A felirat tulajdonságai:
FPS:25,
kiterjesztése: srt.
EVANS DOKTOR TITKA (1973)
A szovjet fantasztikus
filmekben viszonylag gyakori volt az emberiség kapcsolat felvétele idegen
lényekkel. A mozik döntő többsége vonzóan tálalta ezeket a találkozásokat. Két
értelmes faj, amely képes áthidalni a barátságtalan űr mélyét, csakis kölcsönös
megértéssel közeledhet a másikhoz. Ez volt az alapvető megközelítésük.
Technikai problémák akadhattak, vagy félreértés, de semmi ellenségeskedés nem
történhetett. Szimpatikus álláspont, - sokkal szerethetőbb, mint a nyugati
történetekben ugyanebben az időszakban uralkodó paranoia, - ám
leegyszerűsítő. Ez a film azon kivételek közé tartozik, amelyek egy kissé
összetettebb módon próbálják megközelíteni a kérdést.
Egy repülőgép lezuhan az
Atlanti-óceán felett. Rajta van Dr. Evans, a neves tudós, aki az emberi élet
meghosszabbításának lehetőségeit kutatja. A katasztrófát titokzatos módon
túlélő néhány utas a szerencsétlenül járt gép belsejében tér magához. Hamarosan
megtudják, földönkívüli űrutazók segítettek rajtuk. Evans doktor megpróbálja
felvenni a velük a kapcsolatot. Bár sikerrel jár, a problémák száma nem
csökken.A két faj ugyan rokon, de
a társadalmuk fejlettségi foka erősen eltérő, és nem más a helyzet az erkölcsi
alapelveik esetében sem . A földönkívüliek bizalmát sem egyszerű elnyerni, az
emberek társadalma pedig végképp gyanakodva fogadja a túlélőket. A
titkosszolgálat élénk érdeklődése pedig terhes dolog…
Kezdem ott a kritikát, hogy a film intelligens,
ez a legerősebb pozitív tulajdonsága. Nem csoda, a rendezője az a Budimir
Metalnyikov volt, aki hosszú éveken át forgatókönyvíróként tevékenykedett az
orosz filmesek világában. Aki ezenkívül csak két mozit rendezett. Az idősebbek nálunk
leginkább a „Csajkovszkij” és a „Lányok az aknamezőn” című filmek írójaként emlékezhetnek rá. Nem
hazudtolja meg önmagát, a film erősen szövegközpontú, még a régi szemlélethez viszonyítva sem
mondható mozgalmasnak. Ennek ellenére nem unalmas. Gondosan felépített kamaradarab
egészen a végéig, amikor azért kimozdulnak a szűk terek közül. Valószínűleg ő
maga is gyaníthatta, minden jó tartalom ellenére sem lehet tartósan lekötni a
nézők figyelmét ennyi statikus beállítással. A végén meglehetősen hosszú autós
jelenet van, ami a kor viszonyai között kifejezetten szokatlan volt egy
„szocialista” moziban. No, ne a "Bullit," vagy a "Francia kapcsolat" autós hajszáira tessék azért asszociálni, amelyekkel
nagyjából kortársnak mondható ez a film. Csak olyan szolid szovjet módira.
Szövegben sokkal erősebb
a történet, mint a technikai kivitelben. Különös, hogy bár Evans doktor a
nyugati világ képviselője, a keleti blokk felfogását hirdeti. A hidegháború még
létező valóság volt, így egy ilyen főhős nem élhetett Moszkvában, az túl
szájbarágós propaganda lett volna. Persze, a háttérben elhelyezett pár angol
felirat ellenére a környezet annyira jellegzetesen szovjet, hogy a tálalás
megmosolyogtató. Miként a titkosszolgálat bemutatása is a helyi viszonyokra
hajaz, nem a nyugati módszerekre. Akkortájt valószínűleg csak pár ember
ismerhette föl, de néhány nyilvánvaló "Star Trek tiszteletadás" van a
moziban. Ilyen az idegenek köszönése és közben a kéztartásuk, továbbá a
benemavatkozás elvének fontossága. A "szupercivilizáció" szellemi,
harmadik szemének elhelyezése viszont inkább indiai szellemi hatást mutat. Az
emberiség fejlődésének iránya, a technikai tudásszint és az erkölcsi lemaradás
ellentéte, továbbá az, hogy szellemileg képes-e az ember felnőni a kezében lévő
hatalomhoz, vagy szabad-e új, minőségi tudást juttatni neki, máig égető
kérdések. Tulajdonképp egész jól össze lett szedve az erkölcsi dilemmák
lényege. Az, hogy a fejlettebb testvéreken túl is van egy szinte isteni
hatalommal bíró, még bölcsebb és idősebb faj, akik a messzeségben megbújva,
türelmesen szemlélik a rakoncátlan fiatalokat, kifejezetten jó ötlet volt. Kár,
hogy csupán jelzésszerűen vannak jelen mindvégig.
Egy
fantasztikus film nem igazán él meg speciális effektusok nélkül. Azt kell
mondjam, kevés van belőlük, minimális a trükkök száma, és még a készítés idejét
tekintve sem tarthatóak magas színvonalúaknak. Szerencse, hogy igazából
nincs is rájuk szükség. Azon kevesek pedig, amik mégis alkalmazva lettek,
képileg nem rosszak. De csodákra ne számítson a manapság ilyen téren ugyancsak
elkényeztetett sci-fi rajongó.
Az Evans doktor titka tehát némileg rendhagyónak
mondható a szovjet vonulaton belül, ahogyan a világot láttatja és kivitelezése
sem a szokott utat járja. A régi iskola „erős gondolati
tartalom, kevés technika”jól bevált útját követi. Jól érezhetően nem
dúskált az anyagiakban a stáb. Építenek az érzelmi hatásokra, időnként az orosz
melankólia jegyét mutatja film. A stílusos, a kortárs fantasztikus
filmekben hagyományosan erős zene ezúttal sem okoz csalódást. A színészek
megbízhatóan jók, a legjobb mondatok persze a húzóembernek szánt Szergej
Bondarcsuknak jutottak. Egyfajta kisebb jutalom kirándulás volt ez számára egy,
a megszokott háborús témáitól eltérő műfajban. Doktor Evans titkának egykor
létezett magyar szinkronja, de gyanítom, az már "eltűntként ismert".
A mozi ugyan igazán emlékezeteset nem tud adni, az említett szűk költségvetése
sem segít ebben, viszont bántó okoskodás nem hányható a szemére. Egyszerűen,
világos teszi le a garast azon eszmék mellett, amiket jónak tart. Amelyek
egyébként valóban képviselnek értéket. Lassú, de hangulatos nosztalgia
mozgókép, kiváló „retro érzést” képes adni. Ritkaság, de az egykori „Nagy
testvérnél” azért elérhető. Egy csöndes estére vágyó fantasztikum kedvelőnek
fölöttébb megfelelő. Lehet kipróbálni.
Amikor úgy éreztem,
hogy eljött az idő megtekinteni az Evans
doktor titkát, egyből elkezdtem „keresni”. Kicsit meglepődtem, amikor azzal
szembesültem, hogy nincs (legalábbis én nem találtam) DVD kiadását a filmnek.
Persze hamar túltettem magamat ezen a „problémán”.
Nekiültem megnézni.
Amikor befejeztem, egy kicsit elméláztam. Milyen is ez a film? Egy szóval
tudtam akkor is, és tudom most is jellemezni: érdekes. A film üzenete roppant
szimpatikus tud lenni. De… Lehet, hogy furcsa lesz némelyeknek amit most leírok:
A film nézése közben többször is az Imagine című dal szövege jutott az eszembe.
A földönkívüliek értékrendje, üzenete annyira egybe cseng ezzel a dalszöveggel.
Ráadásul közel egy időben készült mindkét alkotás. (1971 őszén jelent meg a
John Lennon dal először.) Persze lehet ez véletlen is. Oldfan megemlíti, hogy
az Evans doktorban az idegeneket egy
a buddhizmusból kölcsönzött jelkép, a harmadik szem motívummal is
szimbolizálják a filmben. Ez szerintem nem véletlen. A buddhista filozófia nagy
hatással volt (napjainkban nem tudom mi a helyzet) a sci-fi műfajra. Talán húsz
éve, vagy még több is van már, hogy olvastam egy George Lucas interjút. Ebben a
riporter a Star Wars (mi más?) kulisszatitkaira volt kíváncsi. Nem a technikai
megoldások izgatták, hanem az Eszme. Mi volt az, ami inspirálta Lucast? Honnan
vette az ötleteket. És a válaszban benne volt a buddhizmus. Az egyik
legjelentősebb hatásnak ezt nevezte a producer. De nem az egyetlennek. A mesés
és titokzatos Kelet és motívumai feltűnnek ebben az alkotásban is. És a műfaj
több alkotásában is. Persze nem direktbe. Vagy mégis? Hiszen ha Yoda mesterrel
gondolok, akkor ha a sárkánygyíkszerű lábára, és jellegzetes füleire nem
figyelünk, kire hasonlít a karakter? Még a ruházata is olyan (legalábbis a Birodalom visszavágban) mint Gautama
Buddháé. Na jó, az ókori bölcsnek lézerkardja nem volt.
John Lennonra is nagy
hatással volt a hinduizmus és a buddhizmus (a ’60-as évek végétől). Ezért nem
gondolom véletlennek, hogy az Evans is
kapcsolatba hozható ezzel a filozófiai irányzattal. Mindezek ellenére nem vélem
úgy, hogy túl nagy jelentőséget kellene ennek tulajdonítani. Egyszerűen abban
az időszakban az újszerűnek ható ősi keleti gondolatkörök igen népszerűek
voltak az úgynevezett nyugati civilizáció művészei között. És ez meglátszik a
korszak egyes művészeti (vagy csak populáris) alkotásain.
Szóval nagyon szép,
idillikus üzenete van a filmnek (és a benne szereplő földönkívülieknek). Egy
illuzórikus utópia. Ami, szerintem, soha nem valósulhat meg. A film egyik
hatása rám az volt, hogy erről a kérdésről is elmerengtem. Kívülről
ráerőszakolni az emberekre azt a fajta gondolkodásmódot, amit a film sugall,
nem lehet. A legtöbb ember zsigerből elutasítaná. Na, nem a szavak szintjén,
mert úgy nem. Hanem az ösztön, a beidegződések nem engednék. A homo sapiens úgy
gondolja, hogy az értelmével irányítja önmagát, uralkodik a körülményein. Én
úgy látom, hogy ebben a kérdésben (is) becsapjuk magunkat. Az észérvek, a
logika a legritkább esetben befolyásolja a homo sapienst. A legtöbb döntést
érzelmi alapon hozzuk. Esetleg még az előítéleteink befolyásolnak. És közben
azt hisszük, hogy értelmes döntést hoztunk. Pedig csak meg tudjuk magyarázni a
döntésünket logikusan. Utólag.
Szóval, ahhoz hogy az
ember ne legyen az ember farkasa alapvető változásokra lenne szükség.
Mindenkinek. (Kinek nagyobbra, és kinek kisebbre.) Minden ember bensőjében egy
forradalomnak kellene lezajlania ahhoz, hogy tényleg olyan élhetővé tegyük a
világot, ahogy azt, például ebben a filmben is elképzelték. De ez egy illúzió.
A 20.században több ideológia is „felvállalta” ezt a küldetést. A konklúziót
levonhatjuk: eddig nem jött össze. Ami összejött az egy minden eddiginél
véresebb évszázad.
Mégis azt állítom, hogy
érdekes felvetéseket hallhatunk a filmben. Elgondolkodtató alkotás. Nem
feltétlenül tömegfilm. A legtöbb ember nem azért néz filmeket, hogy utána (vagy
közben) gondolkodjon, esetleg filozofáljon. Ennek ellenére van igény erre a
filmre, az ilyen filmekre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy bár DVD-n nem
adták ki, mégis megtalálható a világhálón ez az alkotás is.
Nekem kimondottan
tetszett az alkotók azon igyekezete, ahogy megpróbálták, az akkori szóhasználat
szerint, tőkés országok viszonyait, használati eszközeit megjeleníteni.
Szerintem elég jól sikerült, bár tagadhatatlan, hogy akadnak hiányosságok ezen
a téren. A megfelelő autók beszerzésével nem volt gond, de a helikopter… De nem
lehet minden tökéletes!
A filmhez a feliratot itt lehet megtalálni.
Köszönet Oldfan-nek a fáradozásaiért!
Úgy gondolom, hogy ez a
film több mint egy tudományos-fantasztikus film. Nem csak egy utópia, hanem egy
kordokumentum is. Akaratlanul lenyomata annak a kornak, amelyben készült. És
nem a nyugati országokról árul el néhány dolgot, hanem az akkori
Szovjetunióról. Arról hogy hogyan képzelték el az ellenfelet, arról hogy hogyan
szerették volna láttatni őket.
Egyszóval (és egy szóval) a film: érdekes.
Egyik kedvenc Szovjet/Orosz sci-fim. Nyilvánvalóan tetten érhető itt-ott egyfajta propagandisztikus felhang, de nem zavaró, nem ül rá a film valódi mondanivalójára.
VálaszTörlés