Sötét Világ


A film eredeti címe: Темный Мир
A felirat tulajdonságai:
FPS: 23,976
a fájl kiterjesztése: srt.
















Edgar Allan Poe: Egyedül
Más voltam én már mint gyerek,
Mást láttam mint a többiek,
S ha marta szívem vágy s panasz,
Nem volt egyszerű tavasz,
Nekem már akkor más habú
Forrásokon buggyant a bú,
Lelkem más dalra volt vidám
S szerelmem is – merő magány.
Mert zordon sorsom hajnalán
Már megszállott a vad Talány,
Mely lappang Jó és Rossz mögött,
S amely, ma is még, gyúzsba köt:
Izente zúgó és folyam,
A szirt, mely mint a vér, olyan,
S ha szeptemberi aranyat
Hömpölygetett körém a Nap,
S a villám, mely az éjszakát
Előttem hasította át,
Az orkán és a vak dörej
S a szörnyű felleg is, amely
(Kék volt a fél menny, csupa fény)
Démon képében jött felém.

Kardos László fordítása


E bejegyzés egy olyan filmről szól amelynek főszereplőnője egy kicsit más gondolkodású mint az átlag. Huszonéves lány ő aki lelke más dalra vidám, és ezért a magány is megtalálja. Nem azért mert csúnya, buta lenne. Nem. Hanem azért mert túlságosan is érdekli az ezoterika. Az iskolai tanév befejezése után, főiskolás társaival közösen egy néprajzi felfedezőútra indul. Egy olyan területre ahol paranormális jelenségek is előfordulnak...

 A film 2010-ben készült (azzal a kétes dicsőséggel is büszkélkedhet, hogy ez a film az első az orosz filmgyártás történetében amelyet az úgynevezett 3D-s technológiával [is] készítettek). Műfaja alapján a leghelyesebb az lenne ha azt mondanám, hogy egy fantázia filmmel van dolgunk.
Elsősorban a fiatal korosztály (Nem a kisgyerekek részére!) számára készült ez a film. Időnként félelmet keltő jelenetekkel is találkozhat benne az ember. Tini-horror abban az értelemben, hogy a film hősei tizen-huszonévesek, és időnként rémisztő dolgokat élnek át, és abban az értelemben is, hogy az előbb nevezett korosztály a film célközönsége is.

Emlékszem hetedikes koromban történt.
Az ifjú ének-zene tanárnő Muszorgszkijról beszélt nekünk. Egyik főbb műveként az Egy kiállítás képe című alkotást nevezte meg. Ez alkalomból feltette a lemezjátszóra az aktuális bakelitet és... Elmondta, hogy mibe fogunk belehallgatni: a Baba Jaga kunyhójába.
Tudjátok ki az a Baba Jaga? - kérdezte.
Nem. Senki nem tudta.
- Hát ő egy boszorkány. Orosz népmesei boszorkány.
Igen. Baba Jaga egy boszorkány. Az Erdei Boszorkány.
A Sötét világ című film az orosz boszorkányhitre épül, de mindezt megspékelik egy kis UFO-val. Hogy "korszerű" sztorit kapjunk, amely versenyre kelhet a hollywoodi fantázia történetekkel. Legalábbis az oroszországi mozipénztárak előtt mindenféleképpen.
Ezért nem spóroltak az alkotók a látványos jeleneteken, még a számítógépes grafika segítségét is igénybe vették.

De tényleg! Tudjátok ki az a Baba Jaga?
Ő nem egy egyszerű, "hétköznapi" boszorkány!
Baba Jaga személye az ősi szláv hitvilágba visz minket. Annyira ősi karakterről van szó, hogy nem csak a keleti hanem a nyugati szláv kultúrákban is ismerik. A lengyelek Jenzababa vagy Jezdaként, a csehek Jazi Babaként ismerik ezt a személyt. (A Baba Jaga név etimológiája szerint boszorkánynőt jelent. A baba jelent nőt, asszonyt, idősebb nőt, a jaga jelentése az óoroszban pedig boszorkány. Az orosz nyelvben a vegyma szó is boszorkányt jelent. Ebben az esetben a vegy a szótő, és tudni jelentése van.) Baba Jagát általában rosszindulatúként, gonoszként ábrázolják, de időnként a jótevő szerepkörében is feltűnik. Halhatatlan, alakváltoztatásra képes személy, aki alaposan ismeri a világ dolgait. A halál megszemélyesítője, az ördög szolgálóleánya. Istennőként soha nem ábrázolták, mivel személye sokkal inkább a földi dolgokhoz kötődik, mint az égi Pantheonhoz. A szláv mítoszokban eleinte mint a nők segítője, pártfogója olyan védőszentféleségként funkciónál. A kereszténység térhódítása után kerül le az istenségek közül a földi létbe, és lesz gonosz boszorkány. Ugyanakkor a népi hit egyes rétegeiben továbbra is megmarad eredeti „funkciója”. Ezek a történetek, nem véletlenül, a nők között terjedtek. Jónéhányat fel is jegyeztek etnológusok. Ezekben a történetekben Baba Jaga személye összemosódik Máriáéval, akit a pravoszlávok mint Isten Anyját tisztelnek. Ebben az értelmezésben az erdő, ahol Jaga él, nem más mint az Égi Királyság jelképe.
Baba Jaga kunyhója
Mindenesetre a legrégebbi történetek szerint Baba Jaga egy ősi istenség volt. Úgy gondolják, hogy személyét már az úgynevezett kőkorszakban is tisztelték. Mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységeknek volt a „felügyelője”. A pásztorok, a nyájak védője, a gazdák segítője. Minden állat úrnője, a madarak istennője, aki csirkelábú házban lakik (vesd össze a magyar népmesékben található kacsalábon forgó házzal).
Más történet szerint Baba Jaga háza az erdő mélyén található (innen származik az egyik címe is: az erdő Úrnője) egy nagy forgószélben. Van olyan elképzelés ami szerint az erdő legmélyén lévő házának mind a négy sarkán van egy csirkeláb és azon forog a ház. Más verzió szerint a tyúklábakon szaladgál a ház. Olyan verzió is ismert, hogy a négy láb csak támaszték, mert a ház közepén van egy nagy orsó, és az forgatja a házat.
Maga a boszorkány leírása is különböző. Egyes források csak arról beszélnek, hogy nagyon öreg. Minden mást a hallgató fantáziájára bíz. Más elbeszélések szerint nem csak vén, hanem ronda is. Sovány, csont és bőr. Fogai hosszúak és nagyon élesek. Időnként vasfogakról szól az elbeszélés (vö. vasorrú bába a  magyar népmesékben). Vagy a szemfogai olyan hosszúak, hogy azt Drakula is megirigyelhetné. Embert eszik, és olyan mágikus a tekintete, hogy akire rápillant az megmerevedik, esetleg kővé változik. Az így a félelemtől megbénult áldozatát szépen megeszi.
A haja össze-vissza tekergő kígyók sokasága (Ez a görög mitológia hatására utalhat. Vesd össze Medúzával.) Áldozatai csontjából készítette a háza körüli kerítést, és a kaput. Díszítő elemként emberi koponyák funkcionálnak. Amelyekben éjszakánként világítanak az szemek…
Mindez Jaga a halállal való közeli kapcsolatra utalnak. De nem minden esetben. Vannak olyan történetek, amelyekben a Boszorkánynő által főzött leves (melyben emberi testrészek úszkálnak) az élet forrásának jelképe.
A népi hitvilág másik Baba Jagája egy kedves idős asszony. Abban különbözik a többi nőtől, hogy nem viseli azt a fejdíszt, pártaszerűséget amit a férjezett asszonyok hordanak tradicionálisan.
Baba Jaga személyiségének három aspektusa van:
- Termékenység istennő. Ilyenkor jóindulatú személyiség, akinek a legfőbb dolga elősegíteni egy új élet megszületését.
- Az emberi élet jövőbeli alakulásának megismerésében segít. Baba Jaga ebben az aspektusában lehet jó és rosszakarója az embereknek. Tulajdonképpen ilyen esetekben mint jósnő jelenik meg.
-  A harmadik szerepköre pedig az ember életének a végét bejelentő, okozó személyiségként jelenik meg. Mintegy Végzet Asszonya szerepkör, de szó szerinti értelmemben.
Gyakorlatilag e három szerepköre alapján azt mondhatjuk, hogy teljesen meghatározza az ember életét. Az születéstől a halálig. Nem fentről tekint le az emberiségre, hanem az emberek között tölti idejét, és beavatkozik az emberek életébe.
Vannak olyan vélemények a szakemberek között akik úgy gondolják, hogy az emberi csontok és koponyák a kerítésében, a házán a szellemvilággal való szoros kapcsolatra utalnak. Olyanok is vannak akik úgy gondolják, hogy az a hely ahol Baba Jaga kunyhója áll, az a hely ahol az élők és a halottak találkoznak egymással. Bizonyos esetekben megnyilvánulhat jóindulata, hiszen az visszatarthatja az élőt, hogy a halottak közé való elvegyüléstől (megakadályozhatja halálukat).
Mások ezzel ellentétben a Pokol szálláscsinálójának tartják. Egy olyan személynek aki uralkodik a Napon, a Holdon, a csillagokon. Befolyásolja az időjárást, a növények fejlődését, az eső erejét. Még a tehenek tejhuzamára is hatással van.
Baba Jaga a világ első pilótanője 
Természetesen repülni is szokott. Ahogy azt „megszokhattuk” az európai tradíció alapján.
A Baba Jaga ábrázolásokban megjelenik a mozsár és a hozzátartozó mozsártörő (pisztillus) is. Ezek az eszközök a nemi szerveket szimbolizálják (lásd Jaga termékenységi szerepköre). A szláv népeknél a mozsár és a pisztillus nem rombolást (törés) szimbolizálja, hanem az életet. A mozsár feladata nem csak az gabona őrlése, hanem a len előkészítésének is az eszköze. A lené amelyből azután szövet készíthető. (A szövetből ruha készül, amely megvédi az embert. Például a hidegtől.) A nyírfa seprű jelképezi a főboszorkány hatalmát az emberek felett. Az emberi sorsot úgy befolyásolhatja, arra sodorhatja amerre akarja.
Baba Jagának vannak gyermekei is. Ezek a lények különböző állatok szellemeként jelennek meg egyes történetekben.
Van egy varázspálcája is. Rémálmokat, hallucinációkat tud az embereknek okozni, sőt halálos kórt is képes az emberre ragasztani. Képes a férfiú erő befolyásolására is.
Farkas képében is meg tud jeleni, és felfalja azokat akik megsértik a területét. Időnként az erdőben a medve „helyettesíti” őt.
Kiterjed tevékenységi körébe tartozik a vándorénekesekre való felügyelet, vigyázás is. Kedvenc elfoglaltságai között van a nyári estéken az erdőben bóklászás, közben gyógyfüvek, gombák szedése.
Az orosz Baba Jaga mítoszban kapcsolatba hozzák őt a sárkányokkal is. Koscsej a Halhatatlan (a név a koszt-csont szótövet rejti) egy sárkány, aki emberi testet öltött magára. Akinek a sorsa erősen függ Baba Jagától, aki erősen kontrollálja személyiségét, erejét, lehetőségeit. Jaga befolyása kiterjed a tűzokádó sárkányra Csudo-Judora is, aki az Élet és a Halál Vize felett őrködik.
Belorussziában úgy tartják, hogy Baba Jaga és társai elszívják a Nap erejét és mágikus tüzekkel elpusztítják a növényeket, a Föld erejét az emberiség ellen fordítják. Ezen a vidéken az elemek feletti teljes hatalom Jaga és társai kezében van. Ezért ki kell engesztelni őket, az embereknek meg kell maguknak szerezni Baba Jaga jóindulatát.
Azt állíthatjuk tehát, hogy Baba Jaga több mint egy egyszerű boszorkány.


Főbb szerepekben:
Szvetlana Ivanova - Marina Leonova,
Iván Zsidkov - Kosztya,
Jelena Panyova - Helva,
Szergej Ugrjumov - Alekszandr Volkov,
Ilja Alekszejev - Artúr,
Marija Kozsevnyikova - Vika.

A filmet rendezte: Anton Megergyicsev,
forgtatókönyv: Alekszej Szidorov és Alekszandr Gyorbinján.

A sikerre való tekintettel tavaly elkészült a folytatás is, egy mozifilm (2013),
majd idén, 2014-ben, egy televíziós sorozat formájában is folytatódnak a kalandok.

A Sötét világhoz a feliratot megtaláljátok itt.

4 megjegyzés:

  1. Jópofa film volt. Nem voltam tőle elájulva, de nem volt rossz. A 2013-ban újraforgatott Vij is megérne egy misét, illetve feliratot.

    VálaszTörlés
  2. Aljohina készített feliratot az 1967-es Vij-hez. Nem angolból, hanem oroszból. Nem ő az egyetlen aki lefordította ezt a filmet magyarra. De ő biztos az orosztudását használta hozzá. És egy másik Gogol adaptációhoz az Esték egy gyikanykai tanyán címűhöz is készített feliratot. Ami megtalálható itt:
    http://www.feliratok.info/index.php?sorrend=abca&irany=desc&search=&sid=&fid=579786

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az 1967-es eredetihez tudom, hogy van felirat. De az Oroszok 2013-ban újra megcsinálták a filmet. Habár még csak idén januárban volt a bemutató, és ahogy elnézem, lemezen még meg sem jelent.

      Törlés
  3. Már megjelent. Blue Ray-en is.

    VálaszTörlés