Két Halom 4.-6. rész

Akkor először egy kis személyes infó. Már említettem a párhuzamot a Védett férfiakkal, ami kamaszkori olvasmányélményem volt. De csak volt. Mert még csak néztem a sorozatot, amikor úgy a 10. részénél elhatároztam, hogy újra elolvasom Merle könyvét. És megtettem. Párhuzamosan, ahogy elkezdtem készíteni a feliratokat. És nem bántam meg. Persze, nem olyan volt, mint annakidején... De hát én is változtam, meg a könyv szövegének stílusa se feltétlen a  napjaink divatjának megfelelő.

A Két Halom című sorozatot érte olyan kritika, hogy lejáratja a feminizmust. Szerintem, csak inkább görbe tükröt tart napjaink feminizmusának. (Ahogy az úgynevezett illiberális államnak, a demokráciának és sok minden másnak...) A kritika - amit egy orosz oldalon olvastam - arról szólt, hogy ez a mű a modern feminista elképzeléseket patriarchális szempontból mutatja be. És igen, ebben van valami. Ugyanakkor, a keleti (kelet-európai, közel-keleti, közép-keleti) gondolkozási sémák erősen maszkulinok a mai napig. Ezt nem árt ha nem felejtjük el, már ha érteni szeretnénk a körülöttünk zajló eseményeket. És most nem a szemétdombunkon zajló történésekre gondoltam. Úgyhogy, valóban legalább kétféle világlátás keveredik a filmben. Érdekességként megemlítem, hogy az orosz tévésorozatok között nem ez az egyetlen, ami a feminizmus témakörét dolgozza fel. A 2022-es év másik ilyen sorozata a The Тёлки. (Főszerepben Milos Bikovics és Okszána Akinysina... Többek között. De most csak ezt a két színészt emelném ki.)

A politikai szatírák közül a klasszikus Igenis, miniszter úr! (illetve a második évad, az Igenis, miniszterelnök úr!)  számomra a legnagyobb kedvenc. Anno dacumal a Duna televízióban láttam először, és nem véletlen, hogy legalább egy bő másfél évtizede (de szerintem inkább több) egyetlen magyar csatorna se tűzi műsorára. Mindkét évad a hatalomgyakorlás módszereit figurázza ki, mármint ahogy a polgári demokráciákban az ügyeket intézik. Ha valaki az ispánok 21. századi világára kíváncsi, az nyugodtan mélyedjen el ebben a sorozatban. A sorozatbeli Báró megmutatja, bemutatja milyen az illiberalizmus képe a görbe tükörben.

A sorozat egyik kedvenc epizódja - nekem - épp a negyedik rész. A moszkvaiak ebben kifosztanak egy Pityorocskát, a Két Halmi rendszer megísmerését tovább folytathatjuk. Önmagában az ökováros olyan műanyag benyomását kelti, mint ahogy az egész sorozat látványvilága az. De ez most előny, és nem hátrány. A női társadalmat ahogy megismerjük, részről-részre, annál inkább kitűnik annak elnyomó jellege. És így konkurál Moszkvával Két Halom. Egyik sem ideális hely az életre, látszólag ég és föld a különbség a társadalmak között, de a lényeget tekintve egyik sem egy utópisztikus hely... Sokkal inkább disztópikus. A világmegváltó ideológiák hatalomra jutva - a történelem során eddig mindig - kegyetlenségeket hoztak az emberiségre, megváltás helyett. feltűnt valakinek az első etap vége felé (2. részben), hogy csak közvetve kapunk arra választ, hogy a sok gyönyörű hölgy között hol vannak az idősek? Az igazán idősek? A kérdésre a válasz megidézi a Logan futását. És milyen kímélőn szembesülhetünk ezzel! Két vonzó ifjú hölgy heverészik a  pázsiton és az egyik odaveti a másiknak, hogy nem kellene már a nagymamáját fellőni a felhőbe? (A Star Trek Voyagerében is feltűnik egyszer egy hasonló momentum.) Persze tudom, filmnézés közben nem feltétlen olyan feltűnő egy ilyen mondat, mint fordítás készítése közben. De hiába szép idilli a környezet, hiába bájosak a szereplők! Ez egy nagyon kemény mondat. És még keményebb a válasz, hiszen nem tiltakozik a lényeg, a gyakorlat ellen, hanem csak mentegetőzik, hogy nincs itt még arra az idő. Milyen társadalom az, ahol az idősebbekkről való gondoskodás helyett, az azoktól való megszabadulás az opció? Kegyetlen. Ósdi még ha hiper-szuper modernitás dominál abban a társadalomban. Egy pogány társdalom. (Mert a kórházak, szeretettotthonok elterjedése nem a kapitalizmusnak, nem a paganizmusnak köszönhető. A hellenizmusban a Taigetosz legitim opció volt. Az antikvitásról a reneszánsz idejében kialakult egy romantikus kép, de az antikvitás valósága borzasztóan kegyetlen. Ahogy kegyetlenek azok a társadalmak, amelyek leépítik a közkórházak és köziskolák rendszerét. Mindegy milyen ideológiára hivatkoznak.)

A Pityorocska áruházláncra (és a Perekrosztra is igaz ez, de ez nem véletlen, elég ha a tulajdonos szerkezetre ránézünk) jellemző a Krásznája Cena a Vörös Ár nevű sajátmárkás termékek. (A negyedik epizódban találkozhatunk a kifejezéssel.) A kifejezés jelentése maximális ár. Réges-régen egy piaci napért lehetett két rubelt kapni. Ez volt a legtöbb, és ez volt a Vörös ár.

Napjainkban az ilyen nevű termékek olcsóknak számítanak. Maga a márka, a brand 2010 óta létezik. Ezen márkanév alatt forgalmazott termékek körülbelül, fele annyiba kerülnek, mint ugyanazon produktumok más márka alatt. Ez azért van, mert hatósági támogatást kapnak az előállítóik. Mindenféle ilyen termék van: csokoládé, halkonzerv, salátaöntet, tészta, kenyér, édesség, húsárú, tojás, félkész termékek... Gyakorlatilag az állam szociális gondoskodásának egyik formája ez.

Ennyi kiegészítés nem árt az epizódhoz, úgy gondolom...

De bejön az is, ahogy a hazafias szólamoknak beszól ez a rész. Ahogy elkezdik dalolni az átírt szövegű - Pelageja által is elénekelt - kozák népdalt... A szülés fontosságáról szóló frázisok... És az örök cenzúrázandó bárd (Viszockij, Okudzsava, vagy akár bárki más) típusának sorozatbeli megjelenítője:

És kezdődhet is a kultúrharc!

https://videa.hu/videok/film-animacio/ket-halom-04.mp4-AEHvfaex4f7Ba9As