Vesztegetés

Jóból kicsit adnak!)))

Íme egy rövid kis filmecske. Amilyen rövid, legalább olyan jó is. A mai orosz filmgyártás egy kis gyöngyszeme. Nem egy nagy költségvetésű, nem egy látványos alkotás, de nagyon jó.
A témája mindennapi. A korrupció.
Ami át meg átszövi életünket. Az emberi gyarlóság, mohóság, erkölcstelenség megnyilvánulása.
Mennyire igaz is az definíciója, amit még Hofi Gézától hallhattunk: Korrupció az amiből kimaradsz.
Igen. Mennyire fel tudunk háborodni mások korrupciós ügyein, miközben a saját, mindennapos kis stiklijeink, csak bocsánatos (és szükséges), esetleg teljesen érthető és emberi szükségszerűség.

Vesztegetés.
Nem szeretem amikor zsigerből oroszoznak egyesek. Miközben nem látják a fától az erdőt. Szeretjük alkoholistaként láttatni az oroszok, miközben az egy főre jutó alkoholfogyasztás - a WHO szerint - nálunk jóval nagyobb. Persze, mint minden statisztika így ez sem pontos. Hiszen vannak, nem is olyan kevesen, akik nem alkohollal érik el a tudatuk módosítását.
A másik ilyen téma amiben szeretünk Moszkva felé mutogatni az a korrupció. A megvesztegetés.
Van egy kedves ismerősöm, barátom, hivatkoztam már rá, aki szerint Magyarországon csak korrupcióval lehet boldogulni. Ebben a véleményben az a borzasztó, hogy ő ezt már vagy huszöt éve hangoztatja. Ilyen az élettapasztalata. Világéletében Magyarországon élt. Bár üzleti ügyben "látogatott" egy időben rendszeresen külföldi országo(ka)t.
Mutyilandba született, és ott is szocializálódott. Ami nem lenne gond, de ez az életformája. Meggyőződése, hogy mindenki korrupt Magyarországon. Számára elképzelhetetlen, hogy van élet korrupció nélkül is. Miért említettem meg mindezt? Mert bátran megnézhetjük ezt a filmecskét, nem lesznek értelmezési gondjaink.

Egy komoly téma szarkasztikus feldolgozását tekinthetjük meg ezen alkotás révén.
Komoly a téma, de sajnos nagyon sokan csak a pénzhez jutás egyik módjának gondolják a korrupciót. Ami ennél sokkal több. A vesztegetések magát a társadalmat, a társadalom szerkezetét teszi tönkre. Mert az az üzenete, hogy a jogszerűség, a törvényesség nem számít. Ezáltal elzárja a társadalom egyes tagjai elől az esélyt. Minél nagyobb egy országban a korrupció, annál nagyobb az esélye egy társadalmi robbanásnak. Amikor a társadalom egyre szélesebb rétegeit fosztják meg a törvény előtti egyenlőség által biztosított lehetőségektől, annál közelebb az adott rendszer vége. Ha nincs szelep (kivándorlás lehetősége például), ha nincs remény (a korrupció törvénytelensége elveszi az alsóbb társadalmi rétegektől a jobb élethez való reményt) akkor robbanás közelivé válik a társadalom.
Erre tanít bennünket a történelem. A pszichológia pedig arra, hogy a gyarló ember mindig keresi a kiskapukat, és mindig lesznek olyanok, akik ezt anyagi előnyszerzésre fogják használni. És ezzel épp azt a politikai rendszert lökik a sír felé, amely lehetőséget biztosított neki a törvények megkerülésére, és ennek a lehetőségnek az apró pénzre váltására.
Mert a korrupció a törvényes rendet korrodálja. A közös játékszabályokat semmisíti meg. Ha korrupt a vezetés, akkor a korrupció eljut a társadalom minden szintjére, és egy élhetetlen közösség jön létre. És épp az élhetetlensége miatt a kisemmizettek készek lesznek bármire.
Paul Johnson a zsidók történelméről írt monográfiájában arról (is) értekezik, hogy a 19.század végi Orosz Birodalom szétrobbanásában igen nagy szerepet játszott a korrupció. A zsidók társadalmi érvényesülését korlátozó törvényeken keresztül szemlélteti ezt. Fokozatosan hozzák a korlátozó jogszabályokat, amik hatástalanok. Mert a hivatalnokok pénzért hajlandóak nem észrevenni dolgokat. A jogszabályok hatástalanságát érzékeli(k) a jogalkotó(k), aki(k) ragaszkod(na)ik elképzelése(ik)hez, ezért szigorítanak. A szigorítás kontraproduktív. A korrupció miatt hatástalan az eredeti célját tekintve, ugyanakkor a korrupció a közösség számára soha nem láthatatlan, így a törvényes hatalomba vetett bizalom megrendülését okozza. A külső szemlélő számára, a külföldi közvélemény szemében, - akik maximum csak a jogszabályok szövegét ismerik, de hatékonyságát nem - teljesen negatív színbe tünteti fel a rendszert és az ország lakóit.
De az 1789-es francia forradalom előzményeiként megtalálhatjuk a törvényes hatalom iránti bizalomvesztést is. Ami egyrészt a vezetőréteg életvitelének elszakadása az ország gazdasági lehetőségeitől, másrészt pedig a korrupció okozta. Természetesen mindkét esetben voltak egyéb okok is, de a robbanáshoz vezető gyúelegy összetevőiben megtalálhatjuk. Jelentős mértékben.
Ráadásul a korrupció olyan alattomosan működik, hogy évtizedek kellenek, amíg visszafordíthatatlanná válik rendszerromboló hatása.
Ezért a regnáló hatalom mindenkori birtokosainak érdekében áll, hogy küzdjön a vesztegetések, lefizetések gyakorlata ellen. Ám nagyon kevés politikusnak adatott meg az a bölcsesség, hogy ezt átlássa. Sokkal kevesebbnek, mint amennyi - szóban - küzd a korrupció ellen. A legtöbb mutyi és sumákolás ellen hirdetett küzdelemnek csak egy célja van. Az illegális pénzmozgásból minél nagyobb hányadot kíván a korrupció elleni harcot hirdető politikus a pártja, a strómanjai, és az oligarchái felé becsatornázni. Önmagáról már nem is beszélve. De hát így kell megbuktatni egy (saját)rendszert.

A Vesztegetés című rövidfilmet Alekszej Haritonov rendezte.
A film főbb szereplői: Mihail Truhin, Szergej Burunov, Nyikoláj Kovbasz, Szergej Annyekov, Alekszandr Revenko.

Megtekinthető:
https://youtu.be/OzV_jOSvvO4