Mesterek könyve

A film eredeti címe: Книга мастеров




A felirat tulajdonságai:
FTP: 25,
nyelv: magyar,
a felirat kiterjesztése: srt.
Honlapok: www.disney.ru
                www.disney.ru/knigamasterov









Ennek a filmnek a közzétételét először májusra terveztem. Közbe jött ez-az, de végre itt az idő, hogy ezt az alkotást is megosszam veletek. A halasztások ellenére ez a mesefilm a kedvenceim közül való. Az első elképzelésem úgy volt, hogy amíg a blog élni fog, addig minden májusban egy gyerekeknek is szóló film feliratát közzéteszem. De elég hamar túlhaladta az elgondolásomat az  idő - ahogy mondani szokták. Az Antikiller trilógiát mindenképpen nyáron szerettem volna közzétenni. Abban is lett egy ki csúszás...
De végre itt van a Knyiga Maszterov, a Mesterek Könyve!
Ez a film  a hagyományos orosz mesevilág szereplőire, hangulatvilágára épít. Ezzel mintegy megújította ezt a műfajt. Az első orosz  gyártású Disney mesefilm. Egy igazi családi film ("Családi mozi délután a Disneyvel."- ahogy a régi szlogen mondta.). Nem csak a gyerekeket akarták szórakoztatni az alkotók, hanem a szülőkre, a felnőttekre is gondoltak. Ezért a hagyományos mese fordulatok közé be-beiktattak kicsit ironikus megjegyzéseket is (példaként talán említhetném a Rublevka [aki számára ismeretlen ez a név az látogasson el a 2012.03. havi bejegyzéséhez.] „eredettörténetét”, vagy a hősi énekek kifigurázását…). Egy kevés társadalomkritika, na nem sok, épp csak annyi, hogy összekacsinthasson a néző az alkotóval.

Az orosz népi hagyományok, a hagyományokra való utalás át-és átszövi a történetet. Mégis mindezt nem avítt módon, hanem modern köntösben tálalják az alkotók számunkra. Erre a legjobb példa a film utolsó jelenete, egy kis népiesség (pirog és kvász emlegetése egy népviseletbe öltözött idősebb hölgy által, akit Olga Areszova alakít), egy kis iróniával fűszerezve.Nekem bejött.
A kvász nem kóla, idd a nemkólát!
Ha egy nép szokásait, gondolkodását meg szeretnéd ismerni, a legjobb ha megtanulod az adott nyelvet, és elkezded olvasni a kiadványaikat (legjobb az eredeti nyelv), és/vagy elkezded tanulmányozni a kultúrájukat. Annyi kis szösszenet van ebben a filmben (ami az alkotók öniróniáját mutatja), hogy ebben a bejegyzésbe a legtöbbre ki se térnék. Egyszerűen csak azért nem, mert nem szeretném, hogy okoskodó és unalmas legyen ez az írás. De egyre azért kitérnék. Főként azért, mert az egyik, néhány hónappal ezelőtti felirat egyik jelenetének is tud esetleg egy újabb értelmezési lehetőséget adni. Az Antikiller D.K.-ról lenne szó. Abban a filmben több jelenetben is a háttérben "fontos" dolgok történnek. A középpontban Kucenko játssza  a "kemény" nyomozót miközben Jekatyerina Klimova különböző grimaszokat vág hozzá. Nagyon tetszenek ezek a jelenetek. Az egyik ilyen jelenetben egy ananászt majszol a művésznő...
Hogy miért említettem épp ezt? Mert ebben a mesefilmben Iván a főhős legjobb barátja, Kuzma azt mondja, hogy ananász evésről álmodott... Miért fontos ennyire az ananász?
Egyfajta értelmezéshez, ad egy kis segítséget az alábbi idézet Vladimir és Olga Kaminer A nagy szovjet fazék című könyvéből:
"A kaviár ezzel szemben politikai eszköz volt minden oldal kezében. A cári Oroszország hívei azt állították, hogy a forradalom előtt szegény és gazdag annyi kaviárt ehetett, amennyi beléfért, de aztán a kommunisták felzabálták a készleteket. A sztálinisták úgy vélték, hogy Sztálin idejében tornyosult minden üzletben a pulton a kaviár. A nacionalisták pedig később azzal vádolták Gorbacsovot, hogy az összes kaviárt nyugatra adta el. Egy biztos: mindig az ellenség ette meg tehát a kaviárunkat. Nálunk otthon csak igen nagy napokon került az ünnepi asztalra, akkor is igen kis mennyiségben. Gyakran nem is nyúlt hozzá senki.
- Megették az összes heringet meg uborkát, de a kaviárt bezzeg itt hagyták – panaszkodott anyám a vendégekre. A szocializmus napjának leáldozása után azt várta volna az ember, hogy az újgazdagok majd minden áldott nap drága kaviárt esznek reggelire, már csak azért is, hogy étkezési szokásaik-
kal is kiemelkedjenek a pórnép közül. Ám a kaviár nem ízlett a gazdagoknak. Többségük ugyanis kovászos uborkán nőtt fel igen egyszerű körülmények között. Ők inkább valami nyugatról származó egzotikumra vágytak. És így lett Oroszországban az édes élet szimbóluma a kaviár helyett az ananász. Ahogy Németországban az újraegyesítés szinte teljes egészében a banán jegyében zajlott. Az ananász nálunk a tékozló életmódot testesítette meg. A nagy októberi forradalom idején nagy költőnk, Vlagyimir Majakovszkij így kiáltott a lassan tovatűnő gazdagok után: „Egyetek csak ananászt meg császármadarat, hamarosan úgyis kilehelitek a lelketeket!” Később aztán valóságos reneszánszát élte az ananász az éttermek étlapján. Még vodkához is kínáltak mint modern körítést.”

Hát... ilyen apró, számunkra nem evidens, utalásokkal van tele ez a mesefilm. Számomra ezek, egyfajta diszkrét bájt adnak ennek a mozifilmnek.
Ugyanakkor a film célja, hogy elvigye a nézőt, egy másik világba, hogy elfelejtse a problémákat, és egy olyan világba kalauzolja el, ahol a jó mindig győz a gonosz felett.
Az oroszországi Disney vezetői célul tűzték ki, hogy a klasszikus orosz (ami történelmi okokból helyesebb lenne talán szovjet mesefilmnek nevezni) mesefilmet feltámasszák.



A filmben a „nagy öregek” mellett ( Leonyid Kuravlev, Valentin Gaft, Alekszandr Lenkov, Olga Aroszeva), nemcsak napjaink orosz film csillagai (Gosa Kucenko, Irina Apekszimova, Artúr Szmoljaninov, Jekatyerina Vilkova), de az ifjú tehetségek is (Makszim Loktionov, Márija Andrejeva, Nyikoláj Jefremov, Olga Jergin) szerepelnek.


A filmet Vagyim Szokolovszkij rendezte: „Örülök, hogy lehetőségem volt az első orosz Disney film készítésében részt venni. Együtt dolgozhattam egy kiváló csapattal, és nagyon tehetséges színészekkel, és ez az ami miden rendező álma.”

A film forgatókönyvét Anna Sztarbinec írta. Miután elkészült a forgatókönyv, hónapokig keresték azt a személyt, aki alkalmas a főszereplő szerepének eljátszására. Végül, a szobinovi Szaratov Állami Konzervatórium harmadéves hallgatója, Makszim Loktionov kapta meg a szerepet. Neki ez az első filmszerepe. Nem mellesleg, rengeteg szakember járult hozzá szaktudásával a produkció színvonalának emeléséhez. Mind a kellékek, a szereplők ruhái, mind a forgatási helyszínek berendezése magas szakmai hozzáértésről tanúskodik. Például a Kő Hercegnőnek hét ruhát is varrtak, a legnehezebb közülük több mint tíz kilogramm…
A film zenéjének elkészítése Jurij Potyejenko feladata volt.

A film szereplői:

 Iván (Makszim Loktionov alakítja)
Ő a film főhőse. Egy fiatal, céltudatos fiatalemberi, akinek az álma az, hogy egy nagy kőfaragó mester lehessen. De a gonosz erők megpróbálják kihasználni képességeit a saját javukra. Ivánnak le kell győznie a büszkeségét, rendkívüli kalandokon kell keresztül mennie ahhoz, hogy elérhesse a célját. Nagy kérdés, hogy képes lesz-e a lehetetlenre, életre keltheti-e a kőveket, hogy ezáltal megmenthesse a világot és ….?

Kátya (Marija Andrejeva)
Ő a Kő Hercegnő lánya, akit gonosz boszorkánynak szánják. Ivánnal való találkozása után radikális változások állnak be az életében.
Marija Andrejevna

Kő Hercegnő (Irina Apekszimova)
A másik főszereplő. Ő az, aki a gonosz erőket irányítja. Neki szolgálnak az ardarok, a kő hadsereg. Célja, hogy a gonoszság erejével átvegye a hatalmat az emberek felett.

Tükör (Valentin Gafta)
A Kő Hercegnő karaktere a Hófehérke gonosz mostohájára hasonlít, és erre a hasonlóságra  „rásegít” maga a Tükör is. Funkciója ugyanaz mint a klasszikus Grimm mesében.
Ugyanakkor e „szereplő” nagyban hozzájárul a filmben levő irónikus felhanghoz.

Jangul (Artúr Szmoljaninov)
A Kő hercegnő katonai vezetője, Kátya kiszemelt párja. Odaadóan szereti a lányt, ugyanakkor hűségesen lojális úrnője iránt is. Átok sújtja, amely szerint a Kő Hercegnőt feltétlenül szolgálnia kell..

Baba Jaga (Lea Akedzhakova)
Így hívják a szláv mesevilágban a gonosz boszorkányt. (Muszorgszkij Egy kiállítás képei című művében az egyik rész címe: Baba Jaga kunyhója. Ízlés szerint, akár az eredeti , akár az Emerson, Lake & Palmer féle feldolgozással is lehet próbálkozni.)
Baba Jaga egy hatalmas erdőben él egy … kunyhóba. Annak ellenére, hogy félelmetes a hírneve, nem annyira szörnyűséges. Amikor kedvence Kátya, bajban kerül, segít Ivánnak megmenteni a lányt...
Baba Jaga                                 Kő Hercegnő                       Jangul


Hős
Útja során Iván több mesés karakterrel találkozik.. Például a Hőssel (akit Mihail Jefremov alakít), segítségével Iván megtalálja Baba Jaga kunyhóját
Mihail Jefremov kosztümben

Barin
A barin szó jelentése földesúr. Így hát elmondhatjuk, hogy ennek a karakternek „beszédes” neve van. Mégsem fordítottam le a nevet, meghagytam  a feliratban az eredeti kifejezést. Klava édesapja, az ő udvarában él Iván is.

Klavdia (Klava)
Barin kedvenc lánya Klavdia (Olga Jergin alakítja), egy elkényeztetett és makacs lány, aki megszokta, hogy megkap mindent amit akar. Ha házasodni szeretne, akkor házasodni fog! Az apja már intézi is számára a boldog vőlegényt, Ivánt… Persze a kiválasztott véleménye egyáltalán nem számít…

Barin                                                Klava

Káscsej a Halhatatlan
Káscsej a Halhatatlan (Gosa Kucenko alakítja) való találkozás elkerülhetetlen Iván számára, hiszen fontos dolgokat birtokol… Káscsej kapzsiságát, vagy magát Kásejt kell legyőzni ahhoz, hogy mindezt  a főhős megszerezhesse.


Intéző
Iván az ő felügyelete alatt dolgozik, a szerepet Alekszandr Lenkov alakítja.
Kásej                                         Intéző
Sellő
A Sellő (Jekatyerina Vilkova alakítja) egy szép, mind belsőleg, mind külsőleg. Bájos és nőies, aki valóban csak azt szeretné, hogy szeressék.

Jekatyerina Vilkova

Kuzma
Iván hűséges barátja Kuzma (Nyikoláj Efremov), aki a falu kovácsa. A veszélyes helyzetben Iván mindig támaszkodhat Kuzmára, aki támogatja is rendületlenül.

Vazallusok
Barin falujában él három vidám, tréfás fickók, akik a földesúr csatlósai. A gazda utasításait készek gondolkodás nélkül végrehajtani. Egyetlen dolog állíthatja meg őket, félelem a sötétség erőitől, a babonaság…. Ja, és a lustaság.


A feliratot meg lehet találni itt.
Kátya és Iván


A vazallusok
Klava, Barin és az intéző


Iván elindult a virtuális tér megmentésére is...



4 megjegyzés:

  1. Megmondom őszintén, nem minden filmet néztem, nézek meg amiről írsz. Magáért a körítésért várom az újabb felirataidat. Most pl. az ananász miatt nem csalódtam :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm őszinte, és dicsérő mondataidat...
      Időben jött: az ananászos részt majdnem kitöröltem a közzététel előtt.

      Törlés
  2. Jé,egy mese. Ez igen. Egyre nagyobb a műfaji bősége az oldalnak! Megnézem,már csak kíváncsiságból is.Fontos!Holnap (dec 8.) és holnap után(dec 9.) egy orosz mesét láthatunk az m2-őn valószínűleg szinkronosan. A mese magyar címe Csillagkutyák. Az eredeti film Belka i Sztrelka 3D. Nem nehéz kitalálni,hogy az űrből először sikeresen élve visszatért kettő élőlény kalandjait dolgozza fel a mese,a Földön és a világűrben. Egyébként a 2010-ben készült alkotás az első orosz 3D-s mesefilm volt. Én már láttam korábban és nagyon tetszett. Kicsit sajnálom,hogy nem moziba jött 3D-ben,mert az mégiscsak jobb lett volna,de már ez is öröm és pozitív csalódás,hogy az M2 egy orosz mesét műsorra tűz.Remélem,hogy a második részt is behozzák majd. Annak ellentétben az első résszel, nincs sok valóságalapja az előzetese alapján,de kimondottan jónak tűnik.Holnap 17.05-kor vetítik a Csillagkutyák című mesét az M2-őn. Vasárnap pedig reggel 9:35-kor. Remélem nem szóltam későn,szerintem érdemes megnézni.

    A valóságalapokkal nem rendelkező második részt is készítik már az oroszok,és nagyon ígéretesnek tűnik:
    http://www.youtube.com/watch?v=u2SnxEwDWgM


    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet, figyelmünket az M2-n látható orosz mesére!
      Igen, szeretnék minél többféle filmet bemutatni.
      Ehhez nagy segítség, hogy Amundsen feliratairól is értesíthetlek titeket.
      Egyébként engem meglepett, hogy mennyi embert érdekelnek a mai orosz mesefilmek... Úgyhogy a jövőben is tervezem, hogy készítek feliratot mesékhez...

      Törlés