Feliratok

Két halom 10-13. rész

A sorozat rendkívül népszerű lett Oroszországban, de negatív kritikákat is kapott. A feminizmus kritikája nem hagyta hidegen a feminizmus iránt elkötelezetteket.
Az orosz társadalom - véleményem szerint - nyugati értelemben véve erősen szexista beállítottságú. Ugyanakkor, a feminizmus már rég nem olyan nyugaton, mint volt mondjuk a hetvenes években. (Persze, ez szubjektív megállapítás. Csak a saját tapasztalatomra nem építhetek, egyrészt a korom, másrészt politikai okok miatt sem. Ez csak egy vélemény csupán.) A zöld mozgalomhoz hasonlóan már-már olyan kultuszt építenek ki köréje, mint amilyeneket a vallások köré szoktak. És ezt a jelenséget nevetségessé teszi ez az alkotás. Ahogy nevetségessé teszi a nyugati politikai rendszereket, úgy az oroszt is. Mégis összességében inkább támogatja a Kreml világlátását, mint kritizálja. Miközben azért az is kap fricskákat.
De ez az elkötelezettség nem hinném, hogy gond lenne, hiszen ideológiailag semleges alkotás nem igazán van. A festészetben a csendéletek talán, de a filmgyártásban...

Humorba ágyazva, de napjaink összes divatos ideológiája pellengérre van állítva. Meg szemben... És az összhatás? Kiegyensúlyozottság? Nem. Ezt nem állíthatjuk. Vannak odaszólások "önostorozások", ám ha mindent patikamérlegre teszünk, akkor az úgynevezett nyugati értékrend könnyebbnek találtatik. Miközben, ahogy a világ legtöbb táján, a hétköznapi életben pont mintha fordított lenne a helyzet.
Miközben a mai orosz társadalomban, mintha nem ennyire egyértelmű lenne a helyzet. Nem kívánok mindent megmondó okostojás lenni, de úgy látom, hogy országunk szövetségi rendszerében a szakértők egy képzeletbeli Oroszországot vélnek ismerni, miközben meg vannak győződve, hogy tudják a  tuti frankót. Szerény tapasztalatom szerint - és ez egyáltalán nem biztos, hogy mérvadó -  ők ott, szintén el vannak tévedve a mi megítélésünkben. De talán nem annyira, mint mi az övékében. Persze, mindez a vízumkényszer "hibája". Nem. A vízumkötelességnek - minden esetben - az a célja, hogy elválassza az embereke egymástól a megismerés, megismerkedés lehetőségétől. Mert bár turistaként, így vagy úgy, meglátogatható a másik fél, de az adott időszak nagyon kevés, hogy megismerjék, megértsék egymást a különböző állampolgárok. Mindez biztosítja a propaganda számára a lehetőséget egy alternatív valóság felépítésére. (És háborús uszításra is.) Mindez megmutatja, hogy a Világfalu-ideológia  célja megvalósítását nem békés eszközökre építette. Hiszen ha arra építette volna, akkor idealista hippik vezetnék a mozgalmat...

A Két Halom sikerét jól mutatja, hogy másfél órás werkfilm is készült. Az utolsó epizód végén ott a jelzés, hogy az alkotók folytatásban is gondolkodnak. Nem tudom, érdemes ezzel kísérletezni?

Az eddigiek megtekinthetők magyar felirattal itt:



A Két Halom sorozathoz született első bejegyzésemhez kapcsolta a Szexmisszió című lengyel filmet Doktor Kubb egyik hozzászólása. Megnéztem eme 1984-es alkotást - még Oldfan is szorgalmazta ezt -, és nem bántam meg. 
Doki - remélem nem haragszik meg Kubb, ha így hívom - felvetett egy érdekes kérdést. Lehet-e valami köze a lengyel Szexmissziónak az orosz Két Halomhoz? Szerintem, igen. Annyira sok hasonlóság van a két alkotás között... De vannak különbségek is. Van egy kedvenc sci-fim - gyerekkoromban láttam először, és a mai napig nagy hatással van rám - és ez az 1976-os Logan futása. A lengyel film egyik inspiráló forrása (szerintem) ez az amerikai film. De épp ezek a részek - melyek loganosak a polyák filmben - amik nem éreztetik hatásukat az orosz sorozatban. A Logan futása koncepciói szemérmetlenül feltűnnek a Szexmisszióban. És a lengyel alkotásból szemérmetlenül meríthettek az orosz alkotók, úgy hogy a Két Halomban már semmi nincs, ami a Logan futására emlékeztetne.
Miben hasonlít a nyugati szláv alkotás a keleti szlávra? Olyan apróságokra gondolok például, mint az alma-kultusz. Az orosz sorozatban sokkal erősebben, jelentősebben jelenik meg az alma "szentsége", ami a lengyeleknél még csak két fonnyadt almacskaként jelenik meg. A városokat kupola veszi körül mindkét esetben. (Sőt, mindhárom esetben.) Hasonlóan fontos mindkét alkotásban az emberi reprodukció fontos kérdése. Mindkét esetben erőteljes lombikbébi programban gondolkodtak. Így a  spermakérdés is középpontban van. Addig az amerikai filmben ez nem annyira hangsúlyos kérdés, bár roppant kegyetlen. Hiszen az új élet megszületésének feltétele az, hogy azonos számú embert elpusztítása. Persze, spirituális maszlaggal le van öntve a probléma, ezzel tartják kábaságban a városállam lakóit. A lengyel filmben ilyesmiről szó sincs. (És most ellentmondok magamnak:) A Két Halomban az egész kérdés egy megjegyzésben tárgyalja ki: Nem gondoltál arra, hogy fellőjék egy felhőbe a nagymamádat? (A Star Trek Voyagerében van egy olyan epizód, amiben a humanoidok is így temetkeznek. De a Két Halomban egy élő szereplőről beszélnek így. És éppen ezért... Borzasztó!)
Ám de, az orosz alkotásban nincs benne az a rideg materializmus, amit a Loganben egy szeánsszal lepleznek a rendszer haszonélvezői. És a két keleti alkotás ebben több, mint  az amerikai. Foglalkoznak a rendszer üzemeltetői mellett, a rendszer haszonélvezőivel is. És a Két Halom épp ezzel heréli ki az utópiát, és napjaink divatos izmusait. Így lesz az utópiából a szemünk előtt lassan és biztosan disztópia.

Nálam egy kicsit idősebb munkatársammal beszélgettem erről-arról. Azt mondtam neki, és nem az ukrajnai háború miatt gondolom így - már sok éve ez a véleményem -, hogy nem biztos, hogy ez a viszonylagos jólét, ami a nyugati világot jellemzi, sokáig velünk lesz. Gyermekkoromban egész más körülmények között élt az ország többsége, mint jelenleg, de nem biztos, hogy huszon-harminc év múlva nem fog általános lenni újra az az életforma. Magyarán, nem gondolom, hogy a fogyasztói társadalom, mint olyan fennmarad az unokáinknak. (Persze, nem kizárt, hogy tévedek, hiszen nem vagyok se próféta, sem jós. De nem gondolom, hogy a Star Trek világa valaha is létrejön.) Szóval, elmondtam mindezt a munkatársamnak, aki nem csak, hogy egyetértett ezzel, hanem pesszimistább is nálam. Jelenleg mindketten úgy gondoljuk, hogy hosszútávon nem fenntartható a jelenlegi életmódunk. És itt nem csak az energiahordozók kimerülése - mert hát szép szlogen a zöldenergia, meg a megújuló energiákkal való szómágia, azonban ezek önmagukban nem tudják fenntartani a kontinentális jólétet. Nagyon nem. A szélerőművek mögött ott kell, hogy álljanak a gáz-hő- vagy atomerőművek... Ez nem ideológia, hanem szakmai kérdés. Ott vannak még a csodavárók, a fúziós energiaerőművekben reménykedők... De nem csak e miatt tartok attól, hogy nehéz és sötét idők jönnek. Hanem mert a digitális technika, az AI fejlődése nemcsak a gondolkodásról szoktatja le az embereket, hanem a koncentrációs képességről is. És ez már nem a jövő! Kérdezzetek meg erről egy több évtizedes tanítói múlttal rendelkező pedagógust. Vagy többet. Én megtettem. És hová vezet ez? (Mármint az elkényelmesedés.) Szellemi degenerációhoz. Önkéntes szellemi degenerációhoz. Bárgyúkká válunk, mint Két Halom lakói. Van-e arra remény, hogy az elkövetkezendő nemzedék kitermel magából egy vagy több Logant? Aki kifut mint Lót Szodomából. Vissza nem nézve, mert a kijelző sóbálvánnyá változtat bárkit...
(És úgy tűnik, a Skynet is lassan valósággá válik.)
 De bár ne legyen igazam ebben a kérdésben!

A sorozat első évadjának utolsó részeit az érdeklődők megtalálhatják: