Az e havi bejegyzés egy friss - szinte kemencemeleg - rajzfilm apropóján íródott. 2022-ben készült, és nem csak gyerekeknek. A története nem túl komplex, és még egyedinek se mondható, még akkor sem, ha Szuvorov életéről nem igazán készültek eddig mozgóképes alkotások. (Persze, készült. Még 1940-ben...)
Az ifjú Grisának el kell válnia szerelmétől, Szonyjától. A Nagy Utazás részese lesz, hisz Szuvorov tábornagy seregéhez kell csatlakoznia. Ami nem is olyan egyszerű lesz számára... A Nagy Kalandban vehet részt, amely során bebizonyíthatja, hogy a szerelem hőssé teszi a legegyszerűbb alattvalót is. Az animációs film bővelkedik látványos kalandokban, szerethető karakterekben. És a klasszikus 19.századbeli romantikus felfogásban is. A készítők hat éves kor felettieknek ajánlják, de a magam részéről azt mondhatom, hogy számomra is élvezhető volt, akárhányszor néztem meg.
És akkor most egy kis kritika következzék. Ne menjünk bele olyan szőrszárhasogatásba, hogy az orosz ifjú hogyan tud szót érteni az Alpokban élő gyerekekkel, honnan tudnak oroszul a svájci Alpok lakói. Ezen suhanjunk át nagyvonalúan, hisz mégis csak egy meséről van szó. Egy egyszerű (de csodálatosan elkészített) mesefilmről. De arról mindenképpen szót kell ejtenem, hogy aktuálpolitikai áthallásokat találhatunk benne, bár nem sokat, így az élvezeti értékből semmit nem vesz el. Ott van mindjárt az ifjú gróf, aki nem akarna katonának állni, nem akarna háborúba menni - bármilyen nemes a cél - és ott van az őt ezért elítélő dialógusok. Vagy a napjainkban a közbeszédben egyre többször felbukkanó - bár ez így igaztalan állítás, mert hát max az én kulturális buborékomról nyilatkozhatnék, ha tényszerű szeretnék lenni - gondolat párhuzam, mi szerint a Vörös Hadseregnek 1945-ben nem kellett volna Berlinnél megállnia, hanem be kellett volna vonulnia Párizsba is. Ahogy a cári armada ezt 1814-ben meg is tette. (Adott a párhuzam: Napóleon vezetésével az egyesült európai seregek 1812-ben megindulnak Moszkva ellen. A casus belli nem más, mint, hogy a cári birodalom nyíltan kijátszotta a kontinentális Európa Anglia-ellenes szankciós csomagjait. A Nagy Hadsereg eme hadjárata nem 1813-ban ért véget, hanem 1814-be, mikor is a cári tisztek a Champs Elysées-n korzóztak. És a franciák császárának lakóhelyeként Elba szigetét jelölték ki a győztes szövetségesek.) A gondolat, miszerint a Szovjetunió hadseregének el kellett volna foglalnia '45-ben Párizst nem novum. A megtörtént esetet feldolgozó Párizsba! című 2019-es háborús filmben már be lett vezetve a közbeszédbe. Amit napjaink putyini propagandája, ha nem is hivatalosan, de előszeretettel citáltat.
 |
| V. Szurikov: Szuvorov átkel az Alpokon |
Mert hát ha 78 évvel ezelőtt megtörtént volna a bevonulás, akkor egészen más lenne Európa jelene. Ez biztos. Hogy mennyire nem csak ábrándozás mindez - mármint hogy a Vörös Hadsereg bevonulhatott volna Párizsba - közvetetten bizonyítja az is, hogy az angolszász szövetségesek elképzelése között szerepelt annakidején az az ötlet is, hogy amennyiben a szovjet csapatok Berlin elfoglalása után nem állnának meg, akkor a wehrmacht-os hadifoglyokat gyorsan felfegyverzik és a szovjet úthenger elé vetik őket. Így próbálták volna megnövelni csapataik létszámát, és megakadályozni, hogy Sztálin és társai hatalmi térsége a jaltai megegyezésben foglaltaknál nagyobb legyen.
Alekszandr Vasziljevics Szuvorov (1729 vagy 1730 - 1800) az egyik legkiemelkedőbb orosz hadvezér. Katonai karrierjét káplárként kezdte és generalisszimuszként fejezi be. Katonai tanulmányait befejezve a legalacsonyabb katonai rendfokozatból eljutott a legmagasabba. A hét éves hábórú, az 1768-74-es és az 1787-92-es orosz-török háborúk, az 1794-es lengyel felkelés leverése mind-mind katonai pályafutásának mérföldkövei. Még akkor is, ha egy időre kegyvesztetté válik az udvarnál, mert ellenzi az orosz hadsereg aktuális reformját. Utolsó hadjárata - amit a rajzfilm is feldolgoz az 1799-es itáliai hadjárat, amely hadműveleti területe átnyúlik Svájcba is. A hadjárat legvégét (1801) már nem élte meg. Élete során egyetlen csatáját sem vesztette el, pedig volt neki vagy hatvanhat. Igen, ez nem hangzik rosszul, de valójában nem feltétlen jelent sokat. Hisz Pürrhosz is megnyerte az összes csatáját a rómaiak ellen, de magát a háborút elvesztette. Szuvorov Hannibált idézve csapatával átkell az Alpokon - a kortársak mindkét esetben ezt lehetetlennek gondolták -, emberfeletti erőfeszítést követel meg katonáitól, de a teljes siker mindkét esetben elmaradt.
Érdekességként megjegyzem, hogy az Alpokon való átkelés tervének kidolgozóját, Franz von Weyrothert a rajzfilm mint ellenséges ügynököt, kémet és szabotőrt mutatja be. Mondjuk Lev Tolsztoj Háború és békéjében - az austeriltzi csata kapcsán - erőse szatirikusan mutatja be az osztrák tisztet. Talán ez az alapja, hogy ebben a rajzfilmben szinte már okkult szereplőként jelenítődik meg. Szemben az igazhitű és egyenes pravoszláv karakterekkel.
Miközben azzal a kijelentéssel kezdődik a film, hogy:
Valós történelmi események alapján. Bőségesen fűszerezve fikcióval.
És ebbe a finom humor is beletartozik.
És akkor most jöjjön egy kis nyelvi érdekesség!
Körülbelül a rajzfilm tizedik percénél a következő mondat hangzik el:
"Vékony vagyok, meg kövér, meg rőt és még szerelmes is."
A szerelmesnek fordított szó jelenthet szeplőst is, miközben a szótöve az alma szó. Alma... Az orosz mesékben az alma több jelentéstartalommal is bír. Jelenti az egészséget, vitalitást, fiatalságot, szerelmet, házasságot, a tavaszt és a halhatatlanságot is. Emlékeztek még, hogy a
Két Halom című sorozatban milyen jelentős, mondhatni kulcsszerepe van az almának?
