Figyelmeztetés! Ha még nem láttad a Cerberus című 2023-as minisorozatot, javaslom, még ne olvasd el ezt a bejegyzést!
Nevezett alkotást megtekintheted:
1. rész Maszkabál
2. rész Elégia
3. rész Feltételezés
4. rész A költő
Mire fel ez a figyelmeztetés? Ebben a bejegyzésben néhány főbb karakter valódi életével szeretnék foglalkozni. Mennyiben egyezik a Cerbeusban látottakkal és mennyiben nem. És ez esélyt ad arra, hogy elspoilerezzen dolgokat. Azt gondolom, hogy a sorozat máshogy fogja meg, foglalkoztatja azt, akinek van egy kicsit bővebb ismerete, mint azt, akinek nincs. Mindkét állapot jó, de ebben az esteben talán a tudatlanság meglepődést is hozhat a film nézése közben. És ez nem rossz. Szerintem.
A dekabristák ügye 2. rész
Orosznyelvű véleményeket olvastam erről a minisorozatról és volt olyan, amelyikben azt kifogásolta a szerző, hogy egyes karakterek megjelenítése nem történelemhű. Mit kezdhet ezzel egy magyar néző? Számára az összes szereplő "kitalált". Ez lehet jó is, meg nem is. Nincsenek előítéletek, könnyebb a morális és/vagy emberi értékítélet.
Alekszandr Karlovics Bosnyak (1787-1831) egy igen érdekes személy volt, és az ő karaktere a sorozat egyik kulcsfigurája. Na, de ki volt Alekszandr Bosnyak? T. J. Binyon - az oxfordi egyetem (Wadham College) tudományos főmunkatársa - Puskin életrajzában azt olvashatjuk, hogy Bosnyak a cári hatalom legsikeresebb ügynöke. Mickiewicz lengyel költő a legravaszabb kémnek, egy Fenimore Cooper regény főhőséhez hasonlítja őt. Egy Kosztroma tartománybeli földesúr fiáról van szó. Kezdetben a Külügyminisztériumban szolgált, de miután visszavonult (1820 körül), elkezdett foglalkozni a botanikával. És az irodalommal is. 1830-ban adták ki a négykötetes regényét. Még a külügyi munkája során ismerte meg és utasította el magától radikálisan a jakobinizmus eszméjét. Miután de Witt beszervezi Arkagyij Ivanovics Majborod kapitányt (1798-1845) és ő vitte magával de Witt szolgálatába Bosnyakot. (Az előzményről itt lehet olvasni.) A feladata - amit sikeresen abszolvált -, hogy be kell épülnie a dekabristák közé. Ez 1824 őszén történt meg. Hűségesen és részletesen beszámolt a grófnak mindenről, ami a tudomására jutott. Közeli kapcsolatban került Liharev vezérkari tiszttel. Bosnyak teljesen elbűvölte a tisztet, aki feltétlenül elkezdett bízni benne. Gyakorlatilag az ügynök elsődleges és legfontosabb forrása lett. Az miután rájött, hogy mekkora volumenű az összeesküvés, elhitette a vezérkari tiszttel, hogy de Witt gróf a dekabrizmus őszinte szimpatizánsa. És kész a Társasághoz csatlakozni. Nagyon csábító, hiszen a gróf három lovashadosztály parancsnoka volt. Liharev a vezetőség elé vitte a gróf csatlakozásának kérdését, ami megosztotta a vezetőséget. Volt aki támogatta (Davidov), volt aki ellene (Jusnyevszkij) volt.
A lengyel nacionalista tudhatott De Witt lengyelországi (pontosabban az oroszok lengyel területén) titkos tevékenységéről. Pesztel habozott. Hitt is a gróf csatlakozási vágyának őszinteségében, meg nem is. Az sem kizárt, hogy voltak valami tervei de Witt-tel kapcsolatban. Kapcsolatuk eleve terhelt volt. Pesztel 1821-ben elkezdett udvarolni de Witt fogadott lányának, Izabellának. A dolog elég komollyá vált, Pesztel a lányt bemutatta a szüleinek is.
A gróf öntevékenyen elkezdett kémkedni a dekabristák után, és ez nem maradt titokban Pesztel előtt sem. De ki akarat használni a grófot. Katonai karrierje nem indult be, I. Sándor cár nem nevezi ki egyetlen alakulat parancsnokává sem. De hogy legyen egy alakulat nélküli parancsnok egy katonai puccs vezetője lenni? Azt tervezte, hogy elveszi Izabellát, és így Witt gróf révén kedvezőbb színben tűnhet majd fel a cár előtt. De Witt közel akart kerülni a lázadók vezérkarához, hogy azután kiszolgáltathassa őket.
Ám 1821 végén Pesztelt kinevezik ezredessé, és egy gyalogosezred parancsnoka is lett. Ez a (vélt) karrier beindulás meghiúsította a tervezett házasságot. Lehetséges, hogy a nősülés elmaradásának egész más oka volt, mert az efajta nepotizmus nem volt jellemző a cári hadseregben. Pesztel édesapjának nem volt szimpatikus Izabella, ahogy erről írt is a fiának. És de Witt -tel sem rokonszenvezett. Ami valahol érthető, hisz ki szereti a családjában az önkéntes spiont? Ez is egy lehetséges ok. Mindez ellenére a gróf és az ifjú ezredes kapcsolata továbbra is baráti maradt.
A Déli Társaság vezetése kompromisszumos megoldással élt. Nem utasították el de Witt szolgálatait, de nem engedték a titkok közelébe. Iván Oszipovicsnak ez a megoldás nem vette el a kedvét.
Bosnyak 1825, áprilisában csatlakozik de Witthez. A botanika iránt rajongó ügynök ezután kerül közel Liharevhez. Ehhez közös vacsorák, és italozások is kellettek. Bizalmas beszélgetéseik során hamar kiderült Bosnyak számára Pesztel szerepe az összeesküvésben. Ezenkívül a vezérkari tiszt elárulta a Társaság szervezeti felépítését is. Szóba került az Északi Társaság léte is... Bosnyak úgy tett, mint ha de Witt gróftól hallott volna már a szentpétervári összeesküvőkről. És hogy a gróf megbízta őt, hogy segítse beléptetni őt az egyik titkos társaságba. Néhány nap múlva már Lihajev ajánlólevelével érkezik meg a botanikus Davidov házába. Ott elismétli ugyanazt a mesét, amint a vezérkari tisznek előadott. Azzal kiegészítve, hogy de Witt kész 50 000 szuronyt és szablyát a déli katonatelepekre juttatni, amennyiben beveszik a "klubba". Azt is állította, hogy a gróf jelentős összeggel nem tud elszámolni az udvar felé, illetve hogy intrikálnak is ellene. Így számára nincs visszaút. Ennek ellenére Davidov óvatos maradt Bosnyakkal szemben. A megbeszélések közben az ügynök további infókat szedett ki Liharevből. Egyre több vezető nevét ismerte meg. Közben a Déli Tanács dumája (vezetősége) továbbra sem tudta eldönteni, hogy mi legyen? Felvegyék de Witt-et vagy ne?
Közben Bosnyák elhitette Davidovot. Állítása szerint a dekabristák sorai között árulók vannak. A dekabrista elbizonytalanodott. És bár felmerült, hogy Bosnyak kettős ügynök lehet, mégis ez az időszak a legtermékenyebb információ halászása szempontjából. Miután de Witt rájött, hogy a dekabristák rájöttek titkos játékára, befejezte a szeméyles adatgyűjtést, mindent az ügynökeire (Bosnyak, Majboroda és I. Servud - aki a 3. ukrán ezred hadnagya volt) hagyatkozott csak.
1825. december 26.-án kitör Szentpéterváron a dekabrista felkelés. És természetesen, a leverése után megindul a felelősök felelőségre vonása. A hírszerzés és elhárítás ebben az időben még gyerekcipőben járt, így de Witt gróf és ügynökei munkája erősen hozzájárult a rendszer megerősödéséhez. És a Cerberus című minisorozat erről is szól. Nem gondolom, hogy ez egyből átjön egy magyarországi néző számára, de így e kevéske háttérinformáció segítségével, talán más megvilágításba tud kerülni ez az orosz sorozat.
Mélyebb emberi dráma is kibontakozhat előttünk... "Csak" nézve a sorozatot nem feltétlenül hangsúlyos az, ami a fordítás közben szinte üvöltött. Milyen karakter is Bosnyak? Besúgósága nyilvánvaló - ami nem egy pozitív elfoglaltság -, ugyanakkor a monarchia megóvása a célja. (Pontosabban, a monarchia vezetőjének, családjának, érdekeinek a védelme.) Ki barát. ki nem? Ki kit használ(na) ki... Egy jó célt lehet-e álnoksággal szolgálni? És végül is, mi is a jó?
Állást kell-e foglalni mindig? A cél szentesíti-e az eszközt?
A sorozat másik jelentős karaktere Karolina Rozalia Tekla Rzewuska (1795-1885). Az első férje után, hivatalosan Szobanszkaja. Az Odesszai Kleopátra. Egy igazi kalandornő volt, a cári kormány titkosügynöke, akibe Alekszandr Puskin és Adam Mickiewicz is szerelmes volt. 1821 és 1836 között de Witt gróf élettársa. Kortársai között elterjedt vélekedés volt, hogy tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a gróf leleplezte a Déli Társaságot. Meg hogy a hölgy a III. Ügyosztályon dolgozott. Erre - az utóbbi - vélekedésre nincs semmilyen írásbeli bizonyíték.
1830-ban kitör egy felkelés, amit a lengyel jelzővel szoktak illetni. A zendülés fehérorosz, litván, lengyel, ukrán területekre terjedt ki. De Witték (a gróf és élettársa) jeleskedtek a cári érdekek érvényesítésében. Meg a sajátjukéban. Varsóban állítólag a pár hivatalosította kapcsolatukat, ám ez de Witt kegyvesztettségéhez vezetett. Végül 1835-ben elváltak. Nemsokkal később egy szerb nemessel jött össze. Idősödésével egyre inkább misztikus gondolkodásával vált ismerté. Csatlakozott a pietistákhoz, ám egyesek ezt képmutatásnak tartották.
Férje halála után Párizsba utazott. Majd egy európai körutazás... Rövid időre visszatért Oroszországba, hogy azután újra Párizsba utazott. 1850-ben járunk. És soha többé nem tért vissza Oroszországba.
Alekszandr Szergejevics Puskin... A minisorozatban felmerül az esetleges érintettsége a gyilkosságokban. Majd "személyesen" is felbukkan az egyik epizódban. Érdekes, hogy milyennek láttatják a sorozat készítői a költőt. Hát nem lánglelkűnek. De még bátornak se. Inkább olyan tesze-tosza, teddide-teddoda, bugyutának tűnő bárakárki. És nem derül ki, hogy a karakter tényleg ilyen-e, vagy csak az együgyűségbe próbál menekülni a felelősségre vonás elől. Ahogy Danyil Harmsz is tette bő kétszáz évvel később.
És miért vetül Puskinra a gyanú árnyéka?
Mert a sorozatgyilkos minden egyes áldozatánál hagy a költő egyik verséből néhány sor. Abban az időben nem minden költemény jelenhetett meg, dolgozott a cenzúra. Viszont nagy divat volt az emlékkönyvbe írás. Maga Puskin is írt több hölgynek is az emlékkönyvébe privát versecskéket. Csak nekik. És a költő egyes (a cári hatalom cenzúrája miatt problémás) versei kézírásos formában terjedtek. Lemásolták egymástól az emberek. És féltve őrizték eme korai szamizdatokat. És a hulláknál ilyen szamizdatból származó vers részleteit találták meg a nyomozók. Olyan versről van szó, amelynek esélye sem volt arra, hogy hivatalosan kiadják. (Tudom, hogy a szamizdat kifejezést nem teljesen helyesen használtam. A célom csak az volt ezzel, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy az orosz kultúrkörben évszázados hagyományai vannak a tiltott irodalmi alkotások nemhivatalos terjesztésének és olvasásának.)
Talán ezen néhány háttérinformáció birtokában (is) érdemes újra megtekinteni a Megmentők Szövetségét is.
(Még egy kis apróság. A dekabristák önmagukra mintegy messianisztikus mozgalomra tekintettek. Számos titkos társaságot alapították, és ezek szinte mindegyikének az elnevezése erre utal. És nem csak az 1817-ben alapított Megmentők Szövetsége. A megnevezés - magyarul - első tagja egyértelműen fordítható vallási kifejezéssel is. A Megmentő nem más mint a Messiás.
Hogy pontosan mi áll, állhat a társaságok elnevezésének tudatossága mellett, egy érdekes téma, de most nem térnék ki erre. Mindenestere, jellemző.)
E bejegyzés egy szinte már régi-régi bejegyzésem folytatása. Az első részt itt olvashatjátok el:
És természetesen megemlítem a szintén ebben a korszakban játszódó
Megmentők szövetségét. Ez a film és a Cerberus minisorozat kiegészítik egymást.
A nagyfilmről több bejegyzésben is olvashattok ezen a blogon!
És végezetül egy kis bónusz:
Alekszandr Szergejevics Puskin 1833-ban írta a
Mese a halott cárlányról és a hét bogatírról című verses meséjét. Magyarul 1953-ban jelent meg először, Áprily Lajos műfordításában. A mese nem más, mint a Hófehérke történeténténk orosz verziója. Ami megtekinthető például:
itt.
(Gyerekként kedveltem a szovjet rajzfilmeket. Mert olyan szépek és gondosan megrajzoltak voltak. Szinte mind ugyanabban a stílusban. A Vrungel kapitány kalandjai viszont épp azért tetszett - és tetszik -, mert formabontó volt. És a története is nagyon bejött. Nem véletlen, hogy megvan a Delfin sorozatban megjelent magyar fordítás mellett az eredeti mű is, és még hangoskönyvben is megvettem. )
