Farkaskutya, a Szürke Kutyák fajából


A film eredeti címe: Волкодав из рода Серых Псов
A felirat tulajdonságai:
FPS: 23,976,
a fájl kiterjesztése: srt.
















A Viking című film kapcsán olvastam itt-ott, hogy húúú! Micsoda látványvilág lesz ez, ha megjelenik! Ilyen látványos orosz filmet! Megnéztem a trailert amin annyit álmélkodtak egyesek. Eszembe jutott,  az év elején az egyik munkatáram mesélte, hogy előző délután közösen edzett egy testkultúra szalonban  egy újságíróval. Két nyomás között közölte a firkász, hogy nagyon oda kell figyelni az orosz filmekre, mert kezdenek jókat csinálni. Ja. Kezdenek. A baj az, hogy ilyen félműveltek az újságíróink. Is. A tudatlanság öntudata önhittséggel megspékelve annyira jellemző ránk. Ez korunk, és kultúránk egyik rákfenéje. Fellengzős megjegyzéseket viszont tényleg ott kell tenni, ahol az izzadságszag fontosabb mint az IQ. (Egy nálam jóval idősebb embertől hallottam azt a szarkazmust, hogy a jogász, és az újságíró mindenhez ért. A forrásom megbízható, mert gyakorló ügyvéd. Több évtized tapasztalata van mögötte. Legalább annyi éve jogász, mint ahány éves vagyok én. Remélem sokáig közöttünk lesz. Sokat köszönhetek neki. Egy új világot, a jog világát mutatta meg nekem. Bár megkérte az árát, mégis hálás vagyok neki. Megtanított egy másfajta gondolkodásra is. Így utólag azt mondhatom, semmit nem bántam meg! Tudjátok, minden jó, ha a vége jó!)
Látványos film elkészítéséhez sok minden nem kell. A technológia adott. Meg kell venni. És kell még kreativitás. Annak aki kitalálja a látványt, a sztorit, és annak aki (akik) a technológia segítségével „életre keltik” az álmot. A technológia mellett meg kell venni a kreatív ötleteket, és a programozók idejét. Ennyi.
És már lehet is sápítozni, hápogni. Már ha a látvány a legfontosabb.

A 2006-os év terméséhez tartozik a Farkaskutya, a Szürke Kutya fajtájából cím fantasy film. Megvalósítása látványosra sikeredett, mert valószínűleg ez volt az alkotók célja. A történetre nem mondanám, hogy túl egyedi, vagy merész. De a látványhoz pont tökéletes. Magam nem túlságosan rajongok a bőrruhás, lovaglós, kardozós filmekért. Ugyanakkor nem véletlenül készítettem feliratot ehhez a filmhez.
Ezzel a filmmel búcsúzom el (legalábbis egy időre) a keleti szláv mítoszok, mesék világától. Az utóbbi időben volt egy-két felirat, ami ebbe a miliőbe vitt el bennünket. A paganizmus, neopaganizmus egyáltalán nem vonz, nincs az érdeklődésem homlokterében. De azért nem árt, ha az ember tud erről is ezt-azt. Segíthet más alkotások, vagy éppen mások tőlünk eltérő gondolkodásának megértéséhez. Segíthet más kulturális vonatkozások megértéséhez . A film nem a szláv mitológiát dolgozza fel, de a filmben látható kellékeken bőségesen találhatunk szlávos motívumokat.
Talán ez az ami megfogott a filmben.

Közben felmerült bennem, hogy e film kapcsán lehet, hogy nem ártana megnéznem a Gyűrűk Ura trilógia valamelyik részét. Azért vetődött fel bennem ez a dolog, mert még soha nem láttam, és a Farkaskutya nézése közben azért fel-felvillantak bennem filmcímek. Azaz nem mondhatom, hogy eredeti ötleteket találtak ki az alkotók. De hát eredeti dologgal szinte már lehetetlen előállni a filmes műfajban.
Van egy jelenet, amikor a karaván halad az erdőben (oldalt folyócska csörgedezik), a háttérben egy várkastély áll... Annyira művi ez az összeállítás mintha egy hollywoodi Tolkien adaptációt látna az ember. Ezután kezdett foglalkoztatni a gondolat, hogy a bejegyzés szempontjából lehet, hogy hasznos lenne megnéznem legalább egy részt. De teltek a napok, a hetek... És már látom, hogy jó eséllyel soha nem lesz már abból semmi.

Szóval, akkor néhány szót még ejtenék erről a filmről. Ahogy írtam is már, szerintem a látványvilággal semmi gond. Jól passzol a történethez. Ennél több nem is kell egy ilyen fantasyhoz, mint amit ez az alkotás nyújt. Jól látszik rajta az alkotók szándéka: megmutatni mi is tudunk olyat csinálni mint Hollywood. Ehhez nem csak a technikai feltételek voltak adottak, hanem neves, és ismert színészeket hívtak meg (a nem túl bonyolult lelkületű) karakterek megformálására.
Említhetném Nyina Uszatovát, Okszána Akinysinát, és...
A film harmadik megtekintésekor (egy felirat elkészültéig egy párszor szoktam látni az adott filmet) vettem észre a stáblistán Igor Petrenko nevét. Te, jó ég! Ez az a Petrenko lenne? De hisz nem is az alakítja azt a szerepet! Belenéztem újra. De. Ez az az Igor Petrenko. Igaz, hogy mellékszereplő; igaz, hogy szinte mindig előnytelen szögből látszik, de ő az. A maszkos, a sminkes jó munkát végzett!
Úgy gondolom, a látványra nem lehet panasz. És a történet?
Azt kellene írnom, hogy a Jó és a Rossz harcáról, küzdelméről szól a film. Van a ebben a moziban Rossz, de hogy a Jó miért jó? Azért mert segít egy ifjú, csinos hölgynek? Azért mert a női főszereplőnek ártani akarnak, és a főhős (a Jó, a Magányos Harcos) megakadályozza ezt? Azért lenne Jó Farkaskutya, mert igyekszik megbosszulni a családján esett sérelmeket? Csak ezért?
Számomra a főhős nem testesíti meg a Jót. Pedig a történet szerint annak kellene lennie. De nem is rossz ember. Csak egy egyedülálló, kivert kutya. A Szürke Kutyák törzséből.
A legnagyobb baj, hogy nem tudtam azonosulni Farkaskutya hősiességével, talán attól van, hogy teljesen kívülállóként cseppentem a történetbe.
Marija Vasziljevna Szemjonova írónő (és műfordító) egy egész könyvsorozatot szentelt a sztorira. 1995 és 2014 között hat kötete jelent meg a sorozatnak, melyek mind Farkaskutya viselt dolgait meséli el. Maga a film 2006-os, tehát megállapíthatjuk, hogy egy sikeres könyvsorozatra építettek a mozi megalkotói. Az ötödik kötet 2003-as kiadású, tehát ahogy elkészített (ahogy régen mondták: az egész estés) alkotást, nem lanyhult az érdeklődés, és... 2007-ben jött egy tizenkét részes sorozat (16+ besorolással), melynek címe Molodoj Volkodav (Ifjú Farkaskutya)... és 2014-ben megjelent a következő könyv is.
A mozifilm nem kapott ilyen korhatáros besorolást.
Az írónőről annyit, hogy a szláv (vagy szlávos) fantasy irodalom egyik megalapítójának tartják. Egyik interjújában arról beszél, hogy érdekli, és kedveli az (o)rusz történelmet. Kedveli a romantikus történelmi műveket. Kedvenc írói: Sir Walter Scott, James Fenimore  Cooper, és James Herriot.
Mit mondjak?
A Farkaskutya történetén meg is látszik.
Ami nem tetszett a filmben, a film cselekményében, hogy amikor nagy a baj, akkor mindig varázslatos tudomány segítségével tud csak a sztori tovább haladni. (Jó, tudom. Ezért fantasy.) Mondjuk ezen még túl tudom tenni magamat, de a főhős legfőbb segítsége a legunszimpatikusabb karakter. Úgy jelenik meg, mint Szűz Mária, és olyanokat mond, mint Kozsó. Amilyen segítséget ad, azt meg mindenféle réti mágus is tudhatja. Szóval, egy nagyon felesleges karakter. Szerencsére minimális ideig szerepel. De így is egy kicsit sok.
Mindezek ellenére nyugodtan nézzétek meg ezt a filmet.
E bejegyzést olvasva lehet, hogy egyesekben negatív előítélet fogalmazódik meg  filmmel szemben. Úgy gondolom, hogy mindent rosszat leírtam, ami leírható a filmről, de az erényeit egyáltalán nem soroltam fel. Szeretném felhívni a figyelmeteket arra  tényre, hogy ez a felirat elkészült, és közre is lett adva! Nem bántam meg egyetlen percet sem, amit a filmmel, a felirattal történő pepecseléssel eltöltöttem. Ez azért jelenthet valamit...
Könnyed időtöltésnek tökéletesen megfelel. A film látványvilága feledteti az alkotás árnyoldalait.

A felirat itt található meg.