Napjainkban, Haim egyik leszármazottjának lehetősége lesz arra, hogy egy kis segítséggel, a család feletti átkot megtörhesse... Mert hát az Örökkévaló jó, és hűséges. Ha valakit kiválaszt valamire, akkor a választását nem bánja meg soha. A kiválasztott csetlik-botlik, időnként a Jó Pásztor botjával felé suhint, de az ügyeskedő csalóból végül becsületes Harcos válik. Mert megbánhatatlan az Ő elhívása."
Örülök, hogy itt vagytok! A téma nem rossz, de érzékeny lehet egyeseknek. Át lép-e egy bizonyos határt ez a sorozat, vagy nem?
Nem. Nem lép át. Még ha a nyugati sztereotípiák ezt predesztinálnák is. Lépjük túl a sztereotípiákon! 😅
Biztos észrevettétek, hogy (eddig) minden résznek van egy központi témája, ami körül bonyolódik a cselekmény. A negyedi rész a körülmetélkedésről szólt, az ötödik a Sabbatról. A hetedik Napról, a Nyugalom Napjáról. Hogy ez mit jelent a judaizmusban? Azt gondolom, jól kivesézi ezt ez az epizód. Szinte észrevétlenül, hisz annyi minden történik a család tagjaival.
Az ötödik epizód megtekinthető itt.
Szószedet az ötödik részhez:
Majsza: Humoros, tanulságos történet. Valahol a mese, az anekdota és a példázat között van. Gyakorlatilag, a sorozat első epizódjai mind-mind egy majszával kezdődik. Haim hangját hallhatjuk, és egy rövid sztorit oszt meg velünk.
Rebbe Sholom ljubavicsiből azt mondta, hogy: "Aki mindenben bízik az bolond, aki megcáfolja azok hitelességét - az szűklátókörű ember." Minden tréfában van egy cseppnyi vicc, a többi igazság. Ez a majsza legfőbb jellemzője.
Frájer: Átvert, becsapott ember. Palimadár. Nem elég talpraesett, hogy megvédje magát. Olyan ember, aki nem akarja kihasználni a másikat.
Az eredeti jiddis kifejezés pontos jelentése vesztes, mások által kihasználható, becsapható. Ellentéte a smecher.
Sábesz-caddik: A szóösszetétel első fele (sábesz) jelentése: szombat. A második tag (caddik) jelentése igazhitű, szent, igazság. A haszidok kezdték el használni, önmagukra, szellemi vezetőikre vonatkoztatva. Szóval, a haszid rabbi a caddik. Meg azokat is, akik életüket a szent könyvek tanulmányozásának szentelik. És a haszidok között a Kabbala is a szent könyvek közé tartozik.
Gesheft: Üzlet(elés). Seft. Ja, ez is jiddis jövevényszavunk!
Ohr Hozar: Visszavert fény. A Kabbalából származó kifejezés.
Kásár: Kóser. A judaista előírásoknak megfelelő.
A hatodik rész itt tekinthető meg.
Az előző - eme sorozathoz kapcsolódó - bejegyzésben röviden megemlítettem, hogy morálisan aggályos számomra a magyarországi Chabad egyes dolgai. Pedig, annakidején szimpatikusak voltak... A lubavicsi mozgalomról hallottam legelőször. Számomra akkoriban a magyarországi zsidó vallási reneszánsz zászlóvivőinek tűntek akkoriban. Ez a kép azért alakult ki bennem, mert egyre gyakrabban bukkantam kiadványaikra, melyek hiánypótlóak voltak akkoriban. Majd egy hetilapban olvastam egy interjút az ifjú Köves Slomóval, és ebben az írásban ő maga beszélt a Chabadról is.
Azt mondják egyes hozzáértők, hogy a Chabad filózófiája Jiszroél ben Eliézer rabbi (Baál Sem Tov), Dovber ben Avraham tanításáiban gyökerezik. Igen jelentős hatással bír még Snuer Zalman rabbi Tanjája is. És ennek a könyvnek fő üzenete a Chabad. A lubavicsieket ez különbözteti meg a többi haszid közösségtől, akiknél az Istenhez való érzelmi kötödés (Isten a szívedre vágyik!) a leghangsúlyosabb. Napjainkban a chabadnyikok között vannak haszidok is és olyanok is, akik nem azok. És jól megférnek egymással. És bár askenázi környezetből indult a szervezett, az utóbbi évtizedekben számos szefárd is csatlakozott hozzájuk. (A montreali lubavicsiek 25%-a szefárd hátterű, például.) A Chabad mozgalom vallási szokásokhoz való ragaszkodása egyrészt a judaizmus fősodratához való közeli tartozásának illúzióját keltheti. (És így e sodrat irányának meghatározásában is van ezért beleszólását is biztosítja.) Lehetősége van arra, hogy idővel lenyelje az egész mainstream judaizmust. És ez egyáltalán nem vonzó számos rabbinak.
Szószedet a hatodik részhez:
Mezuza, mezúza, mezüze:
Ajtófélfára, ablakra szerelt (gyakran doboztokban elhelyezett) pergamenre írt imádság, szent szöveg.
(Minden más az epizódban!)
Cojmah: ostoba vesztes.
Piser: Csecsszopó, újonc.
Bekitzer: Gyorsan.
Holere dir in bojh: A kolera essen beléd! Szó szerint: Kolera a gyomrodba.
Ketcale: Cica.
Drek: Rossz, gyenge, sz*r.
Gesheft: Üzlet, üzletelés, üzleti ügy.
Saher-maher: Átverés, trükközés. Sötét ügy.
Majd - számomra egyre nyilvánvalóbban - belesodródtak a hazai belpolitika mocsarába. Eleinte csak egy antiMAHIZSISZ-nek tűntek, és így - tekintve a Szövetség politikai kötődését - szükségszerűnek sodródtak(?) oda, ahol most is vannak. Politikailag. Semmi gondom azzal, ha vallási vezetőknek határozott politikai véleményük van. Azzal annál inkább, ha felekezetük, hitközségüket politikai párthoz (pártokhoz) kötik össze. Vagy esetleg üdvösségi kérdést próbálnak kreálni politikai szimpátiájukból. De lelkük rajta. Végül is, saját szervezetüket járatják le. Miközben hiteltelenítik spirituális értékeiket.
(A haszidizmus történetének vázlatos ismertetésében láthattuk, hogy a judaista vezetők soha nem tartották kerülendő dolognak azt, ha vallási kérdések eldöntésébe bevonják az államhatalmat. Ez nem háredi "találmány", legalább kétezer éve van így, hiszen a názáreti Jézus Pilátus általi elítéltetése mögött is ez volt.)
A lubavicsi rebbe és követőinek az Egyesült Államokban költözése jelentős hatással lett a mozgalom további fejlődése szempontjából. Én úgy vélem - és ez egyáltalán nem gondolom feltétlen rossz dolognak -, hogy bizonyos szempontból amerikanizálódott (nem az eszme, hanem) a közösség. A 2. világháború után az USA szerepe felértékelődött, és ezt a Chabad jól ki tudta használni. Így egy világszerte dinamikusan növekedő szervezetté válhatott. És mivel a szervezet kinyílt (ez az amerikai neoprotestánsoktól átvett szemléletmód hatása lehet) a nem vallásos zsidók felé, jelentős változást hozott a lubavicsi gondolkodásban is. A belterjességnek még a veszélye is elmúlt, hiszen befelé fordult gondolkodásmóddal nem lehet elérni aposztata nemzettestvéreiket. Meg kellett találniuk a hangot, el kellett érniük a vallástalan zsidókat. És ez a törekvésük visszahatott (és visszahat) a Chabadra is. Jó értelemben. Persze, ez repedéseket is hozott az addig monolit szervezet struktúrájában.
Jelentős háredi közösség még az úgynevezett szatmári haszidizmus. A közösség eredete köthető Magyarországhoz, a magyarországi haszidizmushoz. A holocaust után erősödik meg ez a mozgalom. (Természetesen, ekkor már egyesült államokbeli központtal rendelkeznek már ekkor). Legismertebb jellemzőjük a kérlelhetetlen Izrael ellenségességük. Ennek szimplán teológiai oka van.
A szatmári haszid közösség történetére nem térnék most ki, nem mintha nem lenne érdekes vagy tanulságos. Talán csak annyit megjegyeznék, hogy jelenleg két szatmárinak nevezett haszid közösség is van, és mindkettő önmagát tartja autentikusnak. De ez nem olyan rendkívüli dolog a különböző spirituális mozgalmaknál. Ez nem csak a judaizmusra jellemző.
Ugyanakkor, mintegy eme bejegyzés lezárásaként, kitérnék meg egy dologra. A haszidizmusra mindig is jellemző volt a messiásvárás. Ám, a Felkent (mert az eredeti kifejezés ezt jelenti) tulajdonságai nem teljesen azonosak a judaizmusban és a kereszténységben. Utóbbiak úgy gondolják, hogy a Messiás egyszerre rendelkezik emberi és isteni jellemzőkkel. Mindezeket, különböző ószövetségi próféciákra hivatkozva gondolják így. A judaizmusban a Felkentnek csak emberi attribútumjai vannak. Hiszen, a legfontosabb imádságuk a Smá Jiszráél (aminek az eredetét a 2. századra teszik) úgy kezdődik, hogy: Halld, Izrael! Az Örökkévaló, a mi Istenünk, az Örökkévaló egyetlenegy. És ebbe a tudós rabbik szerint, nem igazán fér bele az, hogy az Ige testé legyen és lakozzon az emberek között, miközben az Öregkorú fenn van a mennyben, és ketten egyek, sőt....!
A haszid mozgalom kialakulásának bölcsőjénél is ott volt az aktív messiásvárás. Sabbataj Cvit sokan annak gondolták, és ezért követték. Sőt, a legbuzgóbb tanítványai még konvertálása után sem hagyták el őt. Pedig, az nem volt más, mint aposztázia, hitelhagyás. A mozgalom története során felbukkanó cádikok és csodarabbik mind-mind potenciális messiásjelöltekké válhattak/váltak. A Lubavicsi Rebbét (Manechem Mendel Schneerson rabbi) is annak tartották/tartják némelyek. Azért is fontos a Felkent kérdése, mert a judaizmus tanítása szerint, ő fogja helyreállítani Izraelt, Isten földi Királyságát. Ez az állam nem azonos azzal az Izrael Állammal, amelyet ma is ismerünk. A szatmáriak ezért izraelellenesek. Úgy vélik, hogy a világi vezetésű Izrael léte gátolja a Messiás eljövetelét. (Ezért készek egyes szélsőséges szatmári haszidok hírhedt antiszemitákkal mutatkozni, akik nyíltan Izrael-ellenesek.) Ezzel teljesen ellentétes a Chabad hozzáállása Izraelhez. A hetedik Rebbe által vezetett mozgalom a kezdetektől fogva pozitívan viszonyult a világi vezetésű zsidó államhoz. Aktív szerepet vállalt a közel-keleti ország (és az IDF) valamint a vezetői támogatásában. Ellenezte a Területet a Békéért elvet, amit egyszerűen csak a béke illúziójának nevezett. Eme hozzáállása miatt, erősen bírálták őt a háredi (haszid) mozgalom ultrái.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése