Háború


A film eredeti címe: Война
A felirat tulajdonságai:
FPS:25,
kiterjesztése: srt.


















Mielőtt írnék néhány szót erről a filmről, vagy az alkotóiról, esetleg valami másról ami kapcsolható valahogy ehhez az alkotáshoz, engedjétek meg egy kis személyes megjegyzést.
Hol is kezdjem?
A blognak köszönhetően „megismerkedhettem” már eddig is jó pár emberrel. Ezek a „kapcsolatok” főként a virtuális térben jöttek létre. De van személyes kontaktus is… Főként az idő, és a távolságok miatt elég korlátozottak a lehetőségeim.
Pedig…
Legutóbb, amikor Bakocsával találkoztam, megemlítettem neki hogy kaptam egy e-mailt (Most a bejegyzés írás előtt megpróbáltam megkeresne ezt a levelet, mert az írójával szerettem volna felvenni a kapcsolatot. De nem találtam meg. Mert, ked-
ves e-mail író, szerettem volna, hogy tudd, ennek a feliratnak a létrejöttében neked is „felelősséged” van.). A levél írója felvetette, hogy esetleg Balabanov Háborújához nem ké-
szítenék-e feliratot. Mikor Bakocsa ezt meghallotta, szeme felcsillant és azt mondta: Húú, az nagyon jó lenne!
És elkezdte mondani, és mondani…
Nem sűrűn találkoztam eddig Bakocsával. De NAGYON szeretek vele beszélgetni. Eddig mindig fáradt voltam amikor találkoz-
tunk. Ráadásul amikor ez a beszélgetés történt, aznap annyi kilométer volt már mögöttem, hogy az országot át lehet volna utazni (hosszába), és tudtam hogy előttem van még olyan 160 kilométer.
Mégis ahogy beszélgettünk, minden fáradságom, minden nyűgöm, minden nyavalyám elmúlt. A belőle áradó lelkesedés teljesen átjárt. Feltöltődtem. (Érdekes, hogy ez mindig így volt eddig…)Hosszabb ideig még nem beszélgettünk, nem volt rá lehetőségünk. Ráadásul mindig elröpült velünk az idő.
Szóval, Bakocsa egyszer csak azt mondta nekem, hogy örül ennek az e-mailnak, mert már ő is említette nekem (tavaly szeptemberben) ezt. Meglepődtem egy kicsit, mert nem emlékeztem erre, de ahogy a beszélgetésünk az ifjabb Szergej Bodrovra terelődött, emlékeim kezdtek visszajönni. Tényleg beszéltünk erről. És mintha meg is ígértem volna neki, hogy felveszem a „listámra”…
Így hát becsületbeli ügy a részemről a felirat! - ez fogalmazódott meg bennem.

Kedves e-mail író, kedves Bakocsa!
Elkészült a felirat. Eljött az idő a közzétételre!
Jó szórakozást kívánok a filmhez mindenkinek!
A feliratot itt találhatjátok meg.




Alekszej Balabanov

Ha megtekintjük a film stáblistáját, hát mit mondjak? Nem panaszkodhatunk! A rendező Alekszej Balabanov.
Balabanov, aki nem is olyan rég, néhány hónapja, hagyta itt ezt a világot…
Persze írhatnák most lózungokat, hogy a mennyei bárakárholban rendez most filmeket…
Az ilyenektől mindig leesik a vérnyomásom!
DE!
Azt tudhatjuk biztosan, hogy nincs már köztünk. Pont. Több filmet nem fog készíteni. Ő se. Tanulság?
Becsüljük meg azokat akik közöttünk vannak!
Most tudjuk egymást megbecsülni.
Most még meg tudjuk egymást becsülni!

Nem szeretném leírni róla azt, amit annyian leírtak már. Még magyarul is.
Magam kedvelem a filmjeit. Engedjétek meg, hogy ezzel a felirattal fejezzem ki az iránta érzett nagyrabecsülésemet.

Bodrov Szvetlánával, a feleségével

A film szereplői között, ha nem is fő, hanem mellékszerepben feltűnik ifjabb Szergej Bodrov is. Neve ismerős lehet (néhány Balabanov filmből is, de nem csak onnan) a Fivérből, a Fivér2-ből, a Kelet-Nyugatból, a Kaukázusi fogolyból. És termé-
szetesen az általa rendezett Nővérek című alkotásból is. De például a Morfium című filmnek ő volt a forgatókönyvírója.

A Háborúban Medvegy századost alakítja. Sokat nem szerepel a karakter. Legalább annyiszor hivatkoznak rá, ahányszor feltűnik.
Ifjabb Bodrov sincs már közöttünk. 2002-ben (épp nem töltötte be a harmincegyet) amikor Észak-Oszétiában meghalt, hivatalos jelentés szerint balesetben. A hegyek közül jégtömb zuhant a filmesek táborára. Egy orosz blogon olvastam azt a véleményt, mely szerint színészi teljesítménye Viszockijhoz fogható volt. Magam nem kívánok véleményt nyilvánítani ebben a kérdésben. Egyrészt mert számomra értelmezhetetlen ez az állítás. Másrészt meg korosztály függő is lehet az állásfoglalás (ki melyik színész munkásságát ismeri jobban). Harmadrészt pedig nem értek hozzá.
Az biztos, hogy Vlagyimir Viszockijhoz hasonlóan hatalmas kultusza van a mai napig is ifj. Szergej Bodrovnak. 

Most szeretnék néhány mondatot a film tartalmáról is írni. Mintegy kedvcsinálónak.


A film címe szinte sugallja a témáját is. Ám, aki csak jó kis csihi-puhikat akar látni, az garantáltan csalódni fog.
Bár ilyen jelenetek is vannak ebben az alkotásban, de nem erről, nem csak erről szól ez az alkotás.
Morális kérdéseket is feszeget ez a film... 
A filmnek két főhőse van Iván (Alekszej Csadov), és John (Ian Kelly). Egy orosz fiatalember és egy angol. A két fiatal a Kaukázusban találkozik egymással. Egy csecsen hadúr foglyaik ők. Iván sorállományú katona, John amatőr színész. Két külön világ. Fogságban van John színésztársa Margaret (Ingeborga Dapkunaite).

A film cselekménye 2001-ben játszódik. Rég túl vagyunk az első csecsen háborún. Sőt a második is tart már egy ideje…

A csecsen hadúr, aki sok társához hasonlóan abból él,hogy váltságdíjat kér rabjaiért,a két fiatalembert elengedi. Nem emberbarátságból. Johnnak kell összeszedni Margaret „árát”.

A film során végig éles kontraszt van a két János viselkedése között. A pragmatikus Iván állandó kritika alatt van a humanista John részéről. Ugyanakkor John humanizmusa igencsak álságos. Ez a film végére csúcsosodik ki. A humanista John teljesen ráfelejt a bajba jutott Ivánra. Aki végül is miatta került bajba. De ez a nagy emberbarátnak nem számít.



„A mór megtette a kötelességét, a mór mehet.”



És ebben a mór, egy orosz fiatalember.

Akit Ivánnak hívnak, és nem Othellónak.


A film történéseinek idejében már nem Borisz Jelcin vezeti az országot.
A nehéz gazdasági helyzet (nem csak a foglalkoztatási gondok, nem csak az alacsony jövedelmek, nem csak oligarchák "pofátlansága", hanem még egy tőzsde krach is) erősen megtépázta Jelcin népszerűségét. Hiába volt külpolitikailag erős, amikor az első csecsen háború kudarca tovább sokkolta a közvéleményt...
És mintha ez nem lett volna elég...
1999-ben újra fellángoltak a harcok a Kaukázusban!
Jelcinről sok minden elmondható. Jó is, rossz is.
Egy biztos, élete során többször is meghallotta az "idők szavát". Politikai pályáját tudta mikor kell abbahagynia. Nem ragaszkodott körömszakadtáig a hatalomhoz. Méltósággal tudott visszavonulni!
1999. augusztusában közli, hogy már tudja kit javasol utódjának.
Augusztus 16.-án a Duma kinevezi miniszterelnöknek Vlagyimir Vlagyimirovics Putyint. Ugyanezen év december 31.-én Jelcin lemond elnöki pozíciójáról, a miniszterelnökből megbízott elnök lesz.
A következő évben, március 26.-án tartott elnök választás eredményeként, Putyin Oroszország elnöke. A hivatalos beiktatás március 27.-én történik meg.
És már itt is vagyunk a Háború című film "korában"...
 


És most, ejtenék néhány mondatot magáról a feliratról is.
Már a Jövőből vagyunk2.-nél alkalmaztam azt a lehetőséget, hogy a különböző nyelven elhangzó mondatokat más-más színnel jelöltem. Kaptam is érte egy megjegyzést az Opensubtitles oldalon, Epikurosz felhasználótól. Íme: „ A felirat a sok [b]font[/b] kóddal el lett szúrva. Ezek kigyomlálása nélkül a felirat a legtöbb lejátszón használhatatlan.”. Megmondom őszintén, már akkor is igaztalannak gondoltam ezt az észrevételt. Reagáltam is az oldalon a felvetésre: „Szia! Nem kétlem, hogy igazad van. Nekem ilyen problémám nem volt ezzel a felirattal. Nem szeretek PC filmet nézni, ezért mindig asztalin nézem vissza a feliratokat. Egy LG-m van. Az általad kifogásolt karakter módosításokat meg se tudja jeleníteni. Minden sor egyforma. Nincs kövérebb betű, nincs ferde sor. Időnként (eddig csak akkor volt ilyen, ha az USB portján volt az adathordozó) egyáltalán nem jelenít meg semmilyen felira-
tot. Van, hogy egyszer sem, van hogy második próbálkozásra igen. Van hogy a tizedikre. Nem tudom miért. A legújabb feliratomnál (tegnap előtt) például három mondatot nem jelenített meg. Épp most néztem meg PC. Azon megjelent...A lejátszóm másfél-két éves...Megmagyarázni nem tudom...talán ha kipróbálhatnám én is a legtöbb készüléket... Tisztelettel: TroA”. Ez után az eset után igyekeztem a színes betűket nem alkalmazni a feliratokban. Már a közzétett feliratokban. Mert saját használatra készítettem azért ilyet is… Még egyet. Telt, múlt az idő, és találkoztam azóta más által készített feliratnál is a színes sorokkal. Így hát vettem a bátorságot, és újra alkalmaztam ezt a lehetőséget.
És éppen ehhez a filmhez készített felirathoz.


A film gyakorlatilag kétnyelvű (igazából három, mert időnként az alkotás során csecsen harcosok is kommunikálnak). Minden olyan esetben, amikor angolul beszélnek, a felirat színe piros. Kipróbáltam. Számítógépen a piros felirat gond nélkül megjelenik. Divx-es DVD lejátszókon pedig… Ahol lehetőségem volt kipróbálni ott nem vált pirossá a felirat, de egyébként gond nélkül futott… Közben egyik ismerősömnél kipróbáltam Alcor média lejátszón is. A felirat gond nélkül megjelent a filmen, de az inkriminált mondatok nem lettek pirosak. Én ebből azt a következtetést vontam le, hogy Epikurosz által jelzett problémát, nem a karakterek módosítását előidéző jelek okozzák. Hiszen a legtöbb esetben nem is ismerik szoftveresen a lejátszók. Viszont a megjelenítésben nem okoz problémát. Tekintettel arra, hogy a gyártók bármikor fejleszthetnek olyan frimware-eket melyek ezeket a jelzéseket is kezelik, mindez szerintem csak idő kérdése, illetve arra, hogy a film nem egy könnyen felejthető, egy megnézéses alkotás, ezért a „színes” változatot teszem közkinccsé.
Remélve, hogy megértésre találok ebben a kérdésben…



Zindan, Buhara 1915
A feliratban meghagytam néhány nem orosz kifejezést. Tettem ezt azon megfontolásból, mert a beszélt nyelvbe egyértelműen meghonosodtak ezek a kifejezések. Természetesen zárójelbe helyezve megtalálható a kifejezés jelentése is. Ilyen például a tejpe (család, klán), az aul (hegyi falu) , vagy a zindan. Az aul kifeje-
zést Puskinnál is megtalálhatjuk, úgyhogy egyáltalán nem mondhatjuk rá, hogy új jövevényszó a nyelvben.
A zindan-nal egy kicsit más a helyzet. A feliratban elhelyezett fordítás nem pontos. Helyhiány miatt azonban annál pontosabban nem tudtam kifejezni magamat. Mint a melléklet képen látható, ami 1915-ben készült Buharában, hogy egy ráccsal lezárt helységről van szó. Egy cella, egy zárka mondhatnánk. És ebben az esetben igazunk is van. Ugyanakkor a filmben egy veremre használják ezt a kifejezést. Tehát a kifejezés pontos jelentése egy olyan helységet jelent, melynek a kijáratát ráccsal zárják le. Funkcióját tekintve rabok elszállásolását, fogva tartását szolgáló helység.

Végezetül, érdekességképpen két olyan személyről írnék pár mondatot, akiket megemlítenek a film szereplő.

Az első ilyen személy Alekszandr Matvejevics Matroszov.
Alekszandr Matroszov


Matroszov 1924. február 5.-én született Jekatyerinoszlávban (ma Dnyipropet-
rovszknak hívják). Több (szám szerint három)árvaházat (na jó, hivatalosan nem így hívják őket, hanem gyermekotthonnak) is megjárt. Hetedik osztályos kora után, a legutolsóban az ufai gyermek munkatelepen maradt, a nevelők segítőjeként.
A Nagy Honvédő Háború kitörése után többször is elküldte jelentkezését a hadseregnek.

1942. szeptemberében besorozzák, és a kiképzést a krasznok-
holmszki gyalogsági kiképzőközpontba (amely Orenburg köze-
lében található)kapta meg.
1943. januárjában önkéntesként került ki a Kalinyi Frontra. 1943.február 25.-étöl a 2.zászlóalj Sztálinról elnevezett 91.-es Szibériai Önkéntes Brigádjában szolgált.

1943. február 27.-én hősi halált halt Csernuski falu közelében. A harcok elcsitulása után itt, a falu határában temetik el. 1948-ban exhumálják, és a Pszkovi Régióban ta-
lálható Velikij Ruki-ban temetik el újra.

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke 1943.június 19.-én elrendeli, hogy poszthumusz kapja meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Az indoklás szerint, a náci megszállók el-
leni harc során példamutató magatartást, bátorságot, és hősiességet tanúsított.
Sztálin, a Szovjetunió Védelmi Népbiztosa, 1943. szeptember 8.-án a következőt mondta:

„Az a nagy bravúr, amit Matroszov elvtárs véghezvitt, pél-
da kell, hogy legyen a Vörös Hadsereg minden katonája számára.”

Mi történt?
1943.február 27.-én a 2. zászlóalj azt a feladatot kapja, hogy nyomuljon előre Csernuski falu irányába. A falu melletti erdőben előrenyomuló szovjet katonák erős ellenséges tűzbe kerültek. Három, géppuskákkal megerősített bunkert találtak. A tüzérek és a tankelhárítók a háromból kettő bunkert elnémítottak. A harmadik sikeresen ellenállt. Ekkor Pjotr Ogurcov, és Alekszandr Matroszov közkatonák kúszva megközelítették az ellenséges harcállást. Közben Ogurcov súlyosan megsérült, de ennek ellenére Matroszov úgy döntött, hogy egyedül befejezi a küldetést. A bunker közelébe jutva két gránátot dobot a géppuskához. Egy időre elhallgatott a fegyver. Majd amikor újra kezdte, ekkor Matroszov felállt, és testével a bunker nyílását elfedte. Így akadályozta meg, hogy a közben rohamra induló bajtársait elpusztíthassa a géppuska.
Ez a hivatalos történet.
A Szovjetunió felbomlása után, megjelentek a történet kritikusai is.
Vannak olyan feltételezések, hogy Matroszov eredeti neve talán Sakirjan Junuszovics Muhamegyjanov volt. Kunakbajevo faluban(Baskír Autonóm Szocialista Terület) született. Utcagyerekként élt, miután elszökött otthonról (édesanyja újraházasodott, és az új apuka és a fiú között konfliktusok voltak). Matroszovnak tengerészek nevezték el. Ezután került gyermekotthonba.
A másik verzió szerint Viszokij Kolok (szamarai tartomány) nevű faluban született. Édesanyja egyedül nevelte három gyermekét. Az éhhalál elől nevelőotthonba adta a gyermekét. Így került Alekszandr az ivanovoi árvaházba.
Persze nem csak származása került górcső alá, hanem halálának körülményei is.
Az egyik vélekedés szerint már akkor eltalálták Matroszovot, amikor felállt, hogy a gránátokat bedobja a bunkerbe. Holtteste úgy zuhant, hogy a géppuskát takarta.
A másik feltételezés szerint tisztázatlan körülmények során esett a géppuska elé (esetleg be- vagy leesett oda), és a pillanatnyi kényszerű fegyvernyugvást használták ki a társai, és rohamra indultak.
Bár a géppuska lövedékeinek nem okoz gondot, az emberi testen való áthaladás, mindazonáltal a géppuskát kezelőt igen csak zavarhatta a létrejött „vaksága”.
Matroszov származása, és halála körül is vannak fehér foltok. Mindazonáltal nem volt könnyű élete, és halála (a részletektől függetlenül) tényleg hősi halál volt.

A másik személy, akiről a Háború című film kapcsán írok, A csapat bejegyzésében már megemlítettem.
Ő Samil Baszajev.
Baszajev középen
Samil Szalmanovics Baszajev 1965. január 14.-én született a Csecsen-Ingus Autonóm Területen (Düsne-Vedeno kerület egyik ta-
nyáján). Csecsen nemzeti hős, miközben az ENSz, az USA, és az Európai Unió hivatalos iratai alapján terroristának minősül. 1982-ben leérettségizett. 1983-1985 között töltötte le katonai szolgálatát. Ezután háromszor is próbálkozott a Moszkvai Egyetem Jogi Karára bejutni. Sikertelenül. Ezután az  más szakkal próbálkozik, sikerrel, de egy év után kimarad az iskolából.
1989-1991 között az isztambuli Iszlám Intézetben tanul. 1991.augusztus 19-21.-e közti időben  ott van a Fehér Ház védői között. Későbbi nyilatkozata szerint, úgy gondolta, hogy a puccs meghiúsítása után lehetőség lesz Csecsenföld elszakadására.
1991 nyarán csatlakozik a csecsen Nemzeti Kongresszus fegyveres alakulatához. Később létrehozza saját fegyveres csoportját. Indul októberben az csecsen elnök választáson is. Részt vesz egy TU-154-es eltérítésében.
1992-be Dudajev Nemzeti Gárdájának egyik vezetője. Megromlik a viszonya Dudajevvel, mert nem egyezik a jövőképük.
1991 végén, 1992 elején azeri oldalon részt vesz a Hegyi Karabah-i konfliktusban. Kegyetlensége közismert lesz a Kaukázusban. Nem zárható ki, hogy az azeri puccsban is részt vett. Becslések szerint négyszáz csecsen harcossal harcolt az azeriek oldalán (Érdekes, hogy a Kommersztanty 1998. évi 9. és 10. számában megjelentek szerint Aszlán Maszhadov úgy nyilatkozott, hogy a független Csecsenföld legfontosabb „export-cikke” a zsoldos katona lesz.)
Baszajev 1992 augusztusában, fegyvereseivel részt vesz a grúz-abház konfliktusban. Megkapja az Abházia Hőse kitüntetést.
1993 augusztusában személyesen részt vesz grúz családok lemészárolásában.
Az erőszakról, és az erőszakoskodásokról video felvételek is készültek.
Ettől az időszaktól, egyesek azt terjesztik, hogy a GRI-nek is dolgozik. Az abházok kiképzése ürügyén alakulhatott ki együttműködés. Baszajev mindezt mindig is tagadta.
1993. elején visszatér Groznijba, és megalakítja az úgynevezett „abház zászlóalj”-at (Abháziát megjárt csecsen harcosok részére.)
Vonatrablásból, kábítószer kereskedelemből, fegyver kereskedelemből tartja fenn magát, és embereit.
Az 1994-es harcok idején ismét csatlakozik Dudajevhez.
A november 26.-ai grozniji harcok során Baszajev csapatai alkotják Dudajev erőinek a gerincét. A grozniji csecsen erők egyik meghatározó vezetője.
1995-ben a déli frontszakaszon tevékenykedik.
Június 14-20 között egyik végrehajtója a bugyennovszki kórház elleni támadásnak.
Dudajev halála után (1996 április) egyik legfontosabb veze-
tője a csecsen fegyvereseknek. Felszólít minden oroszországi muzulmánt, hogy szakadjanak el Oroszországtól, és egyesül-
jenek egy közös muszlim államban.
1996. nyarán a középső frontszakaszon szolgál.
Szervezője a „Dzsihád” hadműveletnek.

A két csecsen háború közötti időszakot aktív politizálással tölti. Hattáb-bal közös hadgyakorlaton vesz rész. Összebarátkoznak. Ez a barátság Hattab számára meghozza a csecsenföldi elismertséget. Tőle és harcosaitól ettől kezdve nem idegenkednek a csecsen hadurak. "Cserébe" Hattab összeismerteti Baszajevet Oszama bin Ladennel, aki pénzzel is támogatja a csecsent (Huszonöt millió dollárral. Forrás: A fentebbi említett Kommersztenty 1998.-as számai). Ekkoriban kezdi nyíltan megfogalmazni a Kaukzusi Kalifátus létrehozásának a szükségességet. Bin Laden ez irányú törekvését "szentesíti".
Baszajev politikájának ez lesz a fő iránya.
Samil Baszajav
Magáról a háborúról ebben a bejegyzésben nem kívánok kitérni (szerintem lesz még alkalmam erre).
1999. augusztus- szeptember: Hattáb-bal közösen Dagesztánban harcokat kezdeményez. Ezzel kezdetét veszi a második csecsen háború. A harcok során Baszajev aknára lép 2000.februárjában, lábát ezért később amputálják.

2003-tól kezdődően kénytelen állandó mozgásban lenni. Mondhatni űzött vadként élni.
2006. július 10.-én meghal. Halála körülményei nem tisztázot-
tak. Az első hírek szerint spontán felrobbant mellette egy robbanószerekkel teli KAMAZ teherautó.
Néhány órával később az FSzB vezetője, az ingus rendőrségre hivatkozva azt állítja, hogy rivális csecsenek ölték meg Baszajevet, és a robbantás csak a nyomok eltüntetésére szol-
gált.
Csecsen szeparatisták szerint véletlen baleset történt.
Egy 2011-es, a Pérvij Kanal által bemutatott dokumentumfilm-
be, az hangzik el, hogy robbanás az orosz és a grúz titkos-
szolgálat közös akciója volt.
Alekszej Csadov (jelenet a filmből)
Mind Maszratov, mind Baszajev tudta, hogy mi is a háború...
Egyikük az hősi áldozata lett háborúnak, másikuk sokak feláldozott a háborús céljai érdekében.
Clausewitz megállapításánál (A háború a politika folytatása, más eszközökkel.), számomra sokkal szimpatikusabb Iván Jermakov (Alekszej Csadov alakítja) szájába adott gondolat:
A háborút túl kell élni, gondolkodni előtte kell.
Igen, a háborút meg kell próbálni túlélni...
Bármi áron?
Miért váljon hőssé az ember, ha erre később egyáltalán nem lesz "vevő" a társadalom?
Amikor az ember embernek a farkasa, a morál luxusa a vesztesek vigasza. Mégis, nem az különböztet meg minket a többi földlakótól, hogy vannak bennünk erkölcsi gátok?
Vagy ez csak egy máz, ami addig tart amíg nem kell a "piszkos kis" életünkért küzdenünk...
Szerintem erről is szól ez a film..

Nem véletlenül kapott Oroszországban 16+-os korhatáros kategóriát a film.







6 megjegyzés:

  1. "Kincskeresők" a bejegyzésben megtalálják a
    "A feliratot itt találhatjátok meg." mondat 'itt' szavára kattintva.
    Mindenki más, a Feliratok fülre klikkelhet, ahol a blogon található összes filmhez megtalálhatja a feliratot.
    Csak a magyar címre kell kattintani.
    Nekem működik mind a két opció...
    Amikor először olvastam a kérdésedet, megijedtem, hogy valahogy törlődött a felirat. De nem.
    Működnek a linkek.

    VálaszTörlés
  2. Tegnapi ígéretemhez híven, mivel sikerült megnéznem a filmet, írok néhány sort! A felirat, mint ahogy megszokhattuk pontosan illeszkedik a filmhez! A film nem akciófilm /aki arra vágyik az is megnézheti, de akkor kicsit csalódni fog/, hanem inkább korrajz egy fiatalember monológjára építve! A főszereplő talán a fogságnak köszönhetően a teljes érzelmi kiégés jeleit mutatja, semmi sem hatja meg /akár a gépkocsiban lelőtt nő, akár a faluban felrobbantott öregember és a kisfiú esetén tanúsított teljes közöny/. Maga a történet szépen fel van építve, bár a végét szerintem egy kicsit elnyújtották /a buszos jelenetet akár ki is hagyhatták volna/. Összességében nézve tetszett a film, fejben megjegyezve, hogy újra nézhető :-) !

    VálaszTörlés
  3. Köszönet TroA !

    üdv! lajos51

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves lajos51!
      Nagyon szívesen!

      Üdv!

      Törlés
    2. Kedves lajos51!
      Nagyon szívesen!

      Üdv!

      Törlés