Sokan úgy tekintenek napjaink Oroszországára, mint amelyik sikeresen ellene áll az elamerikanizálódásnak. Mint ami egy kulturális ellenpontja a hamburger műveltségnek. Ez ugyanolyan hamis kép arról az országról, mint az amelyik szerint ott az idő megállt az 1990-es éveknél. Nem ismerem az országot, de valamennyire ismerem/ismertem a fővárosát. (Az ismerőseim szerint, a covid járvány, a Nyugattal zajló fegyveres (és gazdasági) konfliktus nem rázta meg, nem változtatta meg az életüket. Az infláció kb akkora, mint volt, és coca-cola is kapható.) A lehetőségek vidéke. Az egyik ismerősöm azt mondta, hogy olyan, mint az USA volt a 19.században. És van ebben valami. Persze, ez a közbiztonságra nem igaz. Biztonságosabb. Sokkal. Talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy Európa egyik - ha nem a - legbiztonságosabb nagyvárosa. Egy igazi világváros. (Csak tisztázzuk: szerintem Budapest nem az. Azt nem állítom, hogy nem lehet majd valamikor világváros, de most még nem az.)
A Pax Americana rányomja bélyegét az egész világra. Az a Pax Americana, amely jelenleg megszűnőben van. Vannak akik örülnek ennek, de úgy vélem, ezek az emberek nem fogják fel, hogy mit köszönhetünk az USA hegemóniájának. Az, hogy az US NAVY ott van a világ összes óceánján és fontosabb tengerein, ez a katonai erő biztosítja a globális kereskedelmet. Tehát, a kínai telefonodat (Az Iphone-odat szerinted hol gyártják?), a ruhádat, a... Még külföldre nyaralni is azért tudsz elmenni mert a 6. Flotta a Földközi-tenger van. Vagy ha távolabbra utazol, akkor a Sárga-tengeren, a Karib-tengeren és ki tudja még hol cirkálnak amerikai hadihajók. És ezt nem adják ingyen. A hadsereg fenntartása sokba kerül. Az árát a Perifériával fizettetik meg. Úgy, hogy közben az is részesül valamennyire a hegemónia révén keletkező előnyökből. A kérdés csak az, hogy win-win üzletről van-e szó. A Pax Americana megszűnésével megszűnhetnek ezek a az előnyök, amik itt, még Buckalandban is könnyebbé, elviselhetőbbé teszik az életet. (Pedig politikusaink küzdenek ez ellen, rendesen.) Ha a hegemón birodalom (értsd USA) megroggyan, akkor marad a sok egymásra acsarkodó államocska globálisan fel-fellobbanó küzdelme. Ez egy szcenárió. A másik, hogy az USA megosztja a globális hatalmát a feltörekvő nagyhatalmakkal. Great America Again - ez a jelszó, mondjuk pont nem erről szól. Ebből az következik számomra, hogy jelenleg az USÁ-ban nem opció a világhatalom megosztása. Még akkor sem, ha a propaganda mást sugall, mást mond. A szkanderezés folytatódik...
Az amerikai kulturális hatás látszódik napjaink orosz tömegkultúráján is. És Grom őrnagy ennek egyik ékes példája. Ő egy orosz szuperhős. Egy szupergeroj. És ez az orosz superman elég amerikais. Ha ez kell a népnek! Igor Grom karakterét a Bubble Comics nevű orosz kiadóvállalat kreálmánya. A cég neve alapján helyes a következtetés, hogy képregényekkel foglalkoznak. Az őrnagy kalandjai 2012 és 2017 között jelentek meg. Kezdetben Konsztantyin Taraszov, majd utána Anasztászia Kim rajzolta a különböző részeket. A legtöbb sztorit Artyom Gabreljanov nevéhez köthető. Az első képregényfolyam a Grom őrnagy nevén futott, majd 2017-től egy új sorozatot indított a kiadó Igor Grom címmel. Ezt 2021-ben befejezték. A harmadik képregénysorozatot ezután indították el Igor Grom őrnagy címen.
A sorozatok egy alternatív Szentpéterváron játszódik. Grom őrnagy egy elkötelezett, őszinte, megvesztegethetetlen, ösztönösen jó nyomozó és kiváló utcai harcos. Természetesen, ahogy ez lenni szokott van egy kiengesztelhetetlen és gonosz ellenfele. Aki, ráadásul, sorozatgyilkos is. Több részletet nem árulnék el most erről, hiszen a filmből minden kiderül. Az Igor Gromról készült sorozatok kapcsolódnak a Bubble Comics egyéb képregénysorozataihoz. (Красной Фурией, Бесобоем, Иноком illetve a Время Ворона)A képregénysorozat első számai éles kritikával illették még az olvasók is. A vád az volt, hogy a kiadvány, kiadványok erősen hordozzák a Kreml propagandájának üzeneteit. Leginkább a főgonosz "díszítő" fehér szalag verte ki a biztosítékot. Úgy vélték többen is, hogy ez a szalag utalás a 2011-2013-as kormányellenes tiltakozó mozgalomra. A képregény írójának édesapja - aki önmagát Kreml-közelinek tartja - is az aggodalmát fejezte ki azért, mert szerinte a fia képregényében az ellenzék becsmérlése folyik. (A főgonosz egyik kezdeti tevékenysége az, hogy megöli a korrupt hivatalnokat és üzletembereket. Ez nem kevés olvasónak szimpatikus volt.) Gabreljanov azt nyilatkozta, hogy nem kívánt a képregényeivel politizálni, a fehér szalag szimpla provokáció volt a részéről. Ezután azért változtatott a cselekmény irányán és a főgonosz karakterén is. Elvitte a személyiséget az álarcos bosszúállóból a pszichopata sorozatgyilkosig. Hogy egyetlen olvasóban se gerjedjen empatikus érzés iránta. Eközben a direkt politikai utalások is eltűntek a képregényekből. A kritikusok megelégedettségére. Ez így olyan szép, nem? És igaznak is kell lennie, hiszen a olvashatsz minderről több forrásban is! Hát, ez tényleg olyan megható. Már-már... Én azt gondolom, hogy ez csak egy jól előkészített reklámhadjárat. Adva van egy kiadó, aki egy új képregényhős kalandjairól készült kiadványokat akar eladni. Egy eddig ismeretlen karakterét. Nem Spiderman, nem Batman, nem Superman, nem Flash... Ezek nemzetközileg ismert karakterek. Bejáratott nevek. Hogyan tegyünk ismerté az ismeretlent? Csináljuk köre egy médiahacket, egy műbalhét. Segít ebben apuka is, aki egy jelentős médiavállalkozás vezetője. Biztos segít, így vagy úgy. Kellenek kritikusok akik háborognak, hogy túl szimpatikus a gonosz, meg össze van mosva az ellenzékkel, és ez csúnya dolog! Gabreljanov igazat állított, amikor azt állította, hogy az egész csak provokáció. Igen. Hogy beszeljenek az emberek egy teljesen ismeretlen kiadványról, és vegyenek is belőle minél több példányt. Hát, emberek, ilyen a kapitalizmus.
Grom őrnagy a filmvásznon
Ez a cím már nem is jó, nem is pontos. Hiszen Grom őrnagy karaktere nem is a mozikban tűnt fel legelőször, hanem az otthonokba "tört be". A filmes karrierje megjelenítésének "háttere" LCD - valószínűleg csak LCD-n -, és nem a mozik filmvászna. (Ugye még az van a mozikban?) De a tetralógiára bővült audió-vizuális feldolgozások utolsó részeit már a mozikban nézheti (nézhette) meg először az érdeklődő közönség.
Kellene valamit a filmről is állítanom, de van egy kis gond. Illene összehasonlítanom az amerikai képregényekből készített filmekkel, de azokat nem igazán ismerem. Sem a több évtizedes Superman, Batman filmeket nem láttam, sem az elmúlt tizenévben készülteket. Ez alól a Jonah Hex a kivétel. Ami meg nem igazán nyerte el a tetszésemet. Pedig, elég jól indul. Képi világban hasonlóan, mit a Grom őrnagy. De az amerikai filmnél a történet olyan... Aki ismeri és kedveli a jonah hexes képregényeket biztos értékeli a filmet, de kívülállóként elég felejthető. Persze, ezt az orosz filmre is biztos mondhatnánk... Viszont ebben van egy kis finom szarkazmus. Amolyan oroszos. Én élveztem ezt a filmet, ami persze nem biztos, hogy sokat jelent. Kellene valamit mondanom a CGI-re is, de nem teszem. Nem tudom, hol tart ma a világ ebben. Eddigi életem folyamán nem igazán sokszor voltam moziban. Hosszú évek szoktak eltelni két látogatás között. Szabadidőmet sem film bámulással töltöm. (Szerintem, egyértelmű ez.) Időnként a munkahelyemen ha szóba kerül valami film, mindig megkérdezik: ezt láttad? Mert nem evidencia nálam ez. Például, a Farkasokkal táncolót másfél éve láttam először. Van egy kis lemaradásom. És nem feltétlen sietek bepótolni. Tehát, egy tapasztalatlan laikus azt javasolja nektek, nézzétek meg ezt a filmet!
Epilógus helyett
Ha csak amerikai sikerfilmek lemásolásáról lenne szó ebben a szuperhősös filmben, nem készítettem volna hozzá feliratot. Nem tudom, kinek mi a végső tanulsága a filmnek (ha van neki egyáltalán), de engem egy kicsit megütött a vége. Huszonöt-huszonhat lehettem, amikor ez egyik ismerősöm révén a kezembe jutott David A. Altshuler Hitler háborúja a zsidók ellen című könyve, ami Lucy S. Dawidowicz Háború a zsidók ellen 1933-1945 című művének az ifjúság számára átdolgozott változata. (És jóval vékonyabb, mint az eredeti mű és kép is van benne, nem is kevés.) Ennek olvasása közben hasított belém a felismerés, hogy az übermensch szót superman-ként fordítják angolra. (Eszembe is jutott egyből, az a történet, amely szerint állítólag Hitler egyszer amikor az egyik rémálmából felriadt, azt mondta az egyik közelálló embernek: láttam az új embert, és nagyon megrémültem tőle.) A magyarul felsőbbrendű embernek fordított kifejezés ugyanaz, mint a képzeletbeli Kripton bolygó egykori lakójának elnevezése. (Aki egy földönkívüli ezek szerint. Ezen a vonalon is mehetnénk tovább, hiszen az európai civilizáció tele van szuperhősökről szóló ősi történetekkel. De ez egy nagy téma, most ne bolygassuk!) A náci vezetők egy új emberi fajt akartak kitenyészteni. (Mengele kísérleteinek létjogosultságát innen eredeztették.) És ennek az új embernek emberfeletti erővel, és képességekkel kellene rendelkeznie.
Grom őrnagy nem egy hétköznapi fickó. Vannak szuper képességei. Elég csak azt nézzük, ahogy verekszik. És ez nem minden! Nem véletlen, hogy kihívja a Rossz őt egy játékra. És mi lesz a játék vége? (Vigyázat spoiler!) Az, hogy a film főhőse rájön, hogy a cél nem szentesíti az eszközt. Igor Grom rájön, hogy nem szuperhősnek kell lenni, hanem egyszerű embernek. Nem a különleges képességek révén válsz valakivé. Hmm... A superman-ség - még ha szimpatikusan is tálalják egyesek - rémisztő. A kivételességgel, annak tudatával az ember megmérgezi a saját lelkét. Tényleg nem tudom, hogy az amerikai képregény adaptációs filmekben ez a dilemma felmerül-e vajon, valamelyik Marvel, DC Comics vagy mit tudom én melyik istálló hősében. Vagy az ilyesmi már olyan kelet-európaias valami?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése