Feliratok

Moszkva-Cassiopeia

Még hogy a sci-fi a tűrt kategóriájában volt a szocializmus idején! Emlékszem, amikor a Lem-évforduló kapcsán ezt olvastam, mennyire "kiakadtam". Általánosságban írni, miközben a valóság csak egy icike-picike szeletét ismeri az ember... Magyarországon, a Kádár-rendszerben valóban mostohagyereknek számított a tudományos-fantasztikum világa. De ez nem volt igaz, az egész szocialista tábora. Azért mert Aczél elvtárs nem látott benne fantáziát, attól egy nagyon fontos futurológiai irányzatnak számított az ifjú Szovjetunió életében. A végcél megfogalmazása nem dogmatikus tételek szajkózását jelentette Jefremovnál, A. Tolsztojnál... de említhetném Gorkijt is. Nekünk, magyarországiaknak, Kuczka Péter jutott. Aki igyekezett, hogy a szerény hazai lehetőségek ne legyenek eltékozolva. Minőségi sci-fiket prezentált. Miközben a szovjet sci-fi is túlnőtte az apologetikát és rendszerkritikát is megfogalmazott. Mert hát a futurológia témakörébe az is belefér...  

Örömmel tapasztaltam, hogy viszonylag milyen nagy az érdeklődés a szovjet sci-fi alkotások iránt. Komolyan mondom - és örömmel is! -, hogy versenyre kelnek a háborús filmekkel! És ez jó, mert nagyon sokaknak elég az, ha sokat ugat a géppuska - és már ennyitől jó filmnek számít az alkotás. A szovjet sci-fiknél nem feltétlen az akción van a hangsúly, úgy látom, hogy ennek ellenére masszív érdeklődés kiséri őket. Ma is. Persze, nem vagyok naiv, sejtem én, hogy melyik korosztályt érdekli a dolog.

Moszkva...
Igazi tudományos problémával indít a film. A Föld nevű planétáról el kellene jutni a világűr egy távoli részére, ugyanis a Szovjetunió egyik tudományos létesítményében a világűrből érkező modulált rádiójeleket fogtak. Tehát, van értelmes élet a Földön kívül is a Világegyetemben. Igen ám, de hogy jutunk oda?
Milyen hajtómű szükségeltetik, mert hát az időtényező nem elhanyagolható dolog a tér-idő kontinuumban.
Persze, az alkotók lehetnének olyan nagyvonalúak, mint Gene Roddenberry a Star Trek univerzum kitalálja volt, és egy anyag-fény átalakító-sugárzó segítségével utazhatnának a hős szovjet kozmonauták, de nem! (Ugyanakkor asztrofizikai olvasmányaim tükrében nem is feltétlen megvalósíthatatlan ez az elképzelés, mármint elméletileg. De tisztába vagyok azzal , hogy mekkora - felfoghatatlan nagyságú - erő szükségeltetik ennél kisebb atomfizikai bravúr létrehozásához is. Érettségiztem fizikából, és az egyik feladat az volt, hogy egy megadott anyag atomjából mekkora erővel lehetne az egyik elektronpályáról kiszakítani az éppen ott kaviláló elektront. És az anyagi részecske fény részecskévé alakításához - vagy épp a visszaalakításhoz - ennél nagyságrendekkel nagyobb energiára volna szükség. A tovább sugárzásról már ne is beszéljünk!)
Ebben az 1973-as filmben ennél földhözragadtabb megoldást találnak az illetékesek. Mivel az út oda s vissza 52 évre van tervezve, legyenek az asztronauták 14-15 éves úttörők! Mármint pionyírok... Tudjátok, mármint a gyerekszervezet tagjai.




 
... Cassiopeia
És a cél?
A cél - a filmben - a Cassiopeia egyik bolygója!
Úh! Az 52 év az csak az utazási idő, ám! Mindeközben a Földön 500 év telik el... Legalábbis, így számolnak a filmben. Mégis, hol van ez a konstelláció? Hova indul a szovjet űrhajó?

A Cassiopeia csillagkép Shedir csillagának (a Földtől való távolsága 230 fényév) második bolygója. Az egyik szomszédja az Androméda csillagkép (hogy hozzá tudjuk kötni egy régi klasszikus regényhez-filmhez.)
A görög mitológiában Kassziópeia Képheusz aithiopai király felesége, és Androméda anyukája. Ha nem gond, nem mennék most bele a görög mitológia ezen szegletének ismertetésébe.
A csillagképről annyi, hogy derült éjszakákon mindig látható az égbolton M vagy W alakzatban. Gyermekkoromban nyaranta elő-előfordult, hogy szabad szemmel a csillagos eget vizslattam, úgyhogy mikor ez az információ a tudomásomra jutott, nem kellett megvárnom az estét, hogy megpróbáljam felfedezni a Cassiopeia csillagképet. Emlékeim közül beugrott egyből, mert a fantáziámat annakidején egy párszor beindította. Épp a szinte szabályos W alakzata miatt. Túl sok csillagképet nem ismertem, de ez benne volt a top háromban. De a nevére nem emlékeztem. Hallottam, mondták nekem, de nem tudom ezen a néven hívták-e, vagy valahogy másként.

A film, szerintem, zseniális. Jó pár tudományos problémát felvett, és a csillagászt, az űrutazás alapjaival megismertet bennünket. És még így, közel 50 évvel később, sem elavultak a tudományos megállapításai. Mindez, egy kedves szerethető történetbe ágyazva. A műfaj kedvelőinek üzenem: ne hagyjátok ki!



16 megjegyzés:

  1. Szia!
    Többek között az általad felsoroltak miatt szeretem a szovjet tudományos-fantasztikus filmeket (és könyveket), mert a "tudományos" szó valóban azt jelenti, hogy "tudományos", technikailag is.
    Ez a film volt az, ami nálam az első helyen állt azok között amihez vártam mikor készül hozzá felirat. (Téged már nem akartalak nyaggatni ezzel, beértem a Szolárisszal)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Nagyon megtisztelő, hogy ilyen hamar rátaláltál a leírásra. Komolyan! Ígértem, hogy lesz sci-fi, hát itt van! De nyugodtan nyaggass! Ezek a sci-fik egyre inkább bejönnek nekem. De komolyan. Amikor megnéztem először, és akkor is amikor a feliratot készítettem, felötlött bennem, hogy ez egy ötvenéves film - 1973-ban készült - és minden benne van. Gyakorlatilag, tudományos alapon érintenek szinte mindent. Mondom ezt úgy, hogy nem olyan régen olvastam el életem első asztrofizikával foglalkozó könyvét. És azt is élveztem. Ja, és már majdnem kész a folytatása is. A film második részének a felirata már majdnem kész. Gyakorlatilag csak az utolsó simítások vannak hátra. Egy kis türelmet kérek és publikálom!

      Törlés
  2. Az előbbi megjegyzésem után prőbáltam rákeresni a magyar feliratra, de nem találom sehol.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
    2. Nem értem... Tegnap reggel még megvolt))) De félre a tréfát a mellékelt linken ott lesz. (Az előző megjegyzésemet csak azért töröltem, mert túlbonyolítottam a link megadását.) Íme a link a felirathoz: https://feliratok.eu/?search=Moscow-Cassiopeia&soriSorszam=&nyelv=Magyar&sorozatnev=&sid=&complexsearch=true&knyelv=0&evad=&epizod1=&elotag=0&minoseg=0&rlsr=0&tab=all

      Törlés
  3. Azóta, hogy megemlítetted, hogy tervezel más tudományos-fantasztikus filmet is fordítani, naponta-kétnaponta látogattam az oldaladat, - ezért találtam rá hamar. (Az Ordasok között-nél is Én szóltam hozzá, csak elfelejtettem belépni és ezért lett névtelen.)
    A Moszkva-Cassiopeia-nak van folytatása is? Erről nem is hallottam!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát ha már ennyire lelkes voltál, akkor nem árulhatok zsákba macskát... Igen, van folytatása és bár a magyar felirata 99,5%-osan kész van, de csak december elején fogom publikálni. A decembert a sci-fi hónapjának tervezem egyébként... (De azért remélem, ellátogatsz addig is a blogra...)

      Törlés
    2. Mindenképpen! :)
      A Moszkva-Cassiopeia nem találok sehol egy jó minóségű film-linket. (Eddig mindig a Youtube-ról szedtem le a feliratokhoz a filmet) Tudnál ajánlani/küldeni egyet?

      Törlés
  4. Persze! csak az nem világos teljesen nekem, hogy egyáltalán nem találtad a youtube-on, vagy "csak" megfelelő minőségben nem találtad meg? Mindenesetre, előlegnek: https://www.youtube.com/watch?v=MfC0E6DuREA

    VálaszTörlés
  5. Akkor félreértettél. :)
    Azt írtam, hogy jó minőségben nem találtam meg. (A Szolárisszal jártam úgy, hogy leszedtem a Youtube.ról, - de Te egy sokkal jobb képminőségű linket küldtél nekem)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megoldjuk...)))
      (Emlékszem a szoláriszos dologra, talán épp ez zavart meg. Megvan az e-mail címed, úgyhogy "valamit" kitalálok.)

      Törlés
  6. Беренштейн 2021 érdemes lenne fordítani

    VálaszTörlés
  7. Nagyon jók voltak a díszletek, mintha valóban egy igazi űrhajóban forgatták volna a filmet, a súlytalanság trükkjének a kivitelezésére sem jöttem rá, még mai szemmel sem, hogy hogyan oldották meg. Olyasmire számítottam, mint az "Indul az űrhajó", - de örülök, hogy mégsem olyan lett. (Abban túl sok volt a musical-szerű betét és hiányzott a fantasztikum) A vége lepett meg... , bár írtad, hogy van folytatása, de nem gondoltam, hogy ennyire összefüggő lesz.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ahogy írtad, tényleg úgy van, hogy nagyszerű a kivitelezése a filmnek. Azt kellene írnom, hogy a mai napig megállja a helyét, de ez csak a történet retrósága miatt enyhe túlzás. De, nem gondolom azt, hogy a film sztorija nem lenne jó. Mert szerintem az. Csak manapság ki emlékszik Pifre? A Pif Magazin jelent valakinek valamit? Nekem nagyon tetszik ez az alkotás, de tudom, sokan számára elképzelhetetlen egy film CGI nélkül. Blue box technológia van benne, de ha arra gondolok, hogy a sok évvel későbbi magyar Pirx feldolgozáshoz képest mennyire háttérben van ez a módszer szorítva a filmben... És ennek ellenére, vagy épp ezért, mennyire korszerűnek hat ma is! (Szó szerint és átvitt értelemben is.) Talán nem véletlen, hogy neked is tetszett! (Mert az üzenetedből azért azt olvastam ki, hogy meg voltál elégedve. Remélem, jól dekódoltam.)

      Törlés
  8. Igen, nekem nagyon tetszett. Azon csodálkozom, hogy anno itthon miért nem mutatták be sem a mozikban, sem a tévében. Legalábbis nem találtam nyomát.
    Csak kíváncsiságból kérdezem, hogy miért a "Cassiopeia" írásformát választottad a fordításodban, miért nem "Kassziopeja" vagy "Kassziopeia"?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A kérdés jogos. Filóztam is rajta, hogy mi lenne a helyesebb. A magyar nyelvű szakirodalomban csak a Cassiopeia formával találkoztam a csillagrendszerrel kapcsolatban. Kassziopeia formát csak a görög mitológiai leírásokban láttam. Hát ezért döntöttem a Cassiopeia mellett. Kassziopeja... Ez a név orosz megfelelőjének az átírása. De Alain Delont nevét se írom le Alen Delon-nak, vagy Meril Sztip-et (Meryl Streep) se írok le, ahogy Reja Bredberi (Ray Bradberry) nevét se így írom le...Egyszerűen, az MTA szabályozat az idegen nevek átírásának szabályait. {Persze, napjaink Magyarországán ez nem számít. Így lesz Porosenkoból Porosenka, Lukasenkoból Lukasenka... Folytassam? Persze, ezek a "jól tájékozottak" következetlenek, mert Dásztojevszki(j)t, Tálsztojt, Gógl-t, Púskint soha nem mondanak. /Szegény Viszockij! Le se tudja írnia a nevét "helyesen" a nevét soha egy ilyen "jól tájékozott"! Családnevének második hangját nem ismerik a magyar nyelv, csak szólok.} Pedig a logikájukból - és az átírási szabályok figyelembe nem vételéből - ezek IS következnének.) Pár éve jártam úgy, hogy a neten olvastam egy magyar nyelvű írást a kínai történelem egyik 20. századi figurájáról. Érdekes volt, és furcsa. Furcsa, mert soha nem hallottam róla, mégis nagy hatással volt Kína történelmére. Azután az esszé vége felé rájötttem, hogy Mao Ce-tungról van szó. Csak a szösszenet írója nem tudta, hogy hogyan kell (lassan száz éve) helyesen leírni ezt a nevet. Így az angol átírást használta. Ami legalább annyira zavaró volt, mint amikor a bősz magyar atlantisták georgiáznak. Vagy ahogy egyesek újabban bjelorussziáznak vagy tádzsikoznak. Vagy kherszonoznak. És ezzel megerőszakolják a nyelvünket egyrészt. Másrészt, buta sznobok.
      Hát, ezért lett Cassiopeia.

      Törlés