A film eredeti címe: Волкодав из рода Серых Псов
A felirat tulajdonságai:
FPS: 23,976,
a fájl kiterjesztése: srt.
A Viking című film kapcsán olvastam itt-ott, hogy húúú! Micsoda látványvilág lesz ez, ha megjelenik! Ilyen látványos orosz filmet! Megnéztem a trailert amin annyit álmélkodtak egyesek. Eszembe jutott, az év elején az egyik munkatáram mesélte, hogy előző délután közösen edzett egy testkultúra szalonban egy újságíróval. Két nyomás között közölte a firkász, hogy nagyon oda kell figyelni az orosz filmekre, mert kezdenek jókat csinálni. Ja. Kezdenek. A baj az, hogy ilyen félműveltek az újságíróink. Is. A tudatlanság öntudata önhittséggel megspékelve annyira jellemző ránk. Ez korunk, és kultúránk egyik rákfenéje. Fellengzős megjegyzéseket viszont tényleg ott kell tenni, ahol az izzadságszag fontosabb mint az IQ. (Egy nálam jóval idősebb embertől hallottam azt a szarkazmust, hogy a jogász, és az újságíró mindenhez ért. A forrásom megbízható, mert gyakorló ügyvéd. Több évtized tapasztalata van mögötte. Legalább annyi éve jogász, mint ahány éves vagyok én. Remélem sokáig közöttünk lesz. Sokat köszönhetek neki. Egy új világot, a jog világát mutatta meg nekem. Bár megkérte az árát, mégis hálás vagyok neki. Megtanított egy másfajta gondolkodásra is. Így utólag azt mondhatom, semmit nem bántam meg! Tudjátok, minden jó, ha a vége jó!)
Látványos film elkészítéséhez sok minden nem kell. A
technológia adott. Meg kell venni. És kell még kreativitás. Annak aki kitalálja
a látványt, a sztorit, és annak aki (akik) a technológia segítségével „életre
keltik” az álmot. A technológia mellett meg kell venni a kreatív ötleteket, és a
programozók idejét. Ennyi.
És már lehet is sápítozni, hápogni. Már ha a látvány a legfontosabb.
A 2006-os év terméséhez tartozik a Farkaskutya, a Szürke Kutya fajtájából cím fantasy film.
Megvalósítása látványosra sikeredett, mert valószínűleg ez volt az alkotók
célja. A történetre nem mondanám, hogy túl egyedi, vagy merész. De a
látványhoz pont tökéletes. Magam nem túlságosan rajongok a bőrruhás,
lovaglós, kardozós filmekért. Ugyanakkor nem véletlenül készítettem feliratot
ehhez a filmhez.
Ezzel a filmmel búcsúzom el (legalábbis egy időre) a
keleti szláv mítoszok, mesék világától. Az utóbbi időben volt egy-két felirat, ami
ebbe a miliőbe vitt el bennünket. A paganizmus, neopaganizmus egyáltalán nem
vonz, nincs az érdeklődésem homlokterében. De azért nem árt, ha az ember tud erről
is ezt-azt. Segíthet más alkotások, vagy éppen mások tőlünk eltérő
gondolkodásának megértéséhez. Segíthet más kulturális vonatkozások megértéséhez
. A film nem a szláv mitológiát dolgozza fel, de a filmben látható kellékeken
bőségesen találhatunk szlávos motívumokat.
Talán ez az ami megfogott a filmben.
Közben felmerült bennem, hogy e film kapcsán lehet, hogy nem ártana megnéznem a Gyűrűk Ura trilógia valamelyik részét. Azért vetődött fel bennem ez a dolog, mert még soha nem láttam, és a Farkaskutya nézése közben azért fel-felvillantak bennem filmcímek. Azaz nem mondhatom, hogy eredeti ötleteket találtak ki az alkotók. De hát eredeti dologgal szinte már lehetetlen előállni a filmes műfajban.
Van egy jelenet, amikor a karaván halad az erdőben (oldalt folyócska csörgedezik), a háttérben egy várkastély áll... Annyira művi ez az összeállítás mintha egy hollywoodi Tolkien adaptációt látna az ember. Ezután kezdett foglalkoztatni a gondolat, hogy a bejegyzés szempontjából lehet, hogy hasznos lenne megnéznem legalább egy részt. De teltek a napok, a hetek... És már látom, hogy jó eséllyel soha nem lesz már abból semmi.
Szóval, akkor néhány szót még ejtenék erről a filmről. Ahogy írtam is már, szerintem a látványvilággal semmi gond. Jól passzol a történethez. Ennél több nem is kell egy ilyen fantasyhoz, mint amit ez az alkotás nyújt. Jól látszik rajta az alkotók szándéka: megmutatni mi is tudunk olyat csinálni mint Hollywood. Ehhez nem csak a technikai feltételek voltak adottak, hanem neves, és ismert színészeket hívtak meg (a nem túl bonyolult lelkületű) karakterek megformálására.
Említhetném Nyina Uszatovát, Okszána Akinysinát, és...
A film harmadik megtekintésekor (egy felirat elkészültéig egy párszor szoktam látni az adott filmet) vettem észre a stáblistán Igor Petrenko nevét. Te, jó ég! Ez az a Petrenko lenne? De hisz nem is az alakítja azt a szerepet! Belenéztem újra. De. Ez az az Igor Petrenko. Igaz, hogy mellékszereplő; igaz, hogy szinte mindig előnytelen szögből látszik, de ő az. A maszkos, a sminkes jó munkát végzett!
Úgy gondolom, a látványra nem lehet panasz. És a történet?
Azt kellene írnom, hogy a Jó és a Rossz harcáról, küzdelméről szól a film. Van a ebben a moziban Rossz, de hogy a Jó miért jó? Azért mert segít egy ifjú, csinos hölgynek? Azért mert a női főszereplőnek ártani akarnak, és a főhős (a Jó, a Magányos Harcos) megakadályozza ezt? Azért lenne Jó Farkaskutya, mert igyekszik megbosszulni a családján esett sérelmeket? Csak ezért?
Számomra a főhős nem testesíti meg a Jót. Pedig a történet szerint annak kellene lennie. De nem is rossz ember. Csak egy egyedülálló, kivert kutya. A Szürke Kutyák törzséből.
A legnagyobb baj, hogy nem tudtam azonosulni Farkaskutya hősiességével, talán attól van, hogy teljesen kívülállóként cseppentem a történetbe.
Marija Vasziljevna Szemjonova írónő (és műfordító) egy egész könyvsorozatot szentelt a sztorira. 1995 és 2014 között hat kötete jelent meg a sorozatnak, melyek mind Farkaskutya viselt dolgait meséli el. Maga a film 2006-os, tehát megállapíthatjuk, hogy egy sikeres könyvsorozatra építettek a mozi megalkotói. Az ötödik kötet 2003-as kiadású, tehát ahogy elkészített (ahogy régen mondták: az egész estés) alkotást, nem lanyhult az érdeklődés, és... 2007-ben jött egy tizenkét részes sorozat (16+ besorolással), melynek címe Molodoj Volkodav (Ifjú Farkaskutya)... és 2014-ben megjelent a következő könyv is.
A mozifilm nem kapott ilyen korhatáros besorolást.
Az írónőről annyit, hogy a szláv (vagy szlávos) fantasy irodalom egyik megalapítójának tartják. Egyik interjújában arról beszél, hogy érdekli, és kedveli az (o)rusz történelmet. Kedveli a romantikus történelmi műveket. Kedvenc írói: Sir Walter Scott, James Fenimore Cooper, és James Herriot.
Mit mondjak?
A Farkaskutya történetén meg is látszik.
Ami nem tetszett a filmben, a film cselekményében, hogy amikor nagy a baj, akkor mindig varázslatos tudomány segítségével tud csak a sztori tovább haladni. (Jó, tudom. Ezért fantasy.) Mondjuk ezen még túl tudom tenni magamat, de a főhős legfőbb segítsége a legunszimpatikusabb karakter. Úgy jelenik meg, mint Szűz Mária, és olyanokat mond, mint Kozsó. Amilyen segítséget ad, azt meg mindenféle réti mágus is tudhatja. Szóval, egy nagyon felesleges karakter. Szerencsére minimális ideig szerepel. De így is egy kicsit sok.
Mindezek ellenére nyugodtan nézzétek meg ezt a filmet.
E bejegyzést olvasva lehet, hogy egyesekben negatív előítélet fogalmazódik meg filmmel szemben. Úgy gondolom, hogy mindent rosszat leírtam, ami leírható a filmről, de az erényeit egyáltalán nem soroltam fel. Szeretném felhívni a figyelmeteket arra tényre, hogy ez a felirat elkészült, és közre is lett adva! Nem bántam meg egyetlen percet sem, amit a filmmel, a felirattal történő pepecseléssel eltöltöttem. Ez azért jelenthet valamit...
Könnyed időtöltésnek tökéletesen megfelel. A film látványvilága feledteti az alkotás árnyoldalait.
A felirat itt található meg.
Közben felmerült bennem, hogy e film kapcsán lehet, hogy nem ártana megnéznem a Gyűrűk Ura trilógia valamelyik részét. Azért vetődött fel bennem ez a dolog, mert még soha nem láttam, és a Farkaskutya nézése közben azért fel-felvillantak bennem filmcímek. Azaz nem mondhatom, hogy eredeti ötleteket találtak ki az alkotók. De hát eredeti dologgal szinte már lehetetlen előállni a filmes műfajban.
Van egy jelenet, amikor a karaván halad az erdőben (oldalt folyócska csörgedezik), a háttérben egy várkastély áll... Annyira művi ez az összeállítás mintha egy hollywoodi Tolkien adaptációt látna az ember. Ezután kezdett foglalkoztatni a gondolat, hogy a bejegyzés szempontjából lehet, hogy hasznos lenne megnéznem legalább egy részt. De teltek a napok, a hetek... És már látom, hogy jó eséllyel soha nem lesz már abból semmi.
Szóval, akkor néhány szót még ejtenék erről a filmről. Ahogy írtam is már, szerintem a látványvilággal semmi gond. Jól passzol a történethez. Ennél több nem is kell egy ilyen fantasyhoz, mint amit ez az alkotás nyújt. Jól látszik rajta az alkotók szándéka: megmutatni mi is tudunk olyat csinálni mint Hollywood. Ehhez nem csak a technikai feltételek voltak adottak, hanem neves, és ismert színészeket hívtak meg (a nem túl bonyolult lelkületű) karakterek megformálására.
Említhetném Nyina Uszatovát, Okszána Akinysinát, és...
A film harmadik megtekintésekor (egy felirat elkészültéig egy párszor szoktam látni az adott filmet) vettem észre a stáblistán Igor Petrenko nevét. Te, jó ég! Ez az a Petrenko lenne? De hisz nem is az alakítja azt a szerepet! Belenéztem újra. De. Ez az az Igor Petrenko. Igaz, hogy mellékszereplő; igaz, hogy szinte mindig előnytelen szögből látszik, de ő az. A maszkos, a sminkes jó munkát végzett!
Úgy gondolom, a látványra nem lehet panasz. És a történet?
Azt kellene írnom, hogy a Jó és a Rossz harcáról, küzdelméről szól a film. Van a ebben a moziban Rossz, de hogy a Jó miért jó? Azért mert segít egy ifjú, csinos hölgynek? Azért mert a női főszereplőnek ártani akarnak, és a főhős (a Jó, a Magányos Harcos) megakadályozza ezt? Azért lenne Jó Farkaskutya, mert igyekszik megbosszulni a családján esett sérelmeket? Csak ezért?
Számomra a főhős nem testesíti meg a Jót. Pedig a történet szerint annak kellene lennie. De nem is rossz ember. Csak egy egyedülálló, kivert kutya. A Szürke Kutyák törzséből.
A legnagyobb baj, hogy nem tudtam azonosulni Farkaskutya hősiességével, talán attól van, hogy teljesen kívülállóként cseppentem a történetbe.
Marija Vasziljevna Szemjonova írónő (és műfordító) egy egész könyvsorozatot szentelt a sztorira. 1995 és 2014 között hat kötete jelent meg a sorozatnak, melyek mind Farkaskutya viselt dolgait meséli el. Maga a film 2006-os, tehát megállapíthatjuk, hogy egy sikeres könyvsorozatra építettek a mozi megalkotói. Az ötödik kötet 2003-as kiadású, tehát ahogy elkészített (ahogy régen mondták: az egész estés) alkotást, nem lanyhult az érdeklődés, és... 2007-ben jött egy tizenkét részes sorozat (16+ besorolással), melynek címe Molodoj Volkodav (Ifjú Farkaskutya)... és 2014-ben megjelent a következő könyv is.
A mozifilm nem kapott ilyen korhatáros besorolást.
Az írónőről annyit, hogy a szláv (vagy szlávos) fantasy irodalom egyik megalapítójának tartják. Egyik interjújában arról beszél, hogy érdekli, és kedveli az (o)rusz történelmet. Kedveli a romantikus történelmi műveket. Kedvenc írói: Sir Walter Scott, James Fenimore Cooper, és James Herriot.
Mit mondjak?
A Farkaskutya történetén meg is látszik.
Ami nem tetszett a filmben, a film cselekményében, hogy amikor nagy a baj, akkor mindig varázslatos tudomány segítségével tud csak a sztori tovább haladni. (Jó, tudom. Ezért fantasy.) Mondjuk ezen még túl tudom tenni magamat, de a főhős legfőbb segítsége a legunszimpatikusabb karakter. Úgy jelenik meg, mint Szűz Mária, és olyanokat mond, mint Kozsó. Amilyen segítséget ad, azt meg mindenféle réti mágus is tudhatja. Szóval, egy nagyon felesleges karakter. Szerencsére minimális ideig szerepel. De így is egy kicsit sok.
Mindezek ellenére nyugodtan nézzétek meg ezt a filmet.
E bejegyzést olvasva lehet, hogy egyesekben negatív előítélet fogalmazódik meg filmmel szemben. Úgy gondolom, hogy mindent rosszat leírtam, ami leírható a filmről, de az erényeit egyáltalán nem soroltam fel. Szeretném felhívni a figyelmeteket arra tényre, hogy ez a felirat elkészült, és közre is lett adva! Nem bántam meg egyetlen percet sem, amit a filmmel, a felirattal történő pepecseléssel eltöltöttem. Ez azért jelenthet valamit...
Könnyed időtöltésnek tökéletesen megfelel. A film látványvilága feledteti az alkotás árnyoldalait.
A felirat itt található meg.
Üdvözlök mindenkit!
VálaszTörlésMost nem e bejegyzéshez tartozó megjegyzést, hanem egy értesítést fogtok olvasni. Ma reggel olvastam egy e-mailt. Esmisi tájékoztatott, és rajtam keresztül most tájékoztat minden kedves érdeklődőt, hogy 2016. október 3.-án, hétfő délután (kora este) fél hatkor, a Stefánia Palota (Budapest) első emeletén található Pódium-bár nevű helyiségében közel egyórás zenés Viszockij műsor lesz. A belépés nem díjtalan. Háromszáz forintot kell kifizetni a ruhatár melletti ideiglenes jegykiadóban.
"Hogy felmérhessük, kb. hány emberre számíthatunk, kérem erre a levélre válaszolva írjatok egy számot, hogy kb. hány ember jön veletek együtt." Amennyiben úgy gondoljátok, hogy elmentek, és ezt előre jelezni is kívánjátok a szervezőnek, nyugodtan írjatok a blog e-mail címére (vosztok.blo@gmail.com), én továbbítom üzeneteiteket.
Hangulatkeltőnek a következő filmeket ajánlja az előadó:
Viszockij sorsa:
https://www.youtube.com/playlist?list=PLShOoncqn6G45ho4gINA3pyieyBIBQmv-
Viszockij feleségei:
https://www.youtube.com/playlist?list=PLShOoncqn6G6cG463WczKFGwCjNmSIVbR
Mindkét film magyar felirattal rendelkezik a Youtube oldalon.
(Gyűjtők, gyűjtögetők megtalálják a nevezett dokumentumfilmekről szóló bejegyzésékben, és a Feliratok fül alatt, a filmekhez tartozó srt fájlokat is.)
Mindenkit szeretettel várnak az előadásra!
A blog e-mail címéből egy betű kimaradt.
TörlésElnézést kérek a figyelmetlenségemért. A cím helyesen:
vosztok.blog@gmail.com
Kedvcsinálónak:
Törléshttps://www.youtube.com/watch?v=f_JJHjq-pMY
Egy újabb "promociós" anyag:
Törléshttps://www.youtube.com/watch?v=l-VQAdGl2RM
Érdekes háttértörténet volt, köszönöm. Az újságíró esetében, pedig örüljünk, hogy egyáltalán figyel valamennyire ezekre a filmekre.
VálaszTörlésEnnek a filmnek a kiválasztása viszont meglepett, mert ez azon kevés,a 21.században készült orosz film közé tartozik,amely itthon is kapható, hivatalos forgalmazásban. Nekem is ott figyel a DVD a polcon. A film Magyarországon Farkasölő címmel került forgalomba.
http://www.port.hu/farkasolo_volkodav_iz_roda_serykh_psov/pls/w/films.film_page?i_film_id=88243
http://www.rocky.hu/dvd/kaland/farkasolo
Hoppá!
TörlésEzt nem tudtam. Ha tudom, hogy van magyar verzió, akkor nem készítek feliratot hozzá.
Kell. Nyelv gyakorlásnak jó.
TörlésOFF:
VálaszTörlésÚj trailer a Vikinghez.
https://www.youtube.com/watch?v=Jp8GPCMuZm8
:OFF
Köszönöm! Köszönjük!
TörlésPróbáltam összeszedni pár előzetest,amiket találtam az idén és a jövőre várható orosz filmekről.Műfaj mindenféle lesz vegyesen.Olyanokat nem raktam be, amik már kint moziban mennek,csak olyanokat amik a későbbiekben,azaz még idén, és jövőre várhatóak.
VálaszTörlés1.Ледокол azaz Jégtörő,idén okt 20-án kerül az oroszországi mozikba. Igaz történet alapján készült, amelyet a Mihail Gromov jégtörő és személyzete szenvedett el, több mint 30 éve:
Első előzetes:
https://www.youtube.com/watch?v=Z_cIrfhfag4
Második előzetes:
https://www.youtube.com/watch?v=hlrENUkt0X4
Легенда о Коловрате: ez már egy teljesen más műfajú film.A XIII században játszódik, az oroszok küzdelmét mutatja be a tatár megszállási kísérlettel szemben. A film valamikor 2017-ben érkezik:
https://www.youtube.com/watch?v=ZLa0u0E85j4
28 Panfilvocev: A film a Panfilov tábornok 28 hős katonájának történetét mutatja be,akik 1941 novemberében Moszkvát, és tulajdonképp az egész hátországot védték a német megszállókkal szemben. A katonák hőstettéről a Volokalamszki országút című könyvben lehet olvasni. A film megvalósítása rendkívül érdekes történet. Közösségi finanszírozás egy játékfejlesztő cég(Gaijin Entertainment,Moszkva) segítségével az interneten keresztül,majd pedig a Vlagyimir Putyin elnök által újra megalapított Orosz Hadtörténeti Társaság vagyis az állam támogatásával készülhetett el. Idén november 24-től lesz látható Oroszországban:
https://www.youtube.com/watch?v=fXTFeG6ques
A következő film a Время первых. Ez a film a világ első űrsétájának történetét meséli el, kendőzetlenül feltárva a felmerülő műszaki problémákat is. Egyelőre csak teaser van hozzá, trailer még nincs. A film készítésben aktívan segít maga Alekszej Leonov is, aki a világ első űrsétáját végrehajtotta:
https://www.youtube.com/watch?v=lbiup7ViOfo
Ha már űrhajózás,akkor ne feledkezzünk el az űrállomásokról sem. A Szovjetunió alkotta meg a világ első űrállomását a Szaljut-1-et, de a film nem erről az állomásról fog szólni,hanem a Szaljut-7-ről és a világ első sikeres űrállomás mentő akciójáról. A filmnek részben magyar vonatkozása is van,annyiban,hogy a mentőakciót Vlagyimir Dzsanibekov űrhajós vezette,2 hónapot töltve az állomáson. A magyar vonatkozás ott van,hogy Dzsanibekov volt Magyari Béla parancsnoka az Interkozmosz programban. Trailer még nincs, de találtam egy videót ami a film speciális effektjeinek készítéséről szól, és mutat igen látványos jeleneteket magából a filmből is.A címe: Салют-7. История одного подвига
https://www.youtube.com/watch?v=zKPWlW6CHcs
Ismét űrhajók, de ezek már nem a Föld nevű bolygón készültek. Fjodor Bondarcsuk első filmje a Sztálingrád 3D-óta, a Föld és főleg Moszkva űrlények általi megszállásáról fog szólni, a legmodernebb orosz haditechnikát felvonultatva(Szu-35-ös vadászbombázók,Kamov Ka-50 harci helikopterek, stb). A film címe Притяжение és elvileg 2017 január 27-én érkezik az orosz mozikba:
https://www.youtube.com/watch?v=IuO36AhjAWo
"Ismét űrhajók, de ezek már nem a Föld nevű bolygón készültek. Fjodor Bondarcsuk első filmje a Sztálingrád 3D-óta..."
TörlésHogy a mi? Első filmje? Egy fasziról beszélünk? Ő csinálta pl. a 9 rota című mozit (afganisztáni témájú háborús dráma), a Sztrugackij tesók könyve alapján egy borzasztó látványos és elgondolkoztató kétrészes sci-fit, a Lakott sziget, Lakott sziget - összecsapást. Aztán újraértelmezte a klasszikus Orosz Csendes Don című tévésorozatot is. Szóval nem a Stalingrad című, valljuk be, fércműve volt az első mozija.
Kedves Darkcomet!
TörlésÉszrevételedet nem nekem címezted, mégis hadd válaszoljak neked én. Remélem nem haragszol amiért beleszólok kettőt között esetleg kialakuló disputához.
Az általad idézet mondat azt állítja, hogy a Sztálingrád ÓTA ez az első filmje (gondolom én, hogy GSG úgy gondolta, hogy mint rendező) Bondracsuknak.
Az általad felsorolt alkotások régebbiek, mint a Sztálingrád. Persze lehet, hogy én olvastam figyelmetlenül...
Üdvözlet!
TörlésEgyről beszélünk. GSG azt írta, a Sztálingrád volt az első rendezése, miközben előtte már jegyzett három mozifilmet, és egy nagy sikerű tévésorozatot.
Szia!
TörlésÉn úgy értelmeztem a mondatát, hogy a Sztálingrád óta az első rendezése. A te hozzászólásodat meg úgy értelmezem, hogy szerinted nem a Sztálingrád az első rendezése. Igazad van ebben, és az neki is. Hiszen az én interpretációm szerint GSG nem azt állította, hogy a Sztálingrád az első rendezés, hanem azt, hogy azóta rendezett egyet.
Lehet, hogy az egymás mellett beszélés esete áll fenn? Segítség! :) Szóval bármilyen paradoxon, de lehet hogy mindenkinek igaza van? :)
A második felvonás:
VálaszTörlésA világon a Marvel által szuperhős filmek hozták a legnagyobb bevételt a készítőiknek.Az oroszok korábban már csináltak szuperhős filmet,a Fekete Villámot, de ez az új alkotás egy egész alakulatról fog szólni. A film címe címe Защитники (védelmezők). A történet szerint a Szovjetunióban létrehozták a Patriot nevű védelmi szervezetet, amely megalakított egy olyan csapatot melynek minden tagja különleges képességekkel rendelkezik. Az alakulat neve Защитники lett,"személyi állományát" a Szovjetunió különböző tagállamaiból válogatták . A Szovjetunió felbomlásával azonban felszámolták az alakulatot. A szuperhősök ezután titokban kellett tartsák a képességeiket. Évtizedekkel később azonban a modern orosz hadsereg a segítségükre szorul,hogy miért az kiderül az előzetesekből. Az első előzetes magyar feliratos. A második(a hivatalos) már nem az. A látványvilágra nem lehet panasz, nagyon színvonalas:
https://www.youtube.com/watch?v=IeGIa5HO37Y
https://www.youtube.com/watch?v=WsQVdrillxA
A scifi után végül ismét egy igaz történet következik, amely az 1988-as örményországi földrengésről szól. Ezt a filmet is a Защитники örmény származású rendezője jegyzi. A film címe:Землетрясение(Földrengés)
https://www.youtube.com/watch?v=SNzMiT4zSQU
Ezeket találtam, a Vikinget nem teszem be ismét, bár van hozzá már angol feliratos előzetes is. Nagyon remélem, hogy ezekből a filmekből több is hivatalos magyarországi forgalmazásba kerül.
Nagyon köszönöm, hogy időről-időre tájékoztatsz engem, és a blog többi olvasóját is különböző orosz újdonságokról. (És időnként kevésbé új dolgokról is.) Úgy gondolom, hogy ezekkel a hozzászólásaiddal növeled a blog értékét.
TörlésNem hivatalosan annyit közölnék veled, hogy egy régebbi filmajánlód nyomán tervbe vettem egy feliratot. Egy sci-fi-ről lenne szó. De most nagy fába vágtam a fejszémet, aminek gyümölcsét már csak jövőre élvezhetitek. (Én önző módon már most is élvezem. :D) Ha ezzel kész leszek, akkor jön majd az a felirat...
Még egyszer köszönöm a hozzászólásodat, hozzászólásaidat!
Szuperhős mozi orosz módra. Jujj!!! Láttam a trailert, és tetszetős is, de igazán nem kéne ilyen irányba tendálni az orosz filmeknek. Ha fost akarok nézni, arra ott van hollywood. Sajnos az orosz filmek is kezdenek silánnyá válni, vagy így, vagy úgy. Évekkel ezelőtt, amikor Don Putyin kiadta az ukázt, hogy márpedig tessék az amcsi blockbusterekkel vetekedő filmeket csinálni orosz földön, mert milyen az már, hogy az orosz ifjúság öli egymást az ilyenekért, az orosz filmekre meg a kutya sem kíváncsi a mozikban, nos, ennek ez lett a vége.Egyre több a lóvé, egyre látványosabbak a filmek, és egyre silányabbak. Hol van már az az időszak, amikor szinte friss vért öntöttek az európai állóvízbe, olyan filmekkel, mint mondjuk a Fivér 1-2 (meg úgy általában Alekszej Balabanov filmjei) , Kaukázusi fogoly, Háború, Szemetek, A sziget, és társai.
TörlésVan abban igazság amit írsz. De ilyen a világ. A tömeg a látványra ad ki pénzt. Ebből van bevétel. Szerintem nem csak az orosz filmgyártás eszköze az, hogy hollywoodi látványvilággal szeretné elcsábítani a nézőt az amerikai filmektől. Sajnos, amerikanizálódik a világ. Vannak akik szerint ez jó. Szerintem nem. Egyébként ma is készülnek Oroszországban Fivérek, Kaukázusi foglyok, Sziget (Hogy ez mekkora film!)-ek stb... Tervezem, hogy időnként "belopok" erre a blogra is egyet-egyet. (Tudod, nem egy nagy élmény szembesülni, hogy egy hónapnyi [szabadidőd kárára eltöltött idő] munkádra, mondjuk olyan húszan kíváncsiak. Egyszer-egyszer belefér, de rendszeresen frusztráló.
TörlésEgyébként nem értek az ősi időkben játszodó fantasy filmekhez; a Conan-t láttam, a Vörös Szonyjából is részleteket. Talán ennyi. Meg a Farkaskutya. Na most, szerintem ebben a filmben is van szlávos vonulat, de persze a látványvilág mindent visz. Ahogy írtam is a bejegyzésbe, a karakterek nincsenek kidolgozva; nem tudni a Jó miért jó. Azért mert árva rabszolga volt?
TörlésA felirattal, és a bejegyzéssel (főként) az volt a célom, hogy nem a Vikingnél fog elkezdődni a látványos filmek gyártása az oroszoknál. Túlzással Viking lázban ég a magyar netezők egy része. Szerintem főként látványt fognak kapni, de hát a népnek ez kell. Cirkusz és kenyér.
Ez a film nem jó. Nagyon nem jó. Azért nem jó, mert túlvállalta magát. Sokat akart markolni, és nagyon keveset fogott. A technikai megvalósítás (mi ilyet is tudunk csinálni alapon) elvitte önmaga paródiájába a mozit. Hiába a jó sztori, amikor a látvány miatt össze lett csapva a forgatókönyv. A vége teljesen követhetetlen azzal a CGI izével. Mint egy Transformers film, ahol minden pörög, meg robban, meg izé, csak éppen semmi értelme az egésznek. Fárasztó az ilyen látvány, nagyon.
VálaszTörlésAz akció, lásd karddal meg egyéb fegyverekkel történő harci jelenetek rosszak. Nem a megvalósítás miatt, hanem azért, mert erőltetik a hollywodi filmek baromságát, ti. pici snittekből, összevágott akciókat mutatnak. Persze ennek is megvan az értelme, akárki lehet a jelenetbe, nem kell megtanulni karddal vagy más cuccokkal küzdenie. A vágás mindent megold. Egy nagy átverés az egész. Ez a faszi olyan szinten szar közelharcban, hogy szinte fáj.
A történet jól indul, aztán annyira túlvállalja magát, hogy ember legyen a talpán, aki követni tudja, hogy mi miért és kiért van. A több, mint 2 órás játékidő ehhez kevés. Pont emiatt gyenge az összes karakter. Talán a mellékszereplőkben van némi spiritusz, de a főszereplők egyenesen rosszak. Pláne fájó számomra Oksana Akinshina szenvedése, amikor tudjuk, milyen fasza színésznő (Lilja 4-ever), persze ez a film is az új orosz mozi fénykorában készült. Ma már ilyet nem lehetne megcsinálni náluk). Aleksandr Bukharov alakítása pláne fájó (Bumer, Feyerverk, Doroga). Ez nem ő. Rosszul is érzi magát a szerepben, mert nincs is szerepe. Szigorúan néz sokszor, néha szenved lelkileg, aztán meg éppen semmit sem csinál, mert a CGI meg a vágóasztal mindent elintéz.
Pedig fasza film lehetett volna. Mondjuk nem is moziba, hanem egy klassz 10 epizódos sorozatba nagyon ott lehetett volna a szeren. Így csak egy közepes, könnyen felejthető filmecskét kaptunk.
Egyrészt köszönöm, hogy részletesen kifejtetted a véleményedet!
TörlésEz így azért sokkal jobb, mint az odavetett jelzős szerkezetek, mert tudom kötni a véleményedet valamihez.
Úgy gondolom, helyes azon meglátásod, amely arra utal, hogy az amerikai filmekkel akartak "versenyezni". Szerintem erre utalnák a látványvilág (itt most a CGI-re, a játék a snittekkel, meg az ezekhez hasonlóra gondolok) megoldásai is. Egyszerűen az lehet a koncepció, hogy csináljunk hasonló filmeket, mint az amerikaiak, mert erre jön be a nép a moziba. Ebből van bevétel.
Kulturálisan meg lehet egy olyan vetülete, hogy a nézők mozira szánt pénze véges. A tortából hasítsuk ki a magunk, lehetőleg nem kis szeletét, és ezzel életben tartjuk a hazai filmgyártást, illetve az import filmek árát lentebb nyomhatjuk. (Most nem csak erre a filmre gondolok, hanem az összes Fond Kino-sra.) Szóval, szerintem gazdaságpolitikai elképzelés is van a dologban jócskán. (Sajnos az igényes filmekre nincs, és szerintem egyre inkább nem is lesz, tömegigény.[Nem Oroszországra gondolok most, hanem globális perspektívában nézve.] Ez megint gazdasági kérdés [is], hiszen az igényességre meg kell teremteni az igényt. És az pénzbe kerül. Sok pénzbe.)
Ugyanakkor, ahogy a bejegyzésben utalni szerettem volna rá, nagyon sokan épp a látvány miatt néznek csak filmet. Nem baj ha nem szól semmiről, csak szép legyen.
Igen, abban is igazad van, hogy túl rövid a film ideje arra, hogy karaktereket ábrázoljanak benne. Tényleg nehéz szerethető, vagy gyűlölhető karaktert találni éppen e miatt. De mindezek ellenére úgy gondol, hogy egy összerakott iparosmunkát láthatunk. Ezért is írtam a jegyzet végére:
"Könnyed időtöltésnek tökéletesen megfelel. A film látványvilága feledteti az alkotás árnyoldalait."
Meg ott volt bennem az indulat, hogy a magyar netezők egy jelentős része mennyire sokat vár a Viking című filmtől. A spoilere kapcsán az orosz mozi megszületését ünnepelték egyesek. Azért kezdtem ennek a filmnek a feliratához, mert meg akartam mutatni, hogy a látványrA alapozott filmek gyártása Oroszországban nem a Vikinggel kezdődött.
Magam a nevezett filmnek még a reklámját sem láttam, csak a "messiásvárást" tapasztaltam. Tehát, lehet hogy tévedek, és egy nagyon jó film lesz. De erre esetleg akkor térjünk vissza, ha láttam/láttuk már a filmet.