Sabbat salom: Köszöntés. Szó szerinti jelentése: Békés szombatot!

A filmben szerepel még egy kifejezés, amit nem fordítottam le. Ez a sztálinka. Ez olyan többemeletes, soklakásos társasházat jelent, amelyet a sztálini időszakban építettek. Ennek megfelelően az orosz nyelv ismeri a hruscsovka, és brezsnyevka kifejezéseket is. Tehát, nem csak egyszerűen arról van szó, hogy szóba került egy társasház, hanem egyúttal tudható is, hogy melyik történelmi időszakban épült. Utal a kifejezés az épület korára is.


2.rész szószedete:

Remélem, az első epizódban előtörő jiddis szavak és kifejezések senki kedvét nem vette el a folytatástól. A második részben sokkal-sokkal kevesebb ilyen kifejezés van, és a legtöbbje már ismerhető az első epizódból.
A második epizódban tovább ismerkedhetünk az Abramovics családdal. És szerintem, megéri...

 Azohev vej: Ezt a felkiáltást olyankor használják, amikor valami olyasmit szeretnének kifejezni, hogy valami nagyon nem jó a helyzetben.
A jiddis közbeszédben a hogy vagy kérdésre is ezzel a kifejezéssel válaszolnak/válaszoltak.

Shlimazel: Két szóból álló kifejezés. Az első tag a német schlimm (rossz, sikertelen), a második a héber mazal (jiddis mázel), ami jószerencsét, boldogságot jelent.

Ruah in dajn: Szabad fordításban: rohadna el az apád.
Az askenázi zsidók Kelet-Európában igen nagy szegénységben és nyomorban éltek. És mint mindenki, aki ilyen körülmények között él - szegénységben és reménytelenségben -, az oktatástól elzártan, ezen népségekre mindenhol és mindenkor igen jellemző a rendszeres és durva átkozódás. És van egy olyan mondás, ami szerint a jiddis átkozódás rosszabb a cigányokénál. (Идишские проклятия - похлеще цыганских⁠⁠) Az askenázi zsidók Kelet-Európában igen nagy szegénységben éltek. És mégis, hála az oktatási rendszerüknek, jelentős kulturális kincsekkel ajándékozták meg az emberiséget. Bár a többségük iszonyú nyomorban élt - és ezért (ki)utáltak is voltak -, mind az irodalomban, mind a festészetben, mind a filozófiában, a medicinában és számos tudományágban jelentős dolgokat hoztak létre. Rabbik nemzedékének rettentő sokat köszönhet az egész emberiség. A jiddis kultúrát nem csak a ruah in dajn-ozás jellemezte. Nagyon nem. 

Makesz: Ördögök.

Puresz: Szerencsétlenségek.



Befejezésül annyit megjegyeznék, hogy körülbelül a második rész első harmadánál van egy pár perces rész, amikor gyorsan egy teológiai kérdést fejt ki a film. Érdekesnek találtam, mert arról tanúskodik, hogy a hit és a cselekedetek viszonyát a judaizmusban nagyon hasonlóan látják, mint a protestantizmusban. Vagy ahogy az ortodoxiában. Érdekesnek találom, hogy a pravoszláv rítus a katolicizmushoz igen hasonlatos - de vannak azért különbségek! -, ám teológiai kérdések egy jelentős részében közelebb van a protestantizmushoz, mint Rómához. Miközben - protestáns szemszögből nézve - a képkultusza extrémebb a pápistánál. De ezt csak mint magánvéleményemet írtam le. A filmben ilyen komoly kérdéskör nem tanulmányozható. Csak van benne egy másfél perc, ami előhozta belőlem ezt. Az a másfél perc, meg azért kell a filmbe, hogy a sztori bonyolódni tudjon!
Jó szórakozást!

1. rész             2.rész



2 megjegyzés: