Szibériáda

  A film eredeti címe: Сибириада



A felirat tulajdonságai:
FPS: 24,
nyelve: magyar,
kiterjesztése: srt.
A felirat és a bejegyzés esmisi munkája.














SZIBÉRIÁDA
(orosz film, 1980)


’Ez a cím nekem gyanús! Mit akarnak ezek már megint rám szuszakolni? Munkatábor? Végtelen erdőségek? A nagy orosz lélek?  
Kösz, elég nekem a kis magyar is.’

Ezeket gondoltam a nyolcvanas évek elején, mikor a film megjelent nálunk. Ám a filmben se munkatábor, se nagy orosz lélek.
Erdő az van, de inkább csak keret, semmint érzelmi zsarolás.
És van egy a világtól elzárt kis falu – Елань (ejtsd ’jelány’) – melyet csupán egy folyó köt össze a világgal, amelynek dübörgése csak késve, lassan, torzulva érkezik a falucska kapujához, postahajó, úszó áruház vagy katonai behívó útján.
És lám, itt is élnek emberek, családok, lányok, asszonyok, fiúk, legények, akik feltárják előttünk életüket, vonzódásaikat, taszításaikat, titkaikat és lám ismerősnek tűnnek az életek, a mosolyok, a dacok, a szerelmek, az apák dühe,  a testvérek fájdalma, a halottak feltámadása, a Föld sikolya, és a XX.század vergődése.
Ember legyen a talpán, aki meghallva, hogy a film majd négy órás időtartamú – mégis belevág a kalandba. De a tapasztalataim azt mutatják, hogy a többségük nem bánta meg, hogy hívásomra eljött, és megnézte a filmet. Körülbelül 130-140-en lehettek a Tabán moziban 2003 május 21-én este fél nyolckor (a mozi hivatalos befogadó képessége 110 fő). Barátaim, ismerőseim és az övéik. Sokan mondták, hogy csak azért jöttek el, mert szeretnek engem. A rövid zenei bevezető után nekivágtunk a kalandnak.
Pár nap múlva beszélgettem egyik barátommal, akivel tizenöt évet dolgoztunk egymás mellett. Nevezzük Rupinak. Bevallotta, hogy nyögve- nyelősen vette rá magát, hogy eleget tegyen a meghívásnak. (l.5 sorral elébb).
És bár több ponton vitába szállna a filmmel, nem bánta meg, hogy eljött. Beszélgettünk…
         És az évek szálltak, mint a percek….és egyszer csak a film eltűnt a mozivászonról. Utánanéztem: lejárt a vetítési jog.
Összevontam a szemöldökömet. Ez így ment pár évig…
És akkor rájöttem, hogy nálamnál eszesebb emberek feltöltötték a filmet egy filmes oldalra (www.plan9.hu), megakadályozva a film kulturális megsemmisülését. Lajos barátom segítségével letöltöttem a filmet és megnéztem. Még mindig tetszett, pedig az évek során legalább tízszer láttam. Az sem zavart, hogy az eredeti hang alatt angol volt a felirat.
És a hónapok szálltak, mint a percek…
De miért nincs ennek magyar felirata? – kezdtem ébredezni tudatlanságom sűrű felhőjéből.  Lajos barátom felvilágosított: Mert, nem csinálta meg még senki.
Micsoda? – hüledeztem – ez ilyen egyszerű, csináld meg és kész?
Igen – mondta ő, a Lajos – kéred a szövegfájlokat?
És tíz perc múlva kezemben volt a szövegfájl, mindkét nyelven.
Huszonnégy órán belül elkezdtem a fordítást. Két hónap múlva elkészült.
Újabb huszonnégy óra múlva fent volt a különböző subtitle oldalakon.
Hátradőltem, és karba fontam a kezem…
Talán azóta is így ülnék, ha a kisördög nem villantja elém azt a 2003-as estét és annak minden örömét. Próbáld  meg újra – mondtam magamnak (vagy a kisördög mondta?). És körbeszaladtam közeli barátaimon, elmondva gyermekded tervemet, hogy eljönnek hozzám és a kivetítőn remek minőségben megnézhetik az általam újra fordított négyórás orosz monstrumot.
Bízva az emlék sikerében már a beosztáson gondolkodtam – kicsi a lakás egyszerre 6-8 embernél több már kényelmetlen – nagy lelkesen vártam a hatást. Silent and alertness. Csend és óvatosság. ’Jó, de majd később…’
Hm...
Közben azért két barátomat mégis csak sikerült rávenni a filmre, egy házaspárt, tehát egy férfit és egy nőt, és hála istennek mindketten örömmel nyugtázták a filmre pazarolt idejüket. És a film után…
Beszélgettünk.
Rupi barátom a meghívás után feltett nekem egy kérdést: Te Misi, miért akarod ilyen erővel, hogy az emberek megnézzék ezt a filmet?
Habogtam-hebegtem, ezt-azt, igazából nem volt kész válaszom erre.
Miért is akarom?
Beszélgettünk… erről is, és más régi, közös dolgainkról.
És mire hazaértem, már tudtam a választ Rupi barátom kérdésére.
A film olyan kapukat nyit meg életünk folyóján (:D) amely beszélgetésre ösztönöz. És annyira elszoktunk már a beszélgetéstől, saját családunkra is alig jut idő, idő hiány- idő hiány – idő HIÁNY, a rohanás, a ránk zúduló médiavilág, mindennapos apró dolgaink szorítása… a beszélgetés eltolható, majd később…
Nincs később. Most kell elkezdeni. Most.
Beszélgessünk…



                                                                                     2013. május
 

3 megjegyzés:

  1. Köszönöm, köszönjük esmisinek, hogy feliratot készített e nagyszerű filmhez. Egy klasszikus alkotásra esett a választása.
    Örömmel olvastam a filmhez készített írását is, hiszen annyira egyet tudok érteni az általa megírtakkal...
    Remélem tudósíthat majd e blog a jövőben elkészülő feliratairól is...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mi is köszönjük!
      Külön köszönet az orosz/szovjet filmekért végzett munkátokért.

      lajos51 (plan9)

      Törlés
  2. http://szovirod.blogspot.hu/2011/06/sziberiai-filmregeny-2.html

    VálaszTörlés