A csend kiáltása

Ez a bejegyzés egy remake alkotás okán születik meg. Volt már ilyen a blogon, ráadásul az is a leningrádi blokád idején játszódik. Ott, azon a vidéken. Ez a film konkrétan bent a városban játszódik. És ha engem kérdeztek egy nagyon jó kis filmről van szó. Olyan oroszos, ami alatt jelen esetben azt értem, hogy nem feltétlen cukrozott alkotásról van szó. Vérpistikéknek csak annyit mondanék, hogy nem biztos, hogy erre a filmre vágynak. Bennem, amikor először megtekintettem egy másik alkotás felidéződött. Jó néhány évvel ezelőtt készült egy független filmes - és így a neten terjesztett, és a közönség felajánlásaira váró - műről van szó. Amit - valamiért - a megmondóemberek putyinellenes performance-nak tartottak. Gondolom, mert nem látták, és dolgozott bennük az előítélet. Ha az orosz alkotók nem kapnak pénzt az államtól semmilyen formában, akkor a létrehozott mű csak rendszerellenes lehet. Milyen egyszerű is az előítéletek világa! Az a film is az ostromlott és körbezárt Leningrádban játszódott, és ez is. Az egy dácsában, ez magában a városban. Annak Ünnep a címe, ennek A csend kiáltása. És bár a két történet között van néhány hónap eltérés, mégis jól kiegészítik egymást. (Azoknak, akiknek, nem elég csak a szavam - és nincs ezzel semmi gond -, azok az előző filmet elérhetik itt.)

A leningrádi ostrom körülményeire és történetére nem térnék ki most külön, hisz megtettem ezt már évekkel ezelőtt. Ami itt olvasható. (Ugyanakkor, fontosnak tartom, hogy az ember ismerje egy műalkotás történelmi hátterét, és - esetleg még - a létrejöttének körülményeit. Úgyhogy, én nem hagynám ki, hogy ama régebbi írásom - amely eme eseménnyel foglalkozik - elolvasását.)

Leningrád. Hányszor hallottam, hogy milyen szép város. ("Pityert látnod kell!" Nem jött össze.) Ott egész mások az emberek! De miért? Volt aki az edukációval magyarázta. Egy idősebb ember azt mondta: a blokád miatt. De hiszen az vagy nyolcvan éve volt! De a hatása napjainkig tart. Ez volt a válasz. Az emberek akkor életbevágóan egymásra voltak utalva. Az élmény megmaradt, az értékrend átöröklődik. Persze, ez így elég idealisztikus elgondolás. Hiszen annyi minden szörnyűséget kihozott az emberekből az éhség, az éhhaláltól való félelem. De akkor mi más az alapja annak a közvélekedésnek, hogy a pityeriek emberségesebbek egymással is, és másokkal is? Talán mégis a blokád traumája? A harmadik nemzedék-szindróma? Mintha ez a film - A csend kiáltása - erre a felvetésre is szolgálna válasszal. 

A háborúkban mindig a civil lakosságon csattan az ostor. Vagy így, vagy úgy. A lakóterületükön hadseregek vonulnak át, ide és oda is. A legtöbb esetben többször is gazdát cserél a terület. És mit tehet a lakosság? Sok mindent nem, rá van utalva az államhatalom képviselőire akik vagy kitelepítik őket - már ha van rá kapacitás és van hová -, vagy sorsukra hagyják őket. Egy kis kitérőt engedjetek meg nekem! A szomszédban zajló háborús események során többszer előfordult, hogy az ukrán és az orosz hadsereg is evakuálta a lakosságot. Közvetlen a 2022. februári beavatkozás előtt Luhanszk városából is volt egy aktuális önkéntes evakuálás. Erről a város polgármestere nyilatkozott is. De megtörtént ez Herszon elvesztésekor is. Mindkét esetben. Akkor is, amikor az ukrán és akkor is amikor az orosz csapatok vonultak vissza. Igen, amikor az oroszok nyomultak, nyomulnak előre, akkor is van evakuáció. A Putyin elleni nemzetközi elfogatóparancs indokaként az szerepel, hogy gyerekek elrablására adott ki utasítást. Valójában ekkor a civil lakosság evakuálására adtak ki parancsot. Nem először a konfliktus kirobbanása óta. Olyan gyerekekét, akikről évekkel ezelőtt maga Zelenszkij mondta, hogy nincs Ukrajnának szüksége a donyecki emberekre, húzzanak Oroszországba. Ennek ellenére - a háborús ukrán propaganda részeként - feljelenti az orosz elnököt a Nemzetközi Bíróságon. (Gondolom, ettől mindenki nyugodtan alszik, hisz a háború végén ilyen-olyan indokkal úgyis ejteni fogják a vádat.) Szóval, mocskos dolog a háború - és a politika is -, számomra teljesen érthetetlen, amikor egyesek "szurkolnak" ennek vagy annak a félnek. Nem is olyan nagyon régen kicsit hosszabb ideig beszélgettem egy ukrajnai munkatársammal. Emlékszem két, két és fél éve még arról beszélt, hogy a háborút Ukrajna meg fogja nyerni és nagy és hatalmas országgá válik. A nem is olyan régi beszélgetésünkkor már másról beszélt. Arról, hogy a városában - Poltava - minden nap temetnek ifjakat, akik a fronton hullottak el. Nem tudja mi lesz Ukrajnával, hiszen oda az ifjúságának színe-java. Van aki nyugaton van, van aki a fronton és nagyon sokan a föld alatt. Nagyon sokezren, tudod? - kérdezte tőlem. Az ő tágabb családja is szét van szóródva Európában. Spanyolországban, Görögországban, Oroszországban, Németországban és ő Magyarországon. Már több mint hat-hét éve.    
 

Adott volt a lehetőség, hogy ha már remake A csend kiáltása, akkor ha megnézem az eredeti filmet is, könnyen írhatnék egy összehasonlítást. Mi változott az évtizedek alatt, mi az amit napjainkban máshogy látnak, látatnak a sztori kapcsán. Két okból nem valósítottam ezt meg. Az egyik az, hogy az elmúlt bő egy év alatt nem szakítottam időt az eredeti moszfilmes alkotásra. A másik az, hogy nem is annyira eredeti ez a koncepció. Ám, ez mondjuk nem lenne indok az ötlet elvetésére. Vagy csinálhatnám olyan újságírósan is, nem? Mit értek ez alatt? Hát hogy fogalmam sincs arról amiről írni szándékozom, de nagyvonalúan túllépek ezen és közhelyeket puffogtatva kurva okosságokat ontva osztanám az észt.

E helyett két alkotást is közzéteszek, és egy kirándulásra hívom az érdeklődőket!

Az egyik film a bejegyzés cím adója, a másik az Ünnep lesz. Nagyjából ugyanabban az időben és ugyanott játszódik a két alkotás. Az egyik egy államilag szponzorált film, a másik pedig egy közösségi finanszírozásból készült. Mi ebben az érdekes?

Hallottam már egy párszor, hogy az orosz államtól független művészet mennyire cool, ám az államilag támogatott viszont közhelyes, meg propaganda által áthatott. Meg ilyenek. (Most a legutóbbi Oscar átadás környékén valaki olyasmit mondott, hogy napjaink orosz háborús filmjei félfasiszta alkotások. Hát igen, ilyen az amikor politikai okokból hazudni kell az úgynevezett szabad világban is. Most lehetőségetek lesz eldönteni, igaza volt-e a jónevű filmesnek. Vagy csak szimplán tájékozatlan, esetleg butaságot beszélő valaki ő.)

A youtube-on hallottam azt a "bölcsességet", hogy az orosz állam által pénzelt alkotások semmilyen értéket nem képviselnek, bezzeg az alternatív orosz kultúrát képviselő alkotások!

Kaptok két filmet, egy ilyet és egy olyat. Azért, hogy lássátok, mennyire igazságtalanok a politikai előítéletek alapján kialakított vélemények, bullshitek.

Szerintem, mindkét alkotás érdekes és gondolkodásra késztetheti a nézőt. És nem igazán található bennük propaganda. Talán még állásfoglalás se.

Kérlek, nézzétek meg őket!