Speciális Jelentés - Специальный репортаж "Событий" - Ukrajna, életre kel

 

Jobb híján adtam e bejegyzésnek a Speciális Jelentés címet. A TV-C televíziós társaság rövid (közel félórás) egyik politikai műsor sorozatának a címe ez: Специальный репортаж. A speciális szónak a jelentése elég széles spektrumú: különleges, speciális, extra, szakmai stb. Minek nevezzelek?))

Mint ahogy a teljes cím második fele is sokféleképpen fordítható. Tetthely, színhely, esemény.

De mit kell tudnunk a TV-C-ről?

Napjainkban az egyik legjelentősebb orosz televíziós társasága. 1997-ben kezdte meg az adását. 2013 óta az ország tíz legismertebb, legelfogadottabb csatornája közt van. Elengedhetetlen, szükséges a nézése akkor, ha az ember ismerni szeretné napjaink orosz televíziózását. Szövetségi csatornának számít, a legnagyobb tulajdonrészét Moszkva városa birtokolja. A Mediascope felmérése szerint 2019-ben a felnőtt (18+) lakosság által a hatodik legnézettebb csatorna volt a városban, míg országosan a kilencedik.

Saját gyártású műsorai politikáról, gazdaságról, tudományról, a kultúráról, sportról, technológiákról szólnak. Egyszóval, minden olyasmiről, ami érdeklődésre adhat okot. Mindezt megszakítás nélkül, éjjel-nappal prezentálja. Adása az Orosz Föderáció teljes területén elérhető. Nemzetközi változata is van, amely a FÁK országokban, a Baltikumban, Kelet- és Nyugat-Európában, Kanadában, az USÁ-ban, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában nézhetők. (Természetesen /?/, jelenleg az EU-ban nem, mivel betiltottak minden orosz tévéadást. De azért, persze minden elérhető az ember számára, ha nagyon akarja.)

A TV Centr munkatársai rendszeresen kapnak elismeréseket, mind orosz, mind nemzetközi televíziós fesztiválokon. Az első orosz tv csatorna volt, amelyik átállt a digitális földfelszíni sugárzásra (DVB-T2), 2013. április 20.-án.

A TV Centr épülete, Moszkvában

Szövetségi tv csatorna... Mit jelent ez?

Annyit, hogy nem regionális műsorokat készít, hanem országos perspektívában gondolkodnak a vezetői, a műsorok készítői. A regionális tv csatornát a fővárosban Moszkva 24-nek hívják.

 A Különleges Jelentés Események egy politikai műsorsorozat. A koncepciója az, hogy az érdekesebb híreknek megpróbálja bemutatni a hátterét, egy-egy érdekességet nagyobb perspektívából kíván láttatni.

Különböző témaköröket jártak már körül az elmúlt években. Tudósított Földre zuhant meteoritokról, kitörő vulkánokról, az orosz narkóhelyzetről, a beszláni tragédiáról, nagyhatalmú emberekről, a Szovjetunió megaprojektjeiről stb...

A bejegyzés az Ukrajna, életre kel című epizódjához készült. Ez a rész 2022. február 28.-án (hétfőn) 22:35-kor került adásba. És most magyar felirattal is elérhető.

Miért?

Az EU hadban áll Oroszországgal, így nem várható el, hogy korrekt tájékoztatást kapjunk olyan világpolitikai eseményekről, amelyeket e konfliktus érint. Ez a háború jelenleg csak gazdasági szinten zajlik. Már jó ideje. Ugyanakkor ez év február 24.-én olyan esemény vette kezdetét, ami az eddigi ukrajnai konfliktust kiszélesítette. Nekünk azt mondták, mondják, hogy Putyin agresszor, mert az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát. De ez a háború nem 2022. február 24.-én kezdődött. (Persze, ettől még lehet Putyin agresszor, de nem azért, ami 24.-én történt. Vagy ami utána.) Miért vagyok ebben biztos?

Mert személyesen találkoztam, beszélgettem ukrajnaiakkal, akik a háború miatt menekültek el az országból. És ez nem idén február 24.-e után történt, hanem három évvel előtte.

Láttam az ukrajnai háború ellen tiltakozót a Tyeátrálnáján... És nem idén, hanem három évvel ezelőtt. Most kinek higgyek? A szememnek és a fülemnek, vagy a médiamunkásoknak?

Akik frusztráltan értekeztek (jobbik eset) arról, hogy Putyin megőrült. A Facebook Meta tulajdonosa azt is megengedte - egy ideig - , hogy Putyint gyalázni lehessen szinte korlátozások nélkül a közösségi oldalán. Most komolyan! Mennyire gyerekes dolgok ezek! Mint amikor az elkényeztetett kisgyerek üt-vág, toporzékol, mert rájön, hogy nagyon nem ő fújja a passzátszelet.

Hát... Végül is, valami ilyesmi történt. Az orosz csapatok nyílt elindulásával Putyin belepiszkolt a Nyugat homokozójába. Kiszélesített egy már vagy nyolc éve tartó háborút. Amiről gyakorlatilag a nyugati médiamunkások nagy része hallgatott. (Persze tudom, Minszki Egyezmények. Tűzszüneti megállapodások. Amikre Macron azt mondta - az orosz csapatok idei megindulása után pár nappal -, hogy a háború eszkalációjában az EU-nak is nagy felelőssége van. Ugyanis, nem kényszerítette Ukrajnát arra, hogy betartsa a tűzszünetet. Ebből mi következik? Az, hogy Macron szerint van abban valami amit Oroszország állít, hogy a minszki megállapodások ellenére a katonai cselekmények nem fejeződtek be, sőt, folytatódtak Kelet-Ukrajnában. A tűzszünet soha nem volt betartva.)

A helyzet bonyolultabb, mint ahogy nekünk hivatalosan bemutatják. Nem állítom, hogy ez a film az igazságról szól. A felirat azért készült, hogy láthassuk, a Kreml hogyan látja, láttatja a februári eseményeket. Hátha, teljesebb lesz így a kép.

Nem feltétlen hálás dolog a széllel szemben elvégezni a kisdolgunkat. Tudom. De nem igazán érdekel.

Természetesen, nem vagyok héja. Szerintem is jobb a béke a háborúnál. Ahogy jobb az igazság a hamisságnál, a hazugságnál. Kedves Érdeklődő! Nem vagyok a Kreml ügynöke. De nem szeretem a hír és történelem hamisításokat se. Nem tartom erkölcsösnek, amikor kétszer ölnek meg embereket. Egyszer fizikálisan, másodszor pedig amikor elhazudják a halálukat. Oldaltól függetlenül nem tartom morálisan vállalhatónak a dolgot. És az ukrajnai háborút kezdetektől hazugsággal leplezték. Turcsinov, Porosenko, Zelenszkij... Egyik sem nagyformátumú politikus. Emlékszem, a reményekre, hogyha megválasztják elnöknek Zelenszkijt (akinek a kocsiját a majdani puccskor a hőzöngők elintézték), akkor majd ő véget fog vetni a háborúnak. Hiszen orosz (is) ő, meg Moszkvában producereskedte, filmezte össze a vagyonát, vannak ott összeköttetései... A Nép szolgájában láthattuk, hogy érti ő a politikát, tudja mi a baj... De valójában - legalábbis az ukrajnai belpolitikai ellenfeleitől úgy tudható - Kolomojszkij áll(t) mögötte. Az ő kreatúrája Zelenszkij, mint politikus. Kolomojszkijról az oligarcháról van szó. Úgyhogy ő is beleillik a sorba. Ebben az értelemben is. Már régóta tudható, hogy Zelenszkij inkább a nyugat-ukrajnai szélsőségeseket választotta, mint a békét. (Nobel-békedíjat akartak/akarnak neki adni. Vicc! Mondjuk Jasszer Arafat után nem biztos, hogy jelent valami jót ez az "elismerés". Arafatot azért jutalmazták meg ezzel a díjjal, mert terrorista létére hajlandó volt leülni tárgyalni Rabinnal, az izraeli miniszterelnökkel. Mert gyakorlatilag ennél többet nem tett. És Zelenszkij?)

Persze tudom, nem szabad Európában lenácizni az UPÁ-t, OUN-t, Právij Szektort (Jobb Szektor), az Azovot stb... Mert ha valaki lenácizza őket, az az orosz propagandát nyomja. Pedig a francia CANAL+ készített egy dokumentumfilmet, még 2016-ban, és abban látható, hogy tényleg vannak nácik, nem feltétlen kevesen, de elég nagy politikai befolyással, a mai Ukrajnában. Az Ukraine: les masques de la revolution  (Ukrajna: a forradalom maszkjai) kiverte a biztosítékot a párizsi ukrán nagykövetségen és igyekeztek elérni azt, hogy a francia csatorna ne adhassa le a filmet. Helyette inkább egy ukrán gyártású propagandafilm levetítését szerették volna elérni. Azt nézzék a franciák, ne az oroszellenes pogromot.

És folytathatnám a sort...

A hallgattassék meg a másik fél (Vocem mittere in alteram partem.) elv félre van téve, hiszen az érdekszférák felosztásánál az EU is sorban áll a maga tortaszeletéért. És ezért elárasztja a kontinenst az ukrán háborús propaganda. És itt Magyarországon, ahogy mindig is lenni szokott, a médiamunkások túltolják a dolgot. Legyen szó covid19-ről vagy ukrán háborúról, nyomják-tolják szakadatlan az egyoldalú infókat. Politikai elkötelezettségtől függetlenül.

Félreértések elkerülése véget, vannak ismerőseim mindkét országban. Szerintem, egyik náció irányába sem vagyok elfogult. (Jut eszembe! Nem vagyok szakértő. Tényleg! Milyen iskolát vagy tanfolyamot kell elvégeznem, hogy ilyen-olyan szakértő lehessek? Vagy elég, ha kinevezem magam?😉)    

Érvek... Na ilyenekkel nem igazán találkoztam magyar nyelven az ukrajnai háborúval kapcsolatban. (Ez igaztalan. Van egy-kettő ilyen hely, talán többis, de nem igazán jellemzőek....)  Mondjuk, nagyon nem is kerestem. Ez már egy régi történet. És belefáradtam, hogy ha valamit tudni szeretnék róla, akkor angolul és oroszul is olvashatok róla, de magyarul csak a mesélgetés megy. A mainstreamben. Mindkettőben. Ha felnőttnek néznének minket a hírszerkesztők, akkor nem született volna meg ez a felirat.

Véres Úrhölgy a Telegramon

Kíváncsi vagy a véleményemre, hogy milyen ez a film?

Rövid, fél órás.)))

De komolyan!

Azt gondolom, megtekintése után jobban meg lehet érteni az orosz politikai vezetés döntéseit. Nem kell velük egyetérteni. Sok minden nincs benne az előzményeket illetően, mivel a csatorna nem először foglalkozott a témával. Az időtartam miatt nem is tud belemenni a mélységekbe, csak érintőleges a hozzáállása.

Megértheted, hogy miért hatástalanok jelenleg az orosz társadalomban azok a szómágiák, amiket a nyugati véleményformálók alkalmaznak.

Amikor először néztem a filmet az utolsó három-négy mondat nagyon durvának tűnt számomra. Egyből Sztrugackijék Nehéz Istennek lenni-jük jutott az eszemben. Meg az, hogy ez szembe megy a felvilágosodás egyenlőség eszméjének. Felháborodtam. Komolyan. Aztán aludtam rá. És most? Most sem szimpatikus a gondolat, hiszen bizony ellent mond az elmúlt nemtom hány év filozófiájával, már-már fundamentálisan. Ugyanakkor, szókimondó. Brutálisan. És tulajdonképpen, ez a bevett gyakorlat, mármint amit a film vége állít. Évezredek óta gyakorlat ez. És valahol azt ígéri a narrátor, hogy nem a star trekes Csillagflotta-etiketté a jövő, hanem továbbra is a cél szentesíti az eszközt. Ez a realitás, most. És az az utolsó három-négy mondat előre felmenti a héjákat, a politikusokat, a katonákat. Ha ezt a gondolatsort valaki elfogadja, onnantól neki nem lesz pl. Putyin soha agresszor, vagy háborús bűnös.

Star Trek képregényborító

A filmben van egy rész, ahol Kszénija Szobcsak kerül górcső alá. Pontosabban, a gazdasági szankciók által kiváltott hatás Szobcsak kisasszony lelkivilágára.

Egyébként, a legutóbbi elnökválasztáson ő is indult. Olyan ellenzéki félének számít - persze, nincs Nyugaton úgy felkapva, mint pl Navaljin -, de inkább hívjuk őt celebnek. Ez talán közelebb van a valósághoz. Különben meg, az apukája Szentpétervár polgármestere volt egy ideig, és ebben az időben felkarolt egy Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin nevezetű fiatalembert. Aki - azt mondják - mintegy atyjaként tekintetett a polgármesterre.  (Majd később az akkori orosz elnökre, Borisz Jecinre is.)

Szóval, a Véres Úrhölgy egyik Telegram posztjából idéznek a filmből. Az írás látszik, és olvashatóan is megjelenik, miközben a narrátor felolvas belőle. Ám kihagy egy mondatot. Ez a mondat arról szól, hogy a szankciók azon része, amelyik az oroszok bankbetétjeinek korlátozásáról szól és az oroszoknak a vízum kiadásának megnehezítéséről; kontraproduktív, érzelmileg a Kreml kezére játssza az oroszokat.

(Hont András kb ugyanebben az időben erről pont ellenkezően vélekedett, és hangot is adott ennek. Láttam a Youtube-on. Talán, még sincs annyira képben valamelyikük, mint ahogy gondolja... Pontosabban, azt fejtegette, hogy ha majd az oroszok nem tudnak elmenni nyaralni, akkor nagyon fog csökkeni Putyin elfogadottsága, népszerűsége. Persze, azt Hont úr valószínűleg nem tudja, hogy az orosz középosztály Indiát, Vietnamot célozza meg. Évek óta ez a tendencia. A felső tízezer az USÁ-t leginkább, de hónapokra, akikkel meg Horvátországban találkozott az a középosztály alja-közepe. Meg hogy ott - mármint Oroszországban - a belföldi turizmus is igen jelentős és divatos. Úgyhogy a celebek és az oligarchák kivételével aki eddig tudott, annak ezután se lesz feltétlen probléma az utazás. Főleg, hogy a rubel vásárlóértéke, árfolyama visszaállt. Jó eséllyel tele lesz Törökország, Egyiptom, Jordánia, Ciprus orosszal most nyáron, pl. Hévíz, a horvát tengerpart, Prága helyett. Persze, ezek csak lehetőségek, amikkel a mai orosz társadalom többsége - ahogy a mai magyar társadalom többsége is - nem tud élni. Eddig se tudott, és ezután se fog tudni. De ettől függetlenül, nem igaz, hogy a mindenhatónak gondolt Nyugat szankciói miatt, nem lesz hova utazni nyaralni Oroszországból. Ezzel csupán azt kívántam jelezni, hogy bizony van igazságtartalma a lét határozza meg a tudatot megállapításnak. Az általam egyébként tisztelt újságírót ebben az esetben inkább a saját vágyvezérelt gondolkodásmódja inspirálta, mint a valóságismerete. De nem ő az egyetlen kis hazánkban.

Érdeklődtem, hogy mi a helyzet a boltokban az invázió második hete után. Semmi különös, az árak nem mentek fel. A szokásos infláció érezhető - ez volt a válasz. Egy hét múlva meg az, hogy az árak nagyon mennek felfele. De a rubel sikeres stabilizálásával ez megszűnni látszik. Ami van, az a megszokott. Április első felében olvastam arról, hogy a lakosság valutavásárlási megszorítását gyakorlatilag megszüntették. Pedig az eredeti jogszabály szeptember 9.-éig tiltotta meg ennek a lehetőségét. Hmm...)

Azt hiszem talán úgy tűnhet, hogy finoman szólva nem vagyok egy Zelenszkij-fan. Őszintén megmondom, semleges a véleményem. Megalapozatlannak tartom azt a fajta rajongást, ami a hazai média egyik részének megítélésében megjelenik. De nem tartom szimpatikusnak a lebohócozását, leszínészezését sem. Mint ukrán elnök kényszerpályán mozog. Kénytelen kiszolgálni a szélsőjobboldalt, mert ha Ukrajna egyetlen négyzetcentiméteréről lemondana, megbuktatnák. (Nem véletlenül tiltotta be azokat a pártokat, akik kiegyezni és a háborút elkerülni akartak volna Oroszországgal.) Kénytelen kiszolgálni a Nyugatot, mert ha ezt nem teszi meg, akkor ki finanszírozná az ukrajnai csődtömeget? Ezért folytatta elődei (Porosenko, Turcsinov) politikáját és bombáztatta Donbasszt. Ezért nem is próbálta visszafogni az ukrán fegyveres erőket a minszki megállapodás szerint. Bátran jól nem tartotta be a megállapodásokat, mert ahogy elődei, úgy ő is maga mögött tudhatta a NATO-t és az EU-t. Nyugaton úgy gondolhatták, hogy Ukrajna húzogassa csak az oroszlán bajszát, az úgy se mer majd odacsapni.

Tévedtek.

Ahogy Ukrajnában nyolc éve szisztematikusan fejlesztették a hadsereget amerikai segítséggel, úgy Oroszország is készülgetett a gazdasági zárlatra.

Tény, hogy rengeteg teátrális elem van az ukrán háborús propagandában, de szerintem mögötte ott van/volt a Nyugat ígérgetése. Ezért akartak egyből NATO és EU tag lenni a kirobbanó háborús megindulás után. Ezért követeltek NATO-s légtérzárat. Nem gondolnám, hogy csak úgy ötletelgettek, mindenféle alap (ígérgetés) nélkül, Mert hát, közben rájöttek nagy a baj, minden dicsőséges háborús dicsekedésük ellenére... A napóleoni háborúkban született egy mondás: hazudik, mint egy hadijelentés.

Nem csak az orosz csapatok támadásával kellett szembenéznie Zelenszkijnek, hanem azzal is, hogy a Nyugatnak elsősorban golyófogónak kell az ukrán haderő. És csatatérnek, pufferzónának Ukrajna.

Persze, hogy megpróbálta/megpróbálja hiszterizálni a nyugati médiát. Neki nincs hová visszavonulnia. Ha Ukrajna területéből egyetlen négyzetcentiméterről lemondana, neki, mint ukrán politikusnak, vége. Kénytelen héja lenni. Ezt a szerepet kapta az USÁ-tól. Mert ha jobban megnézzük a Majdan utáni Ukrajna az USA protektoriátusává változott. (Sokszor hallom, hogy a mai Ukrajna demokrácia, meg hogy a demokráciát védi. A mai Ukrajna nem demokrácia. Van parlamentje, és vannak választások. És vannak akik vezetik az országot. Ha szükségesnek látják betiltanak pártokat. Megakadályozzák, hogy részt vegyenek a megmérettetésben, hogy beleszólásuk legyen azoknak is politikába.  Ha érdekükbe áll, akkor szavaztatnak, ha nem, akkor ellehetetlenítik a szavazásokat. Nem bíznak semmit a véletlenre. Valamiért, azonban még egyetlen szélsőjobboldali tömörülést sem tiltottak be ott.🤔 Vajh, miért?) Az első miniszterelnök Jacenyuk, hamarabb lett miniszterelnök, mint ukrán állampolgár. A közigazgatástól kezdve a rendőrségen át a katonaságig mindenütt amerikai tanácsadók jelentek meg. Baráti segítségnyújtás...

A jelenlegi amerikai elnök fiának évek óta zavaros pénzügyei vannak Ukrajnában. Épp márciusban hozta nyilvánosságra az orosz titkosszolgálat a laptopján - mármint Biden laptopján - található bizonyítékokat arra vonatkozólag, hogy Hunter Biden a korrupciótól sem riad vissza az ukrajnai gázbizniszban. Illetve, hogy pénzt fektetett a nyugati propagandisták által letagadott ukrajnai biolaborokban. (Érdekességként megemlítem, hogy maga Zelenszkij is panaszkodott Trumpnak - mikor az még elnök volt -, hogy Biden nyomást gyakorol ukrán politikusokra, például rá is. Fenyegetésről, megzsarolásról volt szó. Emlékszik erre a hírre még valaki?)

Ma már senki nem beszél arról, hogy az orosz gázfüggés diverzifikációját már kb tíz évvel ezelőtt az EU az ukrán palagázra kívánta alapozni. Amit állítólag Kelet-Ukrajna fekete földje alatt találtak. És Hunter Biden kb innentől tűnt fel a ukrajnai gázbizniszben. Összekötőként is, az ukrán vezetés és az előző demokrata párti elnök adminisztrációja között. És ez a laptop-ügy az USÁ-ban jóval nagyobb hullámokat vert, mint az EU-ban; nem véletlen, hogy Obama orvosa azt nyilatkozta, hogy Joe Biden mentálisan alkalmatlan elnöknek. Nem kell ebbe sokat belegondolni, hisz ez csak egy jelzés, hogy a félidős választásoknál, ha megerősödnek a republikánusok, akkor nem lesz második ciklusra jelölve a jelenlegi elnök.

Szóval, ez az ukrán-orosz háború, inkább USA-OF háborúnak tűnik. Amely tényleg átszabhatja a nagypolitika viszonyait. Beleszólhat az USA, Ukrajna és Oroszország vezetőségének személyi összetételében. De olyan országok politikai életébe is beleszól, amelyek úgy egyébként nem sok vizet zavarnak jelentéktelenségük okán. Ahogy jelentősen befolyásolta a magyarországi választást is. És így láthatjuk, hogy valóban beteljesülhet ami a TV-C ezen műsorában is elhangzik, miszerint a világ nem lesz ugyanolyan, mint amilyen a háború előtt volt.

Egy vesztes háború beláthatatlan következményekkel járna Oroszországban. Vagy meggyengülne a központi hatalom, vagy bedurvulna. Egyik verzió sem sejtett happy endet. Az ukrán vezetés a szélsőségesek és a  pénztelenség túsza, az USA meg már túl sokat invesztált anyagilag az ukrán sztoriba. Nem a gyors békének kedvező felállás ez.

Háborús bűnök... Érzékeny téma. Egy biztos, nem látni tisztán - és ez esetben érthető is ez - ebben a kérdésben. (Meg a politikánál mocskosabb dolog talán csak egy van, az egyházpolitika.) Az ukránok elemi érdeke, hogy a NATO-t tevőlegesen is bevonják a konfliktusba. A NATO nélkül egyébként már véget ért volna a háború. Kijev esetleges győzelmének a kulcsa a külföldi katonai segítség. Külpolitikai célja, ennek a kiprovokálása. Ha már önként nem ment a NATO. És erre a célra megfelelő indok lehet az ellenfél háborús bűnökkel való vádolása. És ez még csak a cui prodest témaköre...

Az invázió első napjaiban olvastam egy izraeli elemző írásának magyar nyelvű kivonatát (nem emlékszem már hol, talán a HVG-n), amely szerint az orosz célok között nem szerepel(t) újabb ukrajnai területek elcsatolása. A szakember szerint három fázisa van a támadásnak. A három egymástól nem feltétlen észrevehetően válik el, illetve a cél esetleges elérése okán, nem feltétlen kell bekövetkeznie mind a háromnak. (Persze, ezen már túl vagyunk, szerintem.) Az első: az ukrán kormány megtörése, vagy leváltása. Ezért az első szakaszban csak katonai célpontokat pusztították az oroszok. A második szakasz - amennyiben az első nem ér célt - a hadsereg megtörése, azaz érzékeny veszteségek okozása a fegyveres erőknek. Ha ez sem hozna változást, akkor jönne a klasszikus háború, ami nincs tekintettel a lakosságra sem.

Az izraeli szerző szerint, Clausewitz-et a mai napig oktatják Oroszország katonai intézményeiben. És az ő legismertebb klasszikusa úgy szól, hogy a háború a politika folytatása, más eszközökkel. És mivel a diplomáciai asztal mellett Moszkva semmilyen eredményt nem tudott elérni, váltott. Más eszközökre. Ez összecseng Macron állításával, miszerint a konfliktus eldurvulásában az EU is felelős, hiszen a tárgyalóasztali mellett megkötött megállapodások meddők maradtak. Ugyanakkor nem gondolnám, hogy az EU és az USA diplomatái olyan szinten állnának, mint a szíjjártói magyar külügy. Nagyon is szándékosan asszisztáltak a megállapodásszegőknek.  

A háború elején lehet, hogy csak a katonai célpontokra lőtt az OF fegyveres ereje, de polgári célpontokat is eltalált. Ezek egy része időközben valójában katonai objektumokká válták, más része pedig a fegyverek pontatlanságából következett be. Illetve volt legalább egy rakéta, ami egy toronyházba zuhant bele Kijevbe, amit meg lelőttek, és úgy zuhant oda. Miközben a cél, a közelben lévő repülőtér volt. Legalábbis Kijev először ezt mondta. Mindenesetre a végén mindhárom fajta esetre azt mondta a propaganda, hogy az oroszok a polgári lakosságot támadják. Mariupol már egy más esett. Ekkor már a felek egyáltalán nincsennek tekintettel a lakosságra. Egyik fél se. A városban az egyik hírhedt(en náci) zászlóalj (amelyik csak nevében zászlóalj, valójában sokkal nagyobb katonai egység) állomásozik, akiknek a megadás, a fegyverletétel nem volt opció. De a másik oldal sem akart foglyokat ejteni.

Az oroszok kulturális és sport elszigetelése pedig, szerintem, egy agyrém. Semmi racionalitás nincs benne. Az egyik pedig az szélsőséges ukrán orosztalanítás nemzetközivé tétele. Szégyen. Európára nézve is. Miért kell kétségbe vonni Tolsztoj, Dosztojevszkij, Puskin munkásságát csak azért, mert a putyini vezetés már nem látta értelmét a szócséplésnek az EU-val? Miért kell a kontinens politikusainak olyan primitívnek lenniük, mint egy jobb szektoros megmondóembernek? A másik... A másik pedig a sport és a napi politika összekeverése. Gyomorforgató.

 

És az említett tv-adás megtekinthető itt (magyar felirattal):

https://videa.hu/videok/hirek-politika/ukrajna.-eletre-kel-dnr-kijev-lnr-DnPIpISkvs9rvwqx

És pluszban - akit érdekel - a sokat emlegetett orosz propaganda egyik felvétele megtekinthető itt (https://t.me/RVvoenkor/7165). Ez egy április 8.-ai felvétel. Nem mai, de jellemző. És az elemzése is megérne egy misét. Egy összehasonlító elemzés. Ki hogyan akar hatást gyakorolni a közvéleményre, ki kinek játszik...

Természetesen, az azóta eltelt időben a propagandák is változtak. De erre nem térnék ki most.