Mese Szaltán cárról

A film eredeti címe: Сказка о царе Салтане
A felirat tulajdonságai:
FPS:25,
kiterjesztése: srt.
















Egy igazi orosz népmeséből készült rajzfilmhez prezentálok feliratot nektek. Egy Puskin által írt verses költemény adja a film alapját. Adta volna magát a dolog, hogy a felirathoz felhasználjam Kormos István remek műfordítását. Vagy Kapuvári Béláét.
A két műfordítás is rendelkezésünkre áll! Ha verset, vagy versből származó idézettel van dolgom, ha lehetséges akkor a már létező magyar műfordítást szoktam használni. Egyrészt célszerűnek is tartom, másrészt hol versenyezhetnék én bármelyik költőnkkel?
Ebben az esetben mégis kivételt tettem. Nem azért mert úgy gondolnám, hogy felnőttem a feladathoz. Van egy kedvenc elfoglaltságom. Igen ritkán szoktam "hódolni" neki. Van néhány nem magyar nyelvű könyvem. Ezek között van egy kétnyelvű Puskin verseskötet is. Szeretem olvasgatni ezt a könyvet. Elolvasom az eredetit, majd a műfordítást. Elmélkedem egy kicsit ezek után. Nem irigylem azokat, akik műfordításokat készítenek. Nehéz, időnként lehetetlen teljesen visszaadni a sorok tartalmát. Sokszor nagyon nehéz "mindent" beleírni a magyar változatba.
Minden jó műfordítás egy kicsit (vagy nem is kicsit) más, mint az eredeti mű. Az eredeti egy változata. Akár szinte már önálló műremek is lehet.
Gondoltam egyet, s magam örömére (is) elkészítettem eme verses meséjéhez (pontosabban a hozzá készült rajzfilmhez) a magam fordítását.
A fordítás során nem törekedtem arra, hogy megpróbáljam visszaadni az eredeti vers ritmikáját, rímképét. Arra törekedtem, hogy az eredeti mondanivaló "jöjjön át" elsősorban.

Kormos István

Természetesen felmerült bennem a kérdés, hogy nem lenne-e jobb, illendőbb, a Kormos-féle verset felhasználnom?
Számomra felért volna egy szentségtöréssel, ha a klasszikus fordítást feldaraboltam, illetve ahol kellett volna kiegészítésekkel bővítettem volna. Emlékszem, Amundsen a Kis tragédiák kapcsán hasonló dilemmába került, mint én ennél a feliratnál. Úgy gondolom, akkor és ott ő a leghelyesebb döntést hozta meg. Ennek ellenére én ezzel a felirattal egy másik ösvényen indultam el. De két cél lebegett a szemem előtt. Az egyik, önző módon, az volt, hogy a Puskin meséjébe "elmerüljek", és hogy kivételesen ennek nyoma is maradjon. A másik az volt, hogy hétköznapibb nyelvezettel is elérhető legyen az a klasszikus mese. Ezért is rendeltem mindent az eredeti szöveg tartalma alá. Titokban remélve, hátha e rajzfilm hatására előveszi, vagy előveszi újra, valaki neves költőnk, Kormos István fordítását. Mert érdemes.
Még akkor is, ha itt-ott nem egészen úgy, és az van leírva, mint amit, és ahogy Puskin leírta. De hát ilyen a művészi szabadság! Hiszen tagadhatatlan, hogy Kormos fordítása remek.
Ugyanezt el lehet mondani Kapuvári Béla fordítására is. Jól kiegészítik egymást a versek, mégis egy kis hiányérzetem van bennem. A Kapuvári-féle fordítás, véleményem szerint, közelebb van tartalmilag, formailag a puskini verses meséhez. Ez nem értékítélet lenne a részemről, csupán csak véleménynyilvánítás. Nem kívánom rangsorolni, mert nem is lehet, a két fordítást. Van ami az egyikben tetszik, van ami a másikban.

A Kormos-félében a legjelentősebb eltérés az eredetihez képest talán az, hogy milyen sorrendben jelennek meg a kereskedők Gvidon hercegnél, és Szaltán cárnál. Én úgy értelmezem, hogy a megjelenési sorrend Puskinnál a portékák értékével van összhangban. Kormos sorrendje más, és szerintem ennek is, bármilyen furcsa, az az oka, hogy az értéksorrendet meg kívánta tartani. Azt gondolom, úgy vélhette a fordító, hogy az bizonyos árucikkek értékei megváltoztak az idők folyamán, és talán ezért változtathatott a sorrenden.
Puskin versében található szavakkal történő játékot érzékeltetni nem tudtam. De nem én vagyok az egyetlen! :)
Mindezek ellenére remélem sikerül (majd) ismertebbé tenni mind az eredeti verset, mind a kiváló magyar műfordításokat.

Magát az eredeti verses mesét Puskin 1831-ben írta meg, és következő évben jelent meg először nyomtatásban. A hagyomány úgy tartja, hogy Alekszandr Puskin ezt a fabulát (is) dajkájától Arina Rogyionovától hallotta először. Ugyanez a "forrás" úgy tudja, hogy a költőt ugyanez a hölgy vezette be az orosz nyelv szépségeiben. (Hát nem romantikus? Egy földműves származású, iskolázatlan nő bevezeti az egyszerű népi nyelv szépségeibe, azt a fiatalembert, aki bár a szüleitől főként francia beszédet hallott, mégis megreformálja, újjá teszi az orosz költészetet.)

Néhány gondolat a felirathoz

Úgy vélem, hogy köztudott, hogy a Szaltán név a szultán szóból származik. Az sem ismeretlen, gondolom, hogy a Gvidon név az olasz Guidio eloroszosodott alakja.

Szerepel a mesében még valaki, Csernomor apó. Neve eredeztethető a Fekete-tenger nevéből (Csornoje more).

Jó szórakozást kívánok a meséhez!

A felirat letölthető innen.