Feliratok

Maugli 1.rész Ráksa

Joseph Rudyard Kiplinget (1865. december 30. - 1936. január 18.) és költészetét kikezdte a PC kora. Ennek ellenére művészete túlmutat a divatos értékítéletet megfogalmazókon. Mozgalmas élete volt, sokat utazott. Legismertebb műve a Dzsungel könyve című könyv 1894-ben jelent meg.
George Orwell az angol gyarmatbirodalom - a brit imperializmus - prófétájaként tekintett rá.
Mindezek ellenére - vagy tán éppen ezért - érdekesnek találhatjuk, hogy a szovjet rajzfilmstúdió egy ötrészes alkotásban dolgozta fel főművét.
A Szojuzmultifilmnél 1967 és 1971 között  készültek el az epizódok.
1973-ban az öt részt összedolgozták egy nagy filmmé. Ennek a munkának "áldozatául esett" néhány snitt. Például a fehér kobrás jelenet (a 3.részben) teljesen kimaradt.
A Maugli első része - véletlen egybeesésnek köszönhetően - ugyanabban az évben került a nagyközönség elé, mint a Walt Disney cég által készített egész estés rajzfilm. Ez a tény tálcán kínálta a lehetőséget, hogy a két alkotást összehasonlítsák. (És számunkra is könnyű lehetőség arra, hogy összehasonlítsuk az adott korszak szovjet és amerikai rajzfilm készítés produktumait.)
A Disney verzió gyermekbarátabb feldolgozás. Tele zenés és táncos jelenettel. Ezzel szemben a szovjet adaptáció jobban megőrzi az eredeti mű hangulatát. Tele van erőszakkal, halállal, küzdelemmel. Nem egy szirupos valami. Az amerikai rajzfilmnél a legfiatalabb nézőréteg is meg van célozva, mint fogyasztó. A másik verziónál nem cél a legkisebbek szórakoztatása. Az élet és a halál, a kötelesség, a harc hősiessége, az emberi természet és az érzések megjelenítése, értelmezése a fő cél. Ennek ellenére - vagy tán éppen ezért  - egy rendkívül tartalmas és nagyon jó rajzfilm sorozattal ismerkedhetünk meg. 



Nagyon érdekes volt számomra a Nagytanács ülése. Annyira aktuális volt - bár szerencsémre hónapok át nem hallottam, nem olvastam a magyar kormány migránsozós ömlelgéseit -, ahogy az érvek és ellenérvek összecsaptak. Az idegenellenség megspékelve egy kis hazudozással a szabadságról. Hát, Istenem! Igaza van Salamonnak: nincs új a nap alatt.
Nem gondoltam volna, hogy Kipling ennyire aktuális. Valamikor kamaszként olvastam a művet - és egy kis csalódást ért, mert a walt disneys limonádésított változatot vártam. Ehelyett egy komoly alkotást kaptam. Képviselőfánk helyett marhapörkölt galuskával.)))
Érdekesnek, és jónak tartom, hogy a szovjet rajzfilm az eredeti mű szellemiségét igyekezett megtartani, miközben a gyerekek számára is élvezhető és fogyasztható a végtermék. Érdekes és sikeres kísérlet. Gariknak köszönhetem az élményt, amit ez a sorozat okozott nekem. Miközben néztem, azért volt egy olyan érzésem, hogy mintha láttam volna már valamikor.
Két lehetőség van. Gyerekkoromban láttam, mert bemutatta a Magyar Televízió, vagy a feldolgozás olyan jó, hogy a gyermekkori olvasmányélmény hatása visszatért.
  
A Szabad Népek életérzésének hangoztatása annyira összecseng a magyar miniszterelnök szövegíróinak retorikájával...
Pedig a szabadság nem lózung, hanem valóság. És ingyenes, de meg kell küzdeni érte. Anakronizmus? Nem romantikus bájolgás, hanem véres valóság.
  

Megtekinthető:
https://youtu.be/q_5XNGy3VZQ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése