Valamikor - jó néhány évvel ezelőtt -, egy háború és egy világjárvány előtt, az egyik volt munkatársammal sétáltunk a Proszpekt Miren. Előtte egy olasz étteremben ettünk. (Május volt és szeptemberben amikor arra jártam már be volt zárva - véglegesen - a restaurant.) Nem pizzát vagy valami ilyesmit ettünk, hanem valami tengeri halat mártással és iszonyú finom krutonnal. A vajas íze vitt mindent. Szóval, az étkezés után sétáltunk a Béke Sugárúton (vagy Világ 😅; nem, tudom, hogy Béke) és egyszer egy épületre mutatott és azt mondta: Ez a GOZNAK. Tudod mi az?
Tudtam. Itt nyomtatják a bankjegyeket, de nem csak az Orosz Föderáció számára; itt nyomtatják a hivatalos iratokat, útlveleket, vízjeles dolgokat, de nem csak az Orosz Föderáció részére. Meg ilyeneket. Tudod, honnan tudom?
Nem. Nem tudta. Megkérdeztem, hogy a tévében nem néz orosz bűnügyi sorozatokat, mint például a MoszGaz, a Hóhér vagy a Pók?
Nem. Nem látott ezek közül egyet sem. (Jó kis reklámtörténet ez, nem? 😁) Nincs tévéje, ezért nem is ismeri a tévésorozatokat. Hát ennyi. Egy kis szerény emlék, ami rajtam kívül senkinek nem jelent semmit. De azért tudtam a GOZNAK-ról, mert láttam a Pók című sorozatot. Cserkaszov őrnagy nagyszerű nyomozásáról. A történet maga megtörtént esetet dolgoz fel, ahogy az eddigi sorozatok is. (És gyakorlatilag ez az utolsó az eposzból, aminek van valóságalapja.)
A sorozatról írtam már - Te jó ég! Majdnem hét éve jelent meg a blogon! - most (sem) akarom ismételni magamat, ezért aki kiváncsi arra az írásomra, azt elolvashatja itt.
És a részeket is megtekinhetitek:
1.rész 2.rész 3.rész 4.rész 5.rész 6.rész 7.rész 8.rész
De ne feledkezzünk el az előzményekről se! Annál inkább se, mert hiszen a valóság által inspirált történetecskékről szólnak.
1. évad: MoszGaz
1962. Moszkva. Vlagyimir Ioneszjan - akinek a gúnyneve Moszgaz volt - a Szovjetunió első hivatalosan elismert sorozatgyilkosa. Véres tettei örökre beírták magukat a törvényszéki tudományok történetébe. Gúnynevével pedig a gyerekeket rémísztgették.
A hruscsovi olvadás éveiben hátborzongató sorozatgyilkosságok történnek Moszkvában. A bűnöző baltával a kezében ront be lakásokba. Első áldozata egy kisfiú. A Moszkvai Bünügyi Rendőrség tapasztalt őrnagy, Cserkaszov, és fiatal asszisztense Szonyja foglalkoznak az üggyel. A történet szerelmi szált is tartalmaz!
A sztori megtekinthető: itt!
Olvasni, itt olvashattok róla.
2. évad: Hóhér
1965-ben egy tizenhét éves fiút megölnek Moszkva-külsőn. A gyanú a barátjára vetül, de Cserkaszov őrnagy nem hisz ebben. A nyomok a Nagy Honvédő Háborúba vezetnek, az egyik legkegyetlenebb gyilkoshoz.
A sorozat Antonyina Makarova történetén alapul. Húsz évesen csatlakozott a német hadsereghez, és személyesen több mint másfélezer embert géppuskázott le. Gyilkosságait egy nyuszimaszkot felvéve követte el. Egy-egy mészárlása után megivott egy üveg pálinkát, majd másnap - nyuszimaszk nélkül - folytatta a hétköznapi életét. A háború után a nyomozókat majdnem sikerült megtéveszetni, először egy másik nőt gyanúsítottak a tömeggyilkosságokkal.
A történet filmes feldolgozás megtekinthető: itt.
A blog ismertetője a sorozatról itt található.
3. évad: Pók
Az 1967-es év Moszkvájában járunk. Egy ismeretlen tettes divatmodelleket kezd meggyilkolni. Testüket vörös selyemmel letakarva hagyja különböző parkokban a Lenin-emlékművek közelében. Közben másfélmillió rubelt (akkori árfolyamon körülbelül kétmillió dollár) rabolnak el a Szovjetunió GOZNAK Állami Bankból. Cserkaszov őrnagy beküldi Szonyja Tyimofejevát a büncselekmények felderítésének első vonalába...
Az alkotás(ok) megtekinthető(ek): a fentebb található linkeken.


Szia! A 3. évad 8. részénél csúszik a felirat.
VálaszTörlésSzia! Köszönöm a tájékoztatást! Nagyon. Kicsit kapkodósak már egy ideje a napjaim, heteim, hónapjaim. (És nem ez a legnagyobb baj...) De ez nem mentség! A hibát korrigálom. A rész újra feltöltve. Még egyszer köszönöm az észrevételedet!
TörlésSzia! Amikor elkezdtem nézni Cserkaszovék harmadik sorozatát attól tartottam, hogy - bár a második "évad" is hozta az első színvonalát - itt már kicsit gyengébb lesz a cselekmény. De nem így volt, - sőt! Itt már nemcsak a bűnözők utáni nyomozásról szólt a történet, hanem a hatalmi harc a rendőrség és a KGB között, illetve a KGB-n belüli rivalizálás is. Korábban csak Cserkaszov és Pozsidajev között folyt a vetélkedés, de az közel sem volt ahhoz hasonlatos ami most a "szervek" között folyt. Ez rányomta erre az "évadra" a bélyegét. Szerintem sokkal összetettebb volt a történet és sokkal sötétebb is volt ezáltal a tónusa, mint a Hóhéré (annak ellenére, hogy ott bűntény volt a nyomasztóbb, hiszen egy gyerekgyilkos/háborús tömeggyilkos után nyomoztak) Mintha a "Pók" cím is inkább erre utalt volna, hogy nemcsak a tettes szővi a hálóját, hanem a nyomozás során, is mindenféle hálóba bele lehet gabalyodni. Az új történelmi arcként megjelenő Andropov is ezt sugallta nekem. Míg Hruscsov inkább kinevetni való volt (de persze az is csak a tévénéző számára) és Brezsnyev talán még "szerethető" is, - addig szerintem Andropov karaktere kifejezetten félelmetes volt, nemcsak a megjelenése, hanem a légkör körülötte... Olyan érzésem volt, mintha Brezsnyev személyét is azért hagyták ki a film alkotói a cselekményből, hogy ne legyen az az érzése a nézőknek, hogy miért nem avatkozik már közbe... Talán csak Pozsidajev volt az aki, megenyhült a történetben. A korábbi évadokban nagy volt a feszültség és az erőfitogtatás közte és Cserkaszov között, a közös iszogatás ellenére is, mert az sem tűnt Nyikita részéről igazán őszintének. Itt viszont - nekem legalábbis úgy rémlett - hogy amikor Cserkaszovot leváltották és Őt nevezték ki helyette, akkor a büszke léptek mellett az arcán látszott, hogy nem igazán örül ennek... és nem feltétlenül a ráháruló feladatok miatt, hanem talán inkább bajtársiasságból. Visszatérve a sötét hangulatra, - nem akarok semmit elspoilerezni ezért nagyon óvatosan próbálok fogalmazni - Cserkaszov részéről a bűn felderíthető ugyan, de a politika felülírhatja az igazságot és a nyomozó csak fogaskerék lehet egy nagyobb gépezetben. Ez a "kompromisszum" inkább vereség és ettől keserű vagy talán inkább nyugtalanító a befejezés. Amit az utolsó pár képsorban legalább családilag helyrehoznak... Ja - és ami a komor hangulaton azért igazán enyhít azok a divatház modelljeit alakító színésznők.
VálaszTörlésSzia! Most feladtad nekem egy kicsit a leckét. De először is, nagyon köszönöm, hogy megírtad a véleményedet! Örülök, hogy ráéreztél a lényegre. Olyan dolgokat írsz, ami már bennem is megfogalmazódott. És épp ezért nem igazán reagálnék érdemben a hozzászólásodhoz. Most. Ugyanis, ha megtenném, akkor kikukázhatnám az egyik késöbbi évadhoz már megírt gondolataim egy részét. Igen, valahogy én is úgy voltam, hogy eleinte a nyomozuás érdekelt. Majd a történelmo háttér, plusz a kulcsszereplők viszonyai, és... Nekem bejön az, hogy egyes szereplők formálódnak, alakulnak ahogy múlnak az évek. És az évek ahogy telnek a bűncselekményt elkövetők is egyre "durvulnak". Nem mintha az első évadokban kiscserkészek lennének. Nekem még a sorozatok epizódjaiban fel-feltűnő oroszos humor is bejön, és persze a színésznők tényleg nagyon szépek. (De ez nem meglepő, szerintem.)
TörlésElfelejtettem az előbb megkérdezni, hogy a 4. évadot, a Sakált felteszed majd a Videára? :)
VálaszTörlésÉn meg elfelejtettem, hogy írni akartam a negyedik évad "megjelenéséről" neked. Igen, fel fogom tenni a közeljövőben. Valami bejegyzésfélét (újra) össze kell majd azért hoznom. De csak akkor, ha már újra itthon leszek. Márciusban el kell mennem... két hétre. De ha hazajövök, elkezdek konvertálni meg írni valamit. Egyébként úgy tervezem, hogy idén még három évadot felteszek. Azért nem többet, hogy ne legyen egysíkú a blog. De nem ígérek semmit, hiszen a holnap sincs megígérve senkinek. De legalábbis nem sokaknak.
Törlés