Egyik folyóiratunk még be sem fejezte regényem folytatásos közlését, amikor a mesterséges holdak már megkezdték száguldásukat bolygónk körül.
E megdönthetetlen tény jólesőn adja tudtomra, hogy regényem alapeszméi helyesek.
A kis holdak jelzései megcáfolhatatlanul és szemmel láthatóan igazolják az emberiség műszaki haladásáról álmodó képzelet szárnyalását, s az okosan felépített társadalom szakadatlan tökéletesedésébe és ragyogó jövőjébe vetett hitet. Az Androméda-ködben leírt álmok egyike csodálatos gyorsasággal valóra vált, s ez felveti előttem a kérdést: mennyire híven ábrázoltam a regényben a jövendő történelmi távlatát? Írás közben megváltoztattam a cselekvés idejét: közelebb hoztam korunkhoz. Eleinte úgy láttam, hogy Földünknek és életünknek a regényben ábrázolt gigantikus átalakulása háromezer évnél hamarabb nem valósulhat meg. Számításaimat az emberiség egyetemes történetére alapítottam, de nem vettem tekintetbe a műszaki haladás gyorsulásának ütemét, főként pedig azt a gigászi lehetőséget és a lényegében szinte korlátlan hatalmat, amelyet a kommunista társadalom ad az emberiségnek.
Amikor véglegesen megformáltam a regényt, egy évezreddel közelebb hoztam az eredetileg eltervezett időszakot. De a mesterséges holdak fellövése azt sugalmazta nekem, hogy a regény eseményei még hamarabb is megvalósulhatnak. Ezért minden tervezett dátumot úgy változtattam meg, hogy az olvasó már most beleélhesse magát az eljövendő korszakba.
A regény sajátos vonását az olvasó talán nem is érti meg rögtön: tele van tudományos adatokkal, fogalmakkal és kifejezésekkel. Nem figyelmetlenség ez, nem is vonakodás attól, hogy megmagyarázzak bonyolult tételeket. De csakis így láttam lehetségesnek, hogy a jövendő színezetét adjam olyan korban élő emberek beszélgetéseinek és cselekedeteinek, amelyben a tudománynak mélyen át kell hatnia a fogalmakat, a képzeteket és magát a nyelvet is.
I. JEFREMOV"
Lassan de biztosan évfordulós lesz ez a blog. Nézzétek az évszámokat! Te jó ég!
Felmerült bennem, hogy itt az idő, hogy stílusosan kifuttassam a dolgot. Ennyi volt, szép volt. Elég!
De az a korrekt dolog, ha az ember az ígéreteit teljesíti. Már amennyiben rajta áll.
És az Androméda köd egy ilyen ígéretem.
Semmi nem tart örökké.
Kellemes csalódás ért, amikor elkezdtem dolgozni a feliraton. A regényt olvastam jópár évvel ezelőtt, és így volt bennem egy előítélet. Amikor Oldfan emlékeztetett az ígéretemre, ez az előítélet egyből elkezdett bennem dolgozni. De azt a javaslatot kaptam, hogy emelkedjek felül az ideológián, és tekintsek a műre, mint pozitív jövőképre. Mert hát ez egy Utópia.
Kellemesen csalódtam! Valahogy most már nem tűnt annyira egy világnézetet propagáló műnek.
Kimondottan élvezett volt foglalkozni a szöveggel. Rájöttem, hogy az eszme mellett nagyon sok műszaki, csillagászati témát érint a szerző. Ez nem egy kitalált fantasztikus történet. Ez nem a Csillagok Háborúja már-már szappanopera hosszúságú nyűglődése egy kitalált univerzumról. Az Androméda-köd valóban TUDOMÁNYOS mű is. Méltó folytatása annak az irodalmi vonalnak, amely - talán - Jules Verne munkásságával kezdődött. Mint köztudomású, nevezett francia literátor romantikus, kalandregényeibe aktívan beépítette kora fizikai és műszaki ismereteit. Amikor például a helikopterről írt (Barsac expedíció különös története) - hogy ne az unalomig ismert tengeralattjáróval jöjjek -, ő nem nagyot álmodott, hanem mivel kora fizikai eredményeit jól ismerte, egyszerűen kikövetkeztette a jövőt. A jövőben lévő lehetőséget. Műszaki értelemben. Elképzelte, hogy merre fejlődhet a technika. Jefremov is jól ismerte az asztrofizikát, ezt egyből észrevehetjük az Andromédából. És ha érteni akarjuk őt, hát képeznünk kell magunkat!
De ez egyáltalán nem baj. Sőt!
Köszi, Oldfan!
(Amint tudom, megveszem a könyvet!)
Iván Antonovics Jefremov
(1908.04.23.-1972.10.05.)
A Szentpétervári Kormányzóság Virica nevű településén született 1908. április 10.-én (a régi naptár szerint). Egy igazi polihisztor volt. Nem csak író volt, aki tudományos-fantasztikus könyveket írt. Sok fantaszta volt és van a világban, de olyan mint ő kevés. Paleontológus is volt, sőt az ő nevéhez fűzhető a tafonómia tudományág megalapítása is. A tafonómia régészet segédtudománya. A bioszféra szerves anyagainak a litoszférába kerülésének módjával, módozatival foglalkozik. Azaz a tetemek sorsával.
Magát a kifejezést (tafonómia) is Jefremov használta először, még 1940-ben. Már hát biológiával is foglalkozott, nem középiskolai fokon. 1941-ben doktorál, 1943-tól professzor. (Doktori címet a Фауна наземных позвоночных средних зон перми СССР című munkájáért kapta.)
1929-1959 között a Paleontológiai Intézetben dolgozik. Ott 1937-ben laboratórium vezető lett. 1952-ben a Sztálin-díj 2. fokozatával tüntetik ki Тафономия и геологическая летопись (Tafonómia és geológiai feljegyzések [krónika] ) című monográfiájáért.
Irodalmi alkotásaiból láthatjuk, hogy filozófus is volt, hiszen gondolatait, eszméit regényein keresztül próbálta kifejteni, népszerűsíteni. Két legismertebb alkotása - melyekben a filozófiáját leginkább megismerhetjük - Az Androméda köd és a Bika órája. Az első utópia, a második disztópia.
Ki gondolhatta volna előre mindezt, hiszen egy aprócska faluban született, az egyházi anyakönyv szerint április 10.-én (Julán naptár szerint!), míg önéletrajzában (1967.) április 9.-e szerepel. (Na most akkor, mikor?)
Édesapjának, egy fűrésztelep bérlőjeként, 17 alkalmazottja volt. A telep a Wittgenstein hercegi család tulajdonában állt. Ezt követően Antip (aki kicsit később Antonra változtatja a nevét) Jefremov - az apa - saját vállalkozásba kezd. A helyi Zemsztvoban jól ismert személy lesz. De már mint Anton.
1917 után Iván megváltoztatja apai nevét (ekkor lesz Antonovics; egészen '17-ig Antipovics volt), hiszen már egy gazdag üzletember fia.
Eszessége korán megmutatkozik, már négy évesen tud olvasni. Hat évesen - állítólag - Jules Vernét olvas. 1914-ben a család Berdjanszkba költözik, Iván itt kezdi meg gimnáziumi tanulmányait. A forradalom ideje alatt szülei elválnak. 1919-ben édesanyjával és testvéreivel Herszonba költözik. Anyukája összeismerkedik egy vörös parancsnokkal, és vele együtt tovább költözik. A gyerekeket egy rokonára hagyja, aki hamarosan meghal tífuszban. Iván önként csatlakozott a Vörös Hadsereghez - így mondhatjuk, hogy ő is az ezred fia lett.
Mellesleg, erről a jelenségről készült egy érdekes dokumentumfilm 1976-ban:Ocsakov bombázásakor sokkot kap, ehhez az eseményhez köthető az enyhe dadogás megjelenése a kommunikációjában. 1921-ben leszerel, és Petrográdba megy tanulni. tanári segítséggel két és fél év alatt befejezi iskoláját.
Itt megállnék egy pillanatra.
Gyermekkoromban - még nagyanyámtól hallottam először - azzal az előítélettel ismerkedhettem meg, hogy a kommunizmus a nincstelenek és/vagy lumpenek ideológiája. Ennek jóval szofisztikáltabb verzióját már fiatal felnőttként halottam: a kommunizmus népszerűségének alapja a szociális irigység. Hát itt van Iván Jefremov, aki eme prekoncepció cáfolata. És nem az egyetlen. Jómódú családból származott. Pénz - mondhatni - volt dögivel. Mégis a tőkés rendszer ellenzője lett. Neki nem volt szüksége más anyagi javára. Ő adott. Ami ráadásul apai hagyomány is nála. Anton Jefremov híres jótékonykodó volt. (Most ha tudnám, hogy valaki a mai magyar középosztályból olvassa eme kis írásocskát, akkor el kellene magyaráznom, hogy mit jelent az a szó, hogy jótékonykodás.)
Iván Antonovics Jefremov intellektuális úton jutott el oda, hogy a tőkés társadalmi rendet ne minden létező világ legjobbikának tartsa. Az iskolai éveihez kötötte a váltást. ("Революция была также и моим освобождением от мещанства." A forradalom volt ami megszabadított a kispolgáriasságtól.
És nem bánta ezt. Lehet elmélkedni...)
Miközben tanul, kénytelen közben dolgozni is. Dolgozott rakodóként, volt fűrésztelepi alkalmazott, favágó, éjszakás sofőr, kocsikísérő.
1923-ban sikeresen vizsgázik, mint tengeri navigátor. Következő év tavaszán a Távol-Keletre utazik. 1924-ben visszatér Leningrádba, és az Állami Egyetem Biológia Tanszékén megkezdi tanulmányait. A cél, hogy paleontológus legyen. Eközben több tudományos expedícióban is rész vett. Itt szerzett élményeit több irodalmi alkotásában is feldolgozta.
1932-1935 között a Leningrádi Bányászati Főiskola külsős hallgatója. Amely iskolát 1937-ben kitüntetéssel végzett el.
 |
| Iván Jefremov |
A háború után - más mellett - az Искатель nevű sci-fi magazin szerkesztőségének a tagja. Tudományos munkája miatt újra expedíciókban is részt vesz.
1957-ben jelenik meg Az Androméda-köd című regénye.
A '60-as évek technikai fejlődése számára egyre riasztóbbá válik. Nem arról van szó, hogy megöregedett és képtelen lenne használni a technikai újdonságokat. Nem. Egyszerűen az van, hogy látja, mindez hová fog vezetni. Ez ihleti híres disztópiáját, a Bika óráját. Ebben az írásában egy közelgő társadalmi, környezeti és erkölcsi katasztrófára figyelmeztet. (A regénybeli Földön egy "andromédás" társadalom létezik, ám Tormansz bolygó lakói oligarchikus irányítás alatt élnek.)
Mivel kritikusai művét a szovjet valóság rágalmazásának tekintették, szerzeményét kivonták még a könyvtári forgalomból is. A '80-as évek végéig nem lehetett semmilyen módon hozzáférni a Szovjetunióban. Az írónak nem állt szándékában rendszerellenes könyvet írni, csupán az úgynevezett létező szocializmus fejlődésének zsákutcás tendenciáira kívánta felhívni a figyelmet.
A regény dialógusaiból nem derül ki, hogy az oligarchizmus Tormanszon a kvázi maoizmusból (муравьиного лжесоциализма) vagy a kapitalizmus gengszterizálódásából alakult ki.
P. N. Gyemicsev a Központi Bizottság titkára nagyon jól ismerte Jefremov munkásságát. Nem csak a dogmatikus kritikusok állításai által, hanem Jefremov műveit is igen alaposan tanulmányozta. (1971. márciusában találkozott először személyesen az íróval.) Egy 2002-es dokumentumfilmben azt nyilatkozta, hogy ha a Párt vezetése tanulmányozta volna az író írásait, és nem betiltja azt, akkor sok katasztrófa elkerülhető lehetett volna. ("Ефремов был великий человек. Если бы его не запрещали, а изучали, многих бед в дальнейшем удалось бы избежать")
1972-ben jelent meg Jefremov utolsó regénye.
65 éves korában, 1972. 10. 05.-én hal meg. Utolsó kötete már a nyomdában, de a megjelenését már nem élte meg. A halál oka: szívelégtelenség. Sírja a komarovoi temetőben van, de özvegye - harmadik felesége - szerint hamvait India felett szétszórták. Úgy, ahogy az író szerette volna.
Jefremov halála után egy hónappal a KGB házkutatást tartott lakásában, mert kémkedéssel gyanúsították az írót és a feleségét is. 1974. 03. 04.-én elindították a büntető eljárást... A vád kezdeményezője V. I. Alidin tábornok volt.
De művei kedvelői sem hittek a halálában. A Lityeraturnaja Gazetában megjelent a nekrólogja a halála után, mégis évek múlva is kapott az újság szerkesztősége olvasói leveleket, amiket az élő Jefremovnak szántak a megírói.
Az Androméda-köd
Tóth Ákos így ír Jefromov művéről:
"Ivan Jefremov a szovjet sci-fi egyik legnagyobb alakja – ám korai halálával és az általa végig kitartóan tisztelt és propagált eszmék bukásával ő maga is kikopott a köztudatból, pedig az orosz tudományos-fantasztikus szcénának jelentős sarokpontja több írása is. Túl A borotva élén és A múlt árnyékán, nagyjából már tudtam, mire számíthatok tőle, és a feltételezéseim be is váltak: Jefremovot olvasni jó, mert technikája szerint mindig több cselekményszálat indít relatíve messziről, amiket aztán kiegyensúlyozatlanul vezet, de végül mindig összecsomózza őket: a csattanó viszont nem akkora durranás, mint várná az ember, az igazi érték a csatolt tartalomban lakozik, a művekbe zsúfolt elképesztő mennyiségű filozófiai, tudományos, eszmei mondanivalóban. Megijedni persze nem kell, ez nem kommunista propaganda, inkább az idealizált, kiteljesedett kommunizmus leírása, amire úgy istenigazából minden egyes ember elismerően csettintene: bizony, ha így lenne, nem volna rossz élni benne! Jefremov mindemellett „földhözragadt” sci-fi íróként is remekül működik: remek érzéke van ahhoz, hogy a maga korában ismert tudományos keretek minimális tágításával hihető, reális, kicsit misztikus hangulatot teremtsen – bár erre inkább A borotva éle a jó példa.
Az ominózus regénynek, a talán legtöbbet emlegetett Androméda-ködnek szerintem összességében két olvasata van:
Egyrészt, ez nem egy kommunista utópia, hanem A Kommunista Utópia, ami annyira jól ki lett dolgozva, hogy minimális módosítások mellett gond nélkül össze lehetne kötni úgy a Delelő-univerzummal, mint Szergej Sznyegov „istenembereivel”, esetleg Lukjanyenko kommunista disztópiájával az Ugrás könyvekből. A regényben olvasható események, a kaland, a konfliktus valójában csak eszköz arra, hogy Jefremov kidolgozza ennek a jövőbeni, áhított világnak a modelljét, eszmei hátterét, oktatási rendszerét, gazdaságát, politikáját, filozófiáját. Érezni a lapokon, hogy az író rajongásig odavan ezért a közegért és a benne mozgatott hőseiért. És szerencsére egy félmondatban nagyjából még azt is meg tudja fogalmazni, miért maradnak az ehhez hasonló társadalmak örökre álomképek: majdnem szó szerint hangzik el egyik fontos karaktere szájából, hogy új társadalom nincsen új ember nélkül. Egy másik párbeszédben a XX. századi civilizáció iránt érzett megvetésüknek adnak hangot a szereplők – a két gondolat összekötve egyértelművé teszi, hogy talán maga az alkotó is tisztában volt vele, mennyire távoli és elérhetetlen álmot rakott össze könyvében.
A másik benyomás kicsit borúsabb: bár kommunista utópiáról beszélünk, elmenne ez a kötet a náci főgondolkodók legszebb fantáziájának is. Jefremov egyenlőségről és testvériségről beszél, viszont itt szinte kizárólag árja, testben és lélekben ép, jól kidolgozott, eszmeileg egységes nézeteket valló (gyártósoron nevelt) emberek között zajlik a cselekmény (valószínűleg a véletlen műve, de azért nagyon érdekes, hogy a kollektív döntésekkel szembenő, ezzel konfliktust kirobbantó karakter éppen afrikai ősökkel bír). Csodaszép, bölcs és okos, egymást epekedésig szerető és tisztelő férfiak és nők körtánca ez a mű – ami nem baj, mert szívmelengető, de ha az emberben felüti a fejét ez a párhuzam a náci gondolkodók fajtiszta ábrándjaival, az bizony menthetetlenül keserű szájízt ad az olvasásnak. Hab a tortán, hogy szépségideál kérdésében rendszeresen az ókori krétai, görög és indiai kultúrákhoz nyúlunk vissza (mint Jefremovnál mindig), ami tovább erősíti a kellemetlen áthallást. (Egyébként, ahogy más értékelésekben is olvasható, ebből a könyvből Leni Riefenstahlnak kellett volna filmet forgatnia!).
Egy másik érdekes érzés akkor ütött szöget a fejemben, amikor olvasás közben visszagondoltam Szergej Lukjanyenko Ugrás-sorozatára, amiben közvetetten ezt a világot, közvetlenül pedig a Delelő-univerzumot lékeli meg az író, jelezvén, hogy egyáltalán nem is annyira ideális ez az ominózus kommunista utópia… És van is ebben valami, bár ezt már minden egyes olvasónak egyénileg kell megítélnie.
Összességében az Androméda-köd egy remek regény, amit olvasni jó és érdemes még ma is – ha a Sztrugackijok aktuálisnak számítanak, akkor Jefremov is az, Sznyegovval együtt! A benne lévő filozófiai tartalom egyáltalán nem tűnik idejétmúltnak, viszont jóval könnyebb rajta fogást találni, mint hatvan évvel ezelőtt. A történet egyszerre működik retro sci-fiként és friss, néhol thrillerbe, néhol társadalmi drámába átcsapó regényként, minden csak az olvasó képzeletén múlik. Én mégis azt gondolom, hogy a jefremovi regényírás csúcsa A borotva éle – ha lehet, még egy lapáttal rátesz erre a könyvre, atmoszférája pedig hosszú-hosszú időre magához láncolja az olvasóját. Bátor érdeklődőknek én inkább azt ajánlanám."
Tóth úr mint olvasó véleményezte a regényt. Ha minden állításával nem is feltétlenül értek egyet, de ennek ellenére adok a véleményére.
Én egyáltalán nem találtam fajelméletre utaló "nyomokat" a műben. A szereplők, és így a regény hangvétele is, épp hogy multinacionálisak. Egy multikulti közösség. Nem csak egy afrikai eredettel rendelkező karakter van a regényben, hanem van ott ázsiai is, például. Ahogy van orosz is, meg kínai, japán, perui aki lehet, hogy chilei. (Tehát nem árják. Az ázsiaiak, a szlávok, az afrikaiak nem árják. Sem áltudományos, sem történelmi értelemben. Mert a náci fajelmélet áltudomány. Tudományos terminológiát használó kitaláció, mese.Történelmi értelemben létezett árja nép, ha olvasni akarsz róluk, akkor India korai történelmét kell tanulmányoznod. És rájöhetsz, hogy azok az árják nem lehettek a náci eszmében idealizált népség. Több tényből kifolyólag sem. De mindez nem a bejegyzés témája, jelenleg.) De nem a származáson van a hangsúly. Hiszen még a szereplők nevei alapján sem feltétlen tudhatjuk, milyen nációjú az adott kifundált személyiség. Itt nem a fajelméletet, hanem az internacionalizmust találhatjuk meg. Ezért (is) nekem a történet karakterei olyanok, mint egy világváros lakói. Ahol nem akadnak fenn a származásbeli különbözőségeken. És hogy egyengondolkodásúak? Igen, (ők) elvtársak. Kövek a falban.
Miközben feliratot készítettem a filmhez rájöttem, hogy Oldfan elérte a célját. Megkedveltem a sci-fi műfaját. Nem a lézerkardos-pisztolyos, hiperugrásos fantasy-kra gondolok. Hanem azon alkotásokra, amelyek felhasználnak valamilyen tudományág eredményeit. Legyen az fizika, szociológia, pszichológia, kémia vagy bármi más. Ami tudomány.
"Ivan Jefremov a szovjet sci-fi egyik legnagyobb alakja – ám korai halálával és az általa végig kitartóan tisztelt és propagált eszmék bukásával ő maga is kikopott a köztudatból, pedig az orosz tudományos-fantasztikus szcénának jelentős sarokpontja több írása is. Túl A borotva élén és A múlt árnyékán, nagyjából már tudtam, mire számíthatok tőle, és a feltételezéseim be is váltak: Jefremovot olvasni jó, mert technikája szerint mindig több cselekményszálat indít relatíve messziről, amiket aztán kiegyensúlyozatlanul vezet, de végül mindig összecsomózza őket: a csattanó viszont nem akkora durranás, mint várná az ember, az igazi érték a csatolt tartalomban lakozik, a művekbe zsúfolt elképesztő mennyiségű filozófiai, tudományos, eszmei mondanivalóban. Megijedni persze nem kell, ez nem kommunista propaganda, inkább az idealizált, kiteljesedett kommunizmus leírása, amire úgy istenigazából minden egyes ember elismerően csettintene: bizony, ha így lenne, nem volna rossz élni benne! Jefremov mindemellett „földhözragadt” sci-fi íróként is remekül működik: remek érzéke van ahhoz, hogy a maga korában ismert tudományos keretek minimális tágításával hihető, reális, kicsit misztikus hangulatot teremtsen – bár erre inkább A borotva éle a jó példa.
Az ominózus regénynek, a talán legtöbbet emlegetett Androméda-ködnek szerintem összességében két olvasata van:
Egyrészt, ez nem egy kommunista utópia, hanem A Kommunista Utópia, ami annyira jól ki lett dolgozva, hogy minimális módosítások mellett gond nélkül össze lehetne kötni úgy a Delelő-univerzummal, mint Szergej Sznyegov „istenembereivel”, esetleg Lukjanyenko kommunista disztópiájával az Ugrás könyvekből. A regényben olvasható események, a kaland, a konfliktus valójában csak eszköz arra, hogy Jefremov kidolgozza ennek a jövőbeni, áhított világnak a modelljét, eszmei hátterét, oktatási rendszerét, gazdaságát, politikáját, filozófiáját. Érezni a lapokon, hogy az író rajongásig odavan ezért a közegért és a benne mozgatott hőseiért. És szerencsére egy félmondatban nagyjából még azt is meg tudja fogalmazni, miért maradnak az ehhez hasonló társadalmak örökre álomképek: majdnem szó szerint hangzik el egyik fontos karaktere szájából, hogy új társadalom nincsen új ember nélkül. Egy másik párbeszédben a XX. századi civilizáció iránt érzett megvetésüknek adnak hangot a szereplők – a két gondolat összekötve egyértelművé teszi, hogy talán maga az alkotó is tisztában volt vele, mennyire távoli és elérhetetlen álmot rakott össze könyvében.
A másik benyomás kicsit borúsabb: bár kommunista utópiáról beszélünk, elmenne ez a kötet a náci főgondolkodók legszebb fantáziájának is. Jefremov egyenlőségről és testvériségről beszél, viszont itt szinte kizárólag árja, testben és lélekben ép, jól kidolgozott, eszmeileg egységes nézeteket valló (gyártósoron nevelt) emberek között zajlik a cselekmény (valószínűleg a véletlen műve, de azért nagyon érdekes, hogy a kollektív döntésekkel szembenő, ezzel konfliktust kirobbantó karakter éppen afrikai ősökkel bír). Csodaszép, bölcs és okos, egymást epekedésig szerető és tisztelő férfiak és nők körtánca ez a mű – ami nem baj, mert szívmelengető, de ha az emberben felüti a fejét ez a párhuzam a náci gondolkodók fajtiszta ábrándjaival, az bizony menthetetlenül keserű szájízt ad az olvasásnak. Hab a tortán, hogy szépségideál kérdésében rendszeresen az ókori krétai, görög és indiai kultúrákhoz nyúlunk vissza (mint Jefremovnál mindig), ami tovább erősíti a kellemetlen áthallást. (Egyébként, ahogy más értékelésekben is olvasható, ebből a könyvből Leni Riefenstahlnak kellett volna filmet forgatnia!).
Egy másik érdekes érzés akkor ütött szöget a fejemben, amikor olvasás közben visszagondoltam Szergej Lukjanyenko Ugrás-sorozatára, amiben közvetetten ezt a világot, közvetlenül pedig a Delelő-univerzumot lékeli meg az író, jelezvén, hogy egyáltalán nem is annyira ideális ez az ominózus kommunista utópia… És van is ebben valami, bár ezt már minden egyes olvasónak egyénileg kell megítélnie.
Összességében az Androméda-köd egy remek regény, amit olvasni jó és érdemes még ma is – ha a Sztrugackijok aktuálisnak számítanak, akkor Jefremov is az, Sznyegovval együtt! A benne lévő filozófiai tartalom egyáltalán nem tűnik idejétmúltnak, viszont jóval könnyebb rajta fogást találni, mint hatvan évvel ezelőtt. A történet egyszerre működik retro sci-fiként és friss, néhol thrillerbe, néhol társadalmi drámába átcsapó regényként, minden csak az olvasó képzeletén múlik. Én mégis azt gondolom, hogy a jefremovi regényírás csúcsa A borotva éle – ha lehet, még egy lapáttal rátesz erre a könyvre, atmoszférája pedig hosszú-hosszú időre magához láncolja az olvasóját. Bátor érdeklődőknek én inkább azt ajánlanám."
Tóth úr mint olvasó véleményezte a regényt. Ha minden állításával nem is feltétlenül értek egyet, de ennek ellenére adok a véleményére.
Én egyáltalán nem találtam fajelméletre utaló "nyomokat" a műben. A szereplők, és így a regény hangvétele is, épp hogy multinacionálisak. Egy multikulti közösség. Nem csak egy afrikai eredettel rendelkező karakter van a regényben, hanem van ott ázsiai is, például. Ahogy van orosz is, meg kínai, japán, perui aki lehet, hogy chilei. (Tehát nem árják. Az ázsiaiak, a szlávok, az afrikaiak nem árják. Sem áltudományos, sem történelmi értelemben. Mert a náci fajelmélet áltudomány. Tudományos terminológiát használó kitaláció, mese.Történelmi értelemben létezett árja nép, ha olvasni akarsz róluk, akkor India korai történelmét kell tanulmányoznod. És rájöhetsz, hogy azok az árják nem lehettek a náci eszmében idealizált népség. Több tényből kifolyólag sem. De mindez nem a bejegyzés témája, jelenleg.) De nem a származáson van a hangsúly. Hiszen még a szereplők nevei alapján sem feltétlen tudhatjuk, milyen nációjú az adott kifundált személyiség. Itt nem a fajelméletet, hanem az internacionalizmust találhatjuk meg. Ezért (is) nekem a történet karakterei olyanok, mint egy világváros lakói. Ahol nem akadnak fenn a származásbeli különbözőségeken. És hogy egyengondolkodásúak? Igen, (ők) elvtársak. Kövek a falban.
Miközben feliratot készítettem a filmhez rájöttem, hogy Oldfan elérte a célját. Megkedveltem a sci-fi műfaját. Nem a lézerkardos-pisztolyos, hiperugrásos fantasy-kra gondolok. Hanem azon alkotásokra, amelyek felhasználnak valamilyen tudományág eredményeit. Legyen az fizika, szociológia, pszichológia, kémia vagy bármi más. Ami tudomány.
Jefremov eme műve méltó folytatása annak az irodalmi vonalnak, amelynek egyik legjelesebb képviselője Jules Verne volt. El kell egy kicsit merülni a csillagászatban ahhoz, hogy minden "átjöjjön" ami a műben szerepel. Sok évvel ezelőtt hívta fel Oldfan a figyelmemet erre az alkotásra. Akkor elolvastam a könyvet, és igazából akkor csak az ideológiai alapot láttam meg. Kedvesen figyelmeztetett levelezőtársam, hogy ennél sokkal több van ebben az alkotásban, és talán nem is ez benne a lényeg. És igaza volt.
És mi van a filmes feldolgozással?
A kritikai megjegyzésekben, írásokban rendszeresen a mozi negatívumaként említik, hogy pátoszos. Én azt gondolom, hogy egy utópiánál ez nem hiba. Sőt. Mert, ha nincs pátosz, nincs felemelő jövőkép előre vetítve, akkor az nem utópia, hanem dísztópia. Ami szintén érdekes műfaj, nincs is vele semmi gond, de az alma az alma, a körte meg körte.
A jelenlegi korszellem nem kedvez az utópiának. Napjaink divatos hozzáállása a cinizmus, a szarkazmus, a nihilizmus. Mindez a kor ideológiáiból fakad. A Történelem során az idealizmust eddig mindig felváltotta a szkepticizmus. Majd a szkepszist az ideák világa. Napjaink nem kedveznek a happy end-nek. De az emberiség eddig még mindig elkerülte a végső megsemmisülést. (Persze, ez nem jelenti azt, hogy nem érheti utol.)
A filmbeli pátosz nem is olyan zavaró, nem is olyan gejl. Elvégre, egy mesét láthatunk. Egy tudományos mesét. Ahol a jó - az emberiség. Furcsa, mi?
Egyesek úgy gondolják, hogy Jefremov eme alkotása ihlette az Alien készítőit. Hogy ez igaz-e? Ki tudja? Hasonlót állított magáról - mármint, hogy egyik regénye ihlette a Nyolcadik utas: a Halál alkotóit - Alfred Van Vogt is. De hát a sikernek mindig sok anyukája van.
Milyen a film látványvilága?
Természetesen nincs benne CGI - nem is lehet benne, a kora miatt sem -, mégis ott van a csúcson. A korszak lehetőségeinek maximális (és ízléses) kihasználásával. A történet, a gondolatok, a mondanivaló bőségesen kárpótolja a talmi csillogást. Látható, nem a csinnadratta a lényeg. Illetve akinek az, annak ott van Hollywood és az elmúlt években a nézőkre tolt mondanivaló nélküli, de roppant látványos alkotásai. Végül is, időnként agylehúzást is alkalmazni kell. (De itt az időnként-en kellene, hogy legyen a hangsúly.)
A film cselekménye nem teljes (a könyvhöz képest). Ott ér véget, hogy a Tantra visszatér a Neptunusz pályájára. Innen már csak egy ugrás, hogy egy öthetes karantén után a Földre léphessenek a hazajövő űrhajósok. (Érdekesen szembesültem azzal, hogy Jefremov már annak idején is gondolt a vírusokra. Hogy egy idegen bolygóra lépéshez nem elég annyi, hogy mennyi a hőmérséklet ott, meg hogy van-e - és ha igen, akkor milyen - légkör ott. Ez apróságnak tűnik, de épp ez az apróság mutatja, hogy jól átgondolt a mű, és tudományosan megalapozott. A keletkezés korszakához - és napjainkhoz - képest. Nem egy hülyegyerek ábrándozásaival találkozhatunk a műben.)
Az eredeti tervek szerint nem ért volna itt véget a filmes adaptáció. Szerettek volna egy második (befejező) részt is készíteni, ám az egyik főszereplő korai halála megakadályozta ezt. Dar Vetert alakító Sztoljarovról van szó.
Szergej Dmitrijevics Sztoljarov (1911-1969) első filmszerepe az 1935-ös Koszmicseszkij Rejsz című szovjet tudományos-fantasztikus némafilm volt, az utolsó pedig az 1967-es Androméda-köd. Szép, mondhatni keretes szakmai életpálya.
A filmből két verzió létezik. Az eredeti 1967-es kópia, úgy ahogy annak idején vetítették. Ez 75 perces, és van egy 1980-as felújított verzió is, ami 68 perces. A másodikhoz felújították a képet és a hangot, valamint újravágták a filmet. A jelenetek sorrendje nem változott, ám egyes jelenetek igen. Ezekben a dialógusok nem csak rövidebbek, hanem a szóhasználat sem teljesen ugyanaz. Talán ezért kicsit kevésbé patetikus. Vagy csak én szoktam meg nagyon a stílust. Először a hosszabb, majd a rövidebb verzióhoz készült el a felirat. A felújítás során elhagyták, kivágták a filmből a kommunizmusra történő utalásokat. Azt az érdekességet még megjegyezném, hogy Artyekben a híres úttörővárosban készítették a földi helyszíneken játszódó jeleneteket.
A munka folyamán egy gondolat beleköltözött a fejemben. A főszereplő Dar Veter annyira hasonlít a regény szerzőjére... Olyan, mintha saját magát írta volna Jefremov bele a történetbe. Veter - neve Szél-t jelent - a Föld egyik főenergetikusa, aki miután kiég, új motivációt keres, és ezt az archeoógiában találja meg. Régészexpedíción vesz rész Veda Konggal. Az ifjú Jefremov miközben biológusként dolgozik beiratkozik a bányamérnöki karra, de közben eljár különböző (szibériai, mongóliai stb) tudományos kirándulásokra, felfedező utakra. Azután, ott vannak a hölgyek. Jefremovnak három felesége volt. És a házasságkötési és válási dátumokat nézve, nem tétlenkedett. Vetert gyengéd szálak fűzik Vedához, aki addig nem akar "kapitulálni" amíg Erg Noor - a párja -, aki a Tantra űrhajó parancsnoka, nem tér vissza a Földre. De a kapitányt se kell sajnálnunk, hisz épp az űrben vall neki szerelmet Niza, aki egy ravasz cselnek köszönhetően - igazából nem derül ki, hogy hogyan - kerül fel az űrhajóra.
Szóval, Veter annak ellenére, hogy egy mérnökember, aki gyakorlatias dolgokkal foglalkozik, egyúttal egy a szép iránt is fogékony ember. Hiszen az eljövendő világban - a mű szerint - csak ilyenek érthetik meg a más civilizációkat. Mert a csillagközi kommunikáció alapja a művészet.
A Nagy Gyűrűnek van egy közös nyelve... amiről semmit nem
tudunk. Ugyanakkor a film szereplői egy táncos produkciót tekintenek meg, amit egy másik
bolygóról küldtek, de nem földi emberek (bár humanoidok). Szerintem, bőven
belefér az az értelmezés, hogy a Nagy Gyűrű nyelve több mint lingvisztikai
kommunikáció. A filmet átlengi a reneszánsz életérzés. Nem csak a munka van
piedesztára állítva, hanem az életigenlés is. Az emberek nem rabszolgaként
dolgoznak, örömüket lelik az életben, aminek része a munka is. És hegyeket mozgatnak
meg. Magasabb
szférákba visz ezáltal bennünket a film. Végül is, ez egy elképzelt idealizált társadalom. A reneszánsz hatást a kosztümök is megerősítik.A földi szereplők ruházata erősen hasonlít az ókori görögök vagy rómaiak ruházatához. A diszítés alapján inkább a görögökéhez.
Azt gondolhatnánk, hogy nagy drámai jeleneteket szülnek a szerelmi szálak, de nem. Ez nem egy szappanopera. A teátrális, kinyilatkoztatós szövegmondás valójában lehetetlenné teszi a drámaiságot. Minden csak jelzésértékű marad. Így tisztának, majdnem hogy sterilnek hat az alkotás. Egy igazi szocialista realista alkotás, mind látványban, mind dialógusban. Mindezek ellenére, szerintem, érdemes megnézni ezt az filmet. És hogy melyik verziót? Nehéz kérdés. Adná magát a válasz, hiszen csak 7 perc a különbség a két verzió között. Hét perc. Mi az a hét perc? Legyen az eredeti!
Viszont a felújított kép és hang ad annyit hozzá, hogy a másodikat javasoljam.
Akkor most melyik legyen?
Nem tudom, mit írjak erre a kérdésre. Én mind a kettőt láttam, mégsem tudnák jószívvel tanácsot adni. De végül is, a kettő együtt sem olyan hosszú...
És stílszerűen záródjon ez a bejegyzés Iván Jefremov szavaival (fordította Gallyas Ferenc, ahogy a bejegyzés elején található idézetet is):
"A Föld hívta az expedíció vezetőjét, és az a tény, hogy az
állomás vezetője megjelent az egészségügyi zárlat tilos helyiségeiben, az
elszigetelés befejezését jelentette, s azt a lehetőséget, hogy befejezhetik a
Tantra tizenhárom éves útját. Az expedíció vezetője nemsokára visszajött, s még
jobban gondolataiba merült, mint máskor.
- Még ma felszállunk. Arra kértek engem, hogy az Amat planetáris
gépről hat embert vigyünk magunkkal; a gépet itt hagyják, hogy új
érclelőhelyeket vegyen birtokba a Plútón. Az expedíció tagjait és az általuk a
Plútón gyűjtött anyagokat magunkkal visszük. Az a hat ember, akiről szó volt, megváltoztatta a
planetáris repülőgép szokásos berendezését, s határtalanul merész hőstettet
hajtott végre. Lemerültek a poklok fenekére, a Plútó sűrű neonmetán
atmoszférájába. Repültek az ammóniák hóviharokban, minden pillanatban attól
kellett tartaniok, hogy a sötétben beleütköznek valami jégtömb óriási
tűszilánkjaiba, amelyek oly kemények voltak, akár az acél, s összetörik
magukat. Sikerült megtalálniuk azt a helyet, ahol csupasz hegyek emelkedtek.
Megoldották végre a Plútó rejtélyét; ez a bolygó nem tartozik a mi
Naprendszerünkhöz. A naprendszer akkor ragadta magához, amikor a Nap áthaladt a
Tejúton. Ez magyarázza meg, hogy a Plútó sűrűsége sokkal nagyobb, mint a többi
távoli bolygóé. A kutatók különös ásványokat fedeztek fel ebben az egészen
idegen világban. De még ennél is fontosabb volt az, hogy az egyik hegyháton
szinte teljesen lerombolt építmények nyomait találták, amelyek arról
tanúskodtak, hogy itt elképzelhetetlenül régen már civilizáció alakult ki. A
kutatók által összegyűjtött adatokat természetesen még ellenőrizni kell. Az
építőanyagok ésszerű feldolgozásához még bizonyítékokra van szükség… De mégis
megragadó hőstett volt ez. Büszke vagyok rá, hogy csillaghajónk viheti e
hősöket a Földre, s égek a vágytól, hogy meghallhassam elbeszéléseiket.
Egészségügyi zárlatuk pár nappal ezelőtt befejeződött… - Erg Noor elhallgatott,
a hosszú beszéd kifárasztotta."
"A sok vihart látott csillaghajó könnyedén szakadt el a
Tritontól, s indult meg száguldva, óriási ívben, amely merőleges volt a
Nappálya síkjára. Egyenes úton nem mehettek a Földre: minden hajó elpusztult
volna a meteoritok és az aszteroidok, a Phaeton, e szétvert bolygó
maradványainak széles övezetében; ez a bolygó valamikor a Mars és a Jupiter
között volt, de a Naprendszer óriásának vonzása kettészakította.
Erg Noor meggyorsította a hajó sebességét. Eszeágában sem
volt, hogy a hősöket a megszabott hetvenkét nap alatt vigye el a Földre, hanem
úgy döntött, hogy kihasználja a csillaghajó kolosszális erejét, s az
anamezonnal nagyon takarékoskodva, ötven óra alatt jut el a Földre.
A Földről érkező adások áttörték a teret a csillaghajóhoz; a
bolygó köszöntötte azt a győzelmet, amelyet a csillaghajó utasai a Vascsillag
sötétségével és a Plútó jeges homályával szemben arattak. A zeneszerzők románcokat
és szimfóniákat komponáltak a Tantra és az Amat tiszteletére.
A világűrben harsogtak az ünnepi, diadalmas dallamok. A
Marson, a Venuson és az aszteroidokon levő állomások egymás után hívták a
hajót, s ünnepi akkordjaik belevegyültek a hősök iránti tisztelet közös
kórusába.
- Tantra, Tantra - szólalt meg végre a hang a Tanács
őrhelyéről -, szabad a leszállás az El Homrán!
A központi világűr-kikötő Észak-Afrikában egy pusztaság
helyén épült, s a csillaghajó most feléje szállt a Föld atmoszféráján át,
amelyet átjárt a napfény."
Kedves TroA!
VálaszTörlésA klasszikus sci-fi rajongói, és a magam nevében is, nagyon köszönöm a fordításodat. Ez a film meglehet nem a szovjet fantasztikum csúcsa, de bizony sokaknál előkelő helyen állt a "must-see" listán. Pont a nemes alapanyaga folytán. Téged már nem kell, de a blog többi olvasóját biztosíthatom róla, Jefremov csak a "kötelező köröket" futotta meg propaganda ügyben. Sok választása nem volt szegénynek... Ám a politikai "hegyi beszéd" helyett élhető társadalmat ábrázolt, élvezhető módon, melyben nem az a fő célja az emberiségnek, hogy lenullázza önmagát. Az ész és a lelkiismeret világa bizony vonzó tud lenni, miközben azért annak is teret ad, hogy az emberekből nem lettek sémafigurák. A konfliktusok továbbra is együtt élnek velünk,csak nem mindegy, mi körül forognak.
Kétségkívül megváltozott a nézői igény a film elkészülte óta, de szerintem lesz rá kereslet. Örülök, hogy kedvet kaptál és örömet leltél a fantasztikus filmek zsánerében. Kár lett volna, ha kimaradnak az életedből. További energiáimat fogom fordítani a rábeszélésre. Már mint a te győzködésedre..:) Hiszen a jó szovjet sci-fik közül az "Aqvanuták,"(szintén Jefremovtól)vagy a maga korában nagysikerű "Varázslók" ott integetnek a gépemen, hogy ők mikor jönnek...
Bízom benne, nem kell hozzájuk több olimpiai ciklust kiböjtölni, mint ennél a "ködös sztorinál," amiről még gyerekként szereztem tudomást. Nem, nem kedves olvasók, a fordítótárssal akkor még nem voltunk kapcsolatban.
Ismételt köszönetem, és a további jó filmek fordításában bízva!
Tisztelt Oldfan!
TörlésNem a kötelező tiszteletkör mondatja velem: köszönettel én tartozom neked. E filmmel kapcsolatban. Is.
Örülök, hogy volt türelmed várni. Szerintem, megérte. Nem is tudom hány évvel ezelőtt - elborzadva olvastam az időhatározódat, de igaz lehet -, de akkor nem voltam kész a dologra. Kellett egy kis átállítás a glóbuszban. De megtörtént.))) Fordításkor - mint az te is tudod - jobban elmélyed az ember az anyagban, mint az egyszerű "fogyasztó". Sokat tanultam a munka során. És félelmetes volt, hogy Jefrermov (pl. csillagászati) ismeretei mennyire topon vannak ma is. A "Varázslók" már kb. két éve a látókörömbe (és a gépemre) került. Szerintem, meglesz.))) Biztos, hogy nem kell olimpiai ciklust várni rá. Ha mindenki úgy akarja... Én készen állok! Csak, tudod az idő... Bár a filmben csak mellékes, de Jefremov az egyik legnagyobb akadálynak, ami az emberiség útjában áll, az időt gondolta. Az ő egyik hőse összenyomni (eredetiben ezt mondják)szeretné az időt... A széthúzása se lenne rossz, csak én ne lassuljak le.))) /Te jó ég! Mihez képest?/
Élmény volt a film feliratával foglalkozni! Köszönöm a tippet!
Kedves TroA!
VálaszTörlésNálam ez a film az első helyen állt a " kívánság várólistán". Évekkel ezelőtt Oldfan-nál, majd később Nálad is érdeklődtem, hogy nem tervezitek-e a fordítását. Azóta türelemmel vártam. Nagy-nagy hála és köszönet a fordításért! Kb. 25-30 éve olvastam a regényt. Érdekességképpen jegyzem meg, hogy 2 magyar fordítása is készült, - 2 fajta címmel, az elsőé "Androméda ködfolt", míg a másodiké "Az Androméda köd" volt.
Nagy köszönet Neked is Oldfan, - ha olvasod soraimat - a közbenjárásért!
Kedves Doktor Kubb!
VálaszTörlésElőször is, örülök, hogy itt vagy. (Örülök, hogy még figyelemmel kíséred a blogot!)
"Vétkem, ó vétkem..." Most hogy olvastam az üzenetedet, rémlik, hogy mintha tényleg írtál volna annak idején nekem... (Szerinted is eltelt azóta egy olimpiányi idő?)
Nagyon köszönöm, hogy kiegészítetted az ismereteinket! Apróságnak tűnhet, egyeseknek, de szerintem nem feltétlen az. Mutatja, hogy kora egyik jelentősebb művéről van szó. Hiszen viszonylag rövid idő alatt, ketten is úgy gondolták, hogy fontos alkotás. A második műfordító valószínűleg úgy vélhette, hogy az első fordításhoz tudna hozzátenni... máshogy is kifejezhetné az író elképzeléseit. (Én kedvelem amikor nem csak egy fordítása van egy műnek.) Te olvastad mindkettőt?
Üdvözletem, doktor úr!
VálaszTörlésNem volt egyszerű eset a film fordítása, elég sok utánjárást ls beszerzést követelt. Szerencsére ezúttal a tecnikai fejlódés s kezünkre játszott. A munka oroszlánrészét TroaA végezte el, nekem csak a katalizátor szerepe jutott. Úgy hogy a köszönet neki jár.
Az Androméda-ködfolt egy romániai magazinban, folytatásokban megjelent fordítás címe volt és Nánási Judit munkája. Előbb-utóbb elolvasom azt a változatot is.
Egy rendszerváltásnyi idő is eltelt már szerintem azóta! :)
VálaszTörlésCsak a második fordítását olvastam, mert anno akkor az volt a könnyebben beszerezhető, - a '90-es évek elején ritkának számított, antikváriumokban keresettebbek voltak az '50-es - '60-as évek sci-fi könyvei. Itt valószínűleg sokkal prózaibb oka lehetett a két különböző fordításnak - a második fordító, ill. a megrendelő könyvkiadó nem tudott a korábbi megjelenésről. Ugyanis az magyar nyelvű, - de nem magyarországi, hanem bukaresti volt.
Á! Értem. Köszönöm a pontosítást.
TörlésRendszerváltásnyi idő... Te jó ég!)))
Mentségemre azt tudom felhozni, hogy most nagyon élveztem a munkát. Annakidején Oldfan hatására elolvastam a könyvet. Írtam róla, mintegy blogbejegyzés előzetesként. Elküldtem azt Oldfannak. Nekem már nincs meg az a word dokumentum, gondolom ő sem őrizgette. Így utólag, egy apologetikus írás volt arról, hogy miért nem készítem el a feliratot. Oldfan elolvasta, és azt válaszolta, hogy emelkedjek felül az ideológián. Hát... Sokáig tartott.))) De sikerült. Magával a műfajjal is voltak "gondjaim", előítéleteim. Oldfan ezeket szépen, szisztematikusan eltüntette. A szovjet sci-fi-jeivel kezdte, majd... Szerintem szándékosan, előre megfontolt szándékkal elkezdte az amerikai sci-fikhez készített feliratait (filmmel együtt) elküldeni. Nem a hoolywoodi kötönségfilmekkel bombázott, hanem - mondjuk azt a - független "filmjeivel". Amikben nincs öncélú hiperugrással kombinált lézerágyúzás))) Szóval, első percétől nagyon élveztem ennek a filmnek a feliratainak elkészítését.
Tetszett a kinyilatkoztatós hanghordozása is.
Készítés közben csillagászati kifejezésekkel is meg kellett ismerkednem. És ez még érdekessebbé tette a dolgot. Azután elküldtem Oldfannak, aki javasolt egy-két változtatást a magyar szövegen. Amit hol megtettem, hol nem. Remélem, jól döntöttem.)))
Csak nagyon halkan merem megkérdezni, hogy ezek után, nem kaptál-e kedvet más szovjet sci-fi lefordításához? Szerintem csak egy jelentős darab maradt lefordítatlan: a Solaris 1968-as változata.
TörlésCsak nagyon-nagyon halkan merek válaszolni: már egyáltalán nem zárkózom el a sci-fi-k elől. Oldfan is "nyüstölt" már ez ügyben. Maradjunk annyiban, hogy elvileg igenlő a válaszom. Gyakorlatilag időfüggő a dolog. Főként. Kérlek, add meg nekem azt a szabadságot, hogy ne tegyek ígéretet semmire! De a reményt se ad fel!
TörlésAz Androméda ködnél sem adtam fel, türelmesen vártam és közben szorgalmasan látogattam a blogodat! :)
TörlésÖrülök ennek.))) Remélem többé-kevésbé elégedett is voltál azzal amit blogolás címén elkövettem.
TörlésRánéztem a filmre. Először azt gondoltam, hogy a Tarkovszkij-féle filmről van szó. Hiszen csak néhány év különbség van közöttük. De nem! Egy nem közismert feldolgozása Lem művének. Amely, ráadásul megelőz a mára klasszikusá nemesült alkotást. Érdekes...)))
Szia! Elnézést a késői reagálásért, de nem vettem észre, hogy válaszoltál, - most is csak véletlenűl.
TörlésAmikor tudomást szereztem a Solaris első feldolgozásáról azt hittem csak évszámbeli elírás és Tarkovszkij filmjéről van szó. Érdekes számomra, hogy először szovjetek filmesítették meg és nem lengyelek - és lengyel filmadaptáció azóta sem készült - és az is érdekes, hogy pár év múlva újra elkészítették. Ezúttal viszont már mozira, mert az előző tévéfilm volt.
Szia! Nincs miért elnézést kérned! A Szoláriszt (Solaris-t) feltettem a listámra. Van néhány feliratom, amit be szeretnék fejezni. Egy sorozat, meg két film. Ezután vagy ez az alkotás fog jönni vagy az oldani kérést intézem el.))) Néhány hónap és... Szerintem nyárra (mondjuk a közepe felé) aktuális lesz a dolog. Azért időnként bátran emlékeztess! Reméljük a legjobbakat!
TörlésKöszönöm szépen!!! :)
TörlésCsak kíváncsiságból kérdezem a sorozat ill. a két film milyen jellegűek?
Azóta felfedeztem a youtube-os csatornádat is:)
Örülök a felfedezésednek! Nagyon helyes!)))
TörlésA sorozat krimi, a filmek egy (nagyon) klasszikus vígjáték, meg egy nem hypolt háborús dráma. Persze, nyárig lesz más is, de azok készen vannak már. (Egy ifjúsági film 1972 vagy 1976-ból, meg klasszikus {és szerintem nagyon jó} szovjet rajzfilmek.)
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésSzia! "Bátran emlékeztetlek" - mert felhatalmaztál, hogy időnként bátran emlékeztesselek a Soralis tervezett fordítására. Bár még nincs nyár, de közeleg. :)
TörlésSzia! Köszi!)))
TörlésSzia! Csak emlékeztetni szeretnélek a Solaris fordítására. :)
TörlésSzia! És milyen jól teszed! No nem mintha elfelejtettem volna. Csak mostanában nagyon pianoban megy a fordítás. Oldfan egyik régi kérését csinálom már két hónapja és még csak most közelítek a feléhez. Nem mintha nem lenne élvezetes a dolog! Csak valahogy az idő és a hangulat nincs szinkronban nagyon sokszor. Persze, ez nem feltétlen látszik (még) a blogon, mert kész és félkész felirataim is vannak még. De amint ezt befejezem, megcsinálom a Szoláriszt. És utána... Ki tudja, talán...
TörlésMelyik filmen dolgozol most? Ha Oldfan kérte, akkor kíváncsi lennék rá, - ha nem titok... és mik a távlati terveid? (Ha szintén nem titok...)
TörlésA távlati tervek? Ami a feliratokat illeti, épp a Szoláris. Most éppen a Hétfő szombaton kezdődiknek a folytatásán dolgozom. Elég lassan haladok. Már kétszer annyi ideje készül, mint egy átlagos felirat (és még csak a felénél vagyok). Pedig élvezem, nem nehéz a szövege, csak leszoktam a hajnali fordításokról...
TörlésA "Hétfő szombaton kezdődik" nekem még a Kossuth Fantasztikus sorozat kiadásában volt meg, (a "Nehéz istennek lenni"-vel egy kötetben) Arról nem is tudtam, hogy megfilmesítették. Most utánanéztem és valóban 1965-ben tévéjáték készült belőle. Arról tudsz esetleg, hogy ahhoz készült magyar felirat? Illetve a folytatásra is rátaláltam, - csak utalásként. "Varázslók"(1982) című tévéfilm és Konstantin Bromberg rendezte. Ha ehhez készítesz feliratot, akkor az szuper lesz. :)
TörlésHopp-hopp! Most megleptél. Csak Oldfannak ne áruld el, hogy a "Hétfő szombaton kezdődik"-ből készítettek tévéjátékot. Én nem tudtam erről, de utánanézek. Mert erről nem tudtam. Egyébként nekem is megvan az a Kossuth kiadós kiadvány van meg. Meg a 2012-es Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozat kiadványa is megvan. Hogy miért? Olyan két sor miatt. De bővebben (?) majd a bejegyzésben kitérek rá. A Konstantin Bromberg rendezte filmhez készítek feliratot, de nem Varázsók lesz a címe. Mert az eredeti címhez hűbb kívánok lenni. Nem kedvelem az egyszerűsítsükleadolgokat fordításokat. Az eredeti cím konkrétabb ennél. És pontosabb is.))) De erről is fogok írni a bejegyzésben.
TörlésÖrülök, hogy már másorszor sikerült meglepnem Téged új infóval, az első a Solaris volt.
TörlésArra a két sorra kíváncsi vagyok, mármint arra, hogy tartalmilag miben különbözik a két kiadás. Illetve, arra is, hogy elérhető-e valahol az a 1965.ös tévéjáték.
Ha esetleg kifogynál a fordítanivalókból akkor a Solarison kívül van még egy másik film is, amit javasolni szeretnék majd a távoli jövőben, - ha időd engedi. Egy korai sci-fi, ami háborús propagandafilm volt, - némi "szamurájos" vonatkozással.
Hát a különbségről - A hétfő szombaton kezdődik - igazából majd a bejegyzésbe térnék ki. Ne haragudj! Előzetesen annyit, hogy szinte semmiség. Max arra példa, hogy működik az öncenzúra, szerintem. Elérhető az 1965-ös tévéjáték a Youtube-on is fenn van, de van más, alternatív hely is. https://www.youtube.com/watch?v=ljC9ury3SDM
TörlésA korai sci-fi, ami háborús propagandafilm volt, - némi szamurájos vonatkozással orosz nyelvű?
- Én sem úgy gondoltam, hogy most áruld el, - hanem csak szimplán kiíváncsi vagyok a kiadások közötti eltérésekre, mert könyvgyűjtő koromban igyekeztem összegyűjteni az adott regény összes kiadásváltozatát. (Az Androméda-ködből is megvolt mind a háromféle kiadás, - de ezt korábban már írtam.
Törlés- Köszi a linket a filmhez! Utánanéztem az Opensubtitles-on van hozzá angol felirat.
- Аэроград (1935)
Először is időt szeretnék szakítani arra, hogy a magyar kiadások között meg van-e ez a különbség. Még új vagyok a műfajban, ezért először az újabb kiadás került a birtokomban. A Nehéz istennek lenni-t tudtam utána úgy megvenni, hogy abban is benne volt a Hétfőn. Szóval, egy kis összevetés kell, ha nem akarok valakit is majd félrevezetni a bejegyzésben. De valahogy ez az utánanézés még nem annyira kardinális... És emlékszem arra, hogy könyvgyűjtő is vagy. Egyébként nekem is vannak olyan könyveim, amelyeknek mindenféle magyar fordítása megvan. Sőt, még eredeti nyelven is. Szóval, ebben is egy hullámhosszon vagyunk.))))
TörlésAz "Aerograd"-ról egyébként mi a véleményed? Ismerted ezt a filmet?
TörlésNem, nem ismertem. Belenéztem, és beindította a fantáziámat. Egy olyan korszakban játszódik, amiknek az európai eseményeit szinte mindenki ismeri. De szinte semmit nem tud a távol-keletiekről. (Mármint itt Magyarországon.) A film háttérének pontos megértéséhez vissza kell nyúlni egészen a 19. század végéig. Egy roppant izgalmas és érdekes korszaka ez Kelet történelmének. Rengeteg európai szállal... És bár 1945-tel lezárható ezen időszak, mégis napjainkig nyúló következményei vannak. Szóval, inspiratív volt az a néhány perc amit eddig láttam. Bele-beletekertem. De végig fogom nézni! Köszi az ajánlást!
TörlésSzia! Csak emlékeztetni szeretnélek a Solaris fordítására. :)
TörlésKedves Kubb! Doktor úr, szervusz!
TörlésÜzeneted talán épp legjobbkor érkezett. A )látszólagos) renyheség mintha eluralta volna az életemet. Tudod, pont ugyanott tartok, mint három hónapja. Még arra sem vettem a fáradtságot, hogy a majdnem kész feliratokat végső formában öntsem. Nem hogy befejezzem az oldfani óhaj beteljesítését. Nemhogy végre belekezdjek a Solarisba.
Mondhatnék számtalan kifogás. (Pl: A laptopom billentyűzete nem mindig engedelmeskedik. /El se tudod képzelni mennyi ideget ettem, amikor írni akartam./ Vagy: Szükségem volt egy kis feltöltődésre. Esetleg: A "házkörüli" munkákban fektettem az energiáim jelentős részét. Stb...) És nem is füllentenék
De mit szépítsek? Nem vett be a fordítás. Sok oka van ennek. Most már nem lehetnek kifogásaim, folytatnom kell az ígéreteim beteljesítését! És ehhez jól jönnek az ösztönzések. Az ösztönzéseid. Köszönöm!
Szia Oldfan!!!
VálaszTörlésMiskolci közös ismerősünknek biztosan megvan a Nánási féle fordításban is, mert kötelező darab könyvgyűjtő körökben - Tőle elkérheted. :)
Arra emlékszem a film fordításával kapcsolatban, hogy anno az angol felirattal volt valami gond, talán az hogy a hosszabb verzióhoz nem volt, csak a rövidebbhez? Mindenesetre külön öröm, hogy most mindkettőhöz van!
Csak az szomorít el, hogy elfogytak a szovjet sci-fi nagyágyúk! :)
Kedves TroA!
VálaszTörlésNagyon koszonom a ket valtozatu Andromeda-kod feliratot! Nekem csak a rovidebb valtozat van angolul. (Nem szorozesbol mondom, de majd javasolnek egy-ket pontositast, hogy a felirat meg jobban jefremovi/andromedas legyen :)
A filmmel kapcsolatban nem igazan beszelhetunk ketfele vagasrol - inkabb egy gyatra, szakadozott kopiabol keszult el az ugynevezett felujitott verzio [amely uj szinkront es uj zenet is kapott]. E rovidebb "valtozat" eseteben ugyanis sokszor a mondat kozepen szakad meg a jelenet. Szegyen, hogy a orosz filmarchivumban ilyen hanyagul oriztek a filmszalagokat errol az ertekes filmrol. A teljes valtozat kopiaja pl. egyertelmuen - es alaposan - mutatja a kemiai lebomlas jeleit. (A film vegtere is 70 mm-es filmszalagra lett filmezve - ehhez kepest gyalazatos, amilyen formaban elerheto.)
A film amugy egesz jol van megcsinalva - kulonosen a Vascsillag bolygojan jatszodo jelenetek. Jomagam par evtizede belekezdtem abba, hogy digitalisan kiegeszitem a filmet. Ezzel kapcsolatban a ketszeres Oscar-dijjas hollywoodi trukkmesterrel, Robert Skotakkal [Aliens, Terminator 2, stb.] is leveleztem. O maga is nagyra ertekelte a film latvanyvilagat.
Amugy a filmben utalasok vannak Jefremov mas irasaira, amik szinten az Andromeda vilagaban jatszodnak. Igy a szereplok udvozlo koszontese A Bika oraja-nak Osszekulcsolt Kezek Korszakara utal, a pazarul kikepzett uszomedences torna- es piheno terem az urhajo [Tantra] fedelzeten pedig A Kigyo Szive-bol lett kolcsonozve.
A cikkhez is gratulalok, nagyon jokat irtal - igy nekem mar nem kell visszautasitani Tóth Ákos mellefogasat, amikor az andromedas vilag es a naci fajelmelet kozott velt parhuzamot [bele]latni. Jefremovnak teljesen igaza van: egy egeszseges, fejlett vilag egeszseges, fejlett egyedeket fog "kitermelni" - ennyi.
Kedves Oldfan!
Udvozletem ezuton is. (Amugy az Akvanautak nem Jefremovtol, hanem Szergej Pavlol-tol szarmazik :)
Kedves Mindenki!
Jefremov nem csak tudomanyos-fantasztikus muveket irt. Peldaul tobb regenyenek/kisregenyenek cselekmenye az okorban jatszodik (A vilag peremen, Tul az Azur vizeken [Baurdzsed utazasa].) Az iro meg tobb [ezuttal a kozepkorban jatszodo] regenyt szandekozott irni, amiben korai halala sajnalatosan megakadalyzota.
Sajnos, magyarul nem jelent meg Jefremov utolso regenye, a brillians Atheni Taisz, amely Nagy Sandor idejen jatszodik. Tulzas nelkul mondom, hogy a konyv egy atlag oldalan annyi gondolatot olvashatunk, mint nehany befutott iro egesz eletmuveben. Iszonyatosan tomeny a regeny (ket kulonbozo angol forditasban is megvan), es eszemeletlen, hogy mennyit tudott Jefremov a vilagrol.
Az Atheni Taisz, mint Jefremov minden irasa, resze a Nagy Egesznek, darabja egy - az embert, tudomanyt, muveszetet, folozofiat, tarsadalmat - atfogo hatalmas mozaiknak. Peldaul a Taisz-ban utalas tortenik Az Andromeda-kod-re is. Itt hangzik el Jefremovnak az a zsenilais eszrevetele is, hogy az a civilizacio, amiben nem ertekelik a szepseget, halodik. Es valoban: itt tartunk mi - olyan vilagban elunk, ahol a szepseget nem, hogy nem ertekelik, hanem fel sem ismerik - mint a vak banyalo [mivel a latasra nem volt szuksege, igy az elcsokevenyesedett]; a mai vilagban a szepseg kiveszett, mert nincsen ra szukseg ebben a penzhajhaszo, on- es bolygopusztito, elfajzott [ugynevezett] "tarsadalomban".
Visszaterve a fantasztikumhoz, meg a korai Star Trek (TOS, TNG) - ill. annak mostani kivalo reinkranacioja, Az Orville - is sokat merithetett az Andromeda vilagabol.
Amugy nem csupan ketfele forditasrol lehet szo az Andromeda magyar nylevu kiadasaival kapcsolatban, hiszen Az Andromeda-kodfolt tobb helyen lenyegesen elter a konyvtol. Gyanitom, hogy az elobbi az eredeti regeny korai kiadasaibol lett fordita (u.i., a konyv megjelenese elotta a patinas Tyekhnika Molodezsi havilap kozolt le reszleteket, azelott pedig egy masik periodikal, a Pionyirszkaja Pravda).
Eolomea
Kedves Eolomea!
TörlésElőször is szeretném megköszönni, hogy észrevételeíted megosztod velünk.
Ne haragudj, de abban azért van egy kis tévedés, hogy: "A filmmel kapcsolatban nem igazan beszelhetunk ketfele vagasrol - inkabb egy gyatra, szakadozott kopiabol keszult el az ugynevezett felujitott verzio [amely uj szinkront es uj zenet is sárga]. E rovidebb "valtozat" eseteben ugyanis sokszor a mondat kozepen szakad meg a jelenet."
Igen, van ebben a megállapításban igazság, de nem csak az. Először a hosszabb verzióhoz készítettem el a feliratot. Arra gondoltam, hogy így gyorsabb lesz a dolog. Hiszen csak a felesleges dialógusokat kell majd kitörölni, meg néhányszor korrigálni az időzítésen, és kész is! Hát, nem egészen így történt. Valóban vannak olyan jelenetek, amiknél "csak" megcsonkolták a mondatot... De vannak olyanok is, amelyeknél más felvétel lett felhasználva. Nagyon-nagyon hasonlít az eredeti jelenetre, de nem az. A szövegben is van eltérés itt-ott a két verzió között. Elég ha csak a legutolsó mondatra utalok. Az egyik verzió olvasható a bejegyzésben található egyik képen, a másikban ez hangzik el ugyanakkor: az öthetes karantén után a Föld örömmel fogadja hőseit. (Persze, hivatkozhatunk az újraszinkronizálásra is..., de a filmek dialógusaiban is van eltérés.) A két verzió között a különbségek nem nagyok, de léteznek. Van ahol az olló "brutálisan" elvágja a mondatot - ez igaz -, és van ahol rövidebb a szöveg, de nem az olló miatt. Hallani a mondat hangsúlyozásán. Miközben fogalkoztam a filmekkel (főleg mert szinte az egyik után vettem elő a másikat) ezek az apróságok nagyon előjöttek. Oly annyira, hogy a felújított verzió szövegének elkészülte után még egyszer elővettem az eredetit is. Egyébként nem mertem volna azt leírni, hogy a felújított változat egyúttal egy újraszerkesztett változat is. Több történt, mint hogy "csak" felújították a képet és a hangot. Ez a meggyőződésem.
Talán - és ez csak az én személyes véleménen -, annyira elégedettek az új verzióval, hogy nem foglalkoznak az eredetivel. Vagy csak nincs olyan befektető aki vállalkozna a dolog finanszírozására. Sem Oroszországban, sem a nagyvilágban. Ugyanis nem lenne példanélküli dolog - mind szó szerint, mind képletesen -, ha amerikai vagy francia pénzből újjítanának fel orosz vagy szovjet filmet.
Kedves TroA!
VálaszTörlésKoszonom a hozzaszolasod - ambar tovabbra is az a velemenyem, hogy az un. felujitott film lenyegeben egy megcsonkitott valtozat. Az, hogy hogyan viszik le a hangsulyt,- vagy akar, hogy mit mondanak a szereplok - nem jelent sokat, hiszen a filmet ujraszinkronizaltak (megpedig a megkurtitott valtozathoz).
Azon kivul, hogy a hosszabb valtozat termeszetesen tobbet tartalmaz, kulonbseget csak a keparanyban lattam; az eredeti tobbet mutat alul es felul, de kevesebbet ket oldalt, az ujabb pedig vica versa... Oszinten kivancsi lennek, hogy hol van olyan jelenet a rovidebb valtzatban, ami nincsen a hosszabban (en ilyet ugyanis nem vettem eszre).
Azert reszesitik elonybe a rovidebb valtozatot, mert az eredeti csak gyalazatosan rossz minosegben elerheto el. Az uj legalabb ugy-ahogy elfogahtao minosegu.
Az emlitett Robert Skotak irt egy hosszu cikk-sorozatot az Outre magazinban, ahol elkepeszto reszletesseggel - es mely csodalattal - irt a szovjet fantasztikus filmekrol. (A trukkmester meg Pavel Klusancevvel is talalkozott.) Sajnos, az iras kifulladt, mire Az Andromeda kod-hoz ert volna.
Ugyszinten, mar vagy egy-ket evtizede keszul (ha egyaltalan keszul) a szovjet fantasztikus filmekrol szolo dokumentum-filmje. Sok-sok ev utan elkeszult ennek egy bemutatoja - ahol Az Andromeda kod forgatasarol is lathato jelenet -, de azota nema csond azota is. Kar... (Ambar kicsit fentartassal fogadom a film targyilagossagat - olyan dolgok miatt, hogy pl. az akkori szovjet elet illusztralasahoz a a 2. vilaghaborus leningradi ostrom alatt keszult filmet hasznaljak.)
https://www.youtube.com/watch?v=QeKpMTrnOv8
Majd elobanyaszom az emailjet [ha meg az aktiv], es megkerdezem, hogyan is allnak ezek a dolgok. Amugy egy Klusancevrol keszult dokumentumfilmet sikeresen kiadtak DVD-n, amit ugyszinten Robert Skotak keszitett, Star Dreamer cimmel (Icestorm nemet kiado).
Sajnos, cudar vilag jott el a szovjet filmek kiadasra. Beharangoztak egy doboznyi DVD-t egy-ket evtizede - azota semmi. Ugyszinten, jo nehany eve a British Film Institute volt hivatott kiadni egy Klusancev diszdobozt (Viharok bolygoja, stb.) - arrol sincsen semmi azota sem.
Elmeletileg elkepzelheto, hogy kiadnak szovjet SF-t Nyugaton, de ahhoz olyan mecenas kell, mint amit a szovjet-kubai "En, Kuba" kapott Martin Scorsesetol. Nekem hollywoodi "ismeros" csak egy van, az emlitett R. Skotak - aki viszont tobb filmben dolgozot egyutt James Cameronnal (aki ugyebar szinten nem az un. "kapitalizmus" szekertoloja). Ezen a vonalon talan lehetne tamogast talalni ahhoz, hogy Az Andromeda kod-ot melto formaban kiadjak. Majd megnezem, en magam mit tudnek tenni ez ugyben...
Eolomea
Ó! Hát nagyon szívesen válaszolok minden (értelmes) hozzászólásra!)) És a tiéd az. Még akkor is, ha nem értünk mindenben egyet. De ez természetes, szerintem.
TörlésAzt írod, hogy szerinted a felújított változat csonkolt. Mi más lenne, ha már eleve rövidebb ideig tart? Ugyanakkor, a következő üzenetedben olvastam, hogy csak belekukkantottál a két változatba. Figyelj! Ha nem haragszol meg, akkor… Szóval, ez szerintem nem megalapozott vélemény, hanem csak szimpla előítélet. (Amit jó eséllyel nem is fogsz megváltoztatni. Nem feltétlen a film miatt.) És mivel, bevallásod szerint is még csak belekukkantottál a két filmbe („Csak éppen belekukkantottam a két változatba” írtad közel 4 órával későbbi hozzászólásodban), csak előfeltevéseid vannak… talán nem is fontos a második bekezdésben általad írtak. Bocs!
„… hol van olyan jelenet a rövidebb változatban, ami nincsen a hosszabban (én ilyet ugyanis nem vettem észre)."
Ne hosszabb jelenetet keress, hanem egy kicsit mást. Olyat találhatsz. Úgy gondolom – sajnos nagyon kevés infót lehet találni a felújításról, de magáról az eredeti filmről is -, néhány esetben ugyanazon jelenet másik felvétele került a felújított verzióba. És épp ezért írtam a bejegyzésbe, hogy nem tudom, melyik verzió megtekintését tudnám javasolni. Mindkét film megáll a saját lábán.
Újra szinkronizálás… Én csak kép és hang felújításról olvastam e film esetében. Persze, a hang felújítás lehetne az újraszinkronzálás eufémizmusa, ám nem életszerű ebben az esetben. Mármint ismerve a szovjet és orosz filmgyártás
szinkronhoz való viszonyát. És különben is, a Vetert alakító színész több mint tíz éve halott volt, amikor a filmet felújították.
Végül egy idézet:
„Существуют по крайней мере две версии фильма: первая, «полная», от 1967 года, продолжительностью 75 минут, начинающаяся словами «Вам, живущим в двадцатом веке. Вам, живущим в первом веке коммунистической эры — ПОСВЯЩАЕТСЯ»; вторая, «реставрированная» в 1980 году, — перемонтированная и укороченная до 68 минут версия, в которой некоторые эпизоды и все упоминания про «коммунистическую эру» вырезаны, а подлинные голоса актёров переозвучены.”
Utolsó mellékmondat szerint, a színészek eredeti hangja új hangsávra került. Ez nem újraszinkront, hanem felújítást jelent. Szerintem. És akkor ott van egynek - az általam már egyszer említett - film vége... De vannak benne ilyenek még. Ha nem is sok.
Különben, nagyon érdekes dolgokról írtál (eddig), és hálás is vagyok ezekért. Hiszen ezzel is több lett (lesz) ez a bejegyzés. És magyar nyelven is több infó elérhetővé válik a filmmel kapcsolatban. És ez, szerintem, jó dolog!
Azzal, hogy eppen belekukkantottam a filmbe, csak az akkori tenykedesemet jeleztem. Egyebirant az Andromeda-kod - ugy a film, mint a regeny - evtizedek ota erdekel. Igy termeszetesen nagyon sokszor lattam a filmet - az elso esetekeben mindenfele felirat nelkul, utana a hianyos valtozat eseteben angol felirattal. (Igazabol a a magyar felirat szamomra inkabb nosztalgia - amugy is tudom, ki mit mond, annyiszor olvastam a konyvet... ketfele nyelven, es sokfele forditasban :)
TörlésSzoval nem igazan lehet engem eloitelettel gyanusitani.
Jefremov a gyengem, igy peldaul az osszes rolo szolo domumentumfilm megvan (belertve a mongoliai expediciojarol kezultet, ill. az Irorol keszult - angol hangalamondasos - orosz dokumentum-filmet, amit magatol a film irojatol kaptam), es minden nyilatkozata, vagy rola keszult iras, ami angolul vagy magyarul megjelent. Nemely irasa negy-ot-fele forditasban is megvan.
Sok-sok ezer oldalnyi irasom van Jefremovtol/rol, az osszes elerheto, az Andromeda film forgatas kozben keszult fenykepekkel egyutt. Szoval ha mondok valamit Jefremovrol vagy vele kapcsolatos dolgokrol, azt nem igazan lehet megalapozatlannak [vagy ahogy irtad volt: "nem is fontos"-nak] tekinteni :)
Ami nem jelenti azt, hogy mindent tudok (elvegre en sem vagyok kulonb Arisztotelesznel ;), es hogy nem tevedhetek. Az azonban teny, hogy az un. uj valtozat sok helyen a filmszalag hianyossaga miatt [is] lett rovidebb. Az is teny, hogy a "felujitott" film uj zenet es hangefektusokat kapott. Az is teny, hogy az un. "felujitott" valtozat ujraszinkronizaltak (eppen most hasonlitottam ossze Audacity-vel a ketfele hangot, hogy ezt is biztosra tudjam mondani) - amit az orosz nyelvu idezeted [Google-vel - kisse ugyetlenul, de tartalmilag erthetoen - forditva] is alatamaszt: "the original voices of the actors are re-voiced" (a Google Translate csak angolul mukodik elfogadhaton, mert barmely mas nyelvre is az angolbol fordit, ami ujabb hibaforrast jelent).
Amugy en is szivesem veszem az veled valo eszmecseret (fokent, ha a tovabbiakban nem erted felre a mondanivalomat :)
Eolomea
Az (esetleges) elfogultságodra és "elutasításodra" - a felújított filmmel kapcsolatban -, épp azért utaltam, mert a megjegyzéseid alapján egyértelműen kitűnt, hogy nem ma kezdted a művel az ismerkedést. És mivel azt is említetted, hogy a kép esetleges javításának lehetősége téged is érdekelt, úgy véltem/vélem, hogy mintegy "bennfentes" mindig találsz majd kivetnivalót a végeredményben. Még akkor is, ha a te munkádról lenne szó. Szerintem, ezzel nincs semmi gond. Én se szeretem megnézni a felirataimmal a filmeket. Mert mindig elégedetlen vagyok. A "nem fontosat" is ebben a kontextusban értettem. Mármint, hogy egy ideálisra törekvő legnagyobb elismerése valahogy így hangzana: Jó, jó, de...!))) És nálad a hivatalos orosz felújítás ezt nem érte el. Ha jól értem soraidat... Ami nem gond -legalábbis nekem -, mert én csak a magyar szövegért vagyok "felelős".)))
TörlésMeg reménykedek, hogy hátha, valaki kevésbé műértő is veszi a bátorságát, és megosztaná a gondolatait... A "befolyásodtól" mentesen.))) De elnézést kérek tőled, mert a megfogalmazásom nem volt legutóbb egyértelmű ezzel kapcsolatban. (És túl udvarias sem.)
Az orosz idézet az új hangsávval kapcsolatban azt állítja, hogy a színészek hangjai az eredetiek felújítása. Nem szinkronizálták újra (nem mondták hangszalagra a szöveget újra), nem is lehetett volna, hiszen az egyik központi karakter megszemélyesítője fizikailag képtelen volt rá - 11 éve halott volt. Az, hogy más effekteket, zenéket kevertek hozzá. Az más dolog. Attól - szerintem - nem új szinkronról van szó, hanem "csak" egy feltunningolt új hangsávról. A zeneiparban nem ezt hívják Remastered verziónak? (Az eredeti lemez anyagát átkeverik, esetleg szűrik; igény esetén rátesznek még két gitárszólót, esetleg a vokált megerősítik még három hanggal. De ettől az nem lesz a zenekar új vagy következő lemeze. Marad a régi elnevezés, borító stb... Csak ráírják, hogy: Remastered. Kiadás dátuma: x. Remasterised:y. A zenekar se kell ehhez.)
Ó, én is nagyon remélem, hogy nem értelek/értettelek/foglak érteni félre téged!))
Én továbbra is kíváncsian viszonyulok a közlendőidhez.
Orommel veszem a valaszod. Viszont utoljara irom le: az un. "felujitott" valtozatot ujra-szinkronizaltak. Ez 100%. Sztoljarov helyett egyszeruen mas szinkronizalt. Ilyen megtortent tobb mas filmben is.
TörlésAz orosz idezet is pontosan az ujra-szinkronizalast emliti. A "переозвучены" kulcsszot a kulonbozo internetes forditok hol "re-voiced"-nek, "resounded"-nek, vagy "re-dubbed"-nek forditjak. A "re-" az ugyabar magyarul "ujra", a tobbi szo pedig a[z emberi] hangot jeloli. A "re-dubbed" pedig szo szerint "ujra-szinkronizalt"-tat jelent.
De mindefele egyeb hivatkozas nelkul is egyertelmu a ketfele hang, ha figyelmesen hasonlitjuk azokat ossze (figyelve a hanglejtesre, st.). Peldaul a hosszabb valtozatban a film elejen a szoke lany hangjat meg akkor is halljuk a tavolbol, amikor Juni es Mven Masz elkezd beszelgetni. A rovidebb valtozatban a beszelgetes alatt a lany egyaltalan nem hallhato.
Eolomea
Nekem nem tűnt fel a hangja alapján, hogy mástól lenne - bár ez nem perdöntő. Ugyanakkor sehol nem láttam, olvastam azt, hogy X.Y. közreműködésével készült volna új szinkron.
TörlésA Mutitran szerint: переозвучить прил.
общ. provide with a new sound track
Sajnos, magyar nyelvű szótárakban ez a szó nem szerepel, így kénytelenek vagyunk okoskodni csak. (Vagy megkérdezhetnénk egy olyan embertől, aki anyanyevi szinten beszéli az oroszt.) Egyébként a szinkronra nem ezt a kifejezést használják. Tapasztalatom szerint. Az orosz szót ha szétszedjük, valami olyasmit jelent, hogy újra hangosítás. (Az általad citált angol leírások is csak ennyit állítanak. Ebbe a szinkron is beleérthető (akár, bár szerintem nem) és a remasterizálás is.
Olyasmi, amit mi a szinkronizálást értjük, nagyon új jelenség náluk. A Дублированный kifejezést használják, ami duplahangzást azaz rámondást jelent. (például: http://rutor.info/torrent/702939/kapitan-marvel_captain-marvel-2019-bdrip-1080p-ot-qqss44-megapeer-licenzija )
Van még a Профессиональный (многоголосый закадровый) kifejezésük. Na ez az, amit mi szinkronosnak nevezünk. (Szószerint: professzionális /sokhangú hátteres/; példa: http://rutor.info/torrent/335768/korotkometrazhka-marvel-da-zdravstvuet-korol_marvel-one-shot-all-hail-the-king-2014-bdrip-avc-p) Szóval, lehet hitbeli kérdést csinálni ebből, lehet kötni a lovat a karóhoz, lehet nagy szavakat használni, de ettől egyikünknek se lesz igaza.
Egy kérdésem lenne. Hogy hívják azt a színészt, aki a hangát kölcsönözte Dar Veternek a felújított verzióban?
Az utolsó bekezdésedre csak annyit reagálnék, hogy nagyon nincs mit hozzátennem.))) Csak én más következtetést is le tudok vonni abból, hogy a hangzás, a hangok nem mindenütt ugyanazok. Szerintem, nem feltétlenül támasztják alá az újraszinkronizálás elméletét ezek a tények. Felhasználhattak másik annak idején leforgatott jelenetet is. Ahogy például a Földdel való kommunikáció végén egyértelmű, hogy nem az eredeti filmben használt kockákat láthatjuk. A vízió (minek nevezzem?) befejezi a mondandóját (ami rövidebb, mint az eredeti filmben, de nem egyszerűen levágják a mondatot , mint másik esetben tették), és a férfi nézi a teremben levőket. Érdekes arckifejezéssel. Na, ez nincs a hosszabbik verzióban. Mármint az érdeklődő nézés. Ott a mondandó befejezése után elveszik a képet, eltűnik a férfiarc.
TörlésMeg akartam köszönni - már "régebben" -, hogy szóba hoztad wellness-es részt. Nekem - tudatlannak - nagyon sehova se kapcsolható volt. Fontos jelenetnek tartottam, de egy kicsit a hogyjönezide életérzéssel tekintettem rá. Viszont, amikor olvastam amit írtál róla, egyből "képbe" kerültem. Köszi!
Gondolom, Goor Hahn-ra, az 57. Urallomas vezetojere gondolsz, amikor a "vizio"-t emlited a ferfival (erdekes modon, a nevet abbol a konyvbol ellenoriztem, ami egyszer Jefremov kezeben is volt - ugyanis az o dedikalasa van benne :). Nos, a hiavatalos DVD-n a jelenet pontosan ugyanaz es ugyanolyan hoszu, mint a megcsonkitott valtozatban.
TörlésA piheno- es edzoteremmel kapcsolatban: szivesen :) Amugy ez a kedvenc kepem a filmbol - mar anno, tobb evtizeddel ezelott is megkapott, amikor egy szines kepesujsagban lattam.
Amit te "újraszinkronizálás elmélet"-nek aposztrofaltal, az nem elmelet, nem fantazmagoria, es nem is megalapozatlan eloitelet, hanem - mindenfele "logikai" csures-csavaras, vagy akarmilyen szoveg barmely szavanak izekre cincalasa ellenere - tény!... Es most mar valoban tobbet errol nem irok... (Csak egy barati javaslat: mi lenne, ha tenmagad - es a valtozatossag kedveert: a fuledet hasznalva - is osszehasonlitanad a ketfele szinkront...?! ;)
Igen. Arra gondoltam. Van különbség a két jelenet között. Elég sokszor "kellett" megnéztem.))) Sőt, épp e miatt vissza is néztem.
TörlésSzerintem is jó jelenet(ek).)))
Meghallgattam. Nem egyszer. Tudod, feliratot csináltam hozzájuk. Hallgatás nélkül nem megy. Ez ilyen "műfaj". igen, van különbség a két film hangja között. Nem is kevés. Nagyon sok. És szerintem kb. ugyanarról beszélünk, de másként hívjuk. Valamelyikünk pontatlanul fogalmazott/fogalmaz.
Ha adva van egy hangsáv, amit feljavítanak akkor akár tesznek hozzá és/vagy vesznek el: az nem újraszinkronizálás. Bár egy új szinkron jön létre a régiből. Az feljavítás. Vagy "külföldiül" remasterized. (remasterizálás). Például Beatles Bors őrmesterét is remasterizálták az 50-es évfordulóra. De az a Cd nem egy új Beatles lemez. Az az 1967-es Bors őrmester remasterizált verziója. Pedig máshogy szól, mint az eredeti 1967-es. (Talán még 5.1-es verziója is van.)
A budapesti Queen koncert filmjét kiadták néhány éve blue ray-en. 5.1-es hanggal. Felújították a hangot, de ez nem egy új felvétel. Láttam annakidején a moziban, tévében... De nagyon más a képvilág és a hangvilág is mint a felújított képpel és hanggal kiadott BR-en. De az nem egy új felvétel, vagy más felvétel. Az egy felújított (remasterizált) anyag.
Réges-régen volt egy sorozat: Minden lében két kanál. A Magyar Televízió szinkront készített(ett) hozzá. Teltek az évtizedek. Az egyik kereskedelmi televíziónk le akarta vetíteni. Megvette a sugárzási jogot, de nem vette meg a már kész magyar szinkront. (Vagy drágálta, vagy lehet hogy már meg sincs. Nem tudom.) Készíttetett hozzá másik szinkront. Más színészekkel. Ez újraszinkronizálás volt. A két dolog között van különbség. Ha Dar Veter hangja ugyanattól a színésztől van a felújítottban, akkor - mivel 1980-ban már halott volt - valószínűleg "csak" feljavították a hangsávot. Ami nem kis munka! Szerintem, dicséretesebb, mint újra stúdióba vonulni...
Azt gondolom, elbeszéltünk (bocsánat a képzavarért) egymás mellett. Szerintem, ha figyelmesebben elolvasod amiket írtam erről, nem egészen így írtad volna meg a legutolsó bekezdésedet. De lehet, hogy tévedek.)))
Csak eppen belekukkantottam a ket valtozatba, de rogton szembe tunt a filmkihagyas a 9. percben az "uj" valtozatban. Ez a jelenet folyamatos az eredetiben (mar amit lehet belole latni).
VálaszTörlésSzoval az un. felujitott valtozat olyan, mint az itt-ott lyukas farmernadrag (ami manapsag lehet divatos, de a filmben zavaro). Meg a DVD kiadasa sem lett felujitva - sot, nem is anamorf.
Anno - meg a ket gyatra DVD kiadas elott - beszeltem az orosz filmarchivummal (Goszfilmkino) a filmmel kapcsolatba. Akkor elfogadhato aron lemasoltak volna, de csak videora (ambar a DVD-k sem lettek jobb minoseguek - sot, az eredeti DVD kiadas mintha egy Szuper-8-as filmszalagrol keszult volna, aminek elohivasakor veletlenul felkapcsoltak a laborban a villanyt).
Ujra irnek nekik, es megkerdeznem, hogy egyaltalan van-e nekik jo allapotu kopiajuk.
Nagyobb remenyem lenne, hogy a nemet Icestorm kiado - amely jo nehany szovjet SF filmet kiadott DVD-n - ralel egy hasznalhato filmszalagra a DDR-es archivumukban (ahonnan a tobbi filmet is elobanyasztak). Ok is azt irtak vissza par eve, hogy meg fognak kiadni tobb szovjet fantasztikus filmet, de abbol sem lett semmi.
A sors fintora, hogy a kelet-nemetek is meg akartak filmesiteni az Andromeda-t - de hat ez az erosebb kutyanak sikerult...
Eolomea
Én nem gondolnám, hogy a kelet-németek terve a megfilmesítésről azért esett volna kútba, mert az erősebb kutya... Az már hihetőbb, hogy a gyorsabb. Vagy a nagyobb anyag áldozatra készebb...De hát ilyen meg mindenütt van. Ez nem erő vagy nagyság kérdése. Szerintem. És nem csak a filmkészítésnél van így.
TörlésIgazad lehet... Nem tudom a hatteret, a nemetek miert nem keszitettek el a filmet, szoval a megjegyzesem valoszinuleg alaptalan (csupan egy ugyetlen elcelodes - amit ki is huznek, ha tehetnek).
VálaszTörlésA kelet-nemetek jo SF filmeket keszitettek - szoval kar, hogy nekik nem jott ossze.
Amugy, regi motoros leven, nem emlekszem, hogy Magyarorszagon vetitettek volna a mozikban/TV-ben az Andromedat. Van valakinek ezzel kapcsolatos ismerete?
Eolomea
A megjegyzésed nem ügyetlen élcelődés. Inkább azt gondolom, hogy a magyar nyelvű internetes szcénában teljesen elfogadott és megszokott fordulat. Már rég megbántam, hogy reagáltam rá.
TörlésA magyar nyelvű vetítéssel kapcsolatban semmi infóm nincs. De hátha lesz valakinek!
Az Androméda-köd Magyarországon semmiféle forgalmazásban nem volt elérhető. Mozi, VHS, DVD - mindenből kimaradt. Eleinte a második filmre várhattak, tényleg jobb lett volna együtt látni a folytatással. A főszereplő halála ezt áthúzta, mint fentebb írva vagyon. Utána talán "A Bika órája" orosz fogadtatása volt az oka. A hazai cenzorok mindig hajlamosak voltak "ráfejelni" az "irányelvekre." Ez persze csak saját agymenés.
VálaszTörlés