Hát akkor ismét egy reload. Tervezem és terveztem már egy ideje, hogy "régebbi" felirataim egyikét-másikát át kellene dolgozni egy kicsit. Ha más nem, szabványosítani kellene. Ebben az állapotomban érkezett meg Dr. Kubb javaslata, kérése. Így hát nekiindultam ismét a Hitler Kaput!-nak.
Megérte hozzányulni a felirathoz. Úgy indult, ahogy szokott. Csak a felirattáblákat teszem szabványossá! És végül... Áá! Dehogy! Belenyúltam a szövegbe is. Eleinte csak úgy felszínesen, majd egyre jobban. Ez volt a harmadik menet a szöveggel. Az első 2011-ben volt. És tizenöt évvel később meglett a harmadik nekifutás is. Miért is volt erre szükség? Ez a film 2006-ban készült. És öt évvel később - az első nekirugaszkodáskor - nem feltétlen jött át egy-két dolog. Főként ilyen gazdasági, üzleti "szakkifejezések". És ilyen szituációk is vannak a filmben. Tizenegyben még csak elkezdődött az amit orbáni-rendszernek hívunk. És ami meghonosította a legrosszabb Keleti gazdasági megoldásokat. És pechünkre - ahogy nem egyszer megtörtént már velünk - ismét túltolták a biciklinket. Vajon miért mindig csak a rossz dolgokat veszi át ez az ország, és miért toljuk túl a dolgot mindig? Miért mindennek csak a giccses paródiájára futja ennek az országnak? Sosem lesz ennek vége? (Valamikor a huszas éveimben olvastam Paul Johnson egyik könyvében, hogy a korrupció felszámolja az államat, a rendszert. Hirtelen túlzásnak tűnt, mert azt gondoltam, hogy "csak" a gazdaságot és a gazdaság szereplőit érinti ez hátrányosan. Nem kell erről sokat írni, hiszen bő tizenöt év alatt kiderült, hogy a korrupció tényleg megeszi azt az államot, amely nem küzd ellene. Sziszifuszi küzdelem, de szükséges.)
Most újranézve több mindent "üzen" a film, mint amit tizenöt éve gondoltam. Ezért is erőteljesen hozzányúltam a magyar szöveghez. Jó volt újra nézni és foglalkozni az (orosz) szöveggel. Érdekes, hogy egyfajta NER fricska is van benne. Megelőzve korát. Persze, nem a magyar viszonyokra szabták a filmet, hanem a putyini éra kezdetére. Bizonyos értelemben már anankidején is botrányfilm volt. És ezért viszonylag ismert is. Az IMDB-n a tetszési index elég alacsony. Többet érdemel. De ez egy megosztó film.
A hölgy egyszerre újságíró (televizíós és rádiós műsorvezető), híresség (celebritás), közéleti személyiség és politikus (2012-2013 között az Orosz Ellenzéki Koordinációs Tanács tagja; indul a 2018-as elnökválasztáson, ahol negyedik lett, a szavazatok 1,68%-ával). 1981. november 5.-én született Leningrádban. Apja Anatolij Szobcsak (1937-2000) szovjet és orosz politikus, Leningrád (és így Szentpétervár) első polgármestere. Édesanyja Ljudmilla Boriszovna Naruszova (sz.: 1951.) orosz politikusasszony. Tuva Köztársaságot képviseli (előszőr 2002-2012 között, illetve 2016-tól napjainkig) az Orosz Föderációs Tanácsban. 1996-1999 között az Állami Duma képviselőasszonya.
Környezete úgy emlékszik Szobcsak kisasszonyra, hogy lázadó és rakoncátlan volt gyerekként. (Az édesapja emlékezete szerint leányát demokratikus szellemben nevelte.) Kszénija iskolából sokat lógott, amikor meg nem, akkor rendszeresen zavarta az órai munkát. A megrendszabályozást rosszul tűrte.
 |
| Apa és lánya |
És most akkor következzen néhány szó az apukáról is. 1991 és 1996 között Szentpétervár polgármestere.
1990-ben (januárban vagy február 3.-án) egy bukott KGB-s tiszt kerül a Leningrádi Egyetem rektorhelyettesének titkári pozicíójába. Az illetőt Vlagyimir Putyinnak hívják. Az NDK-ban szolgált, amíg egy nagy hibát el nem követett. (Erről a hivatalos életrajzok mélyen hallgatnak.) Az ifjú KGB-s tiszt szerencséjére a Szovjetunió haldoklása idején nem indul büntetőeljárás ellene. (Akkor most kitérnék arra a toposzra, amit már az óvodában is zengenek a lurkók. Putyin a KGB bábjaként került a hatalomba. Ez nem nagyon elképzelhető. Egyrészt, karrierje lezárult a szervezetnél. Mert vaj volt a fején. Másrészt, megalakítása óta a szovjet titkosszolgálat soha nem avatkozott be a belpolitikai küzdelembe. Dzserzsinszkij nem preferálta a dolgot, Sztálin kiméletlenül eltiporta a gumicipősök vezetőit. Nem csak leváltotta őket, hanem ki is végeztette olykor. Egyetlen egy kivétel volt. Berija. Aki viszont politikai pályára konvertálta belügyes beosztását. És ha ez így volt 1991-ig, akkor miért változott volna meg ez a hozzáállás? Ráadásul, miután Putyin politikai karrierje beindul, az SZVR alá is kavar. Nem kicsit. Talán nem véletlen, hogy V.V.P. lett később a szovjet KGB sírásója.) Szóval, egy kis csinyovnyik volt Vlagyimir Putyin, aki taxisofőrként próbálta kiegészíteni kevéske fizetését. (Hogy mennyire nem volt menő, hogy mennyire pénztelen volt, mi sem bizonyítja jobban, hogy egy Zaporozsecet használt taxiként.) Ekkor találkozik Putyin Szobcsakkal. Az új polgármesternek testőrre és titkárra volt szüksége. És az egyetem rektora ajánlott egy volt KGB-s őrnagyot... Az új testőr a személyvédelmen kívül sok mindent elintézett a város első emberének. Nem kell nagy dolgokra gondolni! Mondjuk egy használt Volvót, aminek az ajtajában mindig volt Szobcsak kedvenc italának egy kisüveges verziója. Putyin megismerkedhetett Jelcin testőrével is, miközben elkezdett a meggazdagodás útjára lépni. (Szobcsak Gorbacsov pártjára áll az 1991-es puccs idején. 1994-től a város kormányzója.) Szobcsak kapcsolata a nagypolitikával lehetőséget nyitott Putyinnak. Aki a kormányzó politikai bukása után élt is a eshetőséggel és Moszkvába költözött. Kszénija - aki természetesen személyesen ismeri az orosz elnököt - úgy nyilatkozott, hogy tiszteli és becsüli Putyint, mint embert, de politikai szerepével, döntéseivel nem tud azonosulni.
Az egyetemi tanulmányok befejezése után Kszénija Szobcsak televíziós karriert kezdett építeni. Többek között a Legyen ön is milliomos! orosz verziójának vezetése is az ő nevéhez fűzödik.
Ezzel párhuzamosan az Ezüst Eső rádióállomáson is vezet műsorokat. Médiatevékenysége nem csak az Orosz Föderációhoz köti. Az ukrán médiában is feltűnik, mint műsorvezető. 2012-től az újságírással is próbálkozik. 2019-től producereskedik különböző tv csatornáknál.
Politikai aktivizmusa 2011-ben kezdődik. Ekkor részt vesz azokon a tüntetéseken, amelyek megkérdőjelezték, hogy a választást az Egységes Oroszország Párt nyerte meg. 2012. május 8.-án Alekszej Navalnijjal együtt örizetbe veszik a Nyikitszkij Kapunál. Előtte tüntetőkkel együtt kiszorították őket a Csisztje Prudiból.
2017. szeptemberében tagadja, hogy a Kreml őt szemelte volna ki következő elnöknek. Ugyanakkor, következő hónap 18.-án bejelentette, hogy indul a következő (2018-as) elnökválasztáson. Az Egységes Oroszország üdvözölte Kszénija döntését, míg többen - köztük Zsirinovszkij is - áljelöltnek tartották őt.
A Forbes magazin szerint Kszénija Szobcsaknak 2,3 millió dolláros vagyona volt 2010-ben. 2016-ban már "csak" 1 millió dollár a vagyonának nagysága. Bevételei nagy része rendezvényszervezésből, vendéglátásból és reklám szerepekből származik.
2012. júniusában házkutatás volt otthonában. Körülbelül egymillió eurót, 480 ezer dollárt és 480 ezer rubelt foglaltak le a hatóságok. Több mint száz borítékba volt a pénz begyömöszölve. Ellenzéki tüntetések finanszírozásával vádolták meg. Az adócsalás vádja is felmerült. A vizsgálat tisztázta őt az adócsalás vádja alól, így visszakapta a pénzét.
Ismertségével együtt egyenes arányban nőt a provokációinak a száma is. Botrányos viselkedése védjegyévé válik. Természetesen, ő is megkapja - verbálisan - a magáét. Jól használja a szociális hálókat, mind botrányokozásra, mind bevételeinek növelésére.
2013.-ban férjhez megy Makszim Vitorgan színészhez. 2015. november 18.-án fiúgyermeket szül. 2018 végén elválnak. Szobcsak a következő év szeptemberében újraházasodik. Az esküvőn résztvesz Dmitrij Peszkov a feleségével együtt.
A Hitler kaput!-ban csak egyetlen jelenet van, amiben feltűnik Éva Braun karaktere. Szobcsak ennek ellenére a stáblista elején látható. Ennyire fontos lenne ez a jelenet? Nem. Ennyire húzónév a Kszénija Szobcsak. Ennek a jelenetnek van (most épp, még néhány pillanatig) aktualitása kishazánkban.
1944. áprilisában járunk, és a Reich vezetői már tudják, hogy a bulinak vége. Persze, senki nem bánkódik ezen, tombol a hedonizmus. Eva Braun már a jövőjét tervezi. Ő Dubajba menne, Hitler Dél-Amerikába. Párbeszédük erotikus utalásoktól - természetesen - nem mentes. Egy kicsit se PC ez a film. Hanem amolyan oroszosan... Minek is nevezzem?
Olvasgattan egy könyvet, ami a Nagy Honvédő Háború mítoszairól szól. Olvasgatom, és a pupilláim kitágulnak. A könyv szövegében beletettek egy enyhén rasszista viccet. Az adoma Obamáról szól. De hogy? Hogy jön ez ide? 😓 Na, ebben a filmben is vannak ilyen dolgok. Nem annyira bántóak, de azért meg tudja egy kicsit hökkenni az ember. Itt van például a holokauszt témája. Természetesen ábrázolva van a filmben a 3. Reich antiszemitizmusa. Nem mondanám, hogy bántóan. A Jojóé neccesebb, de a Hitler így is elég polgárpukkasztó. Szexuálisan túlfűtött és szemtelen. Nem csodálkozok, hogy voltak akik tiltakoztak a bemutatása miatt. Persze, a negatív hírverés is hírverés.
Egyébként, nekem a dialógusok nagyon bejönnek. Időnként olyanok, mintha egy klasszikus Leslie Nielsen vígjátékot nézne az ember. Szóval, kell egyfajta hangulat a megnézéséhez.
2020 elején néhány percen múlt, hogy összefussak Kszénija Szobcsakkal. Én csak napi rutin szerint éltem az életemet. A haverom meg kiakadt, mert látta, hogy a hölgy bemegy oda... De ez egy érdektelen történet. Hiszen nem történt semmi. Mondjuk, Efrájim Kishont jó kis krokit írt volna belőle. Ilyen sztorikból ki tudta hozni a maximumot.
És igen, a filmbeli Éva Braun egy szelid cicus Kszénijához képest. Az utóbbi képes volt arra, hogy meghiúsítson egy repülő elindítását azzal, hogy nem volt hajlandó bekötni a biztonsági övét. Meg hogy a ZAGSZ-hoz nyitott halottaskocsival menjen el. Vagy hogy nyitott koporsóban ülve hordoztassa magát. Természetesen, fotóriporterek hada volt meghívva az utóbbi két eseményre. A repülőhöz a rendőrséget hívták ki.
Talán jobban kellett volna részleteznem K.A.SZ. botrányait, de magam az ilyen színes hirecskéket annyira nem kultiválom. Mindenestre, a skandallumait a bevételeinek nővelésére is felhasználó Kszénijához képest a filmbeli Éva Braun egy szemérmetes ministráns lány.
Már ha kíváncsi még valaki egy húszéves filmre.
