Hárman Prosztokvasinoból

 

1978-ban készült egy közel húsz perces rajzfilm Vlagyimir Popov rendezésében. A forgatókönyv Eduárd Uszpenszkij Дядя Фёдор, пёс и кот - szó szerinti címe: Fjodor bácsi, (kóbor)kutya és macska; magyarul a Kisöreg címmel jelent meg 1980-ban - a című meséje szolgáltatta. Fjodor bácsi egy hatéves kisfiú, aki összeismerkedik Matroszkinnal a macskával. Közös elhatározással világgá mennek. Útjuk során megismerkednek Sarik kutyával, aki csatlakozik hozzájuk. Vajon meglelik-e álmaik honát? Erről szól ez a nagyon szűk 20 perces rajzfilmes alkotás.

Figyelem! Uszpenszkij meséjének létezik egy másik rajzfilmes feldolgozása is. Az 1975-ben készült, és három részes. Az epizódok címei: Матроскин и Шарик, Митя и Мурка, Мама и Папа. Magyar feliratot az ismertebb trilógiához készítettem. (Egyenlőre.)

Ez az animációs film nem csak kikapcsolódásra alkalmas, hanem - vélhetőleg az alkotóknak ez nem, vagy így nem állt szándékába - bepillantást is enged az úgynevezett brezsnyevi pangásba. Ez a politika-történelmi szakkifejezés nem arra vonatkozik, hogy Leonyid Iljics Brezsnyev nevével fémjelezett korszakban semmi nem történt, mert igen is nagyon mozgalmas és sokszínű időszak volt ez, mind a Szovjetunió, mind a világ történelmében. A pangást a szovjet gazdaság állapotának szempontjából nézve érdemelte ki ez a korszak. A szovjet állam megszületését is már a gazdasági krízis jellemezte, és a válság végig is kisérte (sőt, le is győzte) a rendszert. A SzU (és később a csatlósállamokban) különböző korszakaiban különböző megoldásokat próbáltak eszközölni. Hadi kommunizmus, NEP, Új Gazdasági Mechanizmus, hogy csak a legismertebbeket említsem. A Magyarországon 1968-ban bevezetett Új Gazdasági Mechanizmus egy kísérlet volt. Kádár János a fel is jelentették pártbéli ellenfelei Moszkvában, mert úgy vélték, hogy a gmk-at is lehetővé tevő új ekonomiai elv elárulja a kommunizmus eszméjét. Amiben volt is igazság, ám a kádári vezetés Brezsnyev tudtával és beleegyezésével (ez szépítő eufémizmus is talán, hiszen vannak olyan források, amelyek szerint eleve a brezsnyevi vezetés utasítására) jött létre. Ez a gazdasági hozzáállás vezetett el ezután a kiskert (vagy ahogy akkoriban hívták hobbikert) mozgalomhoz. Városi emberek kisebb kerteket vásároltak, hogy megtermelhessék maguknak az alapvető zöldségeket. Ezzel is könnyítve a saját anyagi helyzetükön, illetve a tervgazdálkodás révén létrejött hiánygazdaságot tették élhetőbbé. Ennek a kísérleti terepe lett Magyarország. Azt gondolom, a mai negyven felettiek, főként az akkor városban élők, emlékeznek még erre az időszakra. Amikor hétvégenként kimentek a hobbitelekre ásni, kapálni, metszeni, öntözni. A falusiaknak meg az úgynevezett háztáji gazdaság jelent meg, mint lehetőség. E révén jött létre a legvidámabb barakk. Oly büszkén hívták így kishazánkat... Elárulok valamit: ezt a nevet sem mi találtuk ki magunkról. Ez a kifejezés az orosz nyelvben is ismert. Így már ugye, nincs is benne semmi kurucos kivagyiság... Értitek mire gondolok?

A rajzfilmben a brezsnyevi NEP mint lehetőség jelenik meg, és érdekes, hogy épp Matroszkin Macska aki meglátja ebben a lehetőséget... Azt gondolom, ez amolyan népnevelő üzenetrésze a mesének, viszont egyáltalán nem tolakodó, nem uralja le a sztorit. Sőt, a mai néző számára fel sem tűnik, hiszen általában nem úgy nézünk rajzfilmet, hogy létrehozásának időszakának politikai-gazdasági eseményeivel megpróbáljuk összhangba hozni. És mert a politikai üzenet nem agresszív a műben, így időtállóvá is tudott válni. Amit érdemes megnézni!

Érdekesség: 2014-ben felmérést végeztek, hogy Oroszországban melyik a legnépszerűbb rajzfilm. A közvéleménykutatás 1500 fő megkérdezésén alapult. Ezen szavazáson a Hárman Prosztokvasinoból a harmadik lett, a Shrekkel megosztva (5-5%). Az első helyezett a No, megállj csak! - a szavazatok 20%-ával - lett, a második a Mása és a Medve - a szavazatok 7%-ával.

A film megtekinthető: https://youtu.be/AThI4BPnPpU