Evans doktor titka

A film eredeti címe: Молчание доктора Ивенса

A felirat tulajdonságai:
FPS:25,
kiterjesztése: srt.















                                                   EVANS DOKTOR TITKA (1973)

A szovjet fantasztikus filmekben viszonylag gyakori volt az emberiség kapcsolat felvétele idegen lényekkel. A mozik döntő többsége vonzóan tálalta ezeket a találkozásokat. Két értelmes faj, amely képes áthidalni a barátságtalan űr mélyét, csakis kölcsönös megértéssel közeledhet a másikhoz. Ez volt az alapvető megközelítésük. Technikai problémák akadhattak, vagy félreértés, de semmi ellenségeskedés nem történhetett. Szimpatikus álláspont, - sokkal szerethetőbb, mint a nyugati történetekben  ugyanebben az időszakban uralkodó paranoia, -  ám leegyszerűsítő.  Ez a film azon kivételek közé tartozik, amelyek egy kissé összetettebb módon próbálják megközelíteni a kérdést.

Egy repülőgép lezuhan az Atlanti-óceán felett. Rajta van Dr. Evans, a neves tudós, aki az emberi élet meghosszabbításának lehetőségeit kutatja. A katasztrófát titokzatos módon túlélő néhány utas a szerencsétlenül járt gép belsejében tér magához. Hamarosan megtudják, földönkívüli űrutazók segítettek rajtuk. Evans doktor megpróbálja felvenni a velük a kapcsolatot. Bár sikerrel jár, a problémák száma nem csökken.A két faj ugyan rokon, de a társadalmuk fejlettségi foka erősen eltérő, és nem más a helyzet az erkölcsi alapelveik esetében sem . A földönkívüliek bizalmát sem egyszerű elnyerni, az emberek társadalma pedig végképp gyanakodva fogadja a túlélőket. A titkosszolgálat élénk érdeklődése pedig terhes dolog…

Kezdem ott a kritikát, hogy a film intelligens, ez a legerősebb pozitív tulajdonsága. Nem csoda, a rendezője az a Budimir Metalnyikov volt, aki hosszú éveken át forgatókönyvíróként tevékenykedett az orosz filmesek világában. Aki ezenkívül csak  két mozit rendezett. Az idősebbek nálunk leginkább a „Csajkovszkij” és a „Lányok az aknamezőn” című filmek írójaként emlékezhetnek rá. Nem hazudtolja meg önmagát, a film erősen szövegközpontú, még a régi szemlélethez viszonyítva sem mondható mozgalmasnak. Ennek ellenére nem unalmas. Gondosan felépített kamaradarab egészen a végéig, amikor azért kimozdulnak a szűk terek közül. Valószínűleg ő maga is gyaníthatta, minden jó tartalom ellenére sem lehet tartósan lekötni a nézők figyelmét ennyi statikus beállítással. A végén meglehetősen hosszú autós jelenet van, ami a kor viszonyai között kifejezetten szokatlan volt egy „szocialista” moziban. No, ne a "Bullit," vagy a "Francia kapcsolat" autós hajszáira tessék azért asszociálni, amelyekkel nagyjából kortársnak mondható ez a film. Csak olyan szolid szovjet módira.

Szövegben sokkal erősebb a történet, mint a technikai kivitelben. Különös, hogy bár Evans doktor a nyugati világ képviselője, a keleti blokk felfogását hirdeti. A hidegháború még létező valóság volt, így egy ilyen főhős nem élhetett Moszkvában, az túl szájbarágós propaganda lett volna. Persze, a háttérben elhelyezett pár angol felirat ellenére a környezet annyira jellegzetesen szovjet, hogy a tálalás megmosolyogtató. Miként a titkosszolgálat bemutatása is a helyi viszonyokra hajaz, nem a nyugati módszerekre. Akkortájt valószínűleg csak pár ember ismerhette föl, de néhány nyilvánvaló "Star Trek tiszteletadás" van a moziban. Ilyen az idegenek köszönése és közben a kéztartásuk, továbbá a benemavatkozás elvének fontossága. A "szupercivilizáció" szellemi, harmadik szemének elhelyezése viszont inkább indiai szellemi hatást mutat. Az emberiség fejlődésének iránya, a technikai tudásszint és az erkölcsi lemaradás ellentéte, továbbá az, hogy szellemileg képes-e az ember felnőni a kezében lévő hatalomhoz, vagy szabad-e új, minőségi tudást juttatni neki, máig égető kérdések. Tulajdonképp egész jól össze lett szedve az erkölcsi dilemmák lényege. Az, hogy a fejlettebb testvéreken túl is van egy szinte isteni hatalommal bíró, még bölcsebb és idősebb faj, akik a messzeségben megbújva, türelmesen szemlélik a rakoncátlan fiatalokat, kifejezetten jó ötlet volt. Kár, hogy csupán jelzésszerűen vannak jelen mindvégig.

Egy fantasztikus film nem igazán él meg speciális effektusok nélkül. Azt kell mondjam, kevés van belőlük, minimális a trükkök száma, és még a készítés idejét tekintve sem tarthatóak magas színvonalúaknak. Szerencse, hogy igazából  nincs is rájuk szükség. Azon kevesek pedig, amik mégis alkalmazva lettek, képileg nem rosszak. De csodákra ne számítson a manapság ilyen téren ugyancsak elkényeztetett sci-fi rajongó.

Az Evans doktor titka tehát némileg rendhagyónak mondható a szovjet vonulaton belül, ahogyan a világot láttatja és kivitelezése sem a szokott utat járja. A régi iskola „erős gondolati tartalom, kevés technika”jól bevált útját követi. Jól érezhetően nem dúskált az anyagiakban a stáb. Építenek az érzelmi hatásokra, időnként az orosz melankólia jegyét mutatja film.  A stílusos, a kortárs fantasztikus filmekben hagyományosan erős zene ezúttal sem okoz csalódást. A színészek megbízhatóan jók, a legjobb mondatok persze a húzóembernek szánt Szergej Bondarcsuknak jutottak. Egyfajta kisebb jutalom kirándulás volt ez számára egy, a megszokott háborús témáitól eltérő műfajban. Doktor Evans titkának egykor létezett magyar szinkronja, de gyanítom, az már "eltűntként ismert". A mozi ugyan igazán emlékezeteset nem tud adni, az említett szűk költségvetése sem segít ebben, viszont bántó okoskodás nem hányható a szemére. Egyszerűen, világos teszi le a garast azon eszmék mellett, amiket jónak tart. Amelyek egyébként valóban képviselnek értéket. Lassú, de hangulatos nosztalgia mozgókép, kiváló „retro érzést” képes adni. Ritkaság, de az egykori „Nagy testvérnél” azért elérhető. Egy csöndes estére vágyó fantasztikum kedvelőnek fölöttébb megfelelő. Lehet kipróbálni.

Amikor úgy éreztem, hogy eljött az idő megtekinteni az Evans doktor titkát, egyből elkezdtem „keresni”. Kicsit meglepődtem, amikor azzal szembesültem, hogy nincs (legalábbis én nem találtam) DVD kiadását a filmnek. Persze hamar túltettem magamat ezen a „problémán”.

Nekiültem megnézni. Amikor befejeztem, egy kicsit elméláztam. Milyen is ez a film? Egy szóval tudtam akkor is, és tudom most is jellemezni: érdekes. A film üzenete roppant szimpatikus tud lenni. De… Lehet, hogy furcsa lesz némelyeknek amit most leírok: A film nézése közben többször is az Imagine című dal szövege jutott az eszembe. A földönkívüliek értékrendje, üzenete annyira egybe cseng ezzel a dalszöveggel. Ráadásul közel egy időben készült mindkét alkotás. (1971 őszén jelent meg a John Lennon dal először.) Persze lehet ez véletlen is. Oldfan megemlíti, hogy az Evans doktorban az idegeneket egy a buddhizmusból kölcsönzött jelkép, a harmadik szem motívummal is szimbolizálják a filmben. Ez szerintem nem véletlen. A buddhista filozófia nagy hatással volt (napjainkban nem tudom mi a helyzet) a sci-fi műfajra. Talán húsz éve, vagy még több is van már, hogy olvastam egy George Lucas interjút. Ebben a riporter a Star Wars (mi más?) kulisszatitkaira volt kíváncsi. Nem a technikai megoldások izgatták, hanem az Eszme. Mi volt az, ami inspirálta Lucast? Honnan vette az ötleteket. És a válaszban benne volt a buddhizmus. Az egyik legjelentősebb hatásnak ezt nevezte a producer. De nem az egyetlennek. A mesés és titokzatos Kelet és motívumai feltűnnek ebben az alkotásban is. És a műfaj több alkotásában is. Persze nem direktbe. Vagy mégis? Hiszen ha Yoda mesterrel gondolok, akkor ha a sárkánygyíkszerű lábára, és jellegzetes füleire nem figyelünk, kire hasonlít a karakter? Még a ruházata is olyan (legalábbis a Birodalom visszavágban) mint Gautama Buddháé. Na jó, az ókori bölcsnek lézerkardja nem volt.

John Lennonra is nagy hatással volt a hinduizmus és a buddhizmus (a ’60-as évek végétől). Ezért nem gondolom véletlennek, hogy az Evans is kapcsolatba hozható ezzel a filozófiai irányzattal. Mindezek ellenére nem vélem úgy, hogy túl nagy jelentőséget kellene ennek tulajdonítani. Egyszerűen abban az időszakban az újszerűnek ható ősi keleti gondolatkörök igen népszerűek voltak az úgynevezett nyugati civilizáció művészei között. És ez meglátszik a korszak egyes művészeti (vagy csak populáris) alkotásain.

Szóval nagyon szép, idillikus üzenete van a filmnek (és a benne szereplő földönkívülieknek). Egy illuzórikus utópia. Ami, szerintem, soha nem valósulhat meg. A film egyik hatása rám az volt, hogy erről a kérdésről is elmerengtem. Kívülről ráerőszakolni az emberekre azt a fajta gondolkodásmódot, amit a film sugall, nem lehet. A legtöbb ember zsigerből elutasítaná. Na, nem a szavak szintjén, mert úgy nem. Hanem az ösztön, a beidegződések nem engednék. A homo sapiens úgy gondolja, hogy az értelmével irányítja önmagát, uralkodik a körülményein. Én úgy látom, hogy ebben a kérdésben (is) becsapjuk magunkat. Az észérvek, a logika a legritkább esetben befolyásolja a homo sapienst. A legtöbb döntést érzelmi alapon hozzuk. Esetleg még az előítéleteink befolyásolnak. És közben azt hisszük, hogy értelmes döntést hoztunk. Pedig csak meg tudjuk magyarázni a döntésünket logikusan. Utólag.

Szóval, ahhoz hogy az ember ne legyen az ember farkasa alapvető változásokra lenne szükség. Mindenkinek. (Kinek nagyobbra, és kinek kisebbre.) Minden ember bensőjében egy forradalomnak kellene lezajlania ahhoz, hogy tényleg olyan élhetővé tegyük a világot, ahogy azt, például ebben a filmben is elképzelték. De ez egy illúzió. A 20.században több ideológia is „felvállalta” ezt a küldetést. A konklúziót levonhatjuk: eddig nem jött össze. Ami összejött az egy minden eddiginél véresebb évszázad.

Mégis azt állítom, hogy érdekes felvetéseket hallhatunk a filmben. Elgondolkodtató alkotás. Nem feltétlenül tömegfilm. A legtöbb ember nem azért néz filmeket, hogy utána (vagy közben) gondolkodjon, esetleg filozofáljon. Ennek ellenére van igény erre a filmre, az ilyen filmekre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy bár DVD-n nem adták ki, mégis megtalálható a világhálón ez az alkotás is.

Nekem kimondottan tetszett az alkotók azon igyekezete, ahogy megpróbálták, az akkori szóhasználat szerint, tőkés országok viszonyait, használati eszközeit megjeleníteni. Szerintem elég jól sikerült, bár tagadhatatlan, hogy akadnak hiányosságok ezen a téren. A megfelelő autók beszerzésével nem volt gond, de a helikopter… De nem lehet minden tökéletes!

A filmhez a feliratot itt lehet megtalálni.

Köszönet Oldfan-nek a fáradozásaiért!

Úgy gondolom, hogy ez a film több mint egy tudományos-fantasztikus film. Nem csak egy utópia, hanem egy kordokumentum is. Akaratlanul lenyomata annak a kornak, amelyben készült. És nem a nyugati országokról árul el néhány dolgot, hanem az akkori Szovjetunióról. Arról hogy hogyan képzelték el az ellenfelet, arról hogy hogyan szerették volna láttatni őket.

Egyszóval (és egy szóval) a film: érdekes.