Együtt szolgált két bajtárs



 A film címe : Служили два товарища    




  A felirat tulajdonságai:
FPS: 25
Fálj kiterjesztése: srt
Felirat nyelve: magyar










Nagy örömömre szolgál, hogy Amundsen értesített, hogy elkészült  a következő feliratával!
Ez a nyár nem igazán kedvezett , legalábbis nekem, a fordításhoz. Elég sok olyan hét volt, hogy amikor este leültem a gép elé, hogy „dolgozzam” egy kicsit, nem telt el sok idő, és már csorgott is rólam a víz. Az ember teljesítményére nagyon is kihatással van az időjárás.
És akkor még  a különböző sportesemények tobzódásáról, már nem is beszélek.
Meg arról, hogy nyáron rövidebb-hosszabb ideig azért kiszakad az ember a mindennapi környezetéből…
De itt van a új felirat!
Én már nagyon vártam.
A Szluzsili dvá tavárisa című filmet 1968-ban készítette a Moszfilm stúdió.
A premier ugyanazon év október 21.-én volt.
A filmet Jevgenyij Karelov rendezte.

A film főbb szereplői:
     Oleg Jankovszkij - Andrej Nyekraszov
     Rolan Bikov - Iván Karjakin
     Vlagyimir Viszocszkij -  Alekszandr Nyikitics Bruszencov hadnagy
     Ija Szavvina - Szása,  nővér
     Anatolij Papanov - ezredparancsnok
     Nyikoláj Krjucskov - szakasz parancsnok
     Pjotr ​​Krilov - vezérkari főnök
     Nyikoláj Burljajev Szergej Lukasevics
     B. Szilantyev - dandártábornok
     Alla Gyemidova - kommisszár
     Rosztiszláv Jankovszkij – Vaszilcsikov hadnagy
     Roman Tkacsuk – fehérgárdista tiszt
     Nyikoláj Dupak - hadseregparancsnok
     Vaszilij Fusics - Szavcsuk , maknovista
     Valerij Frid Szemjon Markovics, sebész
     Boris Molodan - Szemjon Panaszjuk    
     Nyikoláj Parfenov - fehér tiszt
     Benjamin Szmehov Krauze báró
     Kirill Zamoskin mahnovisták vezetője
     Vagyim Savrov – pilóta
     Jurij Kuzmenkov katona 




A filmről elöljáróban csak annyit, hogy1920 novemberében járunk. A Vörös Hadsereg a Krím félszigeten harcol Vrangel báró fehérgárdistái ellen. Nyekraszov azt a feladatot kapja, hogy repülőgépről filmezze le a fehérek állásait. Szükség van az információra, a közelgő támadáshoz...
A küldetés sikerességének, csak az áll útjában, hogy a repülőgépnek kényszerleszállást kell végrehajtania a fehérek állásai mögött. Nyekraszovnak és társának  vissza kellene juttatni a filmfelvételeket a Vörös Hadsereg főhadiszállására, ugyanis közeleg az offenzíva ideje...
A film készítői gondoskodtak arról, hogy ne maradjunk, korhű harci jelenetek nélkül.
Jó szórakozást a filmhez!
Vrangel báró
De ki is volt ez a Vrangel báró?
Engedjetek meg egy rövid történelmi áttekintést:
Az 1917. novemberi puccs után (amit nem is olyan régen még Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak hívtak), szükségszerűen polgárháborús helyzet jött létre Oroszországban . A lenini külpolitikai irányvonal a világháborúból való kiugráson munkálkodott (Breszt-Litovszk-i béketárgyalások), ami miatt a császári Németország támogatta, míg a (volt szövetséges) antant hatalmak megbuktatni próbálták a bolsevikok által vezetett országot.
Mivel a tárgyalóasztal mellett nem sikerült a németeknek elérni céljaikat, ezért a császári seregek 1918. februárjában ismét támadásba lendültek. Erre válaszként alakult meg a Vörös Hadsereg… 1918.március 3.-án a felek megegyeztek, és békét kötöttek.
Közben a úgynevezett ellenforradalmi erők (pl.: Önkéntes Hadsereg) is aktivizálódott.
Kalegyin atamán halála után Kornyilov vette át a parancsnokságot, és Kubany vidéken támadásba lendült. A vezető halála után Gyenyikin lett a parancsnok.
Közben megjelentek az úgynevezett intervenciós csapatok is (1918. március 9., angolok szállnak partra Murmanszkban. De érkeztek máshonnan is [pl.Japán, USA, Franciaország, Csehszlovák Légió]).
Elég nehéz hónapok vártak az ifjú államra. Szorongatottsága ellenére ellentámadásba lendült  a Vörös Hadsereg, és Kazanyt visszafoglalta. Az egész 1918-as év nagy megterhelés volt Szovjet-Oroszország számára.
1919-ben az antant megerősíthette csapatait (véget ért a világháború), és Kolcsak is feltűnt a színen. Kolcsak az Urál vidéket, és Szibériát ellenőrizte. Támadást intézett a Volga-vidék ellen. „A végsőkig meg kell feszítenünk minden erőnket, hogy Kolcsakot szétverjük!”- mondta Lenin. Április végén meg is indult az ellentámadás. Kolcsak kudarcai láttán, az antant szállítmányok címzetje Gyenyikin lett. Támadást is indított a Donyec medence ellen.
Frunze vezetésével újabb támadás indult, melynek célja az Urál vidék, és Szibéria elfoglalása volt (1919.július). Kolcsak serege 1919.augusztus 2.-án a Tobol folyó mögé visszavonult. Gyenyikin csapatai közben a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Krímben , s a doni területen állomásozott. A nyár folyamán Gyenyikin csapatai Ukrajna tekintélyes részét elfoglalták. Júliusba kiadta a hadparancsot Moszkva elfoglalására. Három ékkel kívánt előretörni. Az egyik ék parancsnoka volt Vrangel tábornok. Neki a Volga vonalánál kellett előrenyomulnia. A támadó csapatok októberben már Orjolban voltak. A támadás iránya Tula lett. Ugyanebben az időben indult meg a Vörös Hadsereg ellentámadása is Gyenyikin ellen.
Gyenyikin balszárnyát Bugyonnij lovassága támadta. 24.-én visszafoglalja Voronyezst.
Novemberben már bizakodó volt Lenin: „Most már csak az van hátra, hogy legyőzzük Gyenyikin seregeit, amelyeket már félig szétvertünk.”. Bugyonnij parancsnoksága alatt létrehozták az 1.Lovas Hadsereget. Az év végéig a Krímig visszaverték a fehér csapatokat.
Közben 1920 elején Kolcsak csapatait is elérte a végzet…
1920 tavaszán az ifjú Lengyelország megtámadta Szovjet-Oroszországot…
 Közben az angolok a kaukázusi frontról a gyenyikinistákat a Krímbe szállították. Vrangel csapatai francia fegyverekhez jutottak.
A lengyel csapatok ellen Bugyonnij 1.Lovas Hadserege vette fel a kesztyűt 1920 júniusában.
Közben Vrangel is támadásba lendült. Át akart törni, hogy a lengyel csapatokkal egyesülhessen… Sikertelen volt a próbálkozása.
1920.október 12.-én aláírta Legyelország, és Szovjet-Oroszország a fegyverszüneti egyezményt. Ezután Vrangel visszavonult a Krímbe. A déli front parancsnoka Frunze volt (a főkomisszárja pedig Kun Béla), aki támadást intézett Vrangel ellen.
1920. november 16.-án az európai Oroszország területéről az utolsó fehérgárdistát is kivonják…

 Még adós vagyok egy fogalom magyarázatával.
A filmben feltűnnek az úgynevezett mahnovisták. Kik is ők?


Mahnovista mozgalom kiterjedési területe
Nevüket vezetőjükről Nesztor Mahno után kapták. Mahno anarchista ( anarchista alatt nem a Malcom McLaren által kitalált business-anarchistákra kell gondolni, hanem a 19.század második felében létrejövő úgynevezett munkásmozgalmi ideológiát) gondolkodó volt. Egyes teoretikusok mint például Pjotr Arsinov, önmagukat mint Mahno munkájának folytatójára tekintettek.
Nesztor Mahno tipikus anarchista volt. Elutasította az államhatalmat, a politikai pártokat, a bürokráciát. A parasztok és a munkások decentralizált közösségeiben hitt. ( Ebből is látható, hogy Pjotr Kropotkin hatása Mahno gondolkodására jelentősnek mondható. Mihail Bakunyin, mint az anarchizmus ideológiájának kidolgozója, már a kezdett kezdetén szembehelyezkedett Karl Marx egyes nézetivel. Az 1870-71-es francia-porosz háború okán írt könyvében, Az államiság és anarchiá-ban fogalmazta meg ellenvetéséit. A 19.század végén, 20.század elején az anarchizmus népszerűsége tetőfokán volt Európában. A híres angol író George Orwell (eredeti nevén Eric Blair), egy véletlen folytán ismerkedik meg közelebbről ezzel az ideológiával. Önkéntesnek jelentkezik a spanyol polgárháborúba (1936-39), és egy anarcho-szindikalista csoporthoz(P.O.U.M.) küldik. Itt megismerkedik a háború poklával és azzal a gyűlölettel is amelyet Sztálin az anarchisták iránt [is] érzett. Itt találkozik először a marxizmus gyilkos intoleranciájával. A spanyolországi élmények hatására [melyről egy nem túl vastag, de annál érdekesebb könyvet ír, melynek címe: Hódolat Katalóniának] fogja élete végéig kritizálni a totális elnyomó rendszereket [1984, Állatfarm].).
Mahnovista zászló
 Amikor Oroszország aláírta a breszt-litovszki békét, akkor Moszkva jelentős területeket adott át Ukrajnából a németeknek. Partizán csapatok szerveződtek a megszállt ukrán területeken, melyek felvették a harcot a megszállók ellen. Mahno az egyik fő szervezője volt ezeknek az irregurális csapatoknak. Ezeket a harcosokat hívták mahnovisták-
nak, de a zászlójuk után Fekete Seregnek is.
 Felvették a harcot a fehérek ellen, a vörösök ellen, az antiszemita pogromisták ellen... Gyakorlatilag mindenkivel összetűzésbe kerültek. Az ellenőrzésük alatt levő területeken a gazdaság a cserekereskedelmen alapult.
A mahnovista "hitvallás"-t, mint történelmi forrást, itt olvashatjátok magyarul.
Sztálinnak és embereinek gyakorlatilag sikerült az egész anarchista mozgalmat felszámolniuk.
A 20.század végén, főként divatból, ismét "megjelentek". A klasszikus értelembe vett anarchisták száma jelenleg elhanyagolható. Ez a munkásmozgalmi ideológia  is a történelem "szemétdombjára" került... Persze romantikus lelkületű ifjak fel-fel izzítják a parazsat. De mára már ( főként azért mert a legtöbb ember számára az anarchizmus ideológiája ismeretelen) az anarchizmus kifejezésnek pejoratív értelme van. A rombolás, a káosz szinonimája lett. Pedig sem Bakinyinnak, sem Kropotkinnak nem ez volt az álma...


E rövid történelmi áttekintésből is láthatjuk, hogy arra a  korszakra egész más volt jellemző, mint napjainkra.
Az egész a 20.század a nagy idealizmusok kora. A különböző világmegváltó izmusok rengeteg embert a hatásuk alá vont. A romantika korát követő világháború, az emberek gondolkodását döntően megváltoztatta. Tömegesen tagadták meg az emberek elődeik értékrendjét. Ugyanakkor az emberiséget mindig is áthatotta az idealizmus. Nem véletlen, hogy széles néptömegek lettek a különböző utópiák követői. De sajnos a 20.században feltűnő „új” eszmerendszereket áthatotta a kizárólagosság, a tévedhetetlenség mákonya.
Az „Eszme” fontosabb lett mindennél.
Az októberi Forradalom iránti lelkesedés is határtalan volt. Szó szerint. Nyugat-Európa baloldali értelmisége, a tényekkel mit sem törődve, lelkesedett  az új államformáért. Gyakorlatilag kiközösítették maguk közül azokat, akik a bolsevik rendszerben nem a napfényes jövőt látták. Nem számított az ilyen értelmiségi haladónak. A haladás, a korszerűség fogalmakat a baloldaliság szinonimájaként használták.
A teljesen új, forradalmi mentalitás egyik példájaként álljon itt egy idézet Zicherman István Az orosz páncélosok története című könyvéből:
„A páncélvonatok bőrbe bújt „szelíd motorosai” általában  matrózokból álltak, akik nem hittek sem Istenben, sem ördögben, teljesen híján voltak mindenfajta morális nevelésnek, csak a kommunista eszmékben hittek fanatikusan és rendíthetetlenül.
Ennek érdekében készek voltak feláldozni bármilyen emberi értéket, gyakran még a sorállományú, egyszerű muzsikokból vöröskatonákká átvedlett  társaikra is ráhozva a frászt forradalmi „sátánizmusukkal”. Egy ilyen esetről számol be nagy büszkén, és helyes mivoltának biztos tudatában, az No.56 „Kommunár” páncélvonat egyik tagja, későbbi szovjet író, Vszevolod Visnyevszkij.
A visszavonuló Önkéntes Fehér Hadsereg üldözése közben, 1919 őszén, a „Kommunar” délre igyekezett, Donbasz irányába. A menetvégrehajtás közben:
<< Hirtelen elkezdett fújni a gőzmozdony, és a sebesség csökkent. Mi történt? A masiniszta üvölt:
- Nincs szén!
Megálltunk. Akkorra düh feszít minket, hogy még káromkodni sincs kedvünk. Mi vagyunk a hibásak – nem figyeltünk oda. Éppen mellettünk lovagol el a 11.lovashadosztály. Ők is Debalcevóhoz sietnek.
- No, mi van, tengerészek, megálltatok?
Mit válaszolhatnánk nekik? Feszülten dolgozik az agyunk: mit tegyünk? A közelben van egy temető. Megvan! Megvan a megoldás!
- Berakodáshoz sorakozó!
- Milyen berakodás, mit rakodjunk? Az út menti sarat?
- Ostoba! Látod a temetőt? A kereszteket kicsavarjuk, és be velük a kazánba!
- Igaz!
Ropogva törtek ki a temető keresztjei. Odaértek a bugyonnovi lovasok – néznek.
- Ördögfiókák ezek a matrózok!
Nincs idő társalogni. Sietség. Levetettük a zubbonyokat. Félmeztelenül dolgozunk.
- Hej, gyerünk segíteni, lovasság!
Leugrottak a lovakról. Együtt ügyködünk. Csatárláncban felsorakoztunk a mezőn – a kereszteket kézről kézre adják. Elkezdett lángolni a kazán alatt a tűz. A megfelelő gőznyomást elértük. A tendert teletömtük keresztekkel. Lám, a holtaknak is volt haszna. A keresztjeik az élőket szolgálják – segítenek felépíteni a fényes jövőt…
Az éjszaka sötétjében a vonat mellett fedező csoport – egy szotyna. Hallatszik:
- Ezek a matrózok az élőket, és a holtakat is megmozgatják! Semmilyen akadályt nem ismernek el!
A tengerészek meg bókkal válaszolnak a bókokra:
- A bugyonnistákkal együtt – mindent felforgatunk!>>
A kommentárok, mint mondani szokás, fölöslegesek.”


A felirat készítője Amundsen, a következő szavakkal ajánlja figyelmetekben ezt az alkotást:

"A filmről még annyit érdemes megemlíteni, hogy a két főszereplő igazából Vlagyimir Viszockij és Oleg Jankovszkij.  Pedig nem ők a „két bajtárs”, nem is ismerik egymást. A filmben nem is találkoznak. A film végig két szálon fut, mintha két külön filmet, két külön történetet néznénk. Az egyik sztoriban a címben szereplő két bajtárs, Andrej Nyekraszov és Ivan Karjakin (Oleg Jankovszkij és Rolan Bikov) háborús kalandjait látjuk, akik különleges felderítő feladatot kapnak. Egy repülőgépről le kell filmezniük egy felvevőgéppel a Krím-félszigetre magukat beásó fehérek védvonalait. A másik történet Bruszencov főhadnagy (Vlagyimir Viszockij) körül zajlik, akit renitens viselkedése miatt a krími frontra vezényelnek.

I.G.Drozdov:A Vörös Hadsereg első tisztjei 1918.-ban
Érdekes a forradalom megjelenítése ebben a filmben, pedig ne feledjük: 1968-ban mutatták be, 51 évvel az 1917-es októberi forradalom és az ezt követő polgárháború után. Ennek ellenére nem is enyhén (ön)kritikusan ábrázolják az 50 évvel azelőtti eseményeket, melyekben az emberi életnek gyakorlatilag nem volt értéke. Az a háború, 50 év távlatából is, teljességgel értelmetlen, ideológiai hátterű tömeges mészárlásnak tűnik. Továbbá magukat a vörösöket is (ön)irónikusan ábrázolják. Karjakin nem túl eszes, a legvadabb kommunista szerepét játssza, aki már-már ösztönlényként vallja a vörös eszméket. A papi múltú Nyekraszovnak, annak ellenére, hogy harcol, tulajdonképpen semmi köze nincs a kommunizmushoz. Ő emberként, katonaként akar helytállni. Az ezredparancsnok majdhogynem nem is ért a katonáskodáshoz. A vöröskatonák végtelenül egyszerű, iskolázatlan, koszos, civilizálatlan emberek. Belelátunk abba is, hogy hozták meg a statáriális ítéleteket, minden jogi alapot nélkülözve. Tulajdonképpen a fehérek oldalán álló Bruszencov azzal együtt, hogy kíméletlen és cinikus, emellett tanult, intelligens és okos tisztnek van ábrázolva. Néhány "bemondása" egyenesen a pesti kabarékba is beleillene. Például a katonatársát báró von der Krauze "elvtárs"-nak nevezi, mondván, hogy szokjon hozzá az új rendszer megszólításához.

A filmnek több olyan csúcspontja is van, amely valószínűleg filmes szempontból is tananyag lehetne (vagy az is). Ilyen például amikor tizenkét fehér tiszt a küzdelmet feladva elindul a tenger felé. Vagy amikor Bruszencov nem viheti magával a lovát a hajóra. Döbbenetes, erős képek."



A filmhez tartozó feliratot megtalálhatjátok itt.
A filmet pedig itt, vagy  esetleg még itt is. Ugyanakkor ne feledkezzetek el, az legális internethasználatról se.
Erről olvashattok egy szakértő "tollából" származó tanulmányt.




Szeretném megköszönni Amundsennek, hogy magyar nyelvű feliratot készített a filmhez!

2 megjegyzés: