Teljesen ráfelejtettem arra, hogy tizenévesen faltam Jules Verne könyveit, és azok is tudományos-fantasztikus művek. És nincsenek bennük űrhajók (csak egy ágyú lövedékében utaznak a Hold felé, meg van ennek egy második része is...), pláne nincsenek lézerfegyverek. Most hogy belegondolok, nekem is volt barna, kötött pulóverem...
Nem olyan régen, az egyik közeli rokonom javaslatára, megnéztem a Dűne legutóbbi feldolgozását. Kicsit félve ajánlotta, mert tartott tőle, hogy nem fogom venni az adást, hiszen a Dűne-univerzumhoz sincs semmi közöm. Mondta, ha valami nem tiszta, elmagyarázza. De nem éreztem, hogy levegőbe lógva maradt volna valami.
Hát így vagyok ezzel a szovjet filmmel is. Eredetileg észt nyelven forgatták, az orosz utószinkront a Lenfilmnél készítették el. A színészgárda a Baltikumból származik: litvánok, észtek, lettek. Viszont Kazahsztánban történt a forgatás. Az első bemutató 1979. augusztus 27.-én volt az Észt SzSzK területén.
Elérhető hozzá magyar felirat a Feliratok oldalon. Az orosz fórumokon (ők így hívják) megtalálható a film, még web-dl-es verzióban is, ugyanis 2009-ben felújították, illetve 2019-ben digitálisan is közkincsé tették. Ezekben a projektekben finn cégek (köztük bank is) részt vettek. Mert hát ugye a TallinFilm ma már észt cégnek számít. És az észtek a finnekkel - amikor a politikai helyzet engedte - mindig is élénk üzleti-, gazdasági-, kulturális kapcsolatban voltak ill. maradtak. A Szovjetunióban a nemzetiségi nyelvhasználat nem volt megtiltva. Élénk könyvkiadás folyt, nem csak orosz nyelven. A nacionalista alapú bomlasztás megakadályozásának fontos eszköze volt a nemzetiségi kultúrák központi finanszirozása. (Gondoljunk csak az ungvári Kárpáti Kiadóra!) Persze, egy nemzetiségi nyelv kivétel volt. (Ezzel a témával Gereben Ágnes foglalkozott az egyik könyvében.)
Szóval, van hozzá magyar felirat. Ami nem rossz, csak kicsit nekem érdekes. Valószínűnek tartom, hogy a felirat készítője (akinek köszönetet kell mondanunk a fáradozásáért) a magyar műfordítás segítségével alkotta meg művét. Ami egyáltalán nem baj, csak néha furcsa az eredeti dialógushoz képest. Persze, mindig nagy kérdés, hogy ha létezik veretes magyar fordítása az alapműnek, akkor a filmes szövegnek idomulnia kell-e ehhez, vagy érdemes - még ha nem is irodalmár az ember - egy új interpretációval próbálkozni.
A legfurcsább az a rész volt, amikor a filmben a bábu szót a magyar felirat androidnak adja vissza. (Elég öreg vagyok ahhoz, hogy tudjam: nem telefonos szoftverre gondolt a felirat készítője sem. Csak mondom.) De hát végül is, az android valahol bábu. Ha nem is teljesen... Ugyanakkor a film cselekményét figyelembe véve sokkal pontosabb az android kifejezés, mint a bábu. Tehát, ez az átültetés nem hiba. Egyáltalán nem. (Nem is azért jegyeztem meg. Csak furcsa. Valahol, valamilyen hegyek között, a '70-es évek végén talán, egy nyomozó annyira képben van egy szubkulturális kifejezéssel kapcsolatban... Akkoriban azért sokkal kisebb réteg értette és használta, mint napjainkban. Miközben végén is még kételkedik, nem zárja ki, hogy ember a "bábu". Mindegy. Nekem furcsa ez így.) Azután, kétszer vagy háromszor úgy jelenik meg felirat a filmen, hogy akkor és ott nem hangzik el semmi. Ugyanakkor ezek a mondatok segítik a történet megértését. De az is lehet, hogy van olyan verzió, amikor a narrátor ténylegesen beszél akkor is. Nem lennék akkor sem meglepve, ha ez így lenne. De akkor sem, ha nem is a magyar nyelvű könyv alapján, hanem mondjuk angol forrás segítségével készült volna a felirat. (Nagyon gyanús néhol a köszönések, pl.) Vagy mindkettő egyszerre segített az elkészülésben. Nem tudom, de talán annyira ez nem is fontos.
Összességében egy jó alkotással van dolgunk. A hetvenes évek végi feelinget nagyon jól hozza. És ez pozitívum. A történet... A történet is érdekes. És önmagában az is a hetvenes éveket idézi. Nem tudom, mondtam már, hogy Sztrugackij feldolgozásról van szó? És úgy jutottam el hozzá, hogy elkészültem egy másik feldolgozás magyar szövegével. És a bejegyzés írása közben szörfölgettem egy kicsit. Nincs még teljesen kész. Se a felirat, se a bejegyzés. Hátra van önmagam lektorálása és a helyesírási hibák keresése. Szóval, Oldfan-nek tett ígéretem végső beteljesítésének ideje elközelgett. Felkészül Doktor Kubb. (Csak szólok, attól nyugodtan írj még rám!)
Jaj! Még valami: el kellene olvasnom a Fogadó a halott alpinistáhozt. Te jó ég! De ti addig is, nézzétek meg ezt a több mint harmincéves szovjet sci-fit! Megéri. A látványvilága nagyon szép. Az operatőri munka fenomenális. És a kész mű - bár CGI mentes -, de felemelő látványvilágú.
Az egyik legelső sci-fi film volt, amit még gyerekként láttam. Azt hiszem, csupán a Kétéltű ember előzte meg. Így ez a történet számomra igazi nosztalgikus emlék. Meglehetősen éretlen voltam még a tartalomra, így utólag visszagondolva. Ennek ellenére megfogott, nem úgy mint a felnőtt nézőközönséget. A végére talán már fél tucat ember sem maradt a kis moziteremben. (Belejátszott abba a fekete-fehér, agyonhasznált kópia minősége is.)
VálaszTörlésFelnőttként a forgatókönyvi alapot adó könyv megjelenésekor azonnal lecsaptam egy példányra. Messzemenően jobb, mint a mozgóképi változata. Azt hiszem, a film eredetileg inkább TV változatnak indulhatott, de a rendező jól gazdálkodott a költségvetéssel, így keskeny vásznon beslisszant a vetítőtermekbe. Tekintve az akkori ínséges időket a zsáner körben, a szerény látványvilág ellenére egész jól teljesített. A krimi környezetbe oltott fantasztikum pedig kifejezetten vonzónak számított a ritkasága folytán, bár cseh és szovjet vonalon is akadt rá pár példa. Mint azt TroA kolléga is írta fentebb, az ügyes operatőri munka, - ami a felújított változatnál jön ki, mert a régivel együtt keringenek a neten - és a sejtelmes hangulat működőképesnek bizonyult, ellensúlyozva a forgatókönyv megbicsaklásait. A mai közönségnél fölöttébb valószínű, hogy a fantasztikum "die-hard" rajongói fogják igazából értékelni, de egyszeri kikapcsolódásra bármely nézői réteg számára megfelelő.
Az a véleményem, hogy kivételesen a könyv előzetes ismerete ezúttal segíti a fogadó rejtélyeinek élvezetesebb megtekintését.
Először is köszönöm a hozzászólásodat!
TörlésMásodszor, volna egy kis ellenvéleményem. Egy közhely. A könyv mindig jobb, mint a belőle készült film.
Harmadszor... Ez a film bennem - tagadhatatlanul - nosztalgikus hatást váltott ki. A benne látható tárgyak stílusilag... Mind-mind a gyermekkoromat idézték. (Azért jó, hogy nem volt benne Boney M-es és/vagy Abbás vászon tatyó. Komolyan.) Szándékosan nem írtam magáról a filmről, mert rengeteg érzés, gondolat örvényelett bennem, miután megnéztem. Ezek jelentős része max szekunder kapcsolódott hozzá. És hát ilyen gondolat-orkánnál nem árt az ülepedés.
Egyébként - valamiért - egy kicsit - leginkább a vizualitás miatt - valahogy a Cserádi-ra emlékeztetett. Persze, lehet hogy csak azért, mert azzal foglalkoztam előtte sokat. Vagy azért mert kb közel azonos időben készültek. (Most tényleg, egy-két év ide vagy oda sokat számít?)
Egyébként érdekesnek tartom, hogy Sztrugackijék, és az egész sci-fis szcéna, mennyire bele tudott tartozni a mainstreamban ott, a Szovjetunióban. És hogy mennyire nem volt nálunk az. Az underground kifejezés közelebb áll a műfaj hazai megítélésével kapcsolatban. Persze, voltak megjelenési felületek. Ott volt ugye a Galaktika... (A játszótéren volt egy nagyfiú - tizenhét-tizennyolc és már nyíltan dohányzott. A játszótéren tuti. Na, nála lehetett néha látni. Kölcsönkapta, mert nehezen lehetett megkapni. legalábbis felénk.)
Szóval, itt tűrt volt... A SZU-ban pedig... Támogatott. (Lsd. még A.Tolsztoj Garin mérnökét, pl. Jefremovot már nem is említem.)
Ugyanaz a szövetségi rendszer, erős alá-fölé rendeltségben, mégis kulturális téren lehetett külön út. Vagy csak Aczél elvtárs nem értékelte a futurológiát? (Az meg furcsa lenne egy elvhű kommunistától.)
"Az a véleményem, hogy kivételesen a könyv előzetes ismerete ezúttal segíti a fogadó rejtélyeinek élvezetesebb megtekintését."
VálaszTörlés"...volna egy kis ellenvéleményem. Egy közhely. A könyv mindig jobb, mint a belőle készült film."
Hol van itt az ellenvélemény? :)
Az irodalmi alapanyag a végére minden rejtélyre egyértelmű magyarázatot ad, míg a film forgatókönyve...kevésbé. Így, ha valaki elsőként Sztrugackijék művével kezdi, igazából jobban jár, mert jól jönnek az írói letisztázások. Nem rontják az élményt. A film készülte idején a regény már meglehetősen ismert volt, és könnyen hozzáférhető. Emiatt arra tippelek, a stáb szándékosan nem akarta szájba rágni a magyarázatokat, és hagytak némi "balladai homályt." Burkolt reklámfogás: "Tessék megvenni a könyvet és elolvasni." De lehet, csak fejtetőre állított a logikám... :)
Ellenvélemény?
TörlésVégül is, sehol, csak engem megtévesztett a kivételesen szócska a mondatodban.
megmondom őószintém, hogy én még nem találkoztam olyannal, hogy jobb lett volna a forgatókönyv, mint a film. Ott van például az Indul a bakterház című kultuszfilm. Mindig is nagyon tetszett, egészen addig, amíg a kezembe nem került Rideg Sándor könyve. És el nem olvastam. Azóta nem néztem meg a filmet. Mert csak egy (halvány) lenyomat. Nem az a baj, hogy a filmbeli Csámpás Rozi karakter például két vagy három regénybeliből lett összegyúrva. Hát Istenem! Ilyenek a filmes lehetőségek.
Persze, elvárható attól, hogy egy mozgóképes alkotásban ne nagyon legyen elvarratlan szál. Főként, ha az alapműben nincs.
Ugyanakkor beszereztem az Alpinistát könyvalakba. Most már csak egy kis időt kell rá szakítanom...