Jó pár évvel ezelőtt olvastam a neten egy írást, amitől kész voltam. Az orosz alvilágról értekezett a szerző, és az elképzeléseit a Brat (Fivér) című filmekkel próbálta alátámasztani. Nem zavarta, hogy játékfilmre hivatkozik, hogy egy szórakoztatásra készült film alapján gondol valamit a valóságról. És újságírónak gondolja magát a szerző. Miért jövök most ezzel? Mert ez a film a moszkvai alvilágba kalauzol el minket. Egy képzeletbeli moszkvai alvilágba. Nem a valódiba. De cserébe megkapjuk az összes közhelyet a moszkvai alvilágról. Mert ez a film egy vérbő fekete komédia. Vérbő mindkét értelemben. Folyik, fröcsög benne a vért, ahogy a Apu, dögölj meg!-ben is fröcsög. És vérbő szexuális értelemben is. Ehhez a filmhez kell egyfajta hangulat, ez tagadhatatlan. Nem művészi alkotás, nem hordoz hatalmas belső értékeket. Talán még értékeket se. Csak szórakoztatni akar. Vajon sikerül-e neki? Ez itt a kérdés!
 |
| Egy kép a filmből |
Amikor elkezdtem újra nézni a filmet (a saját feliratommal), már a legelején eszembe jutott, hogy a fordítás során - annakidején - az egyik legnagyobb problémám a kínai nevek átírásának módja okozta. Már a múltam része volt akkor is az eset, amikor a neten olvastam egy érdekes írást egy neves kínai kommunista vezetőről. Eleinte úgy éreztem, hogy valami új infó birtokába fogok jutni. Olvasás közben jöttem rá, hogy nem. Az ismeretlen kínai kommunista valójában Mao Ce-Tung volt maga. Csak az esszéíró az angol név átírási szabályok alapján, angolszász művekben található formában írta le az egykori vezető nevét. És nem esett le nekem egyből, hogy kiről van szó. A mondatok egyre gyanúsabbakká váltak. Még az is felmerült bennem, hogy Az igazi Maohoz hasonló hoax áldozata vagyok. Nem. Csak lassan elfelejtünk magyarul. Szóval, ebben a filmben is vannak kínai személynevek, és vakartam a fejem a megoldáson. A kínaiból (vagy a vietnamiból) az oroszba bekerült nevet, neveket kellett "magyarosan" leírnom. Úgy rémlik, van vagy három átírási szabályrendszer. Rémálom volt. Azután, ott voltak az utalások. Most ahogy néztem, (még) vettem az "adásokat". De ha az ember nem tudja - hogy például a viking-hős pilóta-üzletember parallel Kozlovszkijjal - mikre vagy kikre utal a dialógus, attól még nem "üt" kevésbé.
A filmnek igazából nincs főhőse. Hogy is lehetne, mikor szuper-rosszak a főszereplők. Nem gonoszok, csak egyszerűen nem pozitív karakterek. Igazából, nem is negatívak. Mindennapiak. A Lány, aki megharagszik a barátjára és berúgik; a barátja, aki végre már szexelne egy jót; a testvér, aki könnyen szeretne sok pénzt keresni... Dirty Deeds Done Dirt Cheap. Mit lennél hajlandó megtenni a barátnődért? És ha ő egy távol-keleti prosti, aki napjaink Moszkvájában lakik és... Mi van akkor, ha drogdílernek álltál, és egy halom pénzzel tartozol a megbízódnak? És mi van akkor, ha a körülötted lévők mind mihasznák és a legegyszerűbb dolgok elvégzésére is alkalmatlanok? Meg kell próbálnod túlélni a napot. És bízz abban, hogy minden jó lesz a legvégén. Hát... körülbelül erről szól ez a filmecske. És bár Darcomet leszólta a filmet annakidején, én ennek ellenére - most majd kilenc évvel később is - végig tudtam nézni. És az, hogy közzéteszem annak a jele, hogy nem csak végig tudtam nézni. (Ettől függetlenül igazából nem tudom, milyen már eddig is általam használt hashtag-et rendelhetnék hozzá, és ehhez a bejegyzéshez.)
SzuperRosszak című vérbő fekete komédiát itt tekinthetitek meg. Remélem, ráéreztek és tetszeni fog!
