Szibériáda

  A film eredeti címe: Сибириада



A felirat tulajdonságai:
FPS: 24,
nyelve: magyar,
kiterjesztése: srt.
A felirat és a bejegyzés esmisi munkája.














SZIBÉRIÁDA
(orosz film, 1980)


’Ez a cím nekem gyanús! Mit akarnak ezek már megint rám szuszakolni? Munkatábor? Végtelen erdőségek? A nagy orosz lélek?  
Kösz, elég nekem a kis magyar is.’

Ezeket gondoltam a nyolcvanas évek elején, mikor a film megjelent nálunk. Ám a filmben se munkatábor, se nagy orosz lélek.
Erdő az van, de inkább csak keret, semmint érzelmi zsarolás.
És van egy a világtól elzárt kis falu – Елань (ejtsd ’jelány’) – melyet csupán egy folyó köt össze a világgal, amelynek dübörgése csak késve, lassan, torzulva érkezik a falucska kapujához, postahajó, úszó áruház vagy katonai behívó útján.
És lám, itt is élnek emberek, családok, lányok, asszonyok, fiúk, legények, akik feltárják előttünk életüket, vonzódásaikat, taszításaikat, titkaikat és lám ismerősnek tűnnek az életek, a mosolyok, a dacok, a szerelmek, az apák dühe,  a testvérek fájdalma, a halottak feltámadása, a Föld sikolya, és a XX.század vergődése.
Ember legyen a talpán, aki meghallva, hogy a film majd négy órás időtartamú – mégis belevág a kalandba. De a tapasztalataim azt mutatják, hogy a többségük nem bánta meg, hogy hívásomra eljött, és megnézte a filmet. Körülbelül 130-140-en lehettek a Tabán moziban 2003 május 21-én este fél nyolckor (a mozi hivatalos befogadó képessége 110 fő). Barátaim, ismerőseim és az övéik. Sokan mondták, hogy csak azért jöttek el, mert szeretnek engem. A rövid zenei bevezető után nekivágtunk a kalandnak.
Pár nap múlva beszélgettem egyik barátommal, akivel tizenöt évet dolgoztunk egymás mellett. Nevezzük Rupinak. Bevallotta, hogy nyögve- nyelősen vette rá magát, hogy eleget tegyen a meghívásnak. (l.5 sorral elébb).
És bár több ponton vitába szállna a filmmel, nem bánta meg, hogy eljött. Beszélgettünk…
         És az évek szálltak, mint a percek….és egyszer csak a film eltűnt a mozivászonról. Utánanéztem: lejárt a vetítési jog.
Összevontam a szemöldökömet. Ez így ment pár évig…
És akkor rájöttem, hogy nálamnál eszesebb emberek feltöltötték a filmet egy filmes oldalra (www.plan9.hu), megakadályozva a film kulturális megsemmisülését. Lajos barátom segítségével letöltöttem a filmet és megnéztem. Még mindig tetszett, pedig az évek során legalább tízszer láttam. Az sem zavart, hogy az eredeti hang alatt angol volt a felirat.
És a hónapok szálltak, mint a percek…
De miért nincs ennek magyar felirata? – kezdtem ébredezni tudatlanságom sűrű felhőjéből.  Lajos barátom felvilágosított: Mert, nem csinálta meg még senki.
Micsoda? – hüledeztem – ez ilyen egyszerű, csináld meg és kész?
Igen – mondta ő, a Lajos – kéred a szövegfájlokat?
És tíz perc múlva kezemben volt a szövegfájl, mindkét nyelven.
Huszonnégy órán belül elkezdtem a fordítást. Két hónap múlva elkészült.
Újabb huszonnégy óra múlva fent volt a különböző subtitle oldalakon.
Hátradőltem, és karba fontam a kezem…
Talán azóta is így ülnék, ha a kisördög nem villantja elém azt a 2003-as estét és annak minden örömét. Próbáld  meg újra – mondtam magamnak (vagy a kisördög mondta?). És körbeszaladtam közeli barátaimon, elmondva gyermekded tervemet, hogy eljönnek hozzám és a kivetítőn remek minőségben megnézhetik az általam újra fordított négyórás orosz monstrumot.
Bízva az emlék sikerében már a beosztáson gondolkodtam – kicsi a lakás egyszerre 6-8 embernél több már kényelmetlen – nagy lelkesen vártam a hatást. Silent and alertness. Csend és óvatosság. ’Jó, de majd később…’
Hm...
Közben azért két barátomat mégis csak sikerült rávenni a filmre, egy házaspárt, tehát egy férfit és egy nőt, és hála istennek mindketten örömmel nyugtázták a filmre pazarolt idejüket. És a film után…
Beszélgettünk.
Rupi barátom a meghívás után feltett nekem egy kérdést: Te Misi, miért akarod ilyen erővel, hogy az emberek megnézzék ezt a filmet?
Habogtam-hebegtem, ezt-azt, igazából nem volt kész válaszom erre.
Miért is akarom?
Beszélgettünk… erről is, és más régi, közös dolgainkról.
És mire hazaértem, már tudtam a választ Rupi barátom kérdésére.
A film olyan kapukat nyit meg életünk folyóján (:D) amely beszélgetésre ösztönöz. És annyira elszoktunk már a beszélgetéstől, saját családunkra is alig jut idő, idő hiány- idő hiány – idő HIÁNY, a rohanás, a ránk zúduló médiavilág, mindennapos apró dolgaink szorítása… a beszélgetés eltolható, majd később…
Nincs később. Most kell elkezdeni. Most.
Beszélgessünk…



                                                                                     2013. május
 

Vadászat a Piranhára


A film eredeti címe: Охота на пиранью

Hivatalos honlap: www.piraniafilm.ru

A felirat tulajdonságai:
FPS:25,
kiterjesztése: srt.












Mielőtt nekikezdenék erről a filmről írni, engedjétek meg, hogy néhány mondatot egy személyes do-
lognak szenteljem. A tavalyi évben rengeteg időm ment el azzal, hogy különböző filmekhez készí-
tettem feliratokat. Gyakorlatilag az összes szabadidőm ezzel telt el. Szerettem volna biztosítani, hogy minden hónapban legyen egy új felirat.
Próbáltam különböző, egymáshoz nem hasonlító filmekkel foglalkozni, mégis elért az úgynevezett kiégés. Úgy éreztem, hogy egyre kevesebb dolog motivál már.
De mert tudtam miről is van szó, ezért úgy döntöttem, hogy jöjjön egy kicsit "meredekebb" műfaj.
Így kezdtem bele ebbe a filmbe...
(Persze nem volt tökéletes orvosságnak. Ezután a Nem mondom meg-gel próbálkoztam. Igazából vi-
szont a Mérkőzés-sel jött vissza a régi lendület. Annak a feliratának elkészítését [függetlenül attól, hogy maga  a történet nem túl vidám] nagyon élveztem.)
A film első megtekintésekor két amerikai akciófilm jutott az eszemben. Az egyik a Running man volt (amit tulajdonképpen végig soha nem láttam, hanem csak az elejét egyszer, még valamikor az úgy-
nevezett VHS korszakban.  Nagy barátságban egyébként sem vagyok a műfajjal. Sok-sok évvel eze-
lőtt láttam egy alkotás aminek az egyik jelenetében a főhős kezéből kiesik a puska, lecsúszik egy vízmosás oldalán, és mikor leér már kezében a fegyver és tüzelt is. Na ekkor szakítottam ezzel a műfajjal.). A két film alapkoncepciója nagyon hasonló.
A másik film ami az eszembe jutott az a Turkey Shoot című B.kategóriás alkotás.
(Tizennégy éves koromban az unokabátyám néhányszor elvitt az egyik osztálytársához. Ott olyat láttam, amilyet azóta sem. Egy nagy fényes korongot [korongokat], amik akkorák voltak mint az LP-k. Be kellett tenni egy lejátszóba, és fil-
met lehetett nézni... Sőt, még különböző hangsávok is voltak rajta. Ha jól emlékszem, talán négy különböző nyelven is meg tudott szólalni egy film.
Az egyik ilyen lemezen volt rajta a Turkey Shoot. Elismerem, hogy tetszett akkoriban a film. Nem olyan régen az egyik munkatársamnak köszönhetően újra belenézhettem ebbe az alkotásba. Nem voltam túlságosan elragadtatva. Az emlékeim mások voltak, mint a valóság.)
Ugyanakkor ez a 2006-os orosz film szerintem egyáltalán nem gagyi.
Nem állítom, hogy a film története eredeti, de a megvalósítása nagyon profi. Mondhatjuk rá, hogy ez egy feldolgozás, egy átdolgozás. De nincs ezzel semmi probléma. Elég ha a 19.század nagy francia mesemondójára, id. Alexandre Dumas-ra gondolok... Történeteit a francia történelem ismert, és ke-
véssé ismert eseményeire alapozva írta meg, időnként jócskán átírva a valós eseményeket. De hát ez az irodalmi feldolgozásokban bőven belefér. (Nem így a történelmi munkákban. Ott hamisítás, itt me-
seszövés.) Nekem semmi bajom nincs a feldolgozásokkal. Főleg, ha jobbak mint az eredeti művek. És szerintem ebben az esetben ez fenn áll. Nem olyan túl régen újra megnéztem ezt a filmet, és szerintem, ahogy mondani szokták volt: ott van a szeren.
Szeretném kiemelni a mozi zenéit. Nekem nagyon tetszenek, és szerintem nagyon el vannak találva.
Egyfajta dinamikát  ad a filmnek.
A másik dolog, amit még emeli a film színvonalát, a színészgárda. A film szereplői.
A főhőst Kirill Mazurt Vlagyimir Maskov alakítja. Maskov 1963. november 27.-én született Tulában. Édesapja báb-
színházi színész, édesanyja, aki olasz származású ugyanott dolgozott mint rendező. A család a hetvenes évek végétől Novoszibirszkben élt. Az ottani egyetem biológiai fakultásán kezdte meg tanulmányait az ifjú Maskov. Azonban a következő évben már a novoszibirszki színművészetire jár.
1984.-ben magatartási okok miatt kizárják az iskolából. Moszkvában folytatja színművészeti tanulmányait, de erő-
szakos viselkedése miatt itt is idő előtt be kellett fejeznie. Ezután dekoratőr lett a moszvai Művész Színházban. Nem sokkal később csatlakozik Oleg Tabakov társulatához. Első filmszerepét 1989.-ben kapja. 1990-ben diplomázik le.
Filmes karrierje jelentős. Az államtanácsos (Kozír), Kanda-
har (Szerega a másodpilóta), Domovoj, vagy a Kraj (Ignat)... Bár a lista közel sem teljes, de nem felejtkezhetek el a Pá-
vel Lungin rendezte Olgarh-ról sem, vagy ha  a magyar DVD kiadása alapján hívhatjuk A kiskirálynak is. (Annyira jellemző történetet dolgoz fel ez a film. Bemutatja, hogy egy ügyeskedő "korunk hőse" kihasználva a nyolcvanas évek végén összeomló tervgazdálkodó rend-
szert, a meggazdagodás útjára lép. Buktatók persze vannak... Erről az időszakról sokat tudna be-
szélni Hodorkovszkij, Abramovics, Berezovszkij [Ja, ő már nem. Bocsánat.]. Ennek vetett véget Pu-
tyin... És ennek is köszönheti a népszerűségét... Persze, nem csak ilyen kiskirályok létezhetnének. Olyanok is lehetnének, akik nulláról indultak, és valamelyik [gyakorlatilag bármelyik] párt révén, mondjuk a privatizáció során vállalkozáshoz, vállalathoz [vagy vállalatokhoz, vállalkozásokhoz] ju-
tottak, majd a befektetés hozamát, vagy annak egy részét, az adott párt részére visszajuttatták, hogy négyévente a pártok kitapétázhassák, kiplakátolhassák az országot. Persze ez így törvényte-
len, ezért kellene a rendszerben nem kevés "hallgatási pénz" is. ,És ha ez bevett dolog lenne, akkor soha senki nem bukna le. Kivéve, ha túl mohó. Ugye milyen élénk a fantáziám? Tényleg lehetne egy jó kis összeesküvős, konteos forgatókönyvet írni a dologról. Nem? A slussz poén az lenne, hogy az összes érintett így csinálná.) Ha  még nem láttad A kiskirály-t, feltétlen nézd meg. Megéri.
Maskov időnként feltűnik hollywoodi alkotásokban is (15 perc hírnév-Milos Karlova, Alias 4.évad 17-18.rész-Milos Kradics, Mission Impossible: Fantom Protokoll-Anatolij Szidorov, Ellenséges terület-Szása). Magánéletében nem annyira sikeres, mint a színházban, vagy a filmen. Eddig négyszer házasodott...
Szvetlana Antonova
A film női főszerepét Szvetlana Anto-
nova játsza el. A művésznő 1979. de-
cember 10.-én született Moszkvában. Édesapja Szergej Alekszandrovics Antonov katona. Édesanyja Galina Andrejevna  Antonova tanárnő. Nővére, Natalja Szergejevna Antonova színész-
nő hatására választja hivatását. Tanulmányait 2001.-ben fejezi be. 2011-ig a Szatíra Színház tagja. Színházi sikerei jelentősek, mozgóké-
pek készítők is előszeretettel foglal-
koztatják. Elvált, a férje Oleg Dolin színész volt. Első lánya Marija 2004-
ben született. Második Taiszija 2012.-
ben.
A Vadászat a Piranhá-ra című filmben a rosszat, Jevgenyij Mironov személyesíti meg. Ő az, aki a 44 augusztusában című filmben Aljohint, a nyomozás vezetőjét alakítja.
Meg kell még említenem a színészek közül Szergej Garmas-t is. Ő is ismerős lehet, például a Kraj-
ból is (háborús filmek rajongó találkozhattak vele az Ozerov féle Sztálingrád című filmben, a roman-
tikus ifjúsági filmek kedvelői pedig akár a Fekete Villám-ban is.), de rengeteg filmben szereppel, és ezeket nem kívánom most felsorolni.
Végül (de nem utolsó sorban) szeretném megemlíteni Andrej Iljics Merzlikin-t. Vele, a teljesség igé-
nye nélkül, olyan alkotásokban találkozhatunk mint a Bumer, Bumer, a második film, Breszti erőd, Csalóka napfény 2, Kém stb...

Adós maradtam a film szinopszisával...
Íme:
1974-ben járunk Santarszkij vidékén. Egy titkos szovjet laboratóriumban, ahol egy igen veszélyes anyagot állítanak elő. Üzemzavar következtében az objektumot izolálni kell a környezetétől. Az egyik kutató kisfia is a telepen van...
Néhány évtizeddel később, napjainkban, az orosz vezetés elhatározza, hogy a Santar régióban található "bezárt" kutatótelepen található vegyi anyagokat megsemmisíti. Az idő sürget, mert határrendezés következtében nemsokára meg fognak jelenni a területen a kínai hatóságok. Nem szabad, hogy bárki is megszerezhesse a kémikáliát...
 A felirat itt található meg.
Végezetül néhány érdekesség a filmről:
A film a vele azonos című regény (Alekszandr Buskov az író) alapján készült, de a könyvben egy szó sincs vegyi anyagról, és semmilyen küldetésről. A regény szerint egy házaspár, Mazur és felesége, a tajgában tutajozgatnak, és amikor kénytelenek a partra kimenni akkor rabolja el őket Prohor. A könyv végén Olga meghal.
Maskov és Mironov már több filmben játszottak együtt, de ebben a filmben fordult elő először, hogy Mironov játszotta a negatív, míg Maskov a pozitív hőst.
Szvetlana Antonova által alakított Olga haját az egyik jelenetben levágja a Mazurt alakító Maskov, hogy íjat tudjon készíteni. A rendező ragaszkodott ahhoz, hogy ténylegesen belevágjanak Antonova hajába. Valós érzelmeket kívánt rögzíteni a kamerával.
A filmet a televízióban is bemutatták. Négy részben, összesen 167 perc hosszúságban.