A film eredeti címe: Кровавая леди Батори
A felirat tulajdonságai:
FPS: 24,
a fájl kiterjesztése: srt.
Garay János : Báthori Erzsébet
A büszke Csejthe várnak
Hatalmas asszonya,
Nehézkes álmokat lát,
Ha megjön alkonya.
Mélyen, sötét üregben,
Nagy sziklavár alatt,
Sok ember-csontokat lát,
Halomra hordtakat.
A szörnyű csonthalomból
Feláll egy síri lány,
Három sebet mutatva
Ifjonti homlokán.
Néz és kinos nézése
Halotti gyötrelem,
Nyög és halálnyögése
Elhangzik végtelen.
,Legszebb virágkoromban
Ontád ki véremet!
Vérem kiált az égre,
A gyilkost verje meg.’
S eltünik a
leányzó -,
Helyén egy második
Biborpiros sebekkel
Mint rém. magaskodik.
«Átok reá örökké,
Ki engemet megölt;
Az ég ne adjon üdvöt,
Ne néki sírt a föld!»
S harmadszor is leányzó
S negyedszer is tünék;
S igy véghetetlen végig
Sok száz leányka még.
S mindannyi egy ajakkal
Csak egy átkot süvölt:
«Az ég ne adjon üdvöt,
Ne néki sírt a föld.»
És végre mondni szörnyű,
Sok száz leány után,
Feláll egy új halott még,
S ily szó jön ajakán:
«Nem szántad ön leányod,
Oh kőnél kőbb kebel!
Ifjú piros vérünket
Arczodra mostad fel!»
Igy álmodik naponként
A várnak asszonya,
Kinos szívmardosás közt,
Ha megjő alkonya.
Körötte rémitőleg
Börtön-falakra lát,
Tükrében, szörnyedezve
A lányok gyilkosát.
 |
| Báthory Erzsébet |
A vers írójával ellentétben Báthory Erzsébetet (vagy Báthori Erzsébetet) az internetes társadalom magyar szekciója napjainkban gyakorlatilag felmentette vélt vagy valós bűnei alól. Hosszú-hosszú évszázados vita a történészek között, hogy mit is tett és mit nem, annak idején Báthory Erzsébet. A szakemberek az ügyét különbözően értékelik. Van olyan aki úgy gondolja, hogy maga a nyomozási eljárás szabályos volt, és van olyan aki úgy gondolja, hogy nem. Furcsa, hogy még ebben sem tudnak megegyezni. De a nép döntött: (Mintha ez számítana az igazság szempontjából.) Koncepciós perben ítélték el. (Lásd a Wikipédia Báthory Erzsébet címszavát.) Pedig ha elfogadjuk ezt az állítást, akkor csak még több megválaszolatlan, megválaszolhatatlan kérdéssel szembesülünk.
Én nem gondolom, hogy megtaláltam volna a bölcsek kövét, mégis ebben a bejegyzésben megpróbálom körbejárni, még ha csak csak vázlatosan is, Báthory Erzsébet életét. Mindezt egy 2015-ben elkészült orosz mozifilm kapcsán. Természetesen nyugodtan írjátok meg, ha szerintetek valamit nem látok jól ebben a kérdésben! A történet nincs kanonizálva! Bennem is sok kérdés van, jelenleg is, ez üggyel kapcsolatban. Úgyhogy kalandra fel!
Ki volt, és mit tett Báthory Erzsébet?
Nevezett személy 1560-ban született egy rendkívül befolyásos főnemesi családban, a három felé szakadt Magyarországon. Az Oszmán Birodalom szorításában élt akkoriban az ország népe. Az állandó belső viaskodások kora ez. A megmaradt Magyar Királyság területe két részre szakadva. Az ország lakosságát hitviták osztják meg. A reformáció hívei sokasodnak, erősödnek. És egy ilyen protestáns főnemesi családba születik meg a kis Erzsébet. A család különböző tagjai fontos tisztségeket töltenek be az ország vezetésében. Persze a família vagyona sem elhanyagolható méretű. Finoman szólva. Mindez a három tény (protestáns, gazdagság, fontos pozíciók) elég, hogy jó néhány irigye és barátja legyen a családnak. És talán épp ezért nem is fogjuk soha megtudni, hogy mi is az igazság a csejtei úrnővel kapcsolatban.
A Báthory család történetét a 11.század óta tartják számon. Egyes krónikák Salamon király uralkodásának idején megemlítenek egy Báthor Opos nevű vitézt. A család Hunyadi Mátyás uralkodása idején már az ország hatalmasai közé tartozik. 1526-ban több Báthory is magas méltóságot tölt be. A 16.században a család két ágra szakad. Az ecsedi Báthoryak az ország nyugati felén, a somlyói Báthoryak pedig Erdély történetében játszottak fontos szerepet. Báthory Erzsébet szüleiben újra egyesül a család két ága. Apja, ecsedi Báthory György, nem tölt be jelentős szerepet történelmünkben. Élete folyamán folyamatosan ingadozik a Habsburgok és Szapolyai János között. Édesanyjának Báthory György a harmadik férje volt. Homonnai Drugeth György és Drágffy Gáspár voltak az elődök. Somlyói Báthory Anna, még Drágffy özvegyeként, összehívja az első magyarországi protestáns zsinatot (1545). A család lelkészein kívül a megye lelkészei, és néhányan a környező megyékből vettek ezen részt.
Sokat nem tudunk Báthory Erzsébet gyermekkoráról. És ez elég ok, hogy a történészek és a kutatók mindenfélét feltételezzenek. Annyi biztos, hogy még gyermek mikor eldöntötték, hogy Nádasdy Ferenc felesége lesz. Báthory György (az édesapa) már 1562-ban megírja Nádasdy Tamás akkori nádornak, hogy előnyös lenne ha utódaik egy párt alkotnának. (Cél a Drágffy vagyon megszerzése.) Még kisgyermek Erzsébet amikor, a kor szokásának megfelelően, odaköltözik Nádasdyékhoz. 1572-es hivatalos irat már mint Nádasdy Ferenc mátkáját említi a kislányt. A tényleges házasságkötésre 1575-ben kerül sor. Ekkor még Nádasdy Ferenc sincs még húsz éves sem. A házasságkötésen a Habsburg uralkodó is képviseltette magát. Ami azért nem elhanyagolható tény, főleg annak ismeretében, hogy a Habsburgok katolikusok voltak. Magáról a házasságról sem tudni túl sok mindent. Az ifjú férj bekapcsolódik a nagypolitikába. Vas megye főispánja, a bécsi udvar megbízható híve. Mégis politikai kapcsolatot kezdeményez felesége nagybátyjával, Báthory István (1533-1586) lengyel királlyal. Ez a közeledés nem volt veszélytelen, tekintetbe véve, hogy a Habsburgok elég feszült viszonyba voltak a fejedelemmel. 1586-ban Rudolf király elakarja fogatni, de társaival nem jelenik meg Prágában, így elkerüli a letartóztatást. Talán ezen eset hatására szakít az intrikával, és életét a török elleni küzdelemnek szenteli. Már a következő évben megmutatja vitézségét az ellenek. A szigetvári bégen arat diadalmat. Nem sokkal ezután kitör a tizenöt éves háború. Nádasdy a háború szinte minden egyes ütközetében ott van. A "Fekete Bég" nevet ekkor akasztják rá. 1603 végén vagy 1604 elején meghal Báthory Erzsébet férje. Nádasdy európai hírű katona volt, és feljegyzések szerint roppant művelt. Nem csak a világi dolgok (pénz, hírnév, vagyon, katonáskodás stb) érdekelték, hanem a spirituális dolgok is. Bibliás embernek tartották, azaz jól ismerte a Szentírást. Ráadásul ez az információ egy lelkésztől maradt ránk.
Nehéz időszakban maradt özvegyen az asszony. Kitör a Bocskai szabadságharc (1604-1606). Bár a Habsburg ellenes felkelés protestáns célkitűzéseket is kitűz magának, a kálvinista Báthory Erzsébet végig kitart Bécs mellett. De ez magatartás jellemezte a legtöbb Dunántúli főurat is. Ennek valószínűleg az egyik oka az volt, hogy török elleni küzdelemben számíthattak a Habsburgokra. A másik ok pedig az lehetett, hogy ebben a régióban. épp a török ellenes küzdelmek miatt, Bécs állandó jelleggel jelentős sereget állomásoztatott.
A magyar történelmet jól ismerők, és a figyelmes olvasók észrevehetik, hogy a Báthory család tagjai mindkét politikai felet támogatták. Erzsébet Bécset, bátyja István Bocskait. Igen, az előrelátó politikus klánoknál ez nem rendkívüli dolog. Erzsébet Habsburg hűsége az erdélyi fejedelmet nem zavarta.
Báthory Erzsébet 1610. szeptember 4.-én gyermekeire hagyja a vagyonát. Thurzó György nádor ez év december 30.-án keltezett, feleségének írt levelében, arról ír hogy letartóztatta Nádasdy gróf özvegyét. „Az mikor az csejthei kastélban mentek volna be arra rendelt embereink és szolgáink, akkor is egy leánt halva találtának az háznál, és második az sok sebek és kínzások mián halálán volt. Azon képen egy asszonyember is kínozva és sebe-sedve ült, az többi erős fogságban az kiket jövendő kínzásra tart az átkozott asszon. Csak azt várom, hogy az várban vigyék fel az átkozott asszont és helére helheztessék [ti. befalaztassék]. Én is mindgyárást megindulok és ha az út szenvedi, holnap haza verekedem.”
Én nem gondolom, hogy megtaláltam volna a bölcsek kövét, mégis ebben a bejegyzésben megpróbálom körbejárni, még ha csak csak vázlatosan is, Báthory Erzsébet életét. Mindezt egy 2015-ben elkészült orosz mozifilm kapcsán. Természetesen nyugodtan írjátok meg, ha szerintetek valamit nem látok jól ebben a kérdésben! A történet nincs kanonizálva! Bennem is sok kérdés van, jelenleg is, ez üggyel kapcsolatban. Úgyhogy kalandra fel!
Ki volt, és mit tett Báthory Erzsébet?
 |
| Nádasdy a Fekete Bég |
A Báthory család történetét a 11.század óta tartják számon. Egyes krónikák Salamon király uralkodásának idején megemlítenek egy Báthor Opos nevű vitézt. A család Hunyadi Mátyás uralkodása idején már az ország hatalmasai közé tartozik. 1526-ban több Báthory is magas méltóságot tölt be. A 16.században a család két ágra szakad. Az ecsedi Báthoryak az ország nyugati felén, a somlyói Báthoryak pedig Erdély történetében játszottak fontos szerepet. Báthory Erzsébet szüleiben újra egyesül a család két ága. Apja, ecsedi Báthory György, nem tölt be jelentős szerepet történelmünkben. Élete folyamán folyamatosan ingadozik a Habsburgok és Szapolyai János között. Édesanyjának Báthory György a harmadik férje volt. Homonnai Drugeth György és Drágffy Gáspár voltak az elődök. Somlyói Báthory Anna, még Drágffy özvegyeként, összehívja az első magyarországi protestáns zsinatot (1545). A család lelkészein kívül a megye lelkészei, és néhányan a környező megyékből vettek ezen részt.
Sokat nem tudunk Báthory Erzsébet gyermekkoráról. És ez elég ok, hogy a történészek és a kutatók mindenfélét feltételezzenek. Annyi biztos, hogy még gyermek mikor eldöntötték, hogy Nádasdy Ferenc felesége lesz. Báthory György (az édesapa) már 1562-ban megírja Nádasdy Tamás akkori nádornak, hogy előnyös lenne ha utódaik egy párt alkotnának. (Cél a Drágffy vagyon megszerzése.) Még kisgyermek Erzsébet amikor, a kor szokásának megfelelően, odaköltözik Nádasdyékhoz. 1572-es hivatalos irat már mint Nádasdy Ferenc mátkáját említi a kislányt. A tényleges házasságkötésre 1575-ben kerül sor. Ekkor még Nádasdy Ferenc sincs még húsz éves sem. A házasságkötésen a Habsburg uralkodó is képviseltette magát. Ami azért nem elhanyagolható tény, főleg annak ismeretében, hogy a Habsburgok katolikusok voltak. Magáról a házasságról sem tudni túl sok mindent. Az ifjú férj bekapcsolódik a nagypolitikába. Vas megye főispánja, a bécsi udvar megbízható híve. Mégis politikai kapcsolatot kezdeményez felesége nagybátyjával, Báthory István (1533-1586) lengyel királlyal. Ez a közeledés nem volt veszélytelen, tekintetbe véve, hogy a Habsburgok elég feszült viszonyba voltak a fejedelemmel. 1586-ban Rudolf király elakarja fogatni, de társaival nem jelenik meg Prágában, így elkerüli a letartóztatást. Talán ezen eset hatására szakít az intrikával, és életét a török elleni küzdelemnek szenteli. Már a következő évben megmutatja vitézségét az ellenek. A szigetvári bégen arat diadalmat. Nem sokkal ezután kitör a tizenöt éves háború. Nádasdy a háború szinte minden egyes ütközetében ott van. A "Fekete Bég" nevet ekkor akasztják rá. 1603 végén vagy 1604 elején meghal Báthory Erzsébet férje. Nádasdy európai hírű katona volt, és feljegyzések szerint roppant művelt. Nem csak a világi dolgok (pénz, hírnév, vagyon, katonáskodás stb) érdekelték, hanem a spirituális dolgok is. Bibliás embernek tartották, azaz jól ismerte a Szentírást. Ráadásul ez az információ egy lelkésztől maradt ránk.
Nehéz időszakban maradt özvegyen az asszony. Kitör a Bocskai szabadságharc (1604-1606). Bár a Habsburg ellenes felkelés protestáns célkitűzéseket is kitűz magának, a kálvinista Báthory Erzsébet végig kitart Bécs mellett. De ez magatartás jellemezte a legtöbb Dunántúli főurat is. Ennek valószínűleg az egyik oka az volt, hogy török elleni küzdelemben számíthattak a Habsburgokra. A másik ok pedig az lehetett, hogy ebben a régióban. épp a török ellenes küzdelmek miatt, Bécs állandó jelleggel jelentős sereget állomásoztatott.
A magyar történelmet jól ismerők, és a figyelmes olvasók észrevehetik, hogy a Báthory család tagjai mindkét politikai felet támogatták. Erzsébet Bécset, bátyja István Bocskait. Igen, az előrelátó politikus klánoknál ez nem rendkívüli dolog. Erzsébet Habsburg hűsége az erdélyi fejedelmet nem zavarta.
Báthory Erzsébet 1610. szeptember 4.-én gyermekeire hagyja a vagyonát. Thurzó György nádor ez év december 30.-án keltezett, feleségének írt levelében, arról ír hogy letartóztatta Nádasdy gróf özvegyét. „Az mikor az csejthei kastélban mentek volna be arra rendelt embereink és szolgáink, akkor is egy leánt halva találtának az háznál, és második az sok sebek és kínzások mián halálán volt. Azon képen egy asszonyember is kínozva és sebe-sedve ült, az többi erős fogságban az kiket jövendő kínzásra tart az átkozott asszon. Csak azt várom, hogy az várban vigyék fel az átkozott asszont és helére helheztessék [ti. befalaztassék]. Én is mindgyárást megindulok és ha az út szenvedi, holnap haza verekedem.”
Az előzmény az, hogy 1610. márciusában Thurzó nádor nyomozást rendel el Báthory Erzsébet ellen az ügyben, hogy van-e valami a terjedő hírekben, miszerint Nádasdyné gyilkosságokat követett el, illetve indokolt-e ez okból bíróság elé állítani. Eleinte nem kíván hitelt adni a vádaknak, de végül december 29.-én megérkezik Csejtére és lefogatja a vár úrnőjét.
És itt elérkeztünk a történet legérdekesebb részéhez. A nyomozáshoz és a perhez.
Az utókor történészei gyakorlatilag semmiben nem tudnak egyetérteni. Mindent feltételeznek, és mindennek az ellenkezőjét is. Történészek, akik egy része elismeri hogy jogi kérdésekhez nem ért, úgy gondolják, hogy törvénytelen volt az eljárás, tehát az ítélet is. Más történészek, semmivel sem több jogi gyakorlattal, úgy gondolják, hogy minden rendben volt az eljárással, és jogszerű ítélet született. Egyesek szerint Thurzó jóindulattal viszonyult Báthory Erzsébethez, mások szerint a halálát akarta. Esélyünk sincs, hogy a teljes igazságot valaha is megtudjuk.
A nyomozás során közel háromszáz tanút hallgattak ki. Ezek között vannak, akiket kényszervallatásnak, tortúrának, vetettek alá, és vannak akiket nem. A nyomozás beindult, de az hogy per lett-e belőle végül is, nem tudjuk biztosan. Valószínűleg nem, mert ilyen jellegű irat nem maradt fenn. A II.Mátyás által 1611.januári királyi rendeletben a következőkkel indokolja a nyomozás megkezdésének szükségessét: "[...]több ártatlan leányt, nemes és nem nemes szolgálóleányt, jóllehet semmivel nem adtak okot, törvényes eljárás nélkül, borzasztóan, teljesen és kegyetlenül megölt testüket megcsonkította és forró vasakkal égette, a húsukat kitépte és tűzben megsütötte és a megsütött darabok elfogyasztásra kényszerítette őket."
A nyomozással kapcsolatban két rendeletet adtak. Ezekben az iratokban, többek között, meghatározták a nyomozás helyszíneit. Az egyik rendelet szerint a következő településeken kell bizonyítékokat beszerezni: Csejtén, Beckón, Újhelyen, Kosztolányban. A második rendelet szerint: Sárváron, Keresztúron, Kapuváron, Borsmonostoron, Lékán. Tehát elég széleskörűen indult be az adatok beszerzése. Az ügy összes irata már nincs meg.
A legtöbb tanú csak hallomásból tudok a grófnő által elkövetett borzalmakról. Van olyan tanúvallomás, ahol a megkérdezett elmond egy olyan gyilkossági esetet, amely nagy valószínűleg régebben már kivizsgáltak (bár ennek a vizsgálatnak az iratai nincsenek meg). "[...] Nádasdy úrnő a lakodalom alatt két leányt kegyetlen kínzásokkal és veretéssel halálba kényszerített." (Báthory Erzsébet lánya és Homonnai György esküvőjén történt ez. A kivizsgálásban, a tanú vallomásai szerint, részt vett Csejte, Újhely mezőváros, valamint Russo bírái és esküdtjei.)
Itt megállnék egy szóra!
Egy nagyon fontos dolgot tisztázni kell. Azokban az években az emberéletnek nem volt akkora értéke, mint napjainkban. Az egy igen-igen kemény világ volt. Ha egy nemes az udvartartásához tartozó nemtelent megölt, nem indítottak eljárást gyilkosság miatt. Joga volt hozzá. Ahogy ha egy szülő agyonverte gyermekét, azon se akadtak fenn a korabeli emberek. Könnyen lehet, hogy ezen az esküvőn halálra vert két lány is nem nemes szolgálólány volt, így az akkori viszonyoknak megfelelően nem számított gyilkosságnak. Sőt, ha nő követett el gyilkosságot, csak akkor ítélték fővesztésre ha a férjét, szüleit vagy a gyermekét ölte meg.Az indoklás szerint azért mert az hűtlenségnek számít. (Egyébként a Verbőczi hármaskönyv [Tripartitum] előírásait használták az ítélkezésre abban az időben.) Viszont a házastársi hűtlenséget, és a szexuális eltévelyedéseket, paráznaságokat nagyon súlyosan (halállal) szankcionálták. Ennek ellenére a kor magyar társadalma rendkívül szabadosan élt. A törvény szigora nem tudta megfékezni a szexuális kicsapongásokat. A paráznaság, a promiszkuitás elterjedéséért elsősorban az oszmán hódítókat okolják a történészek. A magyar népesség a Hódoltság korában nem csak fegyveres katonaként találkoztak a muzulmán dzsihadistákkal, hanem szexuális kielégülést kereső férfiakként is. Ehhez járult a létbizonytalanság által gerjesztett hedonizmus, ami minden háború velejárója. (E korszakban kerül a magyar nyelvbe a b*szni ige is. Az eredeti török szó jelentése: nyomni. A jövevényszó idővel kiszorította az addig széles körben használt gyakni kifejezést.) Mindezen jelenségek terjedését, a keresztény erkölcs és törvényadók akarata szerint, jogi úton kívánták megakadályozni. Így a szexuális erkölcstelenség elég súlyos vádnak számított abban az időben. Szinte természetes is, hogy a kortársak Báthory Erzsébet is megvádolták ilyenekkel. Néhány évtizeddel később, a Bethlen Gábor sugalmazására (és érdekében) Erdélyben zajló koncepciós boszorkányperek vádjai között is megtalálható volt a paráznaság. (Ajánlott olvasnivaló: Nagy László Erdélyi boszorkányperek, Kossuth Könyvkiadó, 1988) E perekben ítéletei alapján, ott meg is valósult a vagyonvesztés.
E kitérőt csak azért tettem, mert a nyomozás során egyes vallomásokból az derült ki, hogy Báthory Erzsébet megcsalta (vagy megcsalhatta) férjét, Nádasdy Ferencet. >>"Trombitás Vitussal parázna viszonya volt" az úrasszonynak, állítja Jelen János csejtei nemes, egykor Nádasdy Ferenc szolgája, Vitus katonatársa.<<
Ahogy fentebb írtam, előfordulhatott, hogy egy nemesi udvarban időnként halálba vertek egy-egy szolgálót. Nádasdyné környezetében azonban nem csak a fentebb említett lakodalomkor történt haláleset. A nyomozás iratai alapján feltételezhető, hogy több eljárás is volt a csejtei úrnő ellen, nagyon hasonló vádak alapján. Ugyanakkor ezen feltételezett eljárások iratai nem maradtak fenn. A nyomozás folyamán 1611. január 7.-én kiadtak egy ítélőlevelet. Ebben Báthory Erzsébet bűntársait ítélték el. Őket kínvallatásnak is alávetették. Jó Ilonának és Szentes Dorottyának az ujjait hóhérral tépették ki (indoklásként azért mert ezekkel vétettek keresztények ellen), majd megégették őket. Ficzkó Jánost (vagy másik nevén Újvári Jánost) lefejezték, majd holttestét együtt égették el a két előbb említett hölgyével. Beniczky Katalin nevű vádlottat felmentettek. (A nyomozás során a tanúk azt állították, hogy a csejtei várkastélyban csoportos bűnelkövetések történt.) Azok szerint akik koncepciós per áldozatának tartják Nádasdynét, az egész kivégzés arra volt jó, hogy eltegyék útból azokat, akik esetleg később hitelteleníthették volna az eljárást. Ez önmagában akár még igaz is lehet, de hát ott van Katalin. Akit nem végeztek ki, hanem felmentettek.
A nyomozás elrendelésében is olvasható a kannibalizmus vádja. Az eljárás során ez nem nyert bizonyítást. Senki nem látott ilyet, csak néhányan hallottak róla. És a pletyka akkoriban sem számított bizonyítéknak. (Mindez pedig inkább arra enged következtetni, hogy inkább volt elfogulatlan az eljárás, mint koncepciózus.) Sőt, az okkultizmus is szóba került az eljárás során, de ez sem nyert bizonyítást. Pedig ezek alapján halálra lehetett volna ítélni a grófnőt. Már ha igaz lenne az a feltételezés, hogy Thurzó gyűlöletből ítélte el az ártatlan Báthoryt. Az a Thurzó, aki nádorként nagyon sokat tett a magyarországi vallásbéke létrejöttéért. Az a Thurzó aki jóban volt Nádasdyval, amíg az élt. Persze az is lehet, hogy a nádor a felekezetek közötti rivalizálás tompítását saját későbbi politikai ambíciójának érdekében eszközölte ki.
Péter Katalin történészasszony könyvében (A csejtei várúrnő: Báthory Erzsébet) fontosnak tartja megállapítani, hogy a bűntársak semmivel nem vallottak be többet, sem a tortúra alatt, sem a bíróság előtt, mint a rájuk valló tanúk. Az általam ismert e témában megjelent könyvek közül a történészasszony munkája idéz legtöbbet a korabeli iratokból.
Meg kell jegyeznem, hogy van olyan vélemény mely szerint az egész ügy koholmány.
Az egyik verzió szerint a felbujtó a grófnő családja volt. Nádasdy Pál, Zrinyi Miklós és Homonnai Drugeth György. Az indíték pedig az lett volna, hogy Báthory Erzsébet felségárulást akart elkövetni. Ez bűncselekmény büntetési tétele a fej- és jószágvesztés. A vagyonelkobzás, és kivégzés elől "menekítették" Nádasdynét a kisebbik rosszba, a többrendbeli kínzás, és gyilkosság elkövetésének és felbujtásának vádjába. Felnagyították a hölgy udvartartásában előfordulható haláleseteket, hogy hihető legyen a vád, és ezzel eltereljék a király figyelmét a felségárulásról. Ebben az esetben Thurzó együttműködött a famíliával. Szép teória, csak nehezen hihető. Mondhatni nem életszerű. Semmi sem bizonyítja, hogy Báthory Erzsébet el akart volna pártolni a Habsburgokhoz. A király, II. Mátyás, végig érdeklődött az ügy iránt. Rendszeresen írt a nádornak, felhívva a figyelmét arra, hogy jogszerű legyen az eljárást. Végig azon volt, hogy Nádasdynét állítsák bíróság elé. Ennek ellenére nem történt vagyonelkobzás. Egyébként Homonnai Drugeth György és Zrinyi Miklós (Erzsébet későbbi vejei) idővel csatlakoztak Bocskai mozgalmához.
Másik verzió szerint Thurzó szerette volna a Báthoryak vagyonának egy részét megszerezni, és ezért szervezett koncepciós pert. Magam nem értem, mi módon tudta volna ezzel a jószágát gyarapítani. A vagyonelkobzásnak csak a király lehetett volna a kedvezményezettje.
Thurzó többször megírta a királynak, hogy a vők és a fiak érdekében járt el a tettenéréskor. Épp a családra hivatkozva kéri a királyt, hogy ne ragaszkodjon a perhez. Na és itt beindulhat a fantázia! Legalább háromféleképpen értelmezhető ez az érv... Gyakorlatilag Thurzó ezzel a kéréssel és érvvel csak a homályt növeli az utókor számára. Nem mintha feltétlenül ez lett volna a célja.
A király nem akar mutyizni. A nádor egyik levelében ez az érdekes mondat található: "Nehogy ilyen nagy nevű család a hóhér bárdjára ítélen". Tehát a család jogosan retteghet, hogy per indul Erzsébet ellen, ami a grófnő életébe is kerülhet. A magyar kamarai tanácsosak mérlegelték, hogy érdemes-e megindítani a törvényes eljárást Nádasdyné ellen: "[...] olyan vádakról van szó,"mely bűntényeket felséged kúriája fejvesztéssel szokott sújtani".
Vagy a király azért ragaszkodott a perhez, mert így amennyiben fej- és jószágvesztésre ítélik Báthory Erzsébetet, akkor a Nádasdy Ferenc életében keletkezett adósságát a királyi udvarnak nem kellett volna visszafizetnie? Thurzó ebben az esetben azért mentette meg a grófnő életét, hogy továbbra is jó viszonyba legyen Báthory Gáborral? Ennek a teóriának ellentmond, hogy a nyomozást épp a nádor kezdeményezte, és nem a király. Tehát a felelősség az övé volt. Nem mellesleg a Bocskai szabadságharc kirobbanásához az utolsó szikrát épp koncepciós perek szolgáltatták, tehát az új király (II. Mátyás) nem engedhette meg magának, hogy koncepciós pereket indítson bárki ellen. Valószínűleg ezért ragaszkodott ahhoz, hogy jogszerű legyen az eljárás (vádemeléssel végződjön a nyomozás). Báthory Erzsébet maga is szerette volna, hogy peres eljárás induljon ellene. Persze ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy ártatlan lett volna. (Néha nagyon furcsa tudatállapotba kerülnek az emberek. Jó tíz éve személyesen láttam egy ittas ember szondáztatását. Készségesen megfújta az alkoholtesztert, és utána felháborodottan követelte a vérvételt. Így azután eltusolhatatlanná vált a szabályszegése. Pedig a szondáztató részéről lett volna hajlandóság erre. De az ittas ember hajthatatlan volt.)
Per nélkül, a Thurzó általi ítéletlevél alapján, befalazták a csejtei vár egy ablak nélküli szobájába. Bár a fent megnevezett történészasszony szerint ez sem biztos. Bizonyos korabeli beszámoló alapján feltételezi, nem zárható ki az sem, hogy a végén mintegy házi őrizet szerűségbe kerülhetett "csak" Báthory Erzsébet a csejtei várkastélyban. A többségi álláspont, és a hagyomány szerint a befalazott szoba ajtaján csak egy rést hagytak, ahol beadták a grófnőnek az élelmet. Ebből az állapotából csak két úton kerülhetett volna ki. Peres eljárás után, a király kegyelme révén, vagy...
1614 augusztusában elhunyt Báthory Erzsébet.
Vérengző gyilkos volt vagy ártatlan áldozat?
Személy szerint úgy gondolom, ártatlan biztos nem volt. Napjaink fogalma szerint szinte bizonyos, hogy nem. Ő egy véres kor gyermeke, ám története nem tanúság nélküli való. Bármelyik változatát érezzük igaznak, egy közös üzenete van az esetnek: Ha egy társadalomban vannak olyanok, akik törvényen felüliek, akkor azok személyisége szükségesen torzulni fog. És kódolva van a tragédia, kódolva vannak a tragédiák.
A kérdés csak az, hogy Báthory Erzsébet gondolt úgy hogy szolgáival bármit megtehet, vagy Thurzó nádor hitte, hogy a törvényt nem kell alkalmaznia ha úgy kívánja az érdek.
Nem jó olyan társadalomban élni, ahol ugyanaz a törvény nem vonatkozik mindenkire.
A Báthory Erzsébet ügy minden vetületére nem térhetek ki. A vallomások alapján nem csak gyilkosságot követett el, követtek el a tettesek. Nagyon sokan, köztük nemesek is, vallottak arról, hogy megkínzott lányokat láttak Nádasdyné udvarában. Egyes vallomások szerint közel tíz éven át folytak ezek az események. Miért nem lépett hamarabb a nádor? Mert nem volt rendkívüli dolog az erőszakos emberhalál egy akkori nemesi udvarban. Mert a nem nemesek élete nem számított. Akkor miért lépett végül a nádor? Talán mert nemesek lányai is voltak az áldozatok között. És az ő neveiket a napjaink történészei is ismerik. Legalábbis azoknak, akiknek a rokonai minden követ megmozgattak, hogy visszakapják a csejtei udvarból, az oda önként elszegődő, leányaikat. Azok akik szerint Báthory Erzsébet ártatlan, nagyvonalúan hallgatnak ezekről a személyekről. De az is igaz, hogy erről a korszakról (és benne az 1606-1614-es időszakra még inkább igaz ez az állítás) nagyon sok mindent nem tudunk biztosan. Mindezt a kis történelmi áttekintést egy 2015. február 26.-án bemutatott film kapcsán írtam le. A mozi orosz-USA koprodukcióban készült. Látványvilága kissé sötét tónusú, amit jól kiegészít a kísérőzene mélabúja. A cselekmény nem sodrólendületű, a dialógusok szűkszavúak. Mindez ad a filmnek egy sajátságos hangulatot. A díszletek nagyon impozánsak. A film két húzóneve a címszereplőt alakító Szvetlana Hodcsenkova, és Pável Gyerevjanko.
Bár a téma miatt adott lenne, hogy egy vérben tocsogó alkotást láthassunk, ám a film készítői nem kívántak sablonos, ezerszer lerágott módon megvalósítani elképzeléseiket. De nem csak vérben nem kell gázolnunk, hanem a nemiséggel kapcsolatos ábrázolásmód sem kap szerepet a filmben.
A hagyományos ponyvakultúra, a pletykák felnagyítása, minden időben népszerű volt. Mivel Báthory Erzsébet korát a szexuális szabadosság jellemezte, elkerülhetetlen a téma felnőtt filmes feldolgozása. De ebben a kérdésben is mértéktartóak voltak az alkotók. A filmben az orosz mellett latinul és németül hangzik el néhány mondat. Az egyik német nyelvű dialógusban történik utalás a grófnő szexuális szokásaira. De a film ennél messzebbre nem megy. Ennyi, és nem több.
Ha nincs vérözön, nincs szex, egy ilyen téma kapcsán, akkor ki nézi meg ezt a filmet?
A téma iránt érdeklődőknek, a történelmet kedvelőknek mindenképpen ajánlott ez az alkotás. Itt most rögtön szeretném leszögezni, hogy ez a film sem való arra, hogy a történelmet, a magyar történelem egy kis szeletét, megismerjük! (Erre, mármint a pontos történelmi kor megismerésére, semmilyen film nem alkalmas. Az aki a történelemben el szeretne mélyedni, nem spórolhatja meg az olvasást, és a gondolkodást. Ez egy ilyen tudomány.) A készítők éltek, és ez természetes, a művészi szabadsággal. És mivel az eredeti történetet pontosan nem ismerjük, így számtalan (konspirációs) teóriából választhatunk, ha elszeretnénk valamit mesélni a sztori ürügyén. Így hát ebben a filmben is keveredik egy kicsit a fikció és a valóság. De jól van ez így, hiszen ez csak egy film.
A cselekmény a 17.századi Magyar Királyságba kalauzol el bennünket. A csejtei várban zajlik a történet nagy része. A kastélyt sűrű erdő veszi körül. Időről-időre még vándorcigányok is feltünnek a vidéken. És rejtélyes módon el is tűnnek az emberek. Két árva, egy testvérpár, elindul hogy megkeressék elveszett nővérüket. Persze két kisgyermek nem csatangolhat sokáig, hiszen felfigyelnek rájuk. De az eltűnések a király emberének is szövet üt a fejében. Elhatározza kideríti, hogy mi történik Csejte környékén.
A filmet Andrej Konszt rendezte. A forgatókönyvet Matthew Jacobs ( Az ifjú Indiana Jones kalandjai [természetesen csak egyes epizódok]; Lassie [1994]; Csillaghajó [Starship, 1984]; Dr. Who [1996-os évad, ugyanaz mint az Ifjú Indianánál]; Bar America stb) írta.
A filmhez tartozó felirat megtalálható itt.
A szélesebb nyilvánosság Turóczi László jezsuita atya műve nyomán ismerkedhetett meg a csejtei várúrnő esetével ( A mű címe Ungaria suis cum regibus compendio data volt), és 1729-ben jelent meg először. Ebben az alkotásban már horrorelemeket (vérben fürdés vádja) is találhatott az érdeklődő nagyérdemű. Hogy miért színezte ki a történetet az író? Lehet hogy felekezeti elfogultság vezette, lehet hogy csak átvette az ügyhöz tartozó "népi motívumokat" (lásd pletyka). De az sem kizárt, hogy csak a könyvének az eladott példányszámát akarta ily módon növelni. Nem tudni semmi biztosat erről. Ami tény, hogy a fiatal szolgálólányok vérében való fürdés momentuma nem szerepelt a nyomozás irataiban. Ugyanakkor a vajákolás, a boszorkányság, esetleges bájital készítésének gyanúja felmerült (okkultizmus gyakorlása és a szexuális kicsapongás vádja). Fessler Ignác Aurél az 1824-ben megjelenő könyvében (Die Geschichte der Ungern und ihrer Landsassen) már azt állítja, hogy Báthory Erzsébet naponta fürdött vérben, és hatszáz leány életébe került ez a szokása.
Az 1970-es években pszichológiai tanulmányokat is írnak Nádasdynéról. Amelyek helytállósága szerintem kérdéses, hiszen, véleményem szerint, nagyon kevés "alapanyagból" dolgozhattak a szakemberek. Hiszen annyira keveset tudhatunk biztosan Báthory Erzsébetről.
De nem csak magyar származású emberek írása alakították a csejtei várűrnőről kialakult képet. Von Elsberg 1894-ben írja meg híres művét A véres grófnőt (Die Blutgráfin). És a 20.században meghatározóvá vált, a Magyarországon kívüli területeken is, ez az horror sztoris megközelítés. Talán nem véletlen, és éppen ezért üdítő ez a filmes feldolgozás. Ha műfaját szeretném meghatározni ennek a mozinak, akkor talán a thriller kifejezés lenne rá a legjobb (már ha thriller alatt nem horrort értünk).
A bejegyzés megírása előtt sok írást elolvastam a témában. Ennek ellenére csak két két könyvet használtam fel. Ennek oka, hogy a maga módján mindkét szerző alapos könyvet írt, és alaposan körbejárják a témát. Következtetéseik jól kiegészítik egymást. Még akkor is, ha nem ugyanazokat a konklúziókat vonták le.
A bejegyzés megírásához felhasznált irodalom:
Péter Katalin
A csejtei várúrnő: Báthory Erzsébet
Helikon Kiadó, 1985
Nagy László
A rossz hírű Báthoryak
Kossuth Kiadó, 1985
Második, változatlan kiadás
A piros betűs idézet Nagy László könyvéből, a sárga betűs idézetek Péter Katalin művéből származnak.
Másik verzió szerint Thurzó szerette volna a Báthoryak vagyonának egy részét megszerezni, és ezért szervezett koncepciós pert. Magam nem értem, mi módon tudta volna ezzel a jószágát gyarapítani. A vagyonelkobzásnak csak a király lehetett volna a kedvezményezettje.
Thurzó többször megírta a királynak, hogy a vők és a fiak érdekében járt el a tettenéréskor. Épp a családra hivatkozva kéri a királyt, hogy ne ragaszkodjon a perhez. Na és itt beindulhat a fantázia! Legalább háromféleképpen értelmezhető ez az érv... Gyakorlatilag Thurzó ezzel a kéréssel és érvvel csak a homályt növeli az utókor számára. Nem mintha feltétlenül ez lett volna a célja.
A király nem akar mutyizni. A nádor egyik levelében ez az érdekes mondat található: "Nehogy ilyen nagy nevű család a hóhér bárdjára ítélen". Tehát a család jogosan retteghet, hogy per indul Erzsébet ellen, ami a grófnő életébe is kerülhet. A magyar kamarai tanácsosak mérlegelték, hogy érdemes-e megindítani a törvényes eljárást Nádasdyné ellen: "[...] olyan vádakról van szó,"mely bűntényeket felséged kúriája fejvesztéssel szokott sújtani".
Vagy a király azért ragaszkodott a perhez, mert így amennyiben fej- és jószágvesztésre ítélik Báthory Erzsébetet, akkor a Nádasdy Ferenc életében keletkezett adósságát a királyi udvarnak nem kellett volna visszafizetnie? Thurzó ebben az esetben azért mentette meg a grófnő életét, hogy továbbra is jó viszonyba legyen Báthory Gáborral? Ennek a teóriának ellentmond, hogy a nyomozást épp a nádor kezdeményezte, és nem a király. Tehát a felelősség az övé volt. Nem mellesleg a Bocskai szabadságharc kirobbanásához az utolsó szikrát épp koncepciós perek szolgáltatták, tehát az új király (II. Mátyás) nem engedhette meg magának, hogy koncepciós pereket indítson bárki ellen. Valószínűleg ezért ragaszkodott ahhoz, hogy jogszerű legyen az eljárás (vádemeléssel végződjön a nyomozás). Báthory Erzsébet maga is szerette volna, hogy peres eljárás induljon ellene. Persze ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy ártatlan lett volna. (Néha nagyon furcsa tudatállapotba kerülnek az emberek. Jó tíz éve személyesen láttam egy ittas ember szondáztatását. Készségesen megfújta az alkoholtesztert, és utána felháborodottan követelte a vérvételt. Így azután eltusolhatatlanná vált a szabályszegése. Pedig a szondáztató részéről lett volna hajlandóság erre. De az ittas ember hajthatatlan volt.)
Per nélkül, a Thurzó általi ítéletlevél alapján, befalazták a csejtei vár egy ablak nélküli szobájába. Bár a fent megnevezett történészasszony szerint ez sem biztos. Bizonyos korabeli beszámoló alapján feltételezi, nem zárható ki az sem, hogy a végén mintegy házi őrizet szerűségbe kerülhetett "csak" Báthory Erzsébet a csejtei várkastélyban. A többségi álláspont, és a hagyomány szerint a befalazott szoba ajtaján csak egy rést hagytak, ahol beadták a grófnőnek az élelmet. Ebből az állapotából csak két úton kerülhetett volna ki. Peres eljárás után, a király kegyelme révén, vagy...
1614 augusztusában elhunyt Báthory Erzsébet.
Vérengző gyilkos volt vagy ártatlan áldozat?
Személy szerint úgy gondolom, ártatlan biztos nem volt. Napjaink fogalma szerint szinte bizonyos, hogy nem. Ő egy véres kor gyermeke, ám története nem tanúság nélküli való. Bármelyik változatát érezzük igaznak, egy közös üzenete van az esetnek: Ha egy társadalomban vannak olyanok, akik törvényen felüliek, akkor azok személyisége szükségesen torzulni fog. És kódolva van a tragédia, kódolva vannak a tragédiák.
A kérdés csak az, hogy Báthory Erzsébet gondolt úgy hogy szolgáival bármit megtehet, vagy Thurzó nádor hitte, hogy a törvényt nem kell alkalmaznia ha úgy kívánja az érdek.
Nem jó olyan társadalomban élni, ahol ugyanaz a törvény nem vonatkozik mindenkire.
A Báthory Erzsébet ügy minden vetületére nem térhetek ki. A vallomások alapján nem csak gyilkosságot követett el, követtek el a tettesek. Nagyon sokan, köztük nemesek is, vallottak arról, hogy megkínzott lányokat láttak Nádasdyné udvarában. Egyes vallomások szerint közel tíz éven át folytak ezek az események. Miért nem lépett hamarabb a nádor? Mert nem volt rendkívüli dolog az erőszakos emberhalál egy akkori nemesi udvarban. Mert a nem nemesek élete nem számított. Akkor miért lépett végül a nádor? Talán mert nemesek lányai is voltak az áldozatok között. És az ő neveiket a napjaink történészei is ismerik. Legalábbis azoknak, akiknek a rokonai minden követ megmozgattak, hogy visszakapják a csejtei udvarból, az oda önként elszegődő, leányaikat. Azok akik szerint Báthory Erzsébet ártatlan, nagyvonalúan hallgatnak ezekről a személyekről. De az is igaz, hogy erről a korszakról (és benne az 1606-1614-es időszakra még inkább igaz ez az állítás) nagyon sok mindent nem tudunk biztosan. Mindezt a kis történelmi áttekintést egy 2015. február 26.-án bemutatott film kapcsán írtam le. A mozi orosz-USA koprodukcióban készült. Látványvilága kissé sötét tónusú, amit jól kiegészít a kísérőzene mélabúja. A cselekmény nem sodrólendületű, a dialógusok szűkszavúak. Mindez ad a filmnek egy sajátságos hangulatot. A díszletek nagyon impozánsak. A film két húzóneve a címszereplőt alakító Szvetlana Hodcsenkova, és Pável Gyerevjanko.
 |
| Szvetlana Hodcsenkova mint Báthory Erzsébet |
A hagyományos ponyvakultúra, a pletykák felnagyítása, minden időben népszerű volt. Mivel Báthory Erzsébet korát a szexuális szabadosság jellemezte, elkerülhetetlen a téma felnőtt filmes feldolgozása. De ebben a kérdésben is mértéktartóak voltak az alkotók. A filmben az orosz mellett latinul és németül hangzik el néhány mondat. Az egyik német nyelvű dialógusban történik utalás a grófnő szexuális szokásaira. De a film ennél messzebbre nem megy. Ennyi, és nem több.
Ha nincs vérözön, nincs szex, egy ilyen téma kapcsán, akkor ki nézi meg ezt a filmet?
A téma iránt érdeklődőknek, a történelmet kedvelőknek mindenképpen ajánlott ez az alkotás. Itt most rögtön szeretném leszögezni, hogy ez a film sem való arra, hogy a történelmet, a magyar történelem egy kis szeletét, megismerjük! (Erre, mármint a pontos történelmi kor megismerésére, semmilyen film nem alkalmas. Az aki a történelemben el szeretne mélyedni, nem spórolhatja meg az olvasást, és a gondolkodást. Ez egy ilyen tudomány.) A készítők éltek, és ez természetes, a művészi szabadsággal. És mivel az eredeti történetet pontosan nem ismerjük, így számtalan (konspirációs) teóriából választhatunk, ha elszeretnénk valamit mesélni a sztori ürügyén. Így hát ebben a filmben is keveredik egy kicsit a fikció és a valóság. De jól van ez így, hiszen ez csak egy film.
A cselekmény a 17.századi Magyar Királyságba kalauzol el bennünket. A csejtei várban zajlik a történet nagy része. A kastélyt sűrű erdő veszi körül. Időről-időre még vándorcigányok is feltünnek a vidéken. És rejtélyes módon el is tűnnek az emberek. Két árva, egy testvérpár, elindul hogy megkeressék elveszett nővérüket. Persze két kisgyermek nem csatangolhat sokáig, hiszen felfigyelnek rájuk. De az eltűnések a király emberének is szövet üt a fejében. Elhatározza kideríti, hogy mi történik Csejte környékén.
 |
| Jelenet a filmből |
A filmet Andrej Konszt rendezte. A forgatókönyvet Matthew Jacobs ( Az ifjú Indiana Jones kalandjai [természetesen csak egyes epizódok]; Lassie [1994]; Csillaghajó [Starship, 1984]; Dr. Who [1996-os évad, ugyanaz mint az Ifjú Indianánál]; Bar America stb) írta.
A filmhez tartozó felirat megtalálható itt.
A szélesebb nyilvánosság Turóczi László jezsuita atya műve nyomán ismerkedhetett meg a csejtei várúrnő esetével ( A mű címe Ungaria suis cum regibus compendio data volt), és 1729-ben jelent meg először. Ebben az alkotásban már horrorelemeket (vérben fürdés vádja) is találhatott az érdeklődő nagyérdemű. Hogy miért színezte ki a történetet az író? Lehet hogy felekezeti elfogultság vezette, lehet hogy csak átvette az ügyhöz tartozó "népi motívumokat" (lásd pletyka). De az sem kizárt, hogy csak a könyvének az eladott példányszámát akarta ily módon növelni. Nem tudni semmi biztosat erről. Ami tény, hogy a fiatal szolgálólányok vérében való fürdés momentuma nem szerepelt a nyomozás irataiban. Ugyanakkor a vajákolás, a boszorkányság, esetleges bájital készítésének gyanúja felmerült (okkultizmus gyakorlása és a szexuális kicsapongás vádja). Fessler Ignác Aurél az 1824-ben megjelenő könyvében (Die Geschichte der Ungern und ihrer Landsassen) már azt állítja, hogy Báthory Erzsébet naponta fürdött vérben, és hatszáz leány életébe került ez a szokása.
Az 1970-es években pszichológiai tanulmányokat is írnak Nádasdynéról. Amelyek helytállósága szerintem kérdéses, hiszen, véleményem szerint, nagyon kevés "alapanyagból" dolgozhattak a szakemberek. Hiszen annyira keveset tudhatunk biztosan Báthory Erzsébetről.
De nem csak magyar származású emberek írása alakították a csejtei várűrnőről kialakult képet. Von Elsberg 1894-ben írja meg híres művét A véres grófnőt (Die Blutgráfin). És a 20.században meghatározóvá vált, a Magyarországon kívüli területeken is, ez az horror sztoris megközelítés. Talán nem véletlen, és éppen ezért üdítő ez a filmes feldolgozás. Ha műfaját szeretném meghatározni ennek a mozinak, akkor talán a thriller kifejezés lenne rá a legjobb (már ha thriller alatt nem horrort értünk).
A bejegyzés megírása előtt sok írást elolvastam a témában. Ennek ellenére csak két két könyvet használtam fel. Ennek oka, hogy a maga módján mindkét szerző alapos könyvet írt, és alaposan körbejárják a témát. Következtetéseik jól kiegészítik egymást. Még akkor is, ha nem ugyanazokat a konklúziókat vonták le.
A bejegyzés megírásához felhasznált irodalom:
Péter Katalin
A csejtei várúrnő: Báthory Erzsébet
Helikon Kiadó, 1985
Nagy László
A rossz hírű Báthoryak
Kossuth Kiadó, 1985
Második, változatlan kiadás
A piros betűs idézet Nagy László könyvéből, a sárga betűs idézetek Péter Katalin művéből származnak.
