Egy - szerintem - remek romantikus vígjáték kapcsán figyelmetekbe ajánlottam, nem olyan régen, két másik alkotást is. Ezek már nem voltak vidámak, de hát ilyen az élet is. Nem csak móka és kacagás. Bár - ki titokban, ki pedig nyíltan - mindenki abban reménykedik, hogy az élete szép lesz. Miközben ezt nem igazán ígérte soha senki. Már a mértékadók közül. De azért, minden nehézség ellenére az élet szép, még akkor is, ha nem mennek úgy esetleg a dolgok, ahogy azt az ember valamikor - "...kevesebb ésszel, de tele reménnyel..." - megálmodta. Most nem leszek hosszú. Nem írok a szerelemről, szó se lesz romantikáról. A Szerettem a férjem film kapcsán a házasságról lesz szó. Egy olyan házasságról, amelybe az egyik fél mindent beletesz, amíg a másik csak kivesz belőle. De még ha csak kivenne!
De nem spoilerezem szét a filmet. Kedvcsinálónak, csak az első tízen perc történetét mesélem el: Kszénija (Szvetlána Hodcsenkova) példaértékű anya és feleség. Nem az a típus, aki ezt gondolja magáról, hanem az, aki tényleg az. A hátán viszi a családját. Hogy úgy mondjam... Mindenben engedelmeskedik önző és kapzsi férjének, aki természetesnek veszi Kszénija odaadását, tiszteletét. A feleség - miután szembesül férje hűtlenségével - véletlenül megöli a férfit. Szex közben. Ezzel több gond is felüti a fejét az életében. Először is el kell tüntetnie a holttestet, el kell kerülnie a börtönt, mert hát ha elkapják, akkor ki fogja felnevelni a gyerekeit? Másodszor, a megélhetésükhöz szükséges anyagi javakat is elő kell teremtenie, hiszen eddig nem volt saját pénze, és a férje számláit hogyan is tudná egymaga kezelni? A számlatulajdonos nélkül, hogy férhetünk a pénzhez?
Szvetlána Hodcsenkova hiteles alakítja az odaadó feleség karakterét. A nőét, aki a családjáért él, a nőét aki egyedül tarja össze a családját. Negyvenévesen is gyönyörű - a film(sorozat) forgatásának idején épp ennyi, nem is értem, miért is jelentkezett a Kihívás főszerepére -, de a karakter kedvéért egy meg- és összetört nőt láthatunk a történet elején. Annyira tipikus:
"Az anyuka arca sok alkun megtört,
Szól magára hagyva a Cartoon Network..."
Hát nem tudom... Ez már nagyon más világ, mint Nyina Alekszandrovnáé. A Szerelemrőlben láthattuk, hogy tud megromlani egy kapcsolat, de a "Szerettem" a férjem egy egészen más világnak tűnik. A házasság elromlásának a gyökere ugyanaz, de a másik kizsákmányolásának ábrázolása realisztikus és kegyetlen. A dolgok elfajulásához kellett az, hogy a nő homokba dugja a fejét. De ezért nem gondolnám azt, hogy ő lenne a hunyó. Hanem az, aki gyakorlatilag kihasználja őt. És itt azért óhatatlanul is vitázna az ember Tolsztojjal - "...minden boldogtalan család a maga módján az." -, hisz nem feltétlen unikális az alapszituáció, amibe belecsöppenünk a film révén. Ki ne ismerne ilyen történeteket? (Persze, nem feltétlen ebben a "szereposztásban".)
Kszénija véletlenül megöli a férjét... Hát ez egy kicsit félre érthető megfogalmazás. Inkább az akaratlanult kellett volna írnom. Ám, így sem lenne pontos a kifejezés, amivel leírnám az eseményt. De ebbe a tárgykörbe most egyáltalán nem akarnák belemenni. Idén már egyszer megégettem magam valami hasonló témában. Komplex dolgok ezek, pláne ha az embernek nem csak elvi ismeretei, tapasztalatai vannak... Szóval, történik egy haláleset és innentől rájöhetünk arra, hogy talán egy fekete komédiával van dolgunk. (Pontosabban, fekete komédiás. Mert azért van benne szociális realizmus is. És ez így együtt elég érdekes - és jó! - összhatást ad.) Vessetek meg, de nekem időnként olyan érzésem (is) volt, hogy mintha a Hóbortos hétvégét látnám. (Annakidején, mennyire csípte a testvérem azt a filmet!) Csak Bernie-t itt Artyomnak hívják. (És ez a összehasonlítás itt egy pozitív jelzés lenne ám!) Teljesen jogos lenne, ha fekete humor vagy fekete komédia hastag-et hozzátenném ehhez a bejegyzéshez, de egy ilyen létrehozásához semmi kedvem... Meg ráadásul a dolog realista ábrázolása sem áll távol a filmtől. (Persze, ehhez nem árt, ha napjaink moszkvai mindennapokkal is tisztában van az ember. Ha nem a turistaszemmel észlelt, és pláne nem mások elbeszélésén alapul a véleménye.) Érdekes egyveleg ez így. Nekem tetszik.
Összességében szemlélve az alkotás, nem tudnám meghatározni a stílusát. Egy bűnügyi film, amiben vannak humoros gegek, amik esetleg kicsit feketék is, ugyanakkor társadalmi jelenségekkel - napjainkra jellemzőket - is szembesít, ám ettől még összességében szórakoztató. Egyszerre könnyed és komoly. Persze, van benne szerelmi szál is vagy mi... Tudjátok, olyan férfi-nő közötti dolog. Kszénija ragaszkodása férjéhez már-már példaértékű - miközben ez fordítva nincs így -, de nem avittas, nem a 19. századi romantikára jellemzően, hanem nagyon is realisztikus. De attól romantikus is lehet(ne), nem? Most meg kellene írnom, hogy egy tízes listán. hány pontot adnék rá?
A film korhatár besorolása: 18+. Nem véletlen.
A film egy öt részes minisorozat eszenciája. Jó szórakozást hozzá!
https://videa.hu/videok/film-animacio/szerettem-a-ferjem-iv29UDSonWoQLdFa
U.i. Nem fejezem be azért ilyen kurtán-furcsán, hirtelen. Egy régebbi, ám nekem tetsző film megnézésének lehetőségét is megosztom veletek. Hasonló témakörben, de jóval fiatalabb korosztályt érintő történettel. Ez a 14+ című film. Ami megtekinthető: itt.
