44 augusztusában

44 augusztusában

A film eredeti címe : В августе 44-го
Alternatív címek  : 44 augusztusában ; V.avguste.44... ;
A film nyelve: orosz, lengyel
A produkció honlapja:  http://www.avgust-44.ru
A felirat tulajdonságai:
FPS: 25
Fálj kiterjesztése: srt
Felirat nyelve: magyar

A film orosz-belorusz koprodukcióban készült 2001.-ben.
Bizonyos szereplők, mint például a púpos Sztaniszlav Svirid, vagy mint Nyikolajev és Szincov szállásadónője ( Grlinszkája asszony, de ezen a néven csak egyszer említik a filmben, ezért az ő nevét nem írtam bele a feliratba, hanem „szállásadónő”-nek neveztem. E tettemben egyedül a könnyebb érthetőség, a gördülékenyebb történet megértés vezetett.), lengyelül is megszólal. Pontosabban Svirid lengyelül beszél, miközben néha orosz jövevényszavakat is használ. 
Ebben az esetben Aljohin ( Jevgenyij Mironov )által értelmezett  (teljesen orosz nyelvű) mondatokat fordítot-
tam le. Nem tudok lengyelül, és annak nem lett volna értelme, hogy fonetikusan megpróbáljam leírni a számomra teljesen ismeretlen szavakat, mondatokat.
Grolinszkája asszonynál ( Beata Tyszkiewicz ) egyszerűbb volt a dolgom. Ő vagy lengyelül beszélt, vagy oroszul. Beszélő partnerétől függően. 
A történet helyszínén több náció él együtt, évszázadok óta. Fehéroroszok, lengyelek, litvánok stb…

Ezt a filmet kezdtem el másodikként fordítani. És negyediknek fejeztem be.
Az első fordítás után fellelkesültem… És neki kezdtem ennek a filmek.
Körülbelül a nyersfordítás kétharmadánál tartottam amikor pihenésképpen a Na Igré-ket lefordítottam. Ezután eltartott egy kis ideig amíg „visszarázódtam”…
Maga a cselekmény a grodnoi járásban játszódik.
A Bagratyion (vagy Bagration) offenzíva idején járunk. Pontosabban  a harmadik harmadában.
Ennek a hadjáratnak a fontosságát a sztálingrádi csata jelentőségéhez is szokták hasonlítani. Hiszen néhány hónap alatt jelentős német erők semmisültek meg, a visszafoglalt területek nagysága pedig igen jelentős volt.
A történetet, ha néhány mondatban kellene elmondanom nagyban hasonlítana a Zvezda történetéhez. De csak ha néhány mondatban kellene elmondani… Ráadásul mindkét film körülbelül ugyanabban az időben és ugyanott játszódik.
Az egyikben (A Csillag) orosz felderítők átszök-
nek a front-vonalon , hogy kikémleljék az ellen-
séges csapatokat, addig   a másikban, a Szmers tagjai diverzánsok után nyomoznak. Akik ráadá-
sul épp a csapatok átcsoportosításának kellős közepén adnak  rendkívül  pontos  információ-
kat a német megbízóiknak…
Ez  a film nélkülözi azt a romantikus hozzáállást, amit a Zvezda képvisel.
Számomra olyan az a film  (most még a Csillag-
ról van szó) , mint egy második világháborúban játszódó XIX.századi regény… Felmerült ben-
nem , hogy a leányregény kifejezést használjam , de letettem róla , mert felrémlet  bennem Jókai Mór (valamint id.Alexandre umas) munkássá-
ga. Igazságtalan túlzás lett volna használni ezt a kifejezést.
Attól függetlenül, hogy ebben a filmben a szerelem, csak plátói. Nincsenek benne „csöpögős” mondatok. Csak egyszerűen a mai ember számára hihetetlennek tűnik, hogy egy ilyen "kapcsolat" élethosszig tart. Ma már nem igazán szokás, így gondolkodni. (Ma? Hiszen Petőfi halála után, a XIX.században, botrány volt,
hogy az ifjú özvegy nem sírig viselte a fekete fátylát.) Pedig, az én családomban is történt ehhez (nagyon is) hasonló eset. Épp 1944-ben… Csak Magyarországon, és egyik fél nem volt felderítő (hanem levente), és a másik nem volt rádiós. De hát az egy másik kor(szak) volt… Ugyanakkor azt is bevallom, kedves olvasom, hogy én maga többször is láttam a filmet. De hát én szerettem a romantikusokat is. Lev Tolsztoj is az eszembe jutott, és az egyik főműve. Igen, a „Háború és béké”-re gondolok. Véleményem szerint egy jó műről van szó, függetlenül attól, hogy van benne olyan rész amit olvasni is kínos… Ma már. Azért is lehet találó a hasonlatom, mert ha a romantikus ömlengéseket (És a regény utolsó ötven oldalas részét, amely gyakorlatilag nem is a mű része már, hiszen ebben a részben az író a nevéhez kapcsolható ideológiai irányzat alapjait fekteti le. Persze erre lehetne azt mondani,  hogy az egész regény úgynevezett mondanivalója, nem  más   mint a tolsztojánus eszme propagálása.) nem lennének, akkor egy mai kor igényének is megfelelő regényt kaphatnánk. De hát Tolsztojnak nem ez volt a terve.
A „44 augusztusában” című film olyan háborús film, amelyik a keleti fronton játszódik, de egyetlen élő, német egyenruhás katona sem szerepel benne.
Ez nem egy szokványos háborús film.
Inkább „katonaruhás krimi”… vagy, ahogy olvastam valahol: „thriller”.
De ezt az angol szót annyi mindenre használjuk… Hallottam én már a bűnügyi film szinonimájaként is, és a horror eufémizmusaként is.  A véleményem  csak  elfogult lehet, hiszen annyi időt töltöttem vele, amíg elkészült a felirat hozzá … De nem bántam meg.
Nincs üresjárat a filmben. Mondhatni azt is , hogy tömör.
Néhány nap történetét mondja el. Hogy pontosan hány napét, az nem derül ki.
Csak az, hogy Aljohin századosnak és csapatának igyekeznie kell, mert maga a Főparancsnok vár tőlük eredményt. Ha  eredménytelenek lesznek, akkor nem csak nekik, , hanem közvetlen feletteseiknek is Sztálin haragjával kell szembenézniük.

Mivel a magyar oktatásban soha nem kapott fontos szerepet a Nagy Honvédő Háború részletes oktatása , ezért néhány vázlatos információval szeretnék hozzájárulni a film előzményeinek ismertetéséhez…
1944.június 23.-án négy szovjet front támadásba lendült. Öt nap alatt, hat helyen áttörtek. Először Vityebszk
környékén, a 3.német páncélos hadsereg állásait törték át, és bekerítették az 53.hadtestet.
Délen (pontosabban délebbre) az 1.Belorusz Front 20 km-es sávban törte át a Wehrmacht  vonalait, már az első napon. A támadás első négy napja alatt, két német hadtestet bekerítettek.
Az egész német „Közép” hadseregcsoportot  a bekerítés fenyegette. Ezért  elkezdenek visszavonulni a Berezináig.
Hitler parancsára megerősítik a belorussziai német erőket. Az „Észak” hadseregcsoport megkísérli oldalba támadni a szovjeteket.
Június 30.-án a szovjetek elérik a Berezinát.
Július 4.-én elfoglalják Minszket, ahol a 4.német hadsereg 100 000 embere veszett oda.
A hadjárat eredménye jóval felül múlta az elképzeléseket. Ezután Moszkvában új célokat jelölnek meg  a lendületbe levő Vörös Hadsereg számára (július 8.).
Az 1. és 2. Balti Front feladata lesz Litvánia, majd a lengyelországi területek elfoglalása.
A 2.Belorusz Frontnak Bialystok irányába kellett tovább nyomulnia, míg az 1. Belorusz Front Breszt  visszafoglalását (július 28.-án meg is történt, ekkor gyakorlatilag Belorusszia felszabadult) kapta feladatul.
Fontos cél volt, hogy a Nyeman folyón átkelve elérjék a Német Birodalom keleti határát.
Az előrenyomuló Belorusz és Balti Front katonáihoz csatlakozik az 1.Ukrán Front katonái ( körülbelül egymillió katona, háromezer repülőgép, kétezerkétszáz harckocsi).
Július 13.-án kezdődött a támadás. Ötnapi heves küzdelem után Lvov térségében áttörik a német vonalakat, mintegy 50-80km-es szélességben. Az 1.Ukrán és az 1.Belorusz Front közösen támad Lublin felé.
Közben a 3.Balti Front betör Észtország déli részére.
A 2.Balti Front Lettországban nyomul előre, az 1.Balti Front pedig nem sokkal ezután eléri a Rigai-öblöt. De ezt egy sikeres német ellentámadás visszaveri.
Lvov-ot július végére foglalják el.
Az 1944. nyári hadművelet során hetven hadosztályt vertek szét, mintegy harmincat teljesen, a frontvonalat közel 600 km-rel tolták nyugatra.
És ebben a történelmi környezetben játszódik a film…


1944 augusztusának fontosabb eseményei:
08.01. Kitör a varsói felkelés.
08.07. Átalakul a Sztójay-kormány.
           Kilép a kormányból Imrédy Béla, Jaross Andor, Kunder Antal.
08.16. Már csak jegyre lehet hazánkban hivatalosan burgonyát kapni.
08.17. A szovjet hadsereg eléri a német határt Kelet-Poroszországnál.
08.19.-én felkelés tör ki Párizsban.
08.23.-án államcsíny Romániában.
08.25.-én Románia hadat üzen Magyarországnak.
Ugyanezen napon Illyefalvánál a front átlépi a magyar határt. ( Gyermekkoromban még nem ezt a településnevet és nem ezt a dátumot kellett megtanulnunk… Hanem Battonyáét… A két településen ma nem ugyanaz az állami zászló.)
08.29.-én megalakul a Lakatos Géza vezérezredes által vezetett kormány.


Források:                Ránki György:
                               A második világháború története
                               Budapest, 1982 Gondolat kiadó

                               Az 1944.év históriája
                               Szerkesztette: Glatz Ferenc
                               História évkönyvek, 1984

Tisztában vagyok azzal, hogy az a jogos vád érhet, hogy e rövid ismertetőben a legkevesebbet a filmről írtam. Mentségemre az szolgál, hogy egyrészt soha nem ígértem, hogy filmelemzéseket fogok a feliratokhoz írni. Hanem benyomásokat, érzéseket.  Másrészt nem akartam leírni a tartalmát a műnek. Egy kicsit se.
Remélem e néhány sor is elegendő ahhoz, hogy kedvet kapj, kedves Olvasóm, ennek a mozinak a megtekintéséhez.
És ha megteszed, nem fogod megbánni.
 A felirat megtalálható itt.