Komisz város

1238-ban járunk... (Eme film szerint.) Az orosz földeken játszódik a történet. Dzsingisz kán unokája, Batu kán, úgy dönt nem vonul Novgorod ellen, hanem visszatér csapataival a sztyeppére. Ám egy kicsi, ám gazdag város a győztes, ám visszavonuló tyumenek útjában áll. A kisváros lakói felveszik a küzdelmet a világhódító terveket dédelgető mongol seregekkel.

Vajon a kedves olvasók közül, hány százaléknak jut eszébe, hogy e történelmi film alapjául szolgáló események után három évvel Batu csapataival már IV. Béla magyar király országát fogja dúlni? Nem, am romantikus történelem szemléletünk ellenére, nem a magyarok állították meg a mongol hordákat. A ruszok néhány évszázadig küzdöttek a tatárokkal. A magyaroknak "csak" az inváziót előkészítő kóstolgatás jutott. Az orosz történelem egyik nagy tragédiája az a bő 150 év, amí az Arany Horda elleni küzdelemmel telt el. És ez az a trauma ami egyrészt az moszkvai orosz állam megerősödéséhez fog vezetni, másrészt a keleti szlávok differenciálódását is elindítja. A tizenkét törzs soha nem volt egységes, bár folyamatosan volt egy hatalmi igény arra, hogy létre jöjjön egy egységes Rusz Birodalom.

Minden orosz városok anyja Kijev. Vlagyimir, az aranyló napocska, volt az első - bár családja eredetileg varég volt - akinek központi célja volt az egységes Nagy Rusz létrehozása. Kijev stratégiai szerepének csökkenésével az uralkodó család északabbra költözött. Többször is. Végül egy Moszkva nevű város lett a központjuk. Moszkva... Azt tudtátok, hogy van egy olyan (fals) feltételezés, hogy a Moszkva folyó és város a nevét egy finnugor eredetű szó alapján kapta? Én ezt először egy komi fiatalembertől hallottam. Mondta, hogyha nem hiszem ezt el, akkor nézzek utána az interneten. Megtettem. Azt olvastam, hogy ez a feltételezés nem igazán állja ki a tudományosság próbáját. Magyarul: nem igaz. De lássuk be: nem hangzik rosszul. De ne kalandozunk el! A mongol iga nyomán elindul egyfajta differenciálódás a keleti szlávok között. A lényeg - egy kicsit sarkítva - az, hogy kit ki szállt meg. Napjaink ukrán nacionalistái lenézik az oroszokat, mert tatár megszállás alatt éltek. Úgy gondolják, hogy ők az eredeti orosz nyelv megőrzői. Hiszen a moszkoviták nyelve tele van török jövevényszóval, amik a Horda fennhatóságának egyik következménye. Bezzeg ők, ott a nyugati végeken! (Ők lengyel és német jövevényszavakkal vannak "tele". Meg jiddissel.) Érdekességként megemlítem, hogy az orosz nyelvben a férfi nemiszervet jelentő egyik kifejezés - ami nem szalonképes -, azaz káromkodásokban használják leginkább, nos, az egy kínai eredetű szóból származik. És vajon, hogy került ez az orosz nyelvbe? Na? Hol is volt a Mongol Birodalom központja? (Hová utazott Marco Polo?) Ögödej nagykán - Dzsingisz nagykán harmadik fia - 1229-től, mint a Birodalom vezetője, elkezdi Kína teljes bekebelezését. Észak-Kínát teljesen az uralma alá hajtotta. 1235-ben egy 45 évig tartó háborút indít a dél-kínai Szung-dinasztiával. Gondoljatok bele, hogy mekkora katonai potenciálja volt a Mongol Birodalomnak, mert egyszerre tudott terjeszkedni Európában (orosz földek, Novgorod, Magyarország, Erdély, Lengyelország...), és ezzel párhuzamosan Kínában. És csak a (nagy)kánok halálai korlátozták a terjeszkedés nagyságát. Meg az egymás közti rivalizálásuk. Félelmetes. (Az 1380-as kulikovoi csata az Arany Horda orosz földek felettin uralmának végének a kezdetét jelző első esemény. II. Katalin idejében - 1783 - szűnik meg a Krími Kánság, és ezzel az utolsó tatár államalakulat is a mai orosz földön.) Na szóval, van ez a kínai eredetű trágár kifejezés az orosz nyelvben, amit a mai Ukrajnában is nap szinten használnak. Mi van az eredeti szláv nyelv legautentikusabb megőrzőivel? Csak nem egy romantikus elképzelés rabjai?

A 19. században Galíciába kerülő cári csapatok tisztjei (ők biztosan, mert írásos feljegyzések maradtak utánuk) meglepődnek, hogy a Habsburg uralom alatt ugyanolyan - de legalábbis hasonló - keleti szlávok élnek, mint ők maguk. Tolmács nélkül értik egymást. (Eme találkozók létrejöttében jelentős szerepe volt, hogy a Szent Szövetség - a NATO 19. századi "őse" - megállapodásának megfelelően orosz cári csapatok megsegítik az osztrák császár haderejét. A magyar szabadságharc leverésében. Hiszen amikor Debrecenben Kossuth detronizál egyúttal okot, jogalapot ad a cári intervencióra. Szóval, a későbbi nyugat-ukrajnai területen élő szlávok körülbelül ekkor "nyerték meg" a szegény (értsd: csóró) nyugatra szakadt rokonok toposzát. Azokét, akiket a germánok megszálltak. Előtte meg a lengyelek. Végül, maradt a fehérorosz egységtudat alapja: mi a gazdag és erős novgorodi köztársaság leszármazottjai vagyunk, akik volt, hogy sikeresen vették fel a küzdelmet a teuton lovagokkal is. Azután a pánszlávizmus majd egyesít minden terület hősi múltját, sőt túl fog mutatni a keleti szlávságon és az összes szláv nép egyesítését tűzi majd zászlajára.  Innen már nincs messze az a történelemszemlélet - amely nem specifikusan kelet-európai! -, ami szerint Európa történelme a szláv és germán népek küzdelme. Adolf Hitler mennyire like-olta ezt a véleményt!

Szóval, ez a film az orosz történelem egy rendkívül fontos és meghatározó korába visz el bennünket. 1238-ba. És a film dialógusainak nyelvezete is egyszerre archaikus és modern. Egyrészt autentikus akar lenni, másrészt érthető is. Próbáltam ezt a magyar fordításban is valahogy megőrizni. Mondjuk, nem feltétlen sikerült. De mit tehetek akkor, amikor a szövegben feltűnik egy olyan kifejezés például, mint a чернавка. A szó töve feketét jelent, a vége pedig azt hogy nőről van szó. A dialógusban sötécskének fordítottam, de ez nem a hölgy elmebeli képességeire utalna. A kifejezés a szolgálólány szinonimája a régi orosz nyelvben. Az ősi időkben (в древние времена) - ami olyan késő ókor-korai középkor idő intervallumra utaló kifejezés - a gazdag hölgyeket kiszolgáló leányokat hívták így. Mivel ezt az ugráltatással is járó munkát fekete munkának hívták. (Azaz a jelentése nem azonos a nemhivatalos munkavégzéssel.) Puskin is használja ezt a szót a Mese a halott cárlányól és a hét bogatírról című verses meséjében, a gonosz cárnő szolgálóját nevezi így. A költő tulajdonnévként használja a csernávkát. A filmben egy konfliktus kirobbanását előzi meg az, hogy az egyik szereplő így nevezi a másikat, ezért döntöttem úgy, hogy egy sértő - ám a kifejezés eredeti jelentésére hasonlító - magyar szót használok ebben a szituációban. Így az aki nem olvassa ezt a bejegyzést, de látta a fordításomat,  egyből tudhatja, hogy a férfi megsérti a nőt. Hisz akit szolgálónak nevez, az egy gazdag és szabad család hölgytagja. De azért a csernávkát szolgálólánynak és szolgálónak is fordítottam időnként. Csak hogy ne lehessen következetességgel megvádolni.

(Na jó, elismerem, a fentebbi dal nem a Hordával való küzdelemnek állít emléket, hanem a teuton hódítók elleni harcról szól. És bár a nevezett lovagrend nyugat felől támadt, de körülbelül ugyanakkor, mint Batu kán hadai. Egy kicsit pontosabban: Két évvel később - amikor a film cselekménye játszódik: 1238 - a svédek rátámadnak Novgorodra. Alekszandr Nyevszkij csapataival visszaveri ezt a támadást. 1242-ben az aktuális római pápa biztatására megindulnak a német lovagok az északi Rusz városállam ellen. Biztos emlékeztek, ebben az évben fejeződik be Magyarországon az első tatárjárás. A teuton lovagok Csúd-tavi veresége után a litvánok és a finnek is úgy gondolták, hogy az óorosz állam kárára területi igényeket próbálnak meg érvényesíteni. Szóval, akkoriban is olcsó volt az emberélet. És erről szól a dal.)

És miről szól a film? (Na most lehetőséget adok az egyik névtelen, ám annál vagdalkozóbb kommentelőnek a sértegetésre. A listákon nem szerepelt-nél úgy érezte, hogy sértegetni kell - engem is, meg másokat is -, mert a politikai idolja morálisan vállalhatatlan szavaira utalni mertem.) Ez a film a hűségről, az őszinteségről, a hősiességről, az áldozathozatalról, a megbocsátásról, hősiességről szól. Csupa olyan fogalom, amelyek jelentését az elmúlt közel negyven évben kiforgattak a magyar politikusok. És mivel posztkádárista társadalmunkban a legfőbb érték a pénzt lett, ugyanezen politikusok igyekeznek a morális állapotokat leíró szavakat vagy nem használni, vagy új jelentéstartalommal ellátni. Mindezt leplezendő az egészet leöntik egy olyan szósszal, amit keresztény értékeknek neveztek el. Így, ha valaki teljesen magáévá tette eme újmagyar nyelvet (copyright by George Orwell; lásd.: az 1984 újangolja), annak ez a film mondanivalója is - ahogy A listákon nem szerepelt-nek is - értelmezhetetlen lehet. Mindkét filmmel az volt az egyik célom, hogy segítsek megérteni a szomszéd országban történő dolgokat. Nem a politikát, nem a harci eseményeket, hanem az emberi hozzáállást. A fentebb felsorolt kifejezések mindkét oldalon ugyanazt jelentik. Ugyanazt a mentalitást értik alattuk. 2022-ben amikor kiszélesedett a konfliktus, és megtörtént a nyílt katonai beavatkozás. mindkét oldal számos fiatalember úgy gondolta, hogy itt az idő felkelni a fasiszta agresszor ellen. (Felhívnám a figyelmet, hogy az orosz nyelvben a fasiszta kifejezés nem egészen ugyanazt jelent, mint magyarban! A magyar jelentés megegyezik a történelem tudomány által használt kifejezéssel. A köznapi oroszban nem! És itt a köznapi oroszban használt jelentéstartalommal használom, bár a mondatom magyar nyelvű.) Ugyanazokkal a dalokkal lelkesítették magukat és egymást, mindkét oldalon. Ugyanazon a nyelven. Ez tény, még akkor is, ha ezt csak féloldalasan publikálták a honi hírcsatornákon. A Vasziljev írás alapján készült filmben láthatjuk, hogy mit is értenek hősiesség alatt, és azt is, hogy az racionális szemmel nézve értelmetlen harcot meddig érdemes folytatni. Megmutatja, a hősies küzdelem befejezésének módozatait. De ez nem holmi karosszék bölcselkedés, mert megtörtént eseteket dolgoz fel a szerző. És ez a második film ugyanilyen hősies és kilátástalannak tűnő küzdelmet mesél el, de úgy, hogy megjelenik benne az árulás, a gyávaság, az opportunizmus is. És világosan megmutatja a klasszikus értékrendet: az áruló, a megalkuvó, a harc idején kufárkodó ebben a kontextusban a rossz, a negatív karakter. És a rossznak meg kell fizetnie, hiszen az erkölcsi világrend nem borulhat fel! Bár erre rendszerint van kísérlet. (Az értékrend felborulására, a kétszínűség mindennapossága óhatatlanul elhozza a szavak jelentésének kifordítását. Földes László egyik Rolling Stones fordítását idézve:

"És van, ahol minden zsaru bűnöző,
És minden bűnöző szent,
És a fej a farok,
Ott én Lucifer vagyok! "

Ha felháborodtál ezt olvasva, akkor először, kérlek, vegyél egy nagy levegőt, majd olvasd újra!)

Ez a film nem próbálja átdefiniálni a hős, az önfeláldozó, az áruló fogalmát. Tradicionálisan értelmezi azokat. Megmutatja, például, hogy mit tart árulásnak és mit nem. És minek mi az értéke, vagy értéktelensége. Ezt ott napjainkban is így gondolják. Itt, sajnos, talán Teleki Pál volt az utolsó (ismert politikus), aki felvállalta ezt az értékrendet és felelősséget vállalt a politikai döntéséért. Vagy ez így nagyon sarkosan van megfogalmazva?

És akkor jöjjön egy kis személyes!

A magam részéről mindig is kedveltem a sztyeppei népek történetét feldolgozó filmeket. De ilyen filmből jót - ami szerintem jó - csak Keleten csinálnak. Próbálkozott Hollywood és a német filmgyártás is, de ha engem kérdeztek felejthetőek azok a filmek. És könnyen. Pont úgy, mint a magyar (Franco Nero főszereplésével készült) Honfoglalás.

Ám, a posztszovjet (orosz, kazah) filmek, szerintem a legjobbak. Ott van a Nomád, a Mongol, a Horda.... És itt van a Komisz város is. Kedvelem őket. Mert autentikusak. Autentikusabb, mint egy Kurultáj. Az másról szól. (Most nem megyek ebbe bele.) Autentikus, mint  Vaszilij Grigorjevics Jan trilógiája a Mongolok betörése (Dzsingisz kán, Batu kán, Tatárjárás). Nagy olvasmányélményem volt annakidején. Lehet, ezért kedvelem a mongolos történelmi filmeket. Mert Jan könyvei részletesek voltak. És bár regények, de tele voltak magyarázó jegyzettel, amik segítettek a jobb megértésben és ezzel együtt még egy sajátos hangulatot is létrehozott. Maga a történet mintha apró mozaikdarabokból állna, és a sok kis apró kép egy gyönyörű és teljes művet ad ki. Szerethető. Nem realista, pláne nem naturalista, mégis a végén egy reálishoz közelítő történelmi kép alakul ki az meg az emberben.

De ennyi elég is, úgy vélem.

Nézzétek meg bátran ezt a jó kis történelmi filmet! Hátha nektek is tetszik!