Ha úgy gondoljátok: Kövezzetek meg!
Nekem tetszett a Pritjazsinie.
Igazából nem találkoztam még olyan emberrel, aki... Igazából, csak két emberrel találkoztam aki látta rajtam kívül ezt a filmet.
Nem igazán ismerek olyan embereket - személyesen -, akik orosz filmeket szoktak nézni. Ennek van előnye is, és van hátránya is.
Mit tetszett Pritjazsenijében?
Írtam már erről. A tahó utcagyerek, akit Alekszandr Petrov számomra hitelesen alakít; az idegenellenes retorika és annak a néplélekre tett hatásának bemutatása. Illetve a gyűlölködő beszéd által gerjedt agresszió bemutatása.
Néhány héttel ezelőtt szembesültem avval, hogy a magyarországi kormánypropaganda által sulykolt migránsozás mennyire megmérgezte egyes emberek lelkivilágát. Akik úgy egyébként a légynek se tudnának ártani.
Tetszett még az is, hogy a katasztrófa helyszíneit be tudtam "azonosítani".
Egy kis kitérőt engedjetek meg nekem!
Azt gondolom, hogy a Dmitrij Alekszejevics Gluhovszkij által írt Metro trilógia oroszországi sikere is - többek között - annak köszönhető, hogy az olvasók nem csak elképzelhették a regényfolyam helyszíneit, hanem valóságosan láthatták, nap mint nap továbbfűzhették gondolatban a sztorit. Nem véletlen, hogy egész iparág épült a Metro Sagára. Ugyanis a három köteten kívül, más szerzőktől könyvek tucatjai jelentek meg, melyek a Metro Univerzumban játszódnak. Sőt, olyan mellékszál is van, ami már nem is Moszkvában, hanem Szentpéterváron játszódik. Játszódik? Játszódnak! Megszámlálhatatlan kötetről van már szó.
A világban szétszórtan élő orosz közösségek pedig biztosították Gluhovszkij számára regénye nemzetközi megjelenését. Persze, e mellett szükség volt egy-két jó ötletre, és megfelelő író stílusra is. Meg megérzésre... Szóval ilyenekre.
A második rész - amely magyarul az invázió nevet is kaphatná - jövő januártól látható az oroszországi mozikban. Tartalmáról előzetesen annyi tudható, hogy Julija - az első rész "hős"nője -, aki az Bondarcsuk előzményfilmjében földönkívüli technológia segítségével menekül meg a haláltól, szóval a hölgy rendkívüli képességekkel rendelkezik. Emiatt a Honvédelmi Minisztérium titkos laborjában vizsgálják őt. A lány képességeit nem csak az emberek tanulmányozzák. A földönkívüli civilizáció vezetői úgy vélik, a lány veszélyes lehet számukra. Ezért egy inváziót terveznek a Föld ellen.
Magam nem túlságosan rajongók az alienes filmekért. A különleges képességű egyedek megjelenését a filmvásznon meg egyenesen rühellem. De az előzményfilm miatt... Hát nem is tudom. Lehet, hogy meg kellene nézni?
Nem tudom rendszer lesz-e belőle - valószínűleg nem, bár ki tudja -, de ismét egy friss alkotás ajánlok az érdeklődők figyelmébe. December 26.-án kerül a mozikba. Mármint az orosz mozikba. A rendező Andrej Kvracsuk, és 700 millió rubelből készült el az alkotás. (Hogy legyen esélye annak, hogy elképzelhessük mekkora összegről van szó, meg kell említenem, hogy kormányunk és a hozzá messzemenőkig lojális Nemzeti Bankunknak köszönhetően 5 forint egy rubel. Nem mindig volt ez így, 2006 előtt 7 forint volt egy rubel, fél évvel ezelőtt pedig 4,5-ért vettem. Száguldó és bővülő gazdaságunk következtében nem csak a dollár-euró relációban tűnik a magyar gazdaság trének, hanem a keleti valuták tükrében is. "Kedvencem" a szerb dinár. Rendszeresen erősödik a magyar forint ellenében. Csak spekulációra tudok gyanakodni. Vigyázat, szarkazmus veszély! Hiszen orosz és a szerb valuta is olyan pénz, amelybe a bennfentesek menekíteni szokták a pénzüket. Egyébként nem az a bajom, hogy erősödik a rubel vagy a dinár, hanem az hogy nem romlanak vissza.)
3 500 000 000 forintnak megfelelő pénzből készült ez a mozi.
És mit kaphatunk ezért?
Napóleon 1812-1813-as oroszországi hadjáratáról szinte mindenki hallott már. Ám arról már kevesebben, hogy a vert sereg, a Nagy Armada, miután elhagyja Oroszországot...
A hős Napóleon otthagyja seregeit az orosz sztyeppén, és rohan vissza Franciaországba. Új sereget kell szerveznie. Ennek két oka van. Az egyik a szövetségesei. Akiket ő kényszerített szövetségre saját magával. A másik a cári sereg. Mert a cári sereg nem áll meg a határnál. Ellentámadásba megy át és elfoglalja Párizst.
Napóleon számtalan legendát kitalál, hogy őt a legyőzhetetlennek reklámozott hadvezért, hogy tudta legyőzni egy primitívnek tartott ország hadserege. Feleki Lászlő élvezetesen megírt háromkötetes Napoleon - a csodálatos kaland című biográfiájában kimerítő ismeretanyagot olvashatunk erről. Nem is térnék erre, most ki.
Miről szól a film?
A Párizst meglátogató orosz csapatok tagjait megérinti a Felvilágosodás szelleme. Megismerkednek az új ideákkal és magukévá teszik azt. Hazatérve saját országuk számára is elérhetővé kívánják tenni eme ideákat. És ezért bármit készek feláldozni...
A film alapja nem fikció. Párizs 1814-es megszállása döntő befolyással bírt az 1825-ös dekabrista felkeléshez.
Nagyon hasonló dolog játszódott le 1945-ben is. A Vörös Hadsereg katonái - az addig hermetikusan elzárt - világukból kiléptek, és megismerkedtek egy másfajta éltettel, mint amit nekik a kommunizmus biztosított. Szinte mindenki várta a reformokat. Biztostóra vették, hogy a győzelem ürügyén Sztálin enyhíteni fog a terroron. Azt gondolták, hogy egy új, másmilyen Szovjetunióban élhetnek majd. De mindez csak vágyálom maradt... Az álmodozók közül jónéhányan - köztük Szolzsenyicin is - a GULAGon józanodott ki. Mind a kommunizmusba vetett hitből, mind a szabadságvárás eszményéből.
Szabadság...
Tolsztoj írja az Anna Kareninában, hogy az oroszok a szabadságot csak külföldön - abban az időben csak Európa jöhetett szóba - tudják megélni a valódi szabadságélményüket.
Van ebben valami. Ezért (is) van tele a világ orosz turistákkal.
Vietnam, Észak-Amerika, a trópusok - a tehetősek célpontjai.
Nekünk az alsó középosztály, valamint még a közepének a közepe jutott... Ne tévesszen meg senkit az ingatlanvásárlásaik. Nem a nagyon tehetős vásárol nálunk.
Moszkvában egy kertesház (nem kell nagy durranásra gondolni; olyan kádár-kocka szintre elég) 80- 100 000 000 (nincs elütve a szám) rubel. Számoljátok át! Aki ott megengedhet magának egy kertes házacskát, annak szinte bagó a pesti ingatlan ára.
Ezzel talán (is) be is vagyunk súlyozva. Gazdaságilag.
Én egyébként kíváncsian várom a filmet, hiszen a témaválasztás miatt esélyünk van arra, hogy egy tartalmas filmet nézhessünk meg. Még akkor is ha Makszim Matvejev - az egyik ügyeletes szépfiú - is jelentős szerepet kapott a filmben. Nem. Igaztalan vagyok. Matvejev igazán jó filmekben szokott szerepelni. Elég ha az Ördögökre, az Anna Kareninára gondolok...
A trailerek alapján arra is jó esély van, hogy a film látványos.
Látvány és tartalom. Kell ennél több?
Remélem, mindkettőt megkapjuk.)))
A film reklám elérhetőségei:
https://vk.com/foxrussia
https://www.facebook.com/foxrussia/
https://twitter.com/foxrussia
http://ok.ru/foxrussia
https://plus.google.com/+foxrussia
http://instagram.com/foxmovies_ru/
Most, hogy elérkeztünk ennek a 2009-es sorozat befejező epizódjához illendő, hogy megismerkedjünk az alkotók neveivel is.
A forgatókönyveket Oleg Kozirev írta.
Szergej Antonov rendezte az animációs filmeket. Olga Botyina volt a segítsége.
Animátorok:
M. Bedretgyinov,
N. Vasziljeva,
L. Malahova,
I. Rahimov,
P. Florov.
Számítógépes effektek és vágás:
A. Burnasev.
Háttér szöveg:
Alekszandr Gruzgyev.
A sorozatot díszítő zenék két zeneszerzőtől származik. Johann S. Bachtól és a francia F. Couperintől.
Az elhangzó Bach művek:
Francia h-moll szvit No.3;
147. kantáta 10. korál "Jesus bleibet meine Freude";
No.14 f-moll Prelude és Fúga 2. részéből a 3. "Levegő" szvitt.
És François Couperin (1668-1733) müvei:
"Les Jumeles" opus 12; valamint a "Les Invalides" opus 11.
A darabokat előadja Ju. Kovaljova.
A sorozat zenéje főként Johann Sebastian Bach műveiből áll. Ugyan mi motiválhatta az alkotókat? Csupán a felhangzó zenemű szépsége, vagy valami más is?
Johann Sebastian Bach..
"aki analitikus gondolkodásának, Istenbe vetett hitének és zseniális dallamalkotó képességének köszönhetően több olyan darabot írt, amelyek a zenetörténelem legnagyszerűbb egyházi művei közé tartoznak." Doris Flexner: the Optimist's Guide to History (New York, Avon Books, 1995)100. idézi Alvin J. Schmidt: Hogyan változtatta meg a kereszténység a világot? (Hetek kiadó, 2017)
Majd így folytatja Schmidt:
"Voltak, akik "az ötödik evangélistának" nevezték. Zenében fogalmazta meg a keresztény teológiát és az evangéliumokat. Bach zenéje erősen lutheránus meggyőződését tükrözi. Hűségesen olvasta és tanulmányozta a Bibliát, és más keresztény írásokat. Halálakor magánkönyvtárában "mintegy nyolcvan könyvet találtak, köztük Luther írásait és a 17-18. század lutheránus alapműveit."... Mielőtt elkezdte volna lejegyezni zenei szerzeményeit, általában ezt írta a lapra:"J.J."(Jesu Juva: Segíts meg, Jézus) vagy az "I.N.J:" rövidítést (in Nomine Jesu: Jézus nevében). A kéziratot pedig így zárta le: "S.D.G." (Soli Deo Gloria: Egyedül Istené a dicsőség) - amely rövidítést már Johaness Tinctoris (1435-1511) reneszánsz művein is látjuk." idézet: Charles Sandford Terry: Bach: A Biography (London:Oxford University Press, 1928)275 forrás: Gerhard Herz: Bach's Religion, Journal od renaissance and barooque Music (1946. június)128 idézi Alvin J. Schmidt: Hogyan változtatta meg a kereszténység a világot? (Hetek kiadó, 2017)
A filmecskében elhangzik a következő sz-öveg: И Иисус сказал слушавшим: "Истинно говорю вам на Небесах больше радуются одному грешнику, который раскаялся, нежели 99 праведникам, которые покаяния не ищут.
Magyarul a felirat: És Jézus ezt mondta a hallgatóinak: "Bizony mondom néktek, a Mennyben nagyobb öröm van egy bűnösön, aki megtért, mint 99 igazlelkűn, akik nem keresik a bűnbánatot.
A раскаялся egyszerre jelenti, hogy valaki megtért (visszatért pl. az otthonába), és azt is hogy valaki bűnbánatot tartott. (A feliratban megtért szerepel itt.)
A покаяния jelentése bűnbánat, gyónás, megvallás, bűn beismerés, metanoia. (A feliratban bűnbánatként szerepel.) Kinek-kinek az egyéni döntésére bízom, hogy ebben az esetben szinonimaként értelmezzük e két kifejezést, vagy nem.
Az elveszett juh példázatát a Lukács evangélium 15. fejezetében találhatjuk.
Pontos helye: Lukács evangélium 15. fejezet 1-7. versek.
Hogy rohan az idő!
Prezentálom hát a harmadik részt is.
Elérkeztünk a következő klasszikus példázathoz. Azt gondolom, hogy ennek a sorozatnak az egyes epizódjaiban szereplő példázatokat mindenki ismeri. Vagy legalábbis szinte mindenki. De azért remélem, hogy tudnak újat mondani ezek a filmecskék.
Ne szégyelljétek! A példázatok nem gyerekeknek szóló történetecskék. Annak idején Platón, Arisztotelész, Szókratész, Pál és Péter apostol (hogy csak a legnagyobbakat hozzam fel példának), ilyeneket hallgatott, ilyeneken gondolkodott.
Egyszerűségük mellett roppant inspirálóak tudnak lenni. Hogyan?
Hát... Hallgasd meg, olvasd el és forgasd az elmédben, a szívedben. Talán éppen akkor, amikor nem várod, akkor fog kinyílni számodra a kincsesláda.
Nincs általános recept.
A régi korok embereinek mégis volt idejük kivárni a pillanatot. Ez a kivárás nem egy passzív dolog. Amikor teszed a mindennapi dolgaidat, de közben - mint ahogy a magvetőről szóló példázatban is hallhattuk, olvashattuk - nem hagyod a szót a földre hullani...
Látod, maguk a példázatok is elmondják, hogy mi a kulcs a megértésükhez. Rajta hát, ne legyünk restek!
Ebben a részben a tékozló fiú történetével ismerkedhetünk meg.
A példázat magáért beszél. Egy kis hozzáfűzni valóm lenne. Csupáncsak azért, mert a mai magyar nyelvben a farizeus szó eredeti jelentése szinte teljesen elhomályosult. Az átvitt értelmű jelentését gondolják sokan standardnak.
Kik is voltak a farizeusok?
Nevük a héber párus szóból ered. Jelentése elkülönülő. Jézus korában nagyon befolyásos vallási csoportja volt. A babilóni fogságból való visszatérés után, nagyon elterjedt vélemény volt, az események kiváltó oka nem más volt, minthogy a zsidóság elhagyta az Örökkévaló törvényét. Magyarán Nem törődtek a Tóra tanításával, és a Törvény áthágásának megígért büntetése, az úgynevezett átkok léptek működésben.
A fogságból visszatértek ezért nagyon odafigyeltek a mózesi törvényre. Kialakul egy olyan vallási iskola, amely azt tanítja, hogy az isteni törvények sérthetetlenségét azzal lehet leginkább megóvni, ha úgynevezett védőkerítést vonnak a Tóra köré. Ez azt jelenti, hogy emberi rendelésekkel szigorítják a mózesit, ezáltal törvénysértés esetén először csak az emberi rendelés van megsértve, és nem az isteni. (Ez persze nem így működik.) Egy idő után, az emberi rendeléseket is egyszintre emelték az isteniekkel. Egy bibliai hasonlattal élve, ez a hozzáállás nagyban hasonlított arra az eseményre, amikor ökrös szekérrel vitték Jeruzsálembe a Frigyládát, és a rossz úton a rakomány erősen imbolygott, és néhány lelkes ember odarohantak és kezükkel megtartották a ládát. E jószándékú tettükkel megszegték a Törvényt. Mintegy hitetlenségükről tettek bizonyságot.
Ha egy törvény Istentől származik, akkor emberi erőfeszítés nem szükségeltetik a védelmére. Megvédi az saját magát. Ha nem... akkor csak egy emberi rendelésről van szó.
A farizeusok egyszerre voltak vallási és politikai csoport is. Nevüket onnan kapták, hogy erőteljesen elkülönültek a társadalom többi részétől. (Magukat egymás között barátok társaságának nevezték.) Önképük szerint - szellemi értelemben - rendkívül tiszták voltak, és kerülték azokat, akik nem tartották be azokat a szabályrendszereket, melyeket ők találtak ki. Hittek a szellemi lényekben, hogy a történelem végén a halottak feltámadnak, és a teljes Tanakot (Ószövetséget) Istentől ihletettnek tartották.
I.e. 2. században a haszidok (Isten hűséges emberei) mozgalmából fejlődötek ki. A(z első) haszid(ok) azok voltak, akik a Makkabeusok korában a szabadságharccal összefüggésben, vallási mozgalomként harcot hirdettek a hellenizáció ellen.
A főpapság a korszak divatos eszmerendszerét fokozatosan átvették.Ez ellen való tiltakozásként a haszidok kivonultak a pusztába és ott éltek. Az elgörögösödés ellen is küzdő Makkabeusok fő társadalmi bázisa voltak. Ezt - mármint az erőszak és a divat által terjesztett hellén kultura elleni fegyveres harcot - IV. Antiokhosz Epifánész "érte" él. Ő az akit a mai napig az antikrusztus előképének tartanak. Ugyanakkor a Makkabeus háborúk alatt a mozgalom meghasonlik, több részre szakad. A haszidokból alakultak ki a farizeusok, az esszénusok, és a qumraniak mozgalmát is tőlük eredeztetik.
A függetlenségi háborúk után a farizeusoknál a vallási élet nagyobb, hangsúlyosabb szerepet kapott, mint a politikai.
Rendszeresen keresték Jézus társaságát, beszélgettek vele, ami arra utalhat, hogy maguk közül valónak tartották, illetve nem találtak kivetnivalót az életmódjában. De keresték is a bizonyítékot arra, hogy azt mondhassák, hogy Jézus nem igazhitű (ortodox) izraelita.
(Mert mindenféle paganista híresztelés ellenére Jézus zsidó volt, és nem párthus herceg. De a nácik árja verziója sem igaz. Az anyukája zsidó leányzó volt, és a halacha {הֲלָכָה, zsidó vallási törvények} szerint ennyi épp elég is a származás megállapításához.)
A templom pusztulása után (i.u. 70) a farizeusok azok, akik a zsidó vallási és nemzeti hagyományt megőrzik. Így nem csak a maszorétikus szöveget köszönhetjük nekik, hanem gyakorlatilag napjaink judaizmusát is.
Jézus földi szolgálata során nem állította soha sem, hogy teológiailag ne lenne igazuk a farizeusoknak. Konfrontációjuk lényege az volt, hogy J.K. szerint a barátok elvesztek a betűtengerben, és épp a könyörületesség - az emberbaráti szeretet - sikkadt el az életükben. Nem értették meg az üzenet lényegét. Az isteni Akaratot betűvel vették körül, és már szinte a betű vált az istenükké. Ez az erős fogyatkozás volt bennük.
A legismertebb farizeus a tarzusi Saul, aki Pál apostol néven vált világhírűvé. Ám ehhez az is kellett, hogy otthagyja a haveri körét, és testvéri közösségbe kerüljön sokakkal.
A Tékozló fiú története Lukács evangéliumában található.
Pontos helye: Lukács evangéliuma 15. fejezet 11-32. versek.
