Attól függetlenül az egy jó film. És most egy másik fekete-fehér némafilmhez készítettem el a feliratot.
Eme alkotás a filmkészítés hajnalán (na jó, inkább kora reggelén) készült. A színészi játékon jól látszik, hogy művészek színpadról jöttek, a színpad deszkáit cserélték fel a felvevőgép előtti megjelenésre.
Igen, másként kell játszani a színtéren, és másként a masina előtt.
A film rendezőjét, Gargyint, tradicionalistának tartják. Ő nem tartozott az újítók nemzedékéhez. Nem volt a LEF (Művészetek Baloldali Frontja) tagja. Hagyományos megközelítésmódjával mégis az új világrendszert kívánta szolgálni. Javaslom, mielőtt elkezdenétek nézni ezt az 1925-ös filmet kalandozzunk el az ideológiák világában. Na nem mélyen szántóan, csak a felületét megkarcolva a témának. Talán hozzásegít a film jobb megértéséhez.
Háttér
2019 tavaszának végén megvettem - a címe alapján elég érdekesnek tűnő - könyvet. Elolvastam, és nem csalódtam benne. Sok történelmi és filozófiai érdekességgel ismerkedhettem meg általa. 400 oldalas vastagsága ellenére faltam a sorokat. Még az étkezésre szánt időmet se sajnáltam tőle. Sok érdekes gondolattal ismerkedtem meg, és sok érdekes gondolatra inspirált. Tulajdonképpen a Kereszt és Mauser feliratának az elkészítéséhez is ez adta meg a végső lökést.
A könyv paraméterei:
Alvin J. Schmidt
Hogyan változtatta meg a kereszténység a Világot?
ISBN: 978-615-80118-6-0
2017.
Az azóta eltelt időszakban több példányt is vásároltam belőle, szigorúan ajándékozási célzattal. (Lehet, hogy ebben volt egy kis önzés is? Lehetőséget adni, hogy jó kis tartalmas beszélgetéseket lehessen indukálni a könyv ürügyén...)
Ebből a kiadványból idézek a bejegyzés ezen részében. És bátorítok mindenkit, akiknek érdeklődést felkeltették az idézetek, hogy vásárolják meg a könyvet és élvezettel olvassák. Kívánok nekik jó kis elmélkedéseket, amelyek alapanyagául nagyszerű gondolatok találhatóak e kötetben.
"Az ember munkájának és gazdasági életének kevés becsülete van, ha hiányzik a szabadság és a tulajdonjog. Mindkettő a Tízparancsolat két parancsolatából gyökerezik: "Ne lopj" és "Ne kívánd" (2Mózes 20:15,17). Mindkét parancsolat feltételezi, hogy az egyénnek joga van a tulajdon megszerzésére, megtartásáraés saját szándéka szerinti értékesítésre. A magántulajdon joga elengedhetetlen az emberi szabadsághoz; a kettő egymástól elválaszthatatlan. Ezt az alapvető igazságot azonban ma nemigen ismerik el, és az iskolákban sem nagyon tanítják, mégis a demokratikus országokban sem. A szocializmus és különösen a kommunizmus hívei gyakran leszólják és becsmérlik a magántulajdonhoz való jogot, arra hivatkozva, hogy az "emberi jogok" ennél sokkal fontosabbak. Ez az érvelés azonban csalóka, és történelmi tapasztalataink sem támasztják alá, mert ahol hiányzik a magántulajdon birtoklásához való jog, ott gyakorlatilag az emberi jogok is hiányoznak. Milyen jogai voltak az embereknek a kommunizmus alatt, a volt Szovjetunióban, ahol minden az állam tulajdonában állt? Néhány személyes kivételtől eltekintve a magántulajdonhoz való jog nem létezett. A magántulajdon birtoklásához való jog hiánya szorosan összekapcsolódott a vallásszabadság, a szólásszabadság vagy a sajtószabadság hiányával. Hasonlóképpen, milyen emberi jogokkal bírnak a kubaiak vagy a kínaiak, ahol szintén hiányzik a magántulajdonhoz való jog?
Az amerikai alapító atyák, akik számára fontosak voltak a bibliai keresztény értékek, bölcsen vallották, hogy a személyes szabadság - gazdasági politikai és társadalmi értelemben - szorosan összekapcsolódik a magántulajdonhoz való joggal. Még amikor Amerika lakói a brit birodalom alattvalói voltak, egyértelművé tették, hogy a tulajdonjog és a szabadság elválaszthatatlanok. A virginiai Arthur Lee kijelentette, hogy "Minden más jog őre a tulajdonhoz való jog, és ha ettől megfosztjuk az embereket, akkor minden szabadságuktól megfosztjuk őket."
Így az amerikai alkotmány megszövegezésekor az alkotmányozók "a szerzők és a feltalálók számára a vonatkozó írásművek és felfedezések" kizárólagos tulajdonjogát is belefoglalták az alaptörvénybe (I. cikk 8. szakasz). Az Egyesült Államok alkotmányának harmadik módosítása alapján az állampolgárok megengedhetik vagy megtagadhatják a katonák elszállásolását a saját házukban. A negyedik módosítás pedig megvédi az állampolgárokat a törvénytelen házkutatástól és -foglalástól.
Karl Marx kommunizmus néven ismert gazdasági és politikai filozófiájanak megjelenése óta azonban a tulajdonjog a mai napig támadások célpontja. Marx és Fridrich Engels a Kommunista Kiáltványban 1848-ban azt állította, hogy "a modern polgári magántulajdon, az utolsó és legtökéletesebb kifejezése a termékek olyan előállításának és elsajátításának, amely osztályellentéteken alapul, azon, hogy egyik ember a másikat kizsákmányolja. Ilyen értelemben a kommunisták ebben az egyetlen kifejezésben foglalhatják össze elméletüket: a magántulajdon megszüntetése."
"Azóta, hogy az ateista és kommunista Karl Marx a 19.század közepén megírta A tőke című művét, a kapitalizmus gazdasági rendszerét erősen félreértik és gyakran bírálják, részben amiatt, ahogy Marx a munkát definiálta. Marx - hibásan - a tőke antitéziseként határozta meg a munkát, miközben valóságban a tőke csak átformált munka. A kapitalizmus félreértésének másik oka annak meg nem értéséből gyökerezik, mit jelent valójában a kapitalizmus. Bár Marx maga nem használta a kifejezést, hamarosan szitokszóvá vált követői számára, akik antikapitalista propagandájukban használták fel...
... A valóságban a kapitalizmus szó a szabad vállalkozás és a szabadpiac szinonimája...
.... II. János Pál kapitalimus definíciója is figyelemre méltó. 1996-ban a pápa feltette a szónoki kérdést, vajon a kelet-európai országoknak, ahol megbukott a kommunizmus, kapitalistává kell-e válniuk. Ezt mondta: "Ha a >>kapitalizmuson<< olyan gazdasági rendszert értünk, amely elismeri az üzlet, a piac, a magántulajdon alapvető és pozitív szerepét, és a termelőeszközök iránti, ebből fakadó felelősségét, valamint a szabad emberi kreativitást a gazdasági szektorban, akkor a válasz határozott igen." Ez a definíció is megerősíti, amit fentebb állítottunk, hogy a kapitalizmus szó egyszerűen a szabad befektetés szinonimája.
John Chamberlain mutatta ki, hogy a kapitalizmus vagy a szabadpiac nem "keresztény önmagában; egyszerűen mondhatjuk, hogy a kapitalizmus a mózesi törvény anyagi mellékterméke." Más szóval a kapitalizmus mellékterméke annak, hogy a kereszténység szabadságszeretete a gazdasági életre és tevékenységre alkalmazzuk. Természetesen a kapitalizmusra jellemző gazdasági szabadságot jól ki lehet használni, de vissza is lehet élni vele, és ez bizonyos esetekben sajnos meg is történt."
Úgy vélem nagyon értékes gondolatok ezek, de nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy a szerző az USÁban él, ahol nem természetes a Trón és az Oltár szövetsége.
Mire gondolok?
Az Egyház amikor összeborult az Állammal, akkor mindig fel kellett adni (vagy pontosabban fogalmazva: vezetői mindig feladták) az Elhívásának lényeges részeit. Így válhatott a feudalizmusban a rendszer támaszává és haszonélvezőjévé egyszerre. Erre az egyháztörténeti időszakra (is) vonatkozik - a Luther Márton nevéhez köthető - az Egyház babilóniai fogsága kifejezés.
Alvin J. Schmidt országában - annak megalakulása óta - természetes az, hogy az Egyház nem dörgölőzik a világi hatalomhoz. A világi hatalom - saját önkorlátozása révén - nem kíván beleszólni hitéleti kérdésekbe. (Ami egyáltalán nem természetes állapot kontinensünkön. Sajnos.)
Így meglátásai sarkosnak (és leegyszerűsítettnek) tűnhet az európai kultúrán nevelkedett gondolkodók számára. Mégis azt kell mondanunk, hogy a pont (az igazság) odaát van. A kereszténység alapiratát olvasva egyértelmű, hogy az európai út volt a tévút. Az Oltár, az igazi Egyház soha nem szabad, hogy szövetségese, kiszolgálója legyen bármilyen rezsimnek. Nem ez a feladata. Nem gondolom, hogy az egyház tagjainak tilos lenne a politizálás. Nem. De mindig alá kell rendelniük a Küldetésüknek. Nem a hatalomnak, nem a pénznek, nem az erőnek. Mert azok az egyháztagok akik megpróbálják alárendelni a gyülekezetüket politikai rendszereknek, azok az Egyház babilóniai fogságán munkálkodnak. És nem kellene ennek így lennie.
Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a bibliai igéket a történelem során számos politikai irányzat megpróbálta kisajátítani. Itt vannak például a... kommunisták.
Igen. Bár a magántulajdon létezésének elvével nem voltak kibékülve, mégis ideológiájukba számos judeo-keresztény elvet beépítettek. A végső céljuk a földi mennyország létrehozása volt, Isten nélkül. A 20. század második felében megismerkedhetett az emberiség olyan fogalmakkal, mint a békepap, illetve békepapság vagy mint a forradalmi teológia. Ezek a fogalmak gyakorlatilag nem mást takarnak mint: egyrészt hitehagyást (aposztázia), másrészt a krisztusi tanítás és a marxizmus vegyítésének kísérletét.
Pedig kezdetben kibékíthetetlennek tűnt az ellentét.
Moses Hess szerint:" Dr. Marx, az én bálványom, aki végre megadja majd a halálos döfést a középkori vallásoknak és politikának." Nagyon is pontosan tudták, mi ellen küzdenek. Az ifjú Marx még hithű evangélikus volt. Bár gondolkozása, ahogy az embertársaira tekintett már akkor feszegette a jóizlés határát. Érettségi dolgozatában - melynek címe A hívők egyesülése Krisztussal volt - a megsemmisíteni kifejezést hatszor használta emberekkel kapcsolatban. Napjaink eldurvult világában vajon hány embernek sértené a jóérzését, ha ilyet olvasna felebarátaival kapcsolatban? De volt időszak, amikor ez durvaságnak számított.
Vagy itt van Bakunyin: "A szenvedélyek elszabadulása érdekében ebben a forradalomban a népben lévő ördögöt akarjuk felébreszteni. Küldetésünk lényege a rombolás, nem az építés. A rombolás szenvedélye kreatív szenvedély."
(Itt kell, hogy megragadjam az alkalmat, hogy felhívjam a tisztelt olvasó figyelmét Dosztojevszkij egy nagyszerű művére az Ördögökre. Illetve a műből készült négyrészes televíziós sorozatra, amelyhez van magyar nyelvű felirat is. A könyv - természetesen - sokkal jobb, mint a belőle készült audio-vizuális mű. Nem feltétlen könnyű olvasmány. Már nem a textúra elolvasása a nehéz, hanem elég komplexen fejezi ki a neves író kora ideológiáiról a véleményét. És ami a legmegdöbbentőbb, helyenként olyanokat olvashatunk a könyvben, hogy felmerül az emberben: Talán próféta volt Dosztojevszkij? Hogyan volt képes látni a jövőt? Vagy "csak" ennyire jól tájékozott volt, és nem volt rest a gondolkodásra? Vagy "csak" szimplán szilárd és helyes világnézete volt?)
Magam Bakunyin munkásságáról csak annyit közölnék, hogy 17 évesen olvastam az Államiság és Anarchiát. Nem tagadom, hatással volt rám a mű. Tetszett, ahogy vitatkozott Marxszal. Tetszett, ahogy más szempontból értékeli az 1870-1871-es francia-porosz háborút. Nem egészen úgy, nem egészen azon összefüggések tengerében, mint általában szokták. Néhány évvel ezelőtt újraolvastam a könyvet. Nem találtam mást benne csak vérgőzt, lincselésre, mészárlásra való bujtogatást.
Bakunyin világosan, egyértelműen megígéri benne a terrort, a gyilkosságokat, a mészárlásokat. A 20. századot. Nem igaz, hogy Sztálin siklatta ki az Eszmét. Nem igaz, hogy Lenin siklatta ki az Eszmét. A politikai ellenfelekkel való kíméletlen leszámolás, aki nincs velünk azt elpusztítjuk mentalitása ott van már az Eszme születésekor. Sőt! Ezzel a hozzáállással lett népszerűsítve az Eszme. (Ajánlott bejegyzés az oldalon.)
Ugyanakkor a másik oldal sem szentéletűek gyülekezete. Az evangéliumi hit elárulásának kezdete volt az, amikor az egyházi vezetők elkezdtek együttműködni a Római Birodalom irányítóival.
Amikor már úgy gondolta a római püspök, hogy neki kell irányítania Európa királyait, császárait az szintén mészárlásokhoz vezetett.
De a kapitalizmust sem tudom dicsérni. Nagyon szép az elv, amit Alvin J. Schmindttől olvashatunk, ám az emberi gyarlóság, az önzés, a birtoklási vágy szintén terrorhoz, tragédiákhoz, tömeggyilkosságokhoz vezetett.
Amikor az Egyház szövetségre lép az Állammal, szükségszerűen előbb vagy utóbb a keresztény hitből ideológia lesz. Jellegéből fakadóan az Állam szabályrendszerben próbálja értelmezni a bibliai igazságokat, és ezzel kiszikkasztja az emberekből az intuícióra való odafigyelést. Ami az élő hit egyik alapja. Így spirituális értelemben kiszáradnak az emberek. A Bibliát már csak szabálygyűjteménynek látják. És a betű öl. A hitből ideológia válik. És egyetlen ideológia sem képes az embereknek boldogságot adni. Viszont bármelyik ideológia képes embereket feláldozni.
 |
| A Nagy Terror moszkvai áldozatainak emlékműve |
Maguk között, azért egész másról beszélgettek. Mert ateistáknak ateisták voltak, de nem voltak materialisták. Ha azok lettek volna, akkor Friedrich Engels nem írta volna a következőket:
"Az irtóztató Francia Forradalom óta az emberiség jó részét egy egészen új ördögi szellem vette hatalmába, és szemérmetlenül ütötte fel fejét az istentelenség, hogy önkéntelen is arra gondol az ember, hogy az Írás próféciái vannak beteljesülőben. Vegyük csak szemügyre, mit is mond az Írás az utolsó idők istentelenségéről."
Hát így ír egy igazi materialista?
Hát így:
"Ez már egyszerűen közöny vagy hidegség az Úrral szemben. Nem, ez nyíltan bevallott gyűlölködés, és mindenféle szekta vagy párt helyett csak két dolog létezik: keresztények és antikrisztusok... A hamis prófétákat most magunk között látjuk.
Ezek egyik helyről a másikra vonulnak Németországban, és mindenhova beszivárognak, ahova csak tudnak. Sátáni tanaikat hirdetik a piacokon, és az ördög zászlaját hordozzák egyik városból a másikba, maguk után vonva a szerencsétlen ifjúságot, hogy a pokol és a halál legmélyebb szakadékába taszítsák."
Engels, Engels... Miért nem járt Foxi Maxi Képzőre?)))
Persze, a Biblia egyes verseinek is van olyan olvasata mi szerint a kommunizmus igen is Isten akarata. Ám, ha figyelmesen olvasunk, akkor egyértelmű, hogy ez csak belemagyarázás.
Hasonlóan ahhoz, ha azt gondoljuk, hogy a Szent Írás a kapitalizmus apológiája. Mert nem az.
Max Weber A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme című könyvében alaposan megvizsgálja a dolgot. Műve olvasása közben arra a következtetésre juthatunk, hogy a munkáról és a pénzről szóló protestáns (és valljuk be, hogy nem csak protestáns, hanem izraelita) felekezeti tanítások révén alakult ki először is valami olyasmi, mint amit ma kapitalista társadalomnak nevezünk. Illetve ez a dolog - amit Weber a kapitalizmus szellemének nevez - szétfeszíti a feudalizmus társadalmi rendszerét. És létrejön a liberális demokrácia.
Amire nem mondhatjuk azt, hogy Isten tökéletes akaratában lévő társadalmi rendszer. Hiába mondta azt W. Churchill, hogy nincs nála jobb. A Biblia egyértelműen azt állítja, hogy az Isten uralmi területe Királyság. Viszont arról is beszél, hogy nem e materiális világban található. Tehát a földi királyság intézménye sincs a tökéletes akaratában. Nesze neked, feudalizmus!
Tehát, Isten nem kommunista, nem kapitalista és nem feudális kényúr.
Mégis, hányan és hányan hivatkoztak rá, próbálták eredeztetni az ő tökéletes akaratából a földi uralmukat.
E témában végezetül essen néhány szó arról a kísérletről, amely arra irányult, hogy J.K.-ból Forradalmárt csináljon. Igen, az úgynevezett Forradalmi Teológiára gondolok.
Ennek a filozófiának talán a legismertebb képviselője Ernesto Cardenal (1925-) nicaraguai katolikus pap és költő.
 |
| Ernesto Cardenal |
Több mint 30 év után idén februárban Ferenc pápa feloldotta ezt a tiltást, így a 93 éves pap újra misézhet.
Ez sokat elmond a jelenlegi pápáról. Mondjuk azt, hogy nem egy II. János Pál. Vagy nem egy Ratzinger.
A Forradalmi teológia lényege az, hogy már itt a Földön küzdeni kell - akár fegyveresen is - a társadalmi igazságtalanságok ellen. Létre kell hozni egy földi mennyországot, mondhatni bármi áron.
Ez az ideológia rendkívül népszerű (volt) Dél- és Közép-Amerikában. Érdekesség, hogy Cardenal egykori főnöke, a szandinista kormány vezetője Daniel Ortega már rég nem kommunista. Megbékélt a vallással, de nem azzal az irányzattal, melynek egyik képviselője Cardenal.
Nézzünk tőle néhány idézetet:
"Mindenekelőtt forradalmár vagyok, és mint olyan, egy szocialista országért küzdök, amelyben most éppen proletárdiktatúra van, amely nem mutathat semmiféle gyengeséget a haza ellenségeivel szemben, még azokban a pillanatokban sem, mikor eljut addig a pontig, ahol embereket is ki kell végezni e célból."
Azért ez elég messze van a golgotai üzenettől. Ég és pokol.
"A kommunizmus és Isten királysága számomra ugyanaz."
Érdekes ez az idézet. Teljesen szembemegy a kommunizmus legfontosabb ideológusainak véleményével. Olvasható is néhány idézet tőlük ebben a bejegyzésben. Cardenal ha kommunista, akkor ő egy báránybőrbe bújt farkas. Kereszténynek mutatja magát, de a rombolás evangéliumában hisz. Az Engels által is említett hamis próféták egyike. Ha kereszténynek gondolja magát, akkor aposztata.
"A mexikói jezsuita, José Miranda írta a "Marx és a Biblia" című könyvében, hogy a tízparancsolat marxista; már az első is, hogy Istent szeressük."
(A fentebb található Alvin J. Schmidt idézet épp ennek az ellenkezőjét állítja. És lássuk be, az nagyságrendekkel korrektebb értelmezés, mint ez a hivatkozás José Porfirio Miranda de la Parrá-ra. Akinek a "telefonszáma": 1924.09.15-2001.10.09. Jelenleg nem kapcsolható.)
"A termelési rendszer megváltoztatásával lehet befejezetté tenni az Evangélium új emberét..."
A Biblia állítása szerint az Apokalipszis során lesz minden befejezve. Pontosabban a materialista világ számára akkor lesz nyilvánvaló, hogy: Elvégeztetett.
Úgyhogy ez az állítás nem biblikus, de roppant marxista. Megint csak az látszik, hogy keresztény fogalmakkal próbálja leplezni a valódi ideológiai elkötelezettségét.
Az úgynevezett Forradalmi Teológiát hirdető és kialakító társaság tagjai szinte mindegyike kapcsolatba volt a latin-amerikai balos brigádokkal, szabadcsapatokkal, gerillákkal. Persze tudom, roppant romantikusan hat első olvasásra (hallásra) az életük, és szimpatikus lehet az ideológiájuk, de mégis mindannyian gyilkosságok árán kívánják boldogítani az embereket. És ezért nem is különböznek Bakunyintól, Marxtól, Lenintől, Trockijtól, Sztálintól, Che Guevarától. Hogy csak a legismertebbeket említsem.
Az erőszak, a gyilkosság csak erőszakot gyilkosságot szül. A történelem során még soha nem nőtt ki gyümölcsfa a vértengerből. A halálbrigádot hívhatjuk szabadcsapatnak, attól még terroristák maradnak.
Azt gondolom, hogy ezeknek az embernek (a forradalmi teológia követőinek) nincs semmi közük a kereszténységhez. Az eredetihez.
Mint ahogy a békepapoknak, (és) a klerikális besúgóknak sem. Vagy ott van a Zöld Evangélium. Ahol szélsőséges eszmerendszerű természetvédők próbálnak a Biblia tekintélye mögé bújva termelési rendet megváltoztatni. Esetleg ugyanez paganista köntösbe... Van itt kérem minden, mint a szatócsboltban. Leginkább eszmék küzdelme, csak nem mindenki küzd szabályszerűen. Mert nem mindenki szerint van szabály. Sőt, a legtöbben úgy gondolják, hogy a cél szentesíti az eszközt.
De ez már túl messzire visz. Nem erről kell szólnia ennek a bejegyzésnek. (A téma közelről sincs kimerítve.)
A nehéz mondatok után kell egy kis felfrissülés:
És most, illendő lenne a filmről is írnom néhány mondatot.
Kereszt és Mauzer
L. Nyikuljina kino-regénye két részben, 8 mm-es szalagon.
Ezzel a közléssel találkozhatunk, közvetlenül a főcím alatt. És egy igazán érdekes filmmel van dolgunk. A mozi készítésének idején már véget ért a Polgárháború. Mégis, érezteti a hatását az alkotáson. Mint minden audio-vizuális alkotás ez is propaganda céllal készült. Mind a bolsevikok, mind a nácik nagyon jól felismerték, hogy az új álomhozó, az új bódító szer - a kino - nagyszerű eszköz arra, hogy politikai üzeneteket szinte észrevétlenül beültessenek az emberek agyába.
És természetesen ez ma is folyik. Ideológiák jönnek és mennek, de a befolyásolás, a mások tudatának megváltoztatásának gyakorlata folytatódik. Nem akarok mások tollával ékeskedni, de évtizedek óta olvashatóak olyan tanulmányok, amik bemutatják, hogy a jó és a rossz karakterek látható fizikai jellemzői hogyan változtak, változnak a hoolywoodi filmekben. Sztereotípiák az Ideológia szolgálatában.
A film két része markásan különbözik egymástól. Az első részben az egyházellenes ideológia dominál, a másodikban hangsúlyosabban megjelenik az érzelmi szál is. Ettől függetlenül az első rész megalapozza a második katarzisát.
1912-ben kezdődik a történet. Érdekesnek tartom, hogy a katolikus egyház kerül a célkeresztbe. Mi lehet ennek az oka?
Azt gondolom, hogy az egyik lehetséges magyarázata ennek épp a nemrég befejeződött Polgárháború. Ami nem csak belpolitikai konfliktus volt, hiszen a nemzetközi katonai beavatkozás - aminek tényét és nagyságát egyes nyugati antikommunista történészek igyekeznek negligálni -, és annak következményei igen élénken a szovjet társadalomban voltak még. A katolikus egyház egyszerre jelképezi a Nyugatot (nem pravoszlávsága miatt) - és a történelmi tradíció erre még rá is "játszik" -, és (áttételesen) magát a kereszténységet is.
A film első részében felsorolást kapunk mindazon bűnökből, amelyek az egyház nevéhez tapadnak. (Magyarországon a kilencvenes évek elején divat volt történelmi egyházasodni. A történelmi egyház kifejezéssel, mintegy plusz értéket kívántak egyes felekezetekhez hozzádiffundálni. Mintha a történelmi múlt egy szervezet életében csak pozitívum lenne. De nem az. Épp ellenkezőleg. Az idő lehetőséget ad arra, hogy az emberi gyarlóság, romlottság kivirágozzék. Mindaz amit teológiai szakkifejezéssel élve bűnös emberi természetnek nevezünk.)
Felsorolásra kerül minden. Minden amit a katolikus egyházhoz tartozó uniformizált ruhában tevékenykedők elkövettek, és amit a materialisták a mai napig a szemükre hánynak minden kereszténynek. Felekezettől függetlenül.
Szexuális bűnök, kegyetlenkedések, vérvád. Apropó, vérvád. Kevesen tudják, hogy a középkor folyamán az úgynevezett misztériumjátékok gyakran pogromokban fejeződtek be. A húsvéti eseményeket feldolgozó alkotások a primitív embereket feltüzelték és önbíráskodásba kezdtek. Gyakorlatilag ez teljesen analóg ez a 20. század egyes alkotásaival.
Szívesen összekeverik az Egyházat az egyházzal az emberek. És nem csak a kívülállók. Van egy nagyon érdekes, és fontos történet - amely még igaz is - amelyet nagyon-nagyon rég óta olvashatunk, de figyelembe se vesszük:
"Ha valaki áldozatot mutatott be, amikor a hús még főtt, odament a pap szolgája, kezében háromágú villát tartva, belenyúlt az üstbe vagy a fazékba, a tálba vagy a lábasba, és ami a villára akadt, azt a pap mind elvette magának. Így tettek Izrael minden fiával, aki csak Silóba ment. Sőt, még mielőtt a hájat elégették volna, már ment a pap szolgája, és azt mondta annak, aki az áldozatot bemutatta: „Add ide a húst, hadd süssem meg a papnak. Nem fogad el tőled főtt húst, csak nyerset.” S ha ez az ember azt felelte: „Előbb el kell égetni a hájat, aztán elveheted, amit csak akarsz”, akkor azt válaszolta: „Nem, add ide most rögtön, különben elveszem erőszakkal.” Így nagyon súlyosan vétkeztek a fiatalok az Úr színe előtt, mert az Úr áldozatát semmibe vették."
Sámuel 1. könyve 2, 13-17 Szent István Társulat bibliafordítása
Az utolsó mondat a hagyományos protestáns (Károli Biblia) sokkal karcosabb:
"Igen nagy volt azért az ifjaknak bűne az Úr előtt, mert az emberek megútálják vala az Úrnak áldozatát."-
Hoppá! Pontosan akkor miről is van szó?
Dr. Bernstein Béla (1868-1944) fordítása (IMIT) szerint:
"S igen nagy volt az ifjak vétke az Örökkévaló előtt, mert megvetették az emberek az Örökkévaló áldozatát"
Mindenféle idegennyelv tudás nélkül megállapíthatjuk, hogy a SZIT katolikus fordítás egy kicsit enyhébben fogalmaz (ahogy most én is, hiszen gyakorlatilag eltér a többi fordítástól), és ezzel - szerintem - elveszik a lényeg.
(Nem véletlen, hogy ez a bibliafordítás nem vált be. Az első kiadás előszavában a fordító bizottság leírja, hogy fontosnak tartották, hogy végre legyen egy teljes és modern - a kor kihívásainak megfelelően lehetőleg az eredeti nyelvből készített - katolikus fordítás. Felsorolják, hogy mely ősi iratokat használták ehhez. Ugyanakkor azt is közlik, hogy helyenként felcseréltek verssorokat, mintegy az érthetőség, a kellem kedvéért. Úgy vélem ez egy műfordításnál megengedhető, de nem egy fontos vallási iratnál. Ennél ugyanis azért más szempontoknak is érvényesülniük kell, nem csak az olvasó komfortérzetének. A felhasznált források között is van, ami - szerintem - problémás lehet; pl. Vulgáta; hiszen a modern fordítások egyik fontos jellemzője kellene, hogy legyen a felekezetieskedés elkerülése. És ez a latin nyelvű iratok esetében problémás lehet. /Bár ebben az esetben az első teljes latin fordítás szövege sem erősíti a SZITes fordítók által megfogalmazott fordítást./ De minek is, mikor van autentikusabb, héber és arám? A fordítóbizottság elismeri, hogy egyes esetekben a görög Hetvenes fordítást előnybe részesítette a szemita forrásokkal szemben.
Talán az sem véletlen, hogy az 1973-as első kiadást követően 1976-ban már egy átdolgozott SZIT-es fordítás került publikálásra. Ugyanakkor, párhuzamosan ezzel a fordítással, református hátterű tudósok is megpróbálkoztak a Szentírás korszerű fordításával. A mű elkészült, de felekezetközi sikernek az sem örvendett. Bár a legelső teljes magyar fordítást is toldozgatták-foldozgatták, a mai napig a Károli revidiált változata maradt Magyarországon az etalon.)
Nevezett igehely (1Sámuel 2,17) maszorétikus eredetije:
יז וַתְּהִי חַטַּאת הַנְּעָרִים גְּדוֹלָה מְאֹד, אֶת-פְּנֵי יְהוָה: כִּי נִאֲצוּ הָאֲנָשִׁים, אֵת מִנְחַת יְהוָה.
A Hetvenes fordítás szerint:
καὶ ἦν ἡ ἁμαρτία τῶν παιδαρίων ἐνώπιον κυρίου μεγάλη σφόδρα, ὅτι ἠθέτουν τὴν θυσίαν κυρίου.
A Westmintster Leningrádi Kódex szerint:
וַ/תְּהִ֨י חַטַּ֧את הַ/נְּעָרִ֛ים גְּדוֹלָ֥ה מְאֹ֖ד אֶת־פְּנֵ֣י יְהוָ֑ה כִּ֤י נִֽאֲצוּ֙ הָֽ/אֲנָשִׁ֔ים אֵ֖ת מִנְחַ֥ת יְהוָֽה׃
Ami a maszorétikust megerősíti. Szemmel láthatólag.
Ez a katolikus fordítás ebben az esetben a Septuangintát használhatta, mivel tartalmilag ahhoz hasonlít leginkább. Latinul így van az idézet:
erat ergo peccatum puerorum grande nimis coram Domino quia detrahebant homines sacrificio Domini.
Felhívnám a figyelmet a homines szóra. Tehát a Vulgata is az emberekre vonatkoztatja a Istennek szóló áldozás (sacrificio Domini) iránti negatív viszonyulást, és nem az ifjakra. Így viszont számomra egy kicsit érthetetlen a fordítók választása. De hát ne feledkezzünk meg a fordítói szabadságról sem. Ezért kell eredetiben olvasni a fontos dolgokat :D
Szeretném megköszönni azok segítségét, akik segítettek a (az általam is ismeretlen) holt nyelveken megírt mondatokban eligazodni. Köszönöm!
(Források: https://biblia.szeroczei.hu és https://www.mechon-mamre.org)
Az emberek az önmagukat Isten embereinek gondolók, és hirdetők viselkedések alapján mondanak véleményt Istenről, az Ő szolgálatáról. Ez van. Ilyenek vagyunk. De ebből nem feltétlen az következik, hogy mindenki hülye csak én vagyok helikopter. Hanem az, hogy megértjük: nem attól keresztény valaki, mert eljár templomba. Nem attól, mert felekezeti iskolába járt. Nem attól, hogy olyan pártra szokott szavazni, amely... Nem attól, hogy a családi tradíció szerint... Hanem, akkor mitől?
A magyar keresztény szónak etimológiailag nincs köze a kereszt szóhoz. A krisztusi kifejezéshez van köze. Olyasmit jelent, hogy olyan mint Krisztus. Tehát hasonlítani akar hozzá. És tesz ezért...
Mert hát a Sámuel első könyvéből származó idézet is azt állítja, hogy a papi szolgálatot végző személyek morálisan nem álltak a helyzet magaslatán. Mohók voltak, nem tudták kivárni a jussukat. Ennek okáért olyan dolgokat tettek, amik megbotránkoztatták az embereket. A hívőket elidegenítették az istentisztelettől. Botránykővé váltak. És ahogy ez megtörtént az Ószövetségben a héberek között, úgy az ószövetségi idő után is megtörtént, megtörténik, de már az egyház keretei belül. Ahogy egy bölcs tanító (Derek Prince) mondta: A határ Isten Országa és Evilág között az Egyházon belül húzódik.
A hívőknek - ha akarják, ha nem - be kell mutatniuk, életük minden percében, hogy milyen is az Isten szerinti helyes élet. Ez önmagában nagyon.nagyon komoly feladat, szinte már lehetetlen... De törekedniük kell(ene) rá. Mert ők Isten hirdetőtáblái. És nem szabad, hogy rossz hírt hirdessenek, mert akkor a sorsuk hasonlítani fog a főpap fiainak sorsára. Ez egy metafizikai törvényszerűség. Vagy hiszel, vagy nem. Ez a te döntésed. De ha hiszel, akkor a hitednek látszódnia kell a cselekedeteiden is. Nem csak a szavaidon múlik.
És azt - hogy a nem láthatót a láthatón keresztül ítéli meg az emberi természet -, hogy ilyenek vagyunk, rendesen ki is használta, használja a propaganda. Gyűlöletkeltésre az egyik legegyszerűbb módszer az általánosítás. Az ismeretlenről szóló általánosító, okosnak tűnő manipulációk. Ha okot is ad valaki az előítéletekre, akkor már szinte kész is a baj. Nem az egyént és a tettét fogják pellengérre állítani, hanem a közösséget, amit (úgy gondolják), hogy képvisel. És manipulátort mindig lehet találni, mert mindig van olyan, aki mohósága nagyobb a moralitásánál.
Tehát a film első része erőteljesen bemutatja - és ezzel érvrendszert ad az ideológiai szembenálláshoz -, hogy milyen bűnöket követtek el a katolikus egyház tagjai az évszázadok alatt.
A film második része - tíz évvel később játszódik -, pedig az egyház és az Állam kollaborálásáról is szól, megspékelve egy szerelminek is látható szállal.
Azt gondolom, hogy mint minden társadalmi szervezetnek - így a felekezeteknek is - joguk van a társadalom életébe beleszólniuk. Magyarán, joguk van politizálni. Érdeküket jogosan próbálják érvényesíteni.
Ám ez a tevékenység sok buktatóval is jár. Könnyen a Trón és az Oltár szövetségévé válhat a dolog, vagy maga a felekezeti vezetőség fog nagyon belebonyolódni a dologba és célt tévesztetté válik.
Egy idő után nagyon nehéz ellenállni a nagy politika felől jövő "lehetőségeknek". Nagyon sok józanság kell(ene) egyházi részről, amikor belebonyolódnak a vezetők a napi politika mocsarába. Ami, mint már említettem, szerintem nem ördögtől való, de veszélyes.
Ha a felekezetek elköteleződnek egy ideológia mellett, akkor óhatatlan, hogy ne szenvedjen kárt az Egyház valódi küldetése. A Biblia egy Egyházról beszél, de ha szétnézel a nagyvilágban, akkor rengeteget látsz. Miért van ez így? Többek között a politika miatt.
Azt gondolom, hogy tagadhatatlan, ezt a filmet egyház és Európa ellenesség jellemzi. A katolikus pap megszemélyesíti mindkét csoportot. Az első részben láthatjuk a vallás embertelenségét, a másodikban ugyanezen papi személyek révén azt, ahogy az ifjú szovjet államra rontanak. Mint kémek, mint diverzánsok.
A katolikus egyházzal kapcsolatban ez nem újsütetű vád, elég ha Kossuth Lajos írásait ismerjük. Nevezett személy szerint - és erre írásos bizonyítékunk is van (jelenleg otthonomtól viszonylag távol tartózkodom, ezért hivatkozást nem tudok megadni) -, egy jó katolikus nem lehet jó hazafi is. Hiszen időnként választania kell, hogy a Római Egyháza vagy országa érdekeit képviseli inkább. Főleg, mikor ez a két érdek nem összeegyeztethető. (Persze tudom, a 2. Vatikáni Zsinat óta létrejöttek a nemzeti katolikus egyházak, amik Kossuth felvetését nem orvosolják, de elleplezik.) Az ilyen kihívásokra nem is olyan egyszerű ám a válaszadás. Magának Jézusnak is feltettek ehhez a probléma körhöz tartozó kérdést, amire Ő azt válaszolta:
Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek ami az Istené. (Máté evangéliuma 22,21)
Mindezek ellenére - a politikai és ideológiai mondanivalóra gondolok - egy élvezetes filmet láthatunk. Persze, hogy az! Hiszen a jó propagandafilm nem lehet unalmas. Nem kell, hogy nagyon szájbarágós legyen, hiszen az taszít. A jó propagandafilm szórakoztat, és ha kell kikapcsol. Nézd meg miket alkot Hollywood!)))
"Ha valaki áldozatot mutatott be, amikor a hús még főtt, odament a pap szolgája, kezében háromágú villát tartva, belenyúlt az üstbe vagy a fazékba, a tálba vagy a lábasba, és ami a villára akadt, azt a pap mind elvette magának. Így tettek Izrael minden fiával, aki csak Silóba ment. Sőt, még mielőtt a hájat elégették volna, már ment a pap szolgája, és azt mondta annak, aki az áldozatot bemutatta: „Add ide a húst, hadd süssem meg a papnak. Nem fogad el tőled főtt húst, csak nyerset.” S ha ez az ember azt felelte: „Előbb el kell égetni a hájat, aztán elveheted, amit csak akarsz”, akkor azt válaszolta: „Nem, add ide most rögtön, különben elveszem erőszakkal.” Így nagyon súlyosan vétkeztek a fiatalok az Úr színe előtt, mert az Úr áldozatát semmibe vették."
Sámuel 1. könyve 2, 13-17 Szent István Társulat bibliafordítása
Az utolsó mondat a hagyományos protestáns (Károli Biblia) sokkal karcosabb:
"Igen nagy volt azért az ifjaknak bűne az Úr előtt, mert az emberek megútálják vala az Úrnak áldozatát."-
Hoppá! Pontosan akkor miről is van szó?
Dr. Bernstein Béla (1868-1944) fordítása (IMIT) szerint:
"S igen nagy volt az ifjak vétke az Örökkévaló előtt, mert megvetették az emberek az Örökkévaló áldozatát"
Mindenféle idegennyelv tudás nélkül megállapíthatjuk, hogy a SZIT katolikus fordítás egy kicsit enyhébben fogalmaz (ahogy most én is, hiszen gyakorlatilag eltér a többi fordítástól), és ezzel - szerintem - elveszik a lényeg.
(Nem véletlen, hogy ez a bibliafordítás nem vált be. Az első kiadás előszavában a fordító bizottság leírja, hogy fontosnak tartották, hogy végre legyen egy teljes és modern - a kor kihívásainak megfelelően lehetőleg az eredeti nyelvből készített - katolikus fordítás. Felsorolják, hogy mely ősi iratokat használták ehhez. Ugyanakkor azt is közlik, hogy helyenként felcseréltek verssorokat, mintegy az érthetőség, a kellem kedvéért. Úgy vélem ez egy műfordításnál megengedhető, de nem egy fontos vallási iratnál. Ennél ugyanis azért más szempontoknak is érvényesülniük kell, nem csak az olvasó komfortérzetének. A felhasznált források között is van, ami - szerintem - problémás lehet; pl. Vulgáta; hiszen a modern fordítások egyik fontos jellemzője kellene, hogy legyen a felekezetieskedés elkerülése. És ez a latin nyelvű iratok esetében problémás lehet. /Bár ebben az esetben az első teljes latin fordítás szövege sem erősíti a SZITes fordítók által megfogalmazott fordítást./ De minek is, mikor van autentikusabb, héber és arám? A fordítóbizottság elismeri, hogy egyes esetekben a görög Hetvenes fordítást előnybe részesítette a szemita forrásokkal szemben.
Talán az sem véletlen, hogy az 1973-as első kiadást követően 1976-ban már egy átdolgozott SZIT-es fordítás került publikálásra. Ugyanakkor, párhuzamosan ezzel a fordítással, református hátterű tudósok is megpróbálkoztak a Szentírás korszerű fordításával. A mű elkészült, de felekezetközi sikernek az sem örvendett. Bár a legelső teljes magyar fordítást is toldozgatták-foldozgatták, a mai napig a Károli revidiált változata maradt Magyarországon az etalon.)
Nevezett igehely (1Sámuel 2,17) maszorétikus eredetije:
יז וַתְּהִי חַטַּאת הַנְּעָרִים גְּדוֹלָה מְאֹד, אֶת-פְּנֵי יְהוָה: כִּי נִאֲצוּ הָאֲנָשִׁים, אֵת מִנְחַת יְהוָה.
A Hetvenes fordítás szerint:
καὶ ἦν ἡ ἁμαρτία τῶν παιδαρίων ἐνώπιον κυρίου μεγάλη σφόδρα, ὅτι ἠθέτουν τὴν θυσίαν κυρίου.
A Westmintster Leningrádi Kódex szerint:
וַ/תְּהִ֨י חַטַּ֧את הַ/נְּעָרִ֛ים גְּדוֹלָ֥ה מְאֹ֖ד אֶת־פְּנֵ֣י יְהוָ֑ה כִּ֤י נִֽאֲצוּ֙ הָֽ/אֲנָשִׁ֔ים אֵ֖ת מִנְחַ֥ת יְהוָֽה׃
Ami a maszorétikust megerősíti. Szemmel láthatólag.
Ez a katolikus fordítás ebben az esetben a Septuangintát használhatta, mivel tartalmilag ahhoz hasonlít leginkább. Latinul így van az idézet:
erat ergo peccatum puerorum grande nimis coram Domino quia detrahebant homines sacrificio Domini.
Felhívnám a figyelmet a homines szóra. Tehát a Vulgata is az emberekre vonatkoztatja a Istennek szóló áldozás (sacrificio Domini) iránti negatív viszonyulást, és nem az ifjakra. Így viszont számomra egy kicsit érthetetlen a fordítók választása. De hát ne feledkezzünk meg a fordítói szabadságról sem. Ezért kell eredetiben olvasni a fontos dolgokat :D
Szeretném megköszönni azok segítségét, akik segítettek a (az általam is ismeretlen) holt nyelveken megírt mondatokban eligazodni. Köszönöm!
(Források: https://biblia.szeroczei.hu és https://www.mechon-mamre.org)
Az emberek az önmagukat Isten embereinek gondolók, és hirdetők viselkedések alapján mondanak véleményt Istenről, az Ő szolgálatáról. Ez van. Ilyenek vagyunk. De ebből nem feltétlen az következik, hogy mindenki hülye csak én vagyok helikopter. Hanem az, hogy megértjük: nem attól keresztény valaki, mert eljár templomba. Nem attól, mert felekezeti iskolába járt. Nem attól, hogy olyan pártra szokott szavazni, amely... Nem attól, hogy a családi tradíció szerint... Hanem, akkor mitől?
Mert hát a Sámuel első könyvéből származó idézet is azt állítja, hogy a papi szolgálatot végző személyek morálisan nem álltak a helyzet magaslatán. Mohók voltak, nem tudták kivárni a jussukat. Ennek okáért olyan dolgokat tettek, amik megbotránkoztatták az embereket. A hívőket elidegenítették az istentisztelettől. Botránykővé váltak. És ahogy ez megtörtént az Ószövetségben a héberek között, úgy az ószövetségi idő után is megtörtént, megtörténik, de már az egyház keretei belül. Ahogy egy bölcs tanító (Derek Prince) mondta: A határ Isten Országa és Evilág között az Egyházon belül húzódik.
A hívőknek - ha akarják, ha nem - be kell mutatniuk, életük minden percében, hogy milyen is az Isten szerinti helyes élet. Ez önmagában nagyon.nagyon komoly feladat, szinte már lehetetlen... De törekedniük kell(ene) rá. Mert ők Isten hirdetőtáblái. És nem szabad, hogy rossz hírt hirdessenek, mert akkor a sorsuk hasonlítani fog a főpap fiainak sorsára. Ez egy metafizikai törvényszerűség. Vagy hiszel, vagy nem. Ez a te döntésed. De ha hiszel, akkor a hitednek látszódnia kell a cselekedeteiden is. Nem csak a szavaidon múlik.
És azt - hogy a nem láthatót a láthatón keresztül ítéli meg az emberi természet -, hogy ilyenek vagyunk, rendesen ki is használta, használja a propaganda. Gyűlöletkeltésre az egyik legegyszerűbb módszer az általánosítás. Az ismeretlenről szóló általánosító, okosnak tűnő manipulációk. Ha okot is ad valaki az előítéletekre, akkor már szinte kész is a baj. Nem az egyént és a tettét fogják pellengérre állítani, hanem a közösséget, amit (úgy gondolják), hogy képvisel. És manipulátort mindig lehet találni, mert mindig van olyan, aki mohósága nagyobb a moralitásánál.
Tehát a film első része erőteljesen bemutatja - és ezzel érvrendszert ad az ideológiai szembenálláshoz -, hogy milyen bűnöket követtek el a katolikus egyház tagjai az évszázadok alatt.
A film második része - tíz évvel később játszódik -, pedig az egyház és az Állam kollaborálásáról is szól, megspékelve egy szerelminek is látható szállal.
Azt gondolom, hogy mint minden társadalmi szervezetnek - így a felekezeteknek is - joguk van a társadalom életébe beleszólniuk. Magyarán, joguk van politizálni. Érdeküket jogosan próbálják érvényesíteni.
Ám ez a tevékenység sok buktatóval is jár. Könnyen a Trón és az Oltár szövetségévé válhat a dolog, vagy maga a felekezeti vezetőség fog nagyon belebonyolódni a dologba és célt tévesztetté válik.
Egy idő után nagyon nehéz ellenállni a nagy politika felől jövő "lehetőségeknek". Nagyon sok józanság kell(ene) egyházi részről, amikor belebonyolódnak a vezetők a napi politika mocsarába. Ami, mint már említettem, szerintem nem ördögtől való, de veszélyes.
Ha a felekezetek elköteleződnek egy ideológia mellett, akkor óhatatlan, hogy ne szenvedjen kárt az Egyház valódi küldetése. A Biblia egy Egyházról beszél, de ha szétnézel a nagyvilágban, akkor rengeteget látsz. Miért van ez így? Többek között a politika miatt.
Azt gondolom, hogy tagadhatatlan, ezt a filmet egyház és Európa ellenesség jellemzi. A katolikus pap megszemélyesíti mindkét csoportot. Az első részben láthatjuk a vallás embertelenségét, a másodikban ugyanezen papi személyek révén azt, ahogy az ifjú szovjet államra rontanak. Mint kémek, mint diverzánsok.
A katolikus egyházzal kapcsolatban ez nem újsütetű vád, elég ha Kossuth Lajos írásait ismerjük. Nevezett személy szerint - és erre írásos bizonyítékunk is van (jelenleg otthonomtól viszonylag távol tartózkodom, ezért hivatkozást nem tudok megadni) -, egy jó katolikus nem lehet jó hazafi is. Hiszen időnként választania kell, hogy a Római Egyháza vagy országa érdekeit képviseli inkább. Főleg, mikor ez a két érdek nem összeegyeztethető. (Persze tudom, a 2. Vatikáni Zsinat óta létrejöttek a nemzeti katolikus egyházak, amik Kossuth felvetését nem orvosolják, de elleplezik.) Az ilyen kihívásokra nem is olyan egyszerű ám a válaszadás. Magának Jézusnak is feltettek ehhez a probléma körhöz tartozó kérdést, amire Ő azt válaszolta:
Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek ami az Istené. (Máté evangéliuma 22,21)
Mindezek ellenére - a politikai és ideológiai mondanivalóra gondolok - egy élvezetes filmet láthatunk. Persze, hogy az! Hiszen a jó propagandafilm nem lehet unalmas. Nem kell, hogy nagyon szájbarágós legyen, hiszen az taszít. A jó propagandafilm szórakoztat, és ha kell kikapcsol. Nézd meg miket alkot Hollywood!)))
 |
| A gyermekek a felnőttek gonoszságának áldozatai |
köszönöm nagyon érdekes film
VálaszTörlés