Feliratok

Лёд 2 - Jég 2

Február 14.-étől az (orosz) mozik műsorán a Jég 2.
Az első részhez van magyar felirat, de igazából túl sok visszajelzés nem érkezett a filmről. Egyetlen - személyes - emailre emlékszem. De, mintha annak se a film lett volna az aprópója.
Pedig én nagyon élvezetes alkotásnak találtam. Az alaptörténet egyáltalán nem unikális, hiszen a Rocky (és ki tudja még hány) film(ek) alapkoncepciója köszön vissza benne.
Van egy tehetséges, ám... De esetleg valaki, vagy csak saját önbizalma, akaratereje segítségével feljut a csúcsra. Esetleg a legvégére még betesznek egy párkapcsolati happy endet. És kész. A sport által meg vannk szólítva azok, akiknek jelent valamit a mozgás, a szerelmi szállal meg azok, aki...

Öregszem.
Mondjuk ez így van, mióta megszülettem, de most már jelei is vannak. Ifjúként elborzasztott és fujtogatott a decemberi nyálözön. Szeretet Ünnepe... Egy olyan társadalomban, ahol ember embernek a farkasa. Ahol a moralitás olyan alacsony, hogy az már vadállati. Egy olyan közösségben, ahol az élő embernek nincs értéke. Amióta az eszemet tudom, mindez elmondható a magyar társadalomról.
És akkor nyomatják ezt a negédes Szeretet Ünnepe dolgot.
Ifjúként, karácsony esténként, mindezt ellensúlyozandó hard core háborús filmket néztem. Így elviselhetőbb volt a csatornavízként hömpölygő képmutatás.
Öregszem.
Ez volt a harmadik december, amikor ki tudtam kerülni mindazt, ami Magyarországon a karácsonyi ünnepkört jellemzi. Ki tudtam kerülni úgy, hogy nem néztem háborús filmeket.
Őregszem.
Mondták, hogy nem fogalmazok olyan sarkosan, mint huszonévesen.
 Öregszem, mert egyre jobban tetszenek az olyan filmek, mint amilyen például a Jég is volt.
Ahogy kezdtem is, az alapkoncepciója a filmnek nem volt unikális. Ám, szerintem sokat dobott a filmen a zenei betétek. Azok a kis klippecskék, amik szervesen beépültek a filmbe, de megállták volna a helyüket szólóban is. Némelyikbe (mindegyikbe) volt egy kis fricska is. Nekem bejött nagyon a dolog.
És közületek valakinek?
Na azt nem tudom. Visszajelzés hiányában nincs mit mondanom erről. Azt sem tudom - még nagyságrendileg sem -, hogy hányan láthatták magyar felirattal. Az is lehet, hogy csak magamnak csináltam feliratot?
Ki tudja... De magamnak minek?

Jelenet a filmből
A hivatalosan kiadott ismertető néhány mondatán kívül - jelenleg - nem sok ismeretem van erről a filmről. Remélem lesz lehetőségem mgtekinteni. Az első rész alapján, engem érdekel a folytatás.
Még akkor is, ha a folytatásokkal szinte mindig baj van. Mert ha olyan, mint az első rész, akkor az a baj. Ha nem olyan, akkor meg az.

Nekem bejött az első rész humora.
Talán ezért is várom, hogy vajon mi lesz a második részben.
Talán moziban lenne legjobb megnézni, de ennek van egy pár akadálya. És nem csak az, hogy vagy 10 éve nem voltam moziban. Nem csak a magyar mozik műsorpolitikája.
Ott van még az a "probléma", hogy igazából a mozi az egy társas műfaj. És ki néz manapság olyan filmeket, amilyeneket én?)))

Ha valaki el szeretné olvasni a Jégről szóló írásomat, az megteheti itt.


Komédia arról, hogy kell bankot rabolni

Valamikor nagyon régen azt kérdezte tőlem valaki, hogy az orosz filmsztárokat olyannak kell elképzelni, mint az amerikaiakat, például? Magyarán, hogy van-e a mai Oroszországban sztárkultusz.
Hát honnan tudjam?)))
Szerintem, sokkal jobban hasonlít a magyar viszonyokra az orosz, mint a Nyugatiakéra. Vagy a Keletiekére. A színházi és a filmes színészkedés nincs úgy szétválva, mint ahogy az az USÁban látható
 Ahogy nálunk, úgy az oroszoknál is van egy kis diszkrét bája, ahogy megpróbálnak "felnőni" a trendekhez. Bár tagadhatatlan, hogy technikailag ránkvernek elég sokat a ruszkik. (Nem gondoltam volna, hogy valaha leírom ezt a szlenges kifejezést. Hiába, no! Öregszem.) Alapvetően teljesen félre vagyunk tájékoztatva/tájékozódva velük kapcsolatban. Kicsit olyan lenézősen viszonyulunk hozzájuk, pedig Geszti Péter örökbecsűnek már nem mondható sorai - mely szerint -: Moszkvában gazdag vagyok, idehaza meg szegény; már nagyon régen nem állják meg a helyüket. Persze, lehet mondani, hogy elsősorban ez azért van mert a GAZPROM nem magyar cég, ám szerintem inkább az elmúlt 30 év dilettáns gazdaságpolitikája az oka mindennek. És változásnak még csak az esélye sem látszik. Mert hiszen van nekünk is gáz- és olajmezőkhöz mérhető gazdasági kincsünk. Ez nem más, mint egy másodig Marshall segély. Az elsőt öntudtosan vissza kellett utasítanunk, a másodikat - ami nem más mint az EUs felzárkoztató pénzek - eltékozoltuk, eltékozoljuk.Gyakorlatilag annyi haszna van az EUs mannának, hogy nem omlott még össze a gazdaságunk.
De ahogy mondani szokták, ami késik az nem múlik.

Комедия о том, КАК БАНК ГРАБИЛИ



Persze, nem politikai bloggal van dolgotok, úgyhogy nem is elégedetlenkedek tovább. Egy új musical kapcsán kezdtem el püffölni a billentyűzetett. Kicsit szeretném, hogy többet lássunk az orosz szinészvilágból, mint az éppen felkapott csillagocskákat, vagy az éppen aktuális lövöldözős filmet.
Kicsit elhagyjuk a mozgókép világát, és új irányba is nyitunk. Nem kell mindig a prolis mozi. Megpróbálunk egy kicsit sznobok is lenni.😁 Nem. Nem megyek azért el a balett irányába se. Maradunk a talmi tündöklésben. Hirtelen nem változtatunk. Még megártana.😏
Elég lesz nekünk ma is a könnyűműfaj.
Arra mindenesetre jó lesz, hogy kitekintsünk egy kicsit, és lássuk, hogy van populláris kulturális élet tőlünk keletebbre is. És ne legyen nagy arcunk, ugyanarra a blődségre vagyunk mi is vevők.



A musicalnak van magyar vonatkozása is.
https://www.facebook.com/grabimbankru/videos/3186008994747181/
Biztosan feltűnt már nektek a trailerben is...

A lehetőség mindenki részére adott... (vagy nem... de ezt köszönjük az 50 éve szárnyaló gazdaságunknak.) A hivatalos honlapon jegyek is kaphatóak.


Vajon lesz-e belőle valamilyen filmes verzió?

Gyógyító Lukács - újratöltve

Január 14. Régi Új Év ünnepe.
1918. február 14.-ei hatállyal a Szovjetek Tanácsának elnöke - Vlagyimir Iljics Uljanov, ismertebb forradalmi nevén Lenin - elrendeli, hogy Szovjet-Oroszországban is a Gergely naptárt használják. Így hatályon kívül helyeződött a Julián féle naptár, ami az ortodox egyház liturgikus naptára a mai napig. Ezzel egyel nőt az ünnepek száma, bár Leninéknek nem feltétlenül ez volt a céljuk.
A főideólogus halála után, az utód is maradandót akart alkotni ezen a téren is. Be is vezette a Forradalmi Naptárat. Ami nem volt túl nagy újdonság, hiszen az ötlet Robespierréktől származott.
De mivel nem vált be, kénytelen volt a Grúz visszatéríteni az országot a gregorián naptárhoz.
Annyira azért nem hajolt meg, hogy a Juliánhoz vezesse vissza az országot. Mondjuk, nem is lett volna célszerű. Pedig passzolt volna a szélesnyomtávhoz.)))

A 2019-2020-as gregorián naptár szerinti újévi ünnepség a Vörös Téren:


Itthon a téli ünnepkör - mint azt mindannyian tudjátok - december 24.-én este kezdődik. A világon egyedülálló módon.
Emlékszem, gyermekoromba - míg az anyukám a konyhába tett-vett - a legnagyobb szobába felállítottuk apukám felállította a fenyőfát. És elkezdtük díszíteni... Anyukám szólt, hogy kész a korai ebéd. (Ha nem áruljátok el senkinek, akkor megosztok veletek egy tényt. Nálunk a vasárnapi ebéd 11-kor volt. Anyu már hajnalba felkelt, és mivel idő előtt elkészült, enni KELLETT. Olyan nincs, hogy kihűl az étel!😄 Néhány éve megkért, hogy vigyem el valahová. Mikor legyek nálad?- kérdeztem. Azt válaszolta, hogy reggel hatra. Nem mertem elkésni, mert hat óra kettő perckor iszonyúan csörgött volna a telefonom. Ügyes voltam, hat előtt öt perccel már nála voltam. Ám ő nem volt otthon. Néhány perc múlva megérkezett. Felpakolva. Megkérdeztem: Hol voltál? - Bevásároltam a piacon.- válaszolta. Körülbelül negyed óra múlva esett le nekem, hogy a piac hatkor nyit. Anyukám a nyitásra már haza is ért onnan. Hogyan? Ha valaki elbeszélné ezt a sztorit, nem nagyon hinném el. Pedig megtörtént. Ő ilyen.)
A korai ebéd után a díszítés folytatása, majd irány a fürdőszoba. Miután mindenki megfürdött, korai (délután 4 óra) vacsora. Majd utána... A feldíszítés után soha nem volt ajándék a fa alatt. Ez tuti. Vacsora után minden ajándék ott volt. Sokáig nem tudtam hogyan. (Szerencsére megkíméltek a Jézuska-Télapó-Mikulás kombó állatságtól. Igen, mifelénk a Mikulás ide is volt keverve annak idején. Ideológiai alapon. Miki jött 5.-én este is, meg volt aki azt állította, hogy 24.-én este is.)
Aztán nagyobb lettem. 24.-e estét mindenki a legszükebb családjában, majd 25.-én családi ebéd Apuéknál.  26.-án ebéd után meg a barátok. Nálunk valahogy így zajlott a Karácsony.
Azt gonndolom, nálatok is valahogy nagyon hasonlóan.
Hát Oroszországban?
Moszkvában már november legvégén, december elején elkezdik a feldísziteni az épületeket.
 Nem kispályáznak. Gyönyörű ilyenkor a város.
Az első ünnepi nap a december 31.-e. Az Új Év ünnepe. Ekkor megajándékozzák egymást. Este tömegrendezvények. Este... Ilyenkor elég korán sötét van. Hattól ingyenes a tömegközlekedés. Nagy tömeg mindenütt. Rendőrök, Rosszgvardijisták mindenütt. Nem sokan vannak, de vannak. Kordonok a metró kijáratoknál, hogy a tömeg ne váljon csürhévé.
Van ugye a szigorú rendőrállam képe belénk szugerálva. Nos, a moszkvai rendőrök igen kedvesek és segítőkészek. Még a nyelvi akadályokon is igyekeznek átlendülni. Még ha csak egy nyelvet beszélnek is. És nem csak a turistákkal ilyenek. Ha nincs nálad fegyver, narkó, és rendben vannak a papírjaid, nem is lesz gondod velük soha.
Az elkövetkező napokban a moszkvaiak a szépen feldíszitett parkjaikat látogatják. Korcsolyáznak, eszegetnek, beszélgetnek. Az Újévi Ünnep nem egy estés. Ja, és ráadásul azon az estén (amikor a Vörös Téren tűzijáték van) nincs olyan érzése az embernek, hogy kitört a háború.
Nem Magyarország ez, hogy az emberek esztelenül petárdázzanak, tűzijátékozzanak az utcán.
Az ünnep ürügyén nem mennék át az emberek infantilisbe.
Érdekes,mert ugyanakkor sokkal felszabadultabban tudnak örülni, mint mi...
Ezután következik a Születés ünnepe. A Szülinap. Valamiért nagyon szeretik, úgy általában is a szülinapokat. Mert olyankor ajándékokat kapnak. És ajándékot kapni jó.
Amikor először hallottam, hogy a Karácsony a legjelentősebb keresztény ünnep - nagyon meglepődtem. Ráadásul ezt egy protestáns lelkésztől hallottam. Egy ottanitól. "Persze" ők (a protestánsok) a decemberit tartják meg. Mert hát ők nem pravoszlávok. Itthon meg mit mondanak az illetékesek?
Hogy a legnagyobb keresztény ünnep a Húsvét. Mert akkor emlékezünk meg a Feltámadásról. Ami a keresztény hit alfája.
De a magukat "nyugatosnak" és modernnek gondoló oroszok is a decemberi Karácsonyra koncetrálnak. És ami számomra érdekes, hogy ekkor (és nem az Új Év ünneplése ürügyén) - vagy talán helyesebb lenne az írnom, hogy: ekkor is? -  ajándékozzák meg a gyerekeket. De a tradicionális ünnep az a január hatodikai.
A nem egynapos Születés Ünnepével - ami január 6.-án este kezdődik a templomban - nem ér véget a szelebrésön. Van még egy egyháziünnep hátra.
És ez a Régi Új Év ünnepe. A neve elárul mindent. Főleg, ha olvastad ennek a kis írásnak az elejét.
Szóval, szűk három hétbe akár két Karácsonyt és két Új Évet is be tudnak zsúfolni. Úgy, hogy a Régi Újév kivételével egyik sem egynapos esemény. Élni tudni kell!😀

És van még egy évkezdett az oroszoknál. De ezt tavasz elején tartják. Az ősi szláv paganista hagyomány szerint. De igazából ezt csak a nagyon nacionalisták tartják számon.
Számomra mindig is érdekes volt, hogy a nacionalizmusok, a nacionalisták előbb-utóbb mindig is megtalálják a kereszténység előtti kultuszukat és megpróbálják feléleszteni a démonikus hagyományokat.
Én, személy szerint, ezért is állok értetlenül azon jelenség előtt, hogy egyes keresztény csoportok megpróbálják a kereszténységet a (túlzott) nemzeti érzéssel ötvözni. Ebből jó még soha nem származott. De szóljatok, ha tévedek!

A Régi Új Év ürügyén szeretném felhívni  a figyelmeteket egy orosz dokumentumfilmre. Már írtam róla régebben. Itt. Nem kívánom magamat ismételni. Maga az alkotás nem kötődik az ünnephez. Ám ez az én ajándékom nektek.

A film megtekinthető.
https://youtu.be/ZeAp1JVnIA8

Az Új Év alkalmából kaptam ezt a kis üzenetet egy nagyon kedves barátomtól.
Amikor előszőr megnéztem, nagyon megörültem neki. Mert bár nem látszik rajta, de személyes)))
Misi!
Nagyon köszönöm! (Itt is!😂)


Finiszt, a Fényes Sólyom - Финист ясный сокол

Nem tudom ki hogy van vele, de én gyermekkoromban kedveltem az orosz mesefilmeket. Persze, sok minden mást is, de arról talán majd valamikor máskor. Szóval kedveltem az orosz mesefilmeket. Mondjuk akkoriban nem akkora volt a választék, mint napjainkban. Mégis felnőtt fejjel találkoztam Finiszttel, és nagyon tetszett ennek a népmesének ez a filmes feldolgozása.
Megérintett. Mese, tehát felnőtt fejjel nem kell hatalmas fordulatokat várni tőle. A svédcsavart máshol kell keresni. Mégis, ez a bájos, kedves, humoros alkotás szinte a szívem csücske lett. Jó nézni, jó volt hozzá feliratot készíteni. Hangulatos volt, mint gyermekkorom mesefilmjei. Magyar mesefilmjei. Van benne valami kellem, ami a nyolcvanas éveket jellemezte. A vasfüggönyön inneni nyolcvanas éveket. Az Ágról szakadt igrictől a Palacsintás királyig mind-mind árasztotta magából ezt az életérzést.
Ezt a filmet szinte bármikor meg tudnám nézni kikapcsolódásként. Persze, lehet hogy olvasóim nagy része most legyint, hogy: Ó! Ez csak egy mese! Nincs nekem erre időm, meg nem is érdekel!
Ha így gondolod, akkor egyvalamire szeretném felhívni a figyelmedet. A filmgyártás az egész világon meséket ont. Futószalagon. A filmek mind-mind mesék. Vajmi kevés közük van a valósághoz. Valamelyik alkotás nyíltan felvállalja ezt, valamelyik pedig komolykodik, és el szeretné hitetni, hogy más.
Már az ősidőkben esténként, a tábortűz mellett, a doromboló kemence közelébe mesékkel szórakoztatták egymást az emberek. Voltak köztük tündérmesék, tanmesék és vadászkalandok is. Embervadász kalandok is. De mind-mind mese.
Ez a film át és át van szövődve a szláv mítosz elemeivel, egy igazi népmese. A filmes megvalósítást nézve időnként úgy tűnik mintha az ősi Rusz idejébe járnánk, máskor pedig úgy mintha a Középkorban. De hát ez csak egy mese, amelynek gyökere a keleti szlávság államiságának kialakulásának ideje előtt játszódik.
Ami tetszik benne, hogy indirekt módon tanít a hazaszeretetre. A táj szépsége, a dallamok és a dialógusok, mind-mind azt üzenik, hogy szeresd az életet, légy hű a hazádhoz. Számomra, aki teljesen egyet tud érteni Samuel Johnson (1709-1784) azon megállapításával mi szerint: a gazemberek utolsó mentsvára a hazafiság; üdítően hatott ahogy ebben a filmben ehhez a kérdéshez közelítettek. Igen, mint minden mese ez is oktat. Soha nem láttam még ennyire megkapóan, ennyire finoman plántálni a patriotizmust. mint ebben az alkotásban. Teljes idealizmus, teljes naivitás. Nem tolakodó, nem tévedhetetlennek tűnő arrogáns megjelenítés. Nem kirekesztő. Szinte alig észrevehető. Mint a pozitív érzelmek általában.

Ez a mese kedves a szívemnek. Furcsa dolog, hogy gyermekként (és itt az általános iskolás koromat értem) nem nagyon rajongtam a mesékért. Akkor már "többre" vágytam. Viszonylag korán a történelem eseményei kezdtek foglalkoztatni. Bár ha belegondolunk, az is csak mese. Hiszen, ahogy mondani szokták, a történelmet a győztesek írják. Mégis, a történelem tanulmányozása során, ha az ember odafigyel és valami intuitív készsége is van, előbb-utóbb feldereng előtte, hogy... (esetleg) homályba akarják tartani. Ahogy idősödtem egyre kevésbé fogott meg a mesepótszer. A gazdasági, ideológiai, filozófiai összefüggések sokkal jobban foglalkoztattak, mint a csaták, a háborúk a hősök.
Nem tudnám megmondani mióta, de elkezdtem mesefilmeket nézni. (Persze, ha úgy vesszük mindig is néztem. Eleinte a kíváncsiság okán, majd "hivatalból". Most meg már csak magam szórakoztatására.) Persze, erre rá lehet mondani, hogy infantilis lettem. De ez, szerintem, nem igaz.
Valamiért szórakoztatnak. Kikapcsolnak. Elringatnak.
Miért kedvelem ezt a mesét?
Mert bár van benne Gonosz, maga a Koscsej is tevékeny szerepet játszik a történetben, mégis vidám hangulatba hoz. Eddig akárhányszor megnéztem, így jártam.
Most teszek egy bődületes állítást:
Olyan hatást tesz rám, mint a Moszkvai séta című film. Igen, ez a Moszkvai séta. Tudjátok az a közös ebben a két alkotásban, hogy mindegy milyen a lelki hangulatom, mire bármelyiknek a végére érek könnyűvé válik a szívem.
Megváltoztatnak. Belül.
És ez jó. Nagyon jó.
Ez a művészet egyik nagy feladata. Hogy megérintse az ember lelkét.
Itt van két alkotás. Az egyikre azt mondják, hogy érezhető rajta a francia újhullám hatása. Tehát, van köze a (hivatalos) művészethez. És megérint. Ez rendben is van.
De itt van a másik, egy mese. Nincs benne semmi bonyolultság. Nincs benne semmi hatalmas jellemábrázolás. Nincs semmi, ami miatt a nagybetűs Művészethez sorolhatnánk.
Mégis megfog, és felemel.
Mitől lehet ez?
Talán a szép dalok, amelyek elhangzanak benne? Talán a filmbéli, ma már gyermekdednek tűnő, gegek? Az ahogy szépen, finoman megpróbál hazafiasságra nevelni? Úgy ahogy a patriotáskodó alkotások soha nem fognak.
Nem tudom. Talán mind ez együtt. Talán az, hogy a főszereplőt alakító színész minden elképzelést felülmúlóan hozza a Finiszt karakterét, úgy hogy gyermektől az aggkorúig mindenki élvezetesnek találhatja játékát. Nem drámai a karakter, de szerethető. Nem nyálas, nem giccses. Egyszerűen nagyszerű!
Az egész film végig hangulatos, és csodálatos. Ki nem hagynám! :)

Финист, Ясный сокол. Rendezte: Gennyadij Vasziljev.
Főbb szerepekben:
Vjacseszláv Voszkreszenszkij, Szvetlana Orlova, Mihail Kononov, Mihail Pugovkin, Ludmilla Hitjajeva, Georgij Vicin, Marija Barabanova, Glikerija Bogdanova-Csesznokova, Anna Sztroganova, Alekszej Makarovics Szmirnov.
Csodálatos szereposztás!

Érdekesség

Kikimora A kikimora olyan női szellemi lény, aki állandó küzdelemben van az emberekkel. Sok bajt okoznak nekik. Éjszaka közlekednek.Hívják őket még sisimorának vagy marának is.
Milyen kellemetlenséget tudnak okozni az embereknek? Például megdobálják őket zöldségekkel, elhányják, szétszórják az emberek ruháit, könnycseppekkel dobálják meg őket, vagy a háziállatoknak ártanak. Értelemszerűen mindezt éjszaka művelik - hiszen ekkor aktívak, ahogy már említettem - de reggelre minden újra rendben valóvá válik. Megtalálhatóak a mocsarokban is, ahol a tevékenységük lényege, hogy hozzásegítsék az utazókat ahhoz, hogy eltévedjenek.
Honnan "származnak"?
A népi hitvilág szerint ezek a lények lehetnek:
- Megkereszteletlen vagy meggyilkolt gyermekek,
- öngyilkosok
- vagy elátkozott szülők gyermekeinek szellemei.
Maga az elnevezés egy szóösszetételből származik. A кыка (~ kika, de csak körülbelül hiszen a ы betű egy olyan hangot jelöl, ami a mi i-n és ü-nk között van) jelentése kiáltani, kiabálni (vö. кыкать, кричать). A név második fele Mara szláv istennő neve.
Kikimora

A gyenge embereket "kedvelik", hiszen velük, a kárukra könnyedén kiélhetik vágyaikat, természetüket. Vannak olyan vélemények, mely szerint varázslók vagy épp a ház megsértett építői valamilyen úton-módon ki tudják kényszeríteni, hogy a kikimora beköltözzék egy adott házba.
A mocsári változatok meg nem másnak, mint az erdei rémnek (az oroszban csak  лешений, és róluk már volt szó egy Gogol adaptáció kapcsán) a feleségei. Fő tevékenységük az utazók megverése, és gyermekeiket elrablása.
A szláv mitológia szerint önmagukban ezek a szellemi lények gyengék, felülről kapnak erőt. És ekkor már nagyon veszélyesek az emberre. Két fő csoportot különböztettek meg.
Az egyik fajta házakban, melléképületekben tanyázik. Jelenlétükkel sok kellemetlenséget okoznak. A családi perpatvarok, veszekedések előidézőiként tekintenek rájuk. Az ősi szlávok úgy gondolták, hogy a kikimora a tűzhely mögött tanyázik. Megszabadulni tőlük nem egyszerű. Először is egy varázslóra (колдун) van szükség, aki az eléget egy bábút.
A másik fajta a mocsári. Hagyományosan csúnya öregasszonyként ábrázolják. Tevékenységüket már említettem. Az erdőben éjszakázó emberek úgy tudnak védekezni ellene, ha egy lovat éjszakára bevezettek a mocsárba. (Erdő alatt nem feltétlenül olyan faunát kell értenünk, mint amilyet napjainkban megszokhattunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a folyó, folyamszabályozások óta jóval kevesebb nedvesség van a talajban azon területeken, amely egykor az adott folyó árterülete volt.) Abban hittek a szlávok, hogy a mocsári kikimora olyan helyen él, amely közelében gyilkosság vagy rablás történt valamikor.
Ezek a lények nem szeretik az imádságot hallgatni, irtóznak a szenteltvíztől. A virágot se kedvelik. A páfrányos vízzel felmosott padló és tányért messzire kerüli. A gyertyafény sem a kedvence.
Március 1-e a kikimora felébredésének napja. E naphoz a folklór palacsinta evészetet és táncot "rendel". Ilyenkor megpróbálják vannak időjárás, termés jóslások is.
A mesék leírása szerint öregasszonyhoz hasonlítanak. Púposak, horgas orruk van és rongyokba vannak öltözve. Hangjuk a gyereksíráshoz, a nyávogáshoz, az ugatáshoz hasonlít. Láthatalanok (? - én se értem, hogy akkor hogy hasonlíthatnak öregasszonyhoz), fáradhatatlanok. Gyorsan futnak, rövid lábaik és hosszú karjuk van. Fejük nagy, testük vékony. Szarvuk, farkuk van. Toll itt-ott boríthatja őket, vagy prémes szőr.
A mocsári verzió ugyanígy néz ki, a különbség csak a bőr színében van: földszínű, fűs és mohás árnyalattal. De akár hosszú hajú lányok, gyerekek vagy öregemberek is lehetnek.

Tavalyelőtt tavasszal voltam egy orosz múzeumban. Az egyik helység vitrineiben agyagból égetett gyermekjátékok voltak. Házi állatok és népmese hősök. Óhatatlanul determinálta a beszélgetés témáját. Milyenek a magyar népmesei hősök? Fehérlófia jutott az eszembe. Beszéltem róla. Messzire nem jutottam, már a családi ki-kicsoda sok volt beszélgetőtársamnak. Milyen furcsa a magyar népi hit és mesevilág! Milyen mesehős már az, aki ember létére egy fehér lótól származik? De furcsa! 
Hááát... Szerintem a szláv mítoszok, mesék lényei sokkal furcsábbak...)))

Jelenet a filmből