Remélem, vannak akik rákaptak az "ízére". Szerintem, átsüt ezen a filmsorozaton, hogy igyekeznek a készítők tárgyilagosak lenni, miközben ez nem feltétlen azt jelenti, hogy kritika nélkül el kellene fogadnunk minden egyes megállapítását.
Rengeteg adatot oszt meg velünk, amik jelentős része magyar nyelven nem igazán elérhető jelenleg, és ami egyik nagy erénye még, hogy nemzetközi kitekintést is ad.
A Szovjet Hadsereg (és az afgán kormányerők) kontra USA által felfegyverzett afgán szabadságharcosok elcsépelt állításán jóval túlmutat. Láthatjuk, hogy a Szovjetunió számára elsősorban ideológiai ösztönzők voltak, és a törésvonal nem a két Unió között volt, hanem bizony az úgynevezett szocialista táboron belül is. Az intervenció mellett nem sorakozott fel az összes kommunista ország. Sőt! Olyan is volt, amelyik fegyvereket adott el a mudzsahedeknek. Láthatjuk, hogy a nemzetközi helyzet sem volt olyan, mint a '60-as évek indokínai háborújánál. Akkor és ott a szocialista tábor összezárt. Félretették a geopolitikai különbözőségeket és egységesen támogatták a Ho Si Minh által vezetett mozgalom és állam harcát. A kínaiak pingpong diplomáciája, illetve az úgynevezett Béke-tábor főideológusi címéért (kinek a kommunizmus felfogása az üdvözítő) folytatott küzdelem lehetettlenné tette a közös fellépést. A (moszkvai) kommunizmus exportját Közép-Ázsiába.
És ez többek között épp a vietnami konfliktus utóélete miatt alakult ez ki. Ki emlékszik ma már arra, hogy vörös Kína a '70-es évek végén, '80-as évek elején megtámadta Vietnamot és a Szovjetuniót is?
Szóval, elég bonyolult volt a nemzetközi helyzet akkor is, ahogy a második angol-afgán háború idején is. És ahogy napjainkban is az. Nem steril, fekete-fehér a helyzet, mint ahogy a provinciális médiánk tálalta. Mert hát, a múlt eseményei a jelen gondolkodására is kihatnak.
Így ha nem gond, folytatom az angol-afgán konfliktus második részével.
A második angol-afgán háború
1878 márciusában San Stefanóban megegyeznek az törökök és az oroszok egymással. Az orosz hadak elhagyják Drinápolyt. Konstantinápolyt ne, fenyegetik tovább az orosz cár csapatai. London úgy véli, hogy Oroszország így is túl befolyásos lett a Balkánon. Szentpétervár beleegyezett, hogy egy nemzetközi kongresszus (Berlinben) vitassa meg a kérdést. Ám ezzel egyidőben Közép-Ázsiában diplomáciai akciót indított. Rendkívüli katonai küldöttség utazott Kabulba.
Eddig is türkesztáni orosz vezetők angol katonai behatolás esetére segítséget ígértek az afgán emírnek. Ám az új küldöttség konkrét kötelezettségektől elzárkózott. Ködös ígéret hangzott el arról, hogy hamarosan 30 000 orosz katona érkezhet az országba. Ezen felbuzdulva az emír visszautasította a britek azon követelését, hogy követséget nyíljon Kabulban.
1878 szeptember 21.-én Neville Chamberlain tábornok vezetésével a madraszi haderő elindult (Pesavarból indulva) a Khajber-szoros felé.
Az afgán határőrság a szorosnál feltartóztatta az angol csapatot. Ez lett a cassus belli.
Az angol csapatok októberben három irányból támadtak az országra. Decemberre elfoglalták Kandahárt, Pejvar-Kotalt, és Dzsellálábádot. Az afgán hadsereg felkészületlen volt. Orosz javaslatra (Razgonov tábornok) Ser Ali kán letett arról, hogy Kabul előtt nyílt csatába bocsátkozzon az angolokkal. Az afgán csapatok észak felé visszavonultak. Így az emír csapataival Afgán-Turkesztánba távozott. Mazar-i-Serifben Ser Ali meghal, utódja fia Jakub kán lett, aki ekkor Kabulban élt és a várost vezette. Az angolok megközelítették a fővárost, az üzbég-tadzsik-türkmén vidék lázong. Az uralkodó megpróbált megegyezni a britekkel. (1879 május 8., Gandamak) A tárgyalás békekötéssel végződik. (Május 26.) Kabulba angol misszió - katonai védelemmel - nyílik, az ország déli területei ideiglenes angol ellenőrzés alá kerül. A kán külföldi országokkal csak az angolok beleegyezésével tarthat kapcsolatot, cserébe minden évben pénzt és fegyvereket kap. Afganisztán gyakorlatilag brit protektorátus lett.
A mollák elkezdték a nép és a hadsereg tagjai között felháborodást gerjeszteni az angolok és Jakub kán ellen. Szeptember v3.-án felkelés tör ki Kabulban. Az angol követséget afgán katonák megtámadják. A város lakói csatlakoznak az lázadókhoz. Az országban elterjedt a dzsihád híre. A gerillahadviselés kiterjedt minden külföldi és az emír emberei ellen is. Szeptember végén Jakub kán elhagyta Kabult, és az angolok védelmét vette igénybe.
Az angolok megindultak Kabul ellen. Október 6.-án elkezdődött a csata Kabulért. Hét órás küzdelem után az angolok győztek. Négy nappal később bevonultak a kabuli fellegvárba. És hozzákezdtek a megtorláshoz. Akasztások, kegyetlenségek, Kabul környéki falvak elpusztítása. Ez várt az afgánokra. A kivetett hadisarc mellett. Közben a megmaradt afgán erők Sutugardannál sikeres támadást hajtottak végre.
Közép-Afganisztánban népfelkelés tört ki Gazna központtal. De az egész országban fellángolt a partizánháború. Az angol közigazgatás összeomlott.
December 14.-én Kuh-i-Aszmainál a britek vereséget szenvednek az afgán ellenzéki fegyveres csapatoktól, és ezután elhagyják Kabult. Mohammed-Dzsannal vezetésével másnap a gaznai népfelkelők bevonulnak a fővárosba. A válaszcsapás december 23.-án érkezett meg. A népfelkelők visszavonultak Kabul körzetéből.
Kandahárból angol sereg indult Gazna ellen. (Ebben az időszakban az angol erők gyakorlatilag Kabul-Pesavár út keskeny sávját tartották biztosan a kezükben.) 1880 március 31.-én induló offenzíva sikeresen megtörte az afgánok ellenállását, és május 2.-án az angolok megérkeztek Kabulba.
Közben Abdur Rahman kán (aki 1868 óta Orosz-Turkesztánban élt emigrációban) átlépte a határt, és szent háborút hirdetett az angolok ellen. És kikiáltotta magát Afgán-Turkesztán uralkodójának. Nagy Britanniában közben kormányváltás történt, és a liberális Gladstone-kormány óvatosabb, Oroszországgal szemben kevésbé konfrontatív politikát folytatott, és kihatott az afgán helyzetre is. Az angolok felajánlották Rahmannak, hogy elismerik hivatalosan és pénzt is adnak neki, ha megszakítja az orosz kapcsolatait. A kán alkudozni kezdett. Közben az angolok helyzete egész Afganisztánban egyre inkább tarthatatlanná vált. Például, Kandahárban is teljes vereséget szenvedett a reguláris hadseregük Ejub kán csapataitól.
Végül, az angolok kiürítették Kabult, elismerték Rahman kánt, kötelezte magát, hogy többet nem avatkozik Afganisztán belügyeibe, nem tart rezidenst az országban, kivéve egy muzulmán vallású diplomáciai személyt. Cserébe a kán megígérte, hogy csak az angolok beleegyezésével tart majd fenn külpolitikai kapcsolatot bárkivel. De Kandahárt se kapta meg a kán. A Kabulból kivonuló csapatok Kandahár tartományba tartottak, hogy felmentse az ott körbezárt angol csapatokat. Sikeresek voltak ebben. Ejub kán visszavonult Herátba.
Egy évvel később az angolok Kandahár városát visszaadták az emírnek. A kétéves háború véget ért.
Nem azért álltam neki az angol-afgán háborúk vázlatos ismertetéséhez, mert azt gondoltam volna, hogy most megmutatom, hogy a britek se voltak különbek a szovjeteknél. Egyetlen dolog vezérelt, hogy ha felszínesen is, de érzékeltessem, hogy sokkal összetettebb az afgán helyzet - napjainkban is! -, mint ahogy a médián átjön. Hamis az a kép, hogy az szabadságszerető afgán nép évezredek óta nem töri meg magán az idegen zabolát. Az afgán nép igen összetett, sokat harcolt története során. Vezetői mindig inkább korruptak voltak, mint nem. (Erre történnek utalások a dokfilm sorozatban is. Észrevettétek?) És a korrupció gyümölcse mindig a társadalmi szétesés (belharcok), és soha nem a köz jóléte.
Egyszóval, szerettem volna felvillantani, hogy mennyire összetett dolgoktól függ az afganisztáni helyzet. belső és külső dolgoktól. És ahogy a szovjetek alatt, úgy a legutóbbi amerikai megszállás alatt is elindultak olyan folyamatok, amik, bár új jelenségek az ottani társadalomban, segítheti az ott élőknek az életének a megváltozását. És ebből a szempontból nézve mind a szovjet, mind az amerikai különbözik az angoltól. Még ha nem is akarják ezt sokan észrevenni.
A sorozat harmadik része megtekinthető itt:
https://videa.hu/videok/hirek-politika/afganisztan-1979-1989.-3.resz-jdleizQxYq6dC6ta
Szia! Fel fogod rakni majd a négy rész feliratát??? Köszi.
VálaszTörlés