Bogatir lány

A film eredeti címe: Богатырша
A felirat tulajdonságai:
FPS: 25,
kiterjesztése: srt.















Időnként gondba vagyok a fordítandó szavakkal, kifejezésekkel. El kell döntenem, hol van a határ: mely kifejezéseket nem is kell egyáltalán lefordítani, hanem meghagyni az eredeti formájában. Nem kedvelem azokat a fordításokat, amikből teljesen kigyomlálják az eredeti nyelv jellegzetes neveit, kifejezéseit. Tudom, sokan nem így vannak ezzel. Véleményem szerint ezek az emberek csak egyszerű fogyasztók. Gyorséttermi fogyasztók. Igen, a mindennek találjunk megfelelő magyar kifejezést, még akkor is ha nincs ilyen, szemlélet olyan mint amikor gyorséttermekből akarjuk megismeri egy adott nemzet gasztronómiáját. Persze elismerem van erre igény (széles rétegekben), de ez akkor sem az, mint amikor elmélyed az ember másféle ételkultúrában.
Az egyéni ízekhez el kell (ha nem is nagyon) mélyednünk, időt kell szánnunk rá. Rohanva is lehet könyvet olvasni, de az igazi az, amikor a könyvben található jegyzetekre is van ideje az embernek. Mindez akkor jutott az eszembe, amikor azon tépelődtem le kell-e fordítanom ennek a mesének a címét. Hiszen az eredeti címben szereplő főnév semmit sem mond a magyar nézőknek. Viszont az alapszó már ismerős lehet néhányaknak. Egy olyan fogalom, amit nem szokott lefordítani a szakirodalom.

A 2015-ös év egyik orosz rajzfilmje a Bogatirsa.
A szó a bogatir női alakja. Szó szerinti jelentése: női bogatir.
A bogatir a szláv mítoszok egyik heroikus alakja, alakjai. Magát a szót hősnek, vitéznek fordíthatnánk.(Már ha szükséges egyáltalán lefordítani. Mert például a görög mitológiából ismert küklopszot sem fordítjuk le.)
Az egész szláv világ ismeri ezt a lényt. A dunai bolgároknál bajatur alakban, az ukránok bogatir, a lengyelek bohater, bohatir, a fehéroroszok bagatir alakban használják. A belorusz nyelvben másodlagos értelemben gazdag embert is jelent. De megtalálható ez a szó a mongol (bagatur), és a kalmük (bátr) nyelvben is. A magyar bátor szó is a bogatirból származik.
Kik voltak a mítoszok bogatirjai?

A bogatirok olyan harcos lovagok voltak, akik nem csak emberek ellen küzdöttek, hanem bátran felvették a kesztyűt a szellemvilágból származó lények, démonok ellen is. Az egyszerű nép gyermekei félistenként tisztelték őket. Általában csodamesék, és az úgynevezett bilinák (hősi ének) szereplőik ők. A róluk szóló történeteket úgy szokták jellemezni, hogy a kereszténység előtti korszak hitvilágának motívumai keverednek a keresztény szemlélettel, időnként történelmi eseményekkel. A bogatirok, a bogatirság eltűnését azzal magyarázzák, hogy a harcosok túl magabiztosak lettek, és megtámadtak egy természetfeletti sereget. Amint egy bogatir levágott egy ellenfelet, kettő másik ugrott a helyére. Végül a bogatirok elismerték, hogy vesztettek, és a hegyekbe menekültek, ahol kővé váltak.

A bogatirsa szó jelentése: Magas, fizikailag erős hölgy.
Erre utal a két, e kifejezés szinonimájaként használt kifejezés a богатырка, és a силачк. Az első szón egyből látszik, hogy a szótő megegyezik. Árnyalatbeli különbség van a két szó jelentéstartalma között. Az egyik általában női bogatirra vonatkozik, a másik ifjabb bogatir hölgyre.
A силачка szótöve a szil (erő) szó. Jelentése erős nő, erős leány.

Remélem akceptáljátok, hogy miért nem "erőszakoltam meg" az eredeti címét a rajzfilmnek, miért nem próbáltam valami "frappáns megoldást" találni. Tudom, hogy ezzel ellene megyek az aktuális (és sokak által elvárt) trendnek. De számomra egy másik nép nyelvének tanulása, gyakorlása, használata csak eszköz egy másik kultúrkör megismerésének.
Végül úgy döntöttem, hogy a rajzfilm címéül (is) szolgáló kifejezést meg is tartom, de magyarosítom is. Remélem elkerülöm ezzel azt, hogy botcsinálta (inkább félművelt, mint nyelvi leleménnyel rendelkező) nyelvújítónak tűnjek.

A rajzfilm egy ősi történetet (mesét) dolgoz fel, egy kicsit (vagy nagyon?) aktualizálva, napjaink filozófiájával egy kicsit megspékelve. Ilyesmi kísérleteket már láthattunk. Ősi történet, mai aktualitással leöntve: Dremaworks is ilyesmi rajzfilmekkel indított, ha jól emlékszem (Egyiptom hercege), vagy ott vannak a 20th Century Fox Jégkorszakai...
Mit mondjak? Érdekes kísérlet.
Arra tökéletes megfelel, hogy megismerkedjünk, újra felfedezzük a szláv mesevilág egyes szereplőit.
A történet bevezetőjében megemlítődik Koscsej és Boripolk, az ő küzdelmük. A jó és a rossz eme összecsapása nem központi esemény ebben a mesében, így hát ezen szereplőkről most nem emlékeznék meg. Annál is inkább, mert a Halhatatlan Koscsejről volt szó, nem is olyan régen.
Ugyanakkor az egyik központi szereplő (szinte) új a blogon. Ő Gorinics. Gorinics, a kígyó.

Iván Bilibin - Zmej Gorinics

Zmej Gorinics egy tűzokádó sárkány, aki a rosszat jelképezi a szláv mesevilágban.  Az szlovákok, csehek zmoknak, vagy szmoknak, a lengyelek smoknak, a beloruszok cmoknak, az ukránok zmijnek, a horvátok zmájnak, a bolgárok zmejnek hívják.
A gorinics szóban a nyelvészek szerint, a hegy (gora), és az erdő (lesz) szavakat kell etimológiailag megtalálnunk. (Magam az elsőt megtaláltam, a másodikat nem, de mivel ehhez [sem] értek, kész vagyok elfogadni, hogy valahol benne van az ószláv erdő is.) Mindez arra utal, hogy a néphit szerint hol is él a tűzokádó sárkány.
A mesékben sokszor úgy írják le azt a hegyes vidéket ahol a Sárkány él, mint ahol van egy tüzes folyó is, melyen egy híd található (Калинов мост), amelyet Zmej Gorinics őriz. Ez a híd vezet a halottak birodalmába (Потусторонний мир, Грядущий мир, Царство мёртвых, Тот свет, Мир иной).
Nagyon fontos, hogy a sárkány minden esetben többfejű. Általában három, vagy annak többszöröse (3,6,9,12), de előfordul, hogy öt, vagy hét feje van. Hogy a sok fej mi funkciót szolgál (azon kívül, hogy a főhősnek mindet le kell vágnia) nem részletezik a mesék. A közlekedést repüléssel oldja meg.
A testéről "leírásunk" nincs (a különböző népi történetecskék nem részletezik a kinézetét, azt a hallgató fantáziájára bízták), mégis az idők folyamán kialakult egy általánosan elfogadott kép róla, és évszázadok óta így ábrázolják Gorinicset.
Fontos tulajdonsága, hogy tűzokádó, ám a belőle kijövő tűz milyenségét soha nem részletezték.
Mint ahogy említettem, a neve arra enged következtetni, hogy a hegyekben él, ennek ellenére néhány mesében a tengerből jön elő.
Nem zárható ki, hogy kapcsolat van közte, és az iráni mitológiában szereplő Azhi-Dahha  között. (A korai zoroasztrianista vallási szövegek szerint a nevezett lénynek három feje, három szája, hat szeme van. Ravasz, erős, démoni karakter. Ugyanakkor emberi tulajdonságokkal is rendelkezik, nem tekinthető a mitológiai állatvilág részének.)
Zmej Gorinicsről fontos tudni, hogy a hajadonokat nagyon szereti. Elrabolja őket (esetleg túszként követel magának ilyen hölgyeket), főként étkezés céljából. Főnemesi származás előnyt jelent!
Ez a szokása (leányrablás, túszkövetelés) félelmet gerjeszt az emberek között.
Fő ellenségei: Dobrinya Nyikitics, Iván cárevics, és Fjodor Tyiron.
Ezzel a néhány mondattal össze is foglaltam, amit e rajzfilm egyik fontos szereplőjéről tudni illik. A szláv kultúrának a magyarra gyakorolt hatása miatt, úgy gondolom ez a kis összefoglaló inkább csak felújította, mint újdonsággal szolgált volna, a gyerekkorunkban hallott mesék világát. Hiszen a tűzokádó sárkányokkal (legkésőbb) már az óvodában "találkozhattunk".

A mese vége felé megemlítődik egy ősi szláv istenség Szvarog neve is. Kultuszának hatása napjainkban, és a közel múlt történetére, nagyobb mint gondolnánk. (Az ősi, kereszténység előtti kor démonai itt kisértenek közöttünk, és ez az egész, úgynevezett nyugati civilizációra jellemző. De kitérek majd erre is.)

 Szvarog a tűz istene, és a jelképe a kard. A Kijevi Rusz idejében (és területén) sokan tisztelték. Igen jelentős istennek számított. Nevének jelentése Az égboltozaton (mennyben) járó. A név állítólag szanszkrit eredetű. Ez a napra, a nap mozgására utal. A Rusz lakói számára (most a kereszténység felvétele előtti időszakról van szó, illetve a pogány vallású keleti szláv népesség esetén a Rusz megkeresztelkedése utáni időszakról is) az egyik legfontosabb isten volt. Megszólítása többek között az Отец Небесный (mennyei apa). Ez az (szó)alakbeli hasonlóság a kereszténység Istenének megszólításával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nagyon sokak esetében a kereszténység felvétele csak egy aktus volt, és istenkép változással nem járt. Ez elősegítette mind az ősi szláv vallási elképzelések továbbélését, mind a vallási szinkretizmust.
A Föld teremtését is Szvaroghoz kötik a paganisták. Nevezett lény megszerezte a bűvös, mágikus  Alatír követ (ajánlom figyelembe a Mesterek könyve című mesét, amelyben szintén szerepel a nevezett kövecske), és azt belehelyezte a tengerbe. A víz elkezdett fodrozódni, tajtékzani. Ez a tajték később kiszáradt, és ez lett a szárazföld. A rege szerint ezután sem hagyta békén a követ, kalapácsával ütötte-verte. e tevékenység közben keletkező szikrákból lettek a hős szláv harcosok, és létrejöttek a szláv istenek. (Többek között őt tartják Perun apjának is.) Tehát a szláv mitológia szerint Szvarog az anyagi világ megteremtője. (Azt mondják, hogy a szanszkrit var szó jelentése víz. Tehát nem csak a tűzhöz, hanem a vízhez is köze van.) A sajt, és a túró, a szláv panteon tagjai eledele volt, és épp Szvarog volt az aki megtanította az embereknek hogyan kell elkészíteni ezeket a termékeket. Ő tanította meg a földművelést, és adott fegyvereket az embereknek, hogy megvédjék magukat, és a földjüket. De elsősorban a tűz istenének tekintették. A tiszteletére létrehozott fabálványok közelében mindig volt izzó fém, kovácsüllő, és kalapács. (Kovács isten is volt.)

Коловрат Сварога

És el is érkeztünk egy érdekes dologhoz.
Ez nem más mint a szláv horogkereszt.
Maga a motívum is szanszkrit eredetű. Ez köztudomású. Helena Blavatsky (eredeti neve Jelena Petrovna Blavatszkaja) teozófus révén, pontosabban könyvei hatására (amely elég sok jelentős személyiséget inspiráltak) került be ez a jelkép az újkori nyugati kultúrkörbe. Tanítása szerint (amelyet indiai vallási álláspontra vezethető vissza) két fajta, két állású horogkereszt van. Az egyik a jó jelképe, a másik (ennek a tükörképe) a rosszé. Hitler ismerte ezt a tanítást, és tudatosan választotta a rossz jelképét a mozgalmának a jelképévé.
Szóval, ez a szanszkrit eredetű jelkép Szvaroghoz kapcsolható. A hagyományos, ősi szláv népi ábrázolásokban megtalálható. Ugyanakkor a kereszténység előtti naptárhasználatoknál is Szvaroghoz kapcsolható jelképeket használtak.

Коловрат Сварога

A Szvarog horogkeresztje (Коловрат Сварога) egy ősi szláv jelkép. A legrégebbi, legősibb napszimbólumnak tartják.
A nap jelképezi a élet erejét, a fáradhatatlan energiát, a tudást.
Jelképezi a születés energiáját, erejét, a növekedést, a fejlődést.
A szlávok szerint ez a jelkép elhozza a győzelmet, és a dicsőséget.

(Egyéb kapcsolódó jelképek, és jelentésük:
Sas - A madarak királya. A felemelkedés, és a felsőbbség szimbóluma. A harci szellem jelképe.
[Amikor azt halljuk, olvassuk mondjuk egy orosz film kapcsán, hogy valakit, vagy valakiket sasnak, sasoknak hívnak, nem árt ha eszünkbe jut ez a kis magyarázat. Egyébként a magyar archaikus kultúrától sem volt idegen, hogy "lesasozzák" a vitéz legényeket.]
Kétfejű sas -  Nagy történelmi események tanúja, a hős társa.
Ez az analógia más hitvilágban is megtalálható ezért nem zárható ki az egyiptomi, bizánci, hellén hatás. Jelképezi, hogy egységben az erő.)

2015-ös Szvarog kör (naptár), ukrán nyelvű 

A Szvarog kör nem csak időmérés volt használatos, hanem asztrológiai jóslásra is használták. A kínai, és a nyugati kultúrkörben is elterjedt 12 égöv helyett, az ősi szláv (vagy ahogy művelőik tartják: árja-szláv) asztrológia 16 állatövet ismer.
Hasonlóan a nálunk ismert csillagövi jelekhez, ezeknek a csillagképeknek is van egyéni grafikus jele. Az egyik ilyen jel épp egy baloldalas szvasztika. (Később visszatérek erre még!)

Olyan tizenegy-tizenkét évvel ezelőtt, egy magánbeszélgetés során hallottam ezekről a dolgokról először. Akkor és ott kicsit furcsán nézhettem beszélgetőtársamra, aki azt állította, hogy a szvasztika ősi szláv jelkép. Mondtam valami olyasmit, hogy tudom, hogy az ókorban is használatos jelkép volt (gyerekkoromban egy múzeum római kori kiállítási tárgyai között láttam egy bronz horogkereszt "kitűzőt"), de miért épp szláv lenne?

Szvarog kör az állatövi jelekkel

Biztos emlékeztek rá, hogy volt egy időszak, amikor bizonyos kevesek által olvasott, de nagyon jó minőségű fotópapírra nyomtatott sajtótermékek (Szovjetunió, Szputnyik) rendszeresen tudósítottak (bár nem hozták le főcímnek soha) arról, hogy ezt is, meg azt is orosz tudósok fedezték fel, készítették el először. (A tengeralattjáróra nagyon emlékszem. Ez szerintem ez az a kategória, amikor nagyon-nagyon ősi rokonságot keresnek a turbómagyarok. Ez is, az is a nemzeti kisebbrendűség érzésre vezethető vissza.) Úgy vélem, ez nem más mint pszichés kompenzálás. Dicsővé tenni a múltat, mert akkor a jelen... Nem. Nem tudom folytatni a mondatot, mert számomra követhetetlen ez a gondolatmenet. (Napóleon számára nem volt az, mert egyszer kijelentette, hogy legjobban a saját utódja szeretne lenni. Hiszen akkor micsoda előddel büszkélkedhetne. De tőlem idegen az e fajta kivagyiság.)
Szóval ez a kompenzálós mechanizmus jutott az eszembe, és miután ezt elmondtam, a beszélgetőtársam nagyon érdekes dolgokat kezdett el mondani. Tekintettel arra, hogy ő egy racionális mérnökember, aki ráadásul mások kultúrája iránt elfogadó beállítottságú, de mindezt össze tudja egyeztetni a patriotizmussal, igen érdekes dolgokat mondott nekem.

Koj-Krilgan-kala

 Ekkor halottam először Koj-Kriglan-kala városról. Ez romtelepülés a mai Üzbegisztán területén található. Az Amu-darja (Oxus) vizével látták el annak idején ezt a települést, így volt lehetséges az élet ezen a pusztaságon.
Az itt lakók az iráni kultúra jellegzetességeit hagyták az utókorra. Zoroasztrianusok voltak.

Innen már csak egy lépés volt a szláv-árja kapcsolatok szóba kerülése. Ekkor hallottam erről is először. Végighallgattam, és megértettem miért tartja ősi szláv jelképnek a szvasztikát.
Igen, azért mert az ókori árják használták.
(Azt kell mondanom, hogy akkoriban sikerült teljesen a realitás talaján maradnom beszélgetőtársammal, de most egyik kicsit "belemászok" a témába. Figyelem! A következő ókori sztorit nem támasztja alá sok minden. Főként mítosz az egész, de napjainkig ható ereje van!)
Valamikor nagyon régen az árják elhagyták addigi lakóterületüket (a Dnyeper vidéke), és elkezdtek vándorolni. (Figyeljünk az őshaza helyére!) Nem csak úgy egyszerűen világot szerettek volna látni, hanem feltételezés szerint a i.e 6. évezred közepén a Fekete-tenger kiáradt, és ez elől menekültek az emberek.  Azt mondják ebben az időben alakult ki a Boszporusz is, éppen ennek a kataklizmának "köszönhetően". Ennek az árvíznek a nagyságára jellemző, hogy 300 km-re becsülik a "hatótávolságát". Mondjuk azt, hogy egy mini özönvíz? Ekkor indulnak el az emberek Mezopotámia irányába. (Az utazásuk iránya tehát nagyjából észak-déli).  Már a többség. Mert úgy szól a fáma (hipotézis, hogy) azért maradtak árják ha nem is sokan a Dnyeper mellett is.

Aratta feltételezett helyei

De a többség a mai Irán, és India felé igyekezett.
Létrehoztak egy államot is, amit úgy hívnak, hogy Aratta. Ez az ország a Kelet Atlantisza.
Nem tudni pontosan létezett-e egyáltalán, és ha igen akkor hol található. Valamikori létezéséről "bizonyítékokat" csak a sumér vallási hiedelmek, regék írott alakjai szolgáltatnak számunkra. Ezen írásos emlékek alapján egyes asszírologusok, régészek megpróbálták beazonosítani hol lehetett az ország, de mint a mellékelt térkép is mutatja, ez nem igazán jött még össze. Más tudósok szerint kár is keresni, mert soha nem létezett, csak a sumér (vallásos)irodalom része ez a mitikus országnév. Az Arany Korszak szinonimája.
Miért fontos ez?
Ez a legenda nagyon fontos alapja napjaink ukrán nacionalizmusának. Szállodától, a táncstúdió át, a Právij Szektorig, sok mindenki használja erre, vagy arra az Aratta nevet. Ezzel próbálják bizonyítani (?), hogy egy ősi nép az ukrán. Igaztalan lennék, ha nem ismerném el, hogy az árja-szláv rokonság hangsúlyozása az oroszok között sem ismeretlen.

Az Árija zenekar Japánban (is) kiadott albuma

A már említett beszélgetés egyik "hozadéka" volt, hogy az általam addig még nem ismert Arija zenekarnak meg kellett hallgatnom öt dalát. De nem is ez a fontos, hanem a zenekarnév: Árija = Árja.
Azt gondolná az ember elsőre, hogy biztos faji felsőbbrendűséget hirdetnek a szövegeikben, de nem. (Egy interjúban Holsztinyin, az egyetlen aki a kezdetektől a zenekar tagja, határozattan tagadta, hogy bármilyen felsőbbrendűség az eszükbe jutott volna, amikor nevet választottak a csapatnak.) Tipikus heavy metal-t játszanak. Amennyire értek hozzá (semennyire), olyan New Wave of British Heavy Metal stílusban. A dalok szövegei is ennek megfelelőek. Nem sátánisták, de azért énekelnek halottak meneteléséről, motorozásról, a dicső történelmi múltról... Annak idején végig interpretálták nekem az egyik dalukat, ami az elmúlt rendszer volt haszonélvezőinek az új rendszerben való megbecsüléséről szólt. Vagy valami ilyesmiről...
(Csak hogy egy legendát eloszlassak: Az elmúlt rendszerben hallottam, hogy nálunk milyen jó, és magas színvonalú a többi szocialista országhoz képest még a pop-rock zene is, mert a nyugati hatás érezhető, a többi szocialista ország pedig zeneileg le van maradva. Még tőlünk is! Ennél már csak az "szebb" amikor kiérdemesült rocknyugdíjasok azt gondolják, hogy a zenéjük hozta el a rendszer fellazulását, a többpártrendszert. Szóval, a nevezett zenekar ténylegesen 1985-ben alakult meg, de az együttes megalakulásának ötlete, előzménye 1982-re datálódik. Már akkor, '82-ben, heavy metal zenekar létrehozásán ügyködtek a leendő csapat prominensei. Első hanganyagukat [Мания величия] 1985-ben adják ki, csak kazettán. Az ottani underground zenekaroktól megszokott módon. Egyébként a mai napig aktívak.)

Annyi mindenről írtam, de mindezt azzal a szándékkal is tettem, hogy jobban megérthessük, miért tud a náci eszmerendszer követőket találni a keleti szlávok leszármazottjai között. Azt gondolhatná az ember, hogy mindennek semmi köze nincs egy rajzfilmhez. Príméren nincs is, de a mitológia az ami mégis összekapcsolhatja ezt a két "műfajt".
Adva van az ősi vallás, aminek szimbolikája, és a nácik jelképrendszere között van átfedés.

Van egy érdekes jelenség, ami végigkísérte a 20.századot. A szélsőséges nacionalisták bármilyen spirituális háttérrel indultak, végül mindig megtalálták, megtalálják népük, nemzetük kereszténység előtti hitvilágát.
(Külön érdekesség, hogy szinte minden európai nemzetben az ébredő nemzeti öntudat egyik zászlóvivője valamilyen önmagát kereszténynek tartó vallási irányzat képviselője, akit azután "bedarálnak" az események. Arra gondolok, hogy szinte mindig támogatja valamelyik kereszténynek mondott felekezet a nemzeti mozgalmakat, de ezek a mozgalmak "túlnövik" a támogatókat, és... Megalakítják saját vallási csoportjukat amely az "ősi" hit alapján áll, és elkezdik harcukat a kereszténység ellen. Erre a folyamatra az egyik legjobb példa talán éppen Hitler, és az ő kis csapata. De ez a jelenség a Horthy korszak Magyarországán is lejátszódott. Nem köztudomású, de attól igaz, hogy a pogány honfoglaló magyarok [vélelmezett] hitvilágát követők állatáldozatot is bemutattak kis hazánkban annak idején [1936, Orosháza]. Ez azért már több mint hagyományőrzés, szerintem. Annál is inkább, mert az egyházügyi törvény szigorításakor, eme vallási közösséget is betiltották. De a vele azonos elveket valló politikai tömörülést, tömörüléseket nem. A '44-ben hatalomra kerülő Szálasi Ferenc vallási meggyőződését elég nehéz bibliai értelembe kereszténynek nevezni. Még akkor is, ha nevezett személy jó kereszténynek gondolta magát.)
1941-ben mikor Németország és európai szövetségesei megtámadják a Szovjetuniót a Baltikumban, az Ukrán SzSzK nyugati részén, a Belorusz SzSzK egyes részein örömmel, virággal fogadják a katonákat. Ezt a jelenséget sommásan azzal szokták elintézni, hogy a sztálinizmustól megcsömörlött emberek üdvözölték a szabadságot jelentő hadsereget.

Persze van ebben igazság, de nem ez a teljes igazság. Voltak akik tényleg lelkesedtek, és voltak akiket kivezényeltek az aktusra. Gondoljatok bele! A német nemzetiszocialista propaganda kihagyta volna azt a ziccert, hogy elhitesse a német közvéleménnyel, hogy a német hadserege nem hódítóként tekintenek, hanem barátként, felszabadítóként? Persze, hogy nem hagyta ki. Ne feledjük, hogy bár megszámlálhatatlanul sok kép, filmfelvétel készült a 2.világháború alatt, ezek közül a legtöbb (gyakorlatilag szinte mind) propagandafelvétel.
A nácik olyan jelrendszerrel operáltak, ami nem volt ismeretlen a keleti szláv gyökerekkel rendelkező fehéroroszok, ukránok, oroszok előtt. A náci fekete napja nagyon hasonlít Szvarog jelére. A szvaszika... Ó, de ismerős! Hiszen Perun útjának (csillagkép) jele is olyan! (Az hogy a náciké balos, míg Peruné jobbos, vajon kinek tűnik fel?)

Moszkva rengeteg pénzt költött (a két világháború között) az ukrán nemzetiségi könyvkiadásra, oktatásra. Így kívánta kihúzni a (legalább az 1.világháború óta) németekkel együttműködő nemzeti mozgalom méregfogát. Ezzel kívánta ellensúlyozni a Habsburg (majd később Német Birodalom) ügynökei által elvetett, és gondozott (galíciaiak között népszerű) Moszkva ellenességet, gyűlöletet.
Az ideológia?
De ismerős! Minden jót megígér az árjáknak. Hiszen mi is árják vagyunk! (Ugyan ki olvasta a Szovjetunióban a Mein Kampfot? Honnan tudták volna, hogy Hitler szerint a szláv faj alacsonyrendű. A keleti szláv meg pláne. Kiirtásra való. Na jó, néhányat meg lehet tartani rabszolgának, elvégre az német uraknak valakit dolgoztatniuk is kell majd.) Látszatra semmi tartani valója nem volt a Szovjetunió nyugati felének lakóinak a németektől. De hamar rájöttek, hogy miről szól a történet. Volt aki szembefordult a hódítókkal, és volt aki tovább kollaborált. Azok akik kiszolgálták a nácikat, a Baltikumtól a Fekete-tengerig húzódó országokban, a napjainkban is viruló (sokszor államilag támogatott) neonácizmus magvait vetették el.

Ezekben az országokban az oroszellenesség, és
a náci jelképek, egyenruhák használata kéz a kézben együtt jár. Csak nem illik erről beszélni, hiszen egyes országok EU tagok, a másik meg EU eltartott. Közös bennük az, hogy államilag megtűrt (és támogatott is, még ha egyes helyeken csak hallgatólagosan) a náci nosztalgia.
A belorusz, és az ukrán nacionalizmus csak akkor életképes, ha hangsúlyozni tudja azt (ami nem nagyon van), ami megkülönbözteti őket az orosz kultúrától. Nehéz feladat, hiszen közösek a gyökereik, és közös a múltjuk.
Talán ezért (is) tagadják meg atyáik közös erőfeszítését, a nácik elleni küzdelem emlékét. És ezért igyekeznek kisajátítani, és/vagy megtagadni a közös múltat. Ezért van az, hogy némely turbóukrán őseit Arattában keresi. Hiszen napjaink Ukrajnájának Kijevi Ruszra vonatkozó tantételeivel kapcsolatban jó néhány kínos kérdést fel lehetne tenni. Aminek a megválaszolása boríthatná az elméletet. Sebaj! Akkor még ősibbek vagyunk!
Kicsit paradoxonnak tűnhet, de mindezek ellenére, vagy éppen ezért, az orosz, a fehérorosz és az ukrán nácik egyébként olyan jól meg vannak egymással. Ahogy én látom, az egész nemzetieskedés olyan ambivalens dolog a posztszovjet régióban. De erről most (kímélendő a kedves olvasót) nem ejtenék szót. Talán majd máskor... Hiszen a téma olyan nagy, annyira szerteágazó. Talán ez írásocska segít abban, hogy kicsit árnyaltabban tudjunk kitekinteni a nagyvilágba. Felvillant egy-két dolgot egy olyan témában, amelyről vastag könyvet, könyveket lehetne írni. Talán egy kicsit hiánypótló is. Talán...

Egy ártatlan, jópofa mese kapcsán annyi minden szóba került... Remélem, nem baj?
A meséhez a feliratot megtalálhatjátok itt.

Kellemes kikapcsolódást!