A két bogatir


A film eredeti címe: Два богатыря
A felirat tulajdonságai:
FPS:25,
kiterjesztése: srt.












Legutóbbi bejegyzésemben, ami egy bogatir lányról  készült rajzfilm ürügyén követtem el, egy kicsit elkalandoztam, és nagyon eltértem a tárgytól.
E bejegyzés szintén egy olyan rajzfilmről szól, pontosabban egy olyan rajzfilm ürügyén íródott, amely a szláv mítoszok világába visz el bennünket.
De most nem kívánok egyetlen szereplőről sem írni. Nem lustaságból. Egyszerűen azért, mert aki olvassa a blogot, az ismerheti az összes szereplőt. Tudja kik azok a bogatirok, ki az a Baba Jaga, és Halhatatlan Koscsej sem ismeretlen előtte.
A film nincs tíz perces, furcsa lenne ha tovább tartana ismertetőt olvasni, mint megnézni. Nem?

Miért szeretem ezt a filmet?
Mert szeretem. Nem hirtelen ötlettől vezérelve kezdtem neki a feliratnak. Viszonylag régi tervem volt ez is. Na nem olyan régi, mint az Archimédész-es rajzfilmé volt, de legalább annyira kedvelem, mint azt.
Mi ennek az oka?
Prózai.
Ez az 1989-ben készült filmecske pont olyan, mint amiért gyermekként kedveltem a szovjet meséket, a szovjet rajzfilmeket. Szépen megrajzolt karakterek, és vidám hangulat. Még akkor is van benne valami vidámság, ha épp szomorú amit látunk. Vagy legalábbis szomorúnak kellene lennie.
A rémisztő karakterek is szerethetőek valahol.
Elvisz a mindennapok gondjaitól, félelmeitől. Igazi mese.

Javaslom, próbáljátok ki!

A felirat megtalálható itt.

Néhány szó a  feliratról:
Ahogy említettem, nem egy hosszú film ez, de azért szeretnék két megjegyzést fűzni hozzá, a pontosság kedvéért. A filmben elhangzik két fogalom amiknél, szerintem, érdemes elidőzni.

Пэри (peri) - Jobb híján, legalábbis álláspontom szerint jobb híján, lidércnek fordítottam ezt a kifejezést. Magam nem ismerek megfelelőbb magyar szót, amit használhattam volna. De valójában, mi is az a peri?
Egy kitalált lényről van szó. A szó eredete perzsa. A پری kifejezés többféle alakba került át az orosz nyelvbe (пэри, пари, пайрика). A perzsa mitológiában gyönyörű, szép leányzó értelmében is használják e fogalmat. Időnként lány, máskor állatformájában jelenik meg. (Kutya, gyönyörű madár, hód, kígyó. Béka, teknős, tigris stb.) Fiatal lányként fehér, vagy piros a ruhája, de fiatal férfiként is megjelenhet. Az érzékiség fogalma is jellemzi őt, a legkorábbi időkben e kifejezésnek negatív jelentéstartalma is volt. Sötét erőkkel átitatott személyről, személyiségről van szó. Nézése, tekintete bénítóan tud hatni az emberre. Szó szerint meg tudja őrjíteni a halandót, képes nála emlékezet vesztést okozni. Egészségromboló hatást tud előidézni. Az aszályt, a rossz termés is a peri műve.
Keresztény kultúrkörben az ilyenre mondják, hogy sátáni lény.
Erdőben él, időnként kutya módjára. Szexuális kapcsolatba lépnek az emberekkel. Ezen cselekedetük gyümölcse rendkívüli emberek megszületése. (Az amikor egy szellemi lény férfi, vagy női alakot vesz fel, és szexuális kapcsolatba lép emberekkel nem ismeretlen a judeo-keresztény kultúrkörben sem. Mózes első könyvének hatodik fejezetében épp ilyen események vannak megírva. [1Mózes 6,2 és 4-es versek] Az eredeti szövegben itt a nefilim szó szerepel. Egyesek szerint a Biblia azért IS tiltja a promiszkuitást, mert minimálisra kívánják csökkenteni annak a lehetőségét, hogy nem földi eredetű lények szexuális kapcsolatba kerüljenek a földi emberekkel. Ugyanis Isten ítélete, a noéi korban, özönvíz formájában érte el az emberiséget, éppen ezért. A létrejövő hibrid kultúrát a Menny Ura el kívánta pusztítani, mivel így az emberiség teljesen az ellensége befolyása alá került volna. A középkor folyamán elterjed az európai kultúrkörben a succubus, és az incubus latin eredetű kifejezések. Ezek olyan szellemi lények, akik kéjes álmot okoznak, vagy közösülnek emberekkel. Az egyik kifejezés a női, a másik a férfi formát felvevő démonikus lényre vonatkozik. Ugyanakkor megjegyezném, hogy a fentebb említett bibliai verseknek van keresztény kultúrkörben más értelmezési lehetősége is. De mivel ezen írásocska nem hermeneutikai értekezés céljából íródott, ezért eltekintenék a többi ismertetésétől, és az exegézistől is.)
A középkori török-tadzsik költészetben csak pozitív töltete van e kifejezésnek.
Indoeurópai kifejezés eredeti jelentés feltehetőleg: világra hoz, megszül. Esetleg: tölteni, megtölteni.
Az idők folyamán a kis- és közép-ázsiai türk népei átveszik, és használni kezdik e fogalmat. Innen terjed el Észak-Kaukázuson át az oroszok lakta vidékekre is a használata. (Jellemzően a Kaukázus, a Volga vidékén, a Dél-Urál körzetében.)
E rövid áttekintés abban szerintem segít, hogy igazoljam miért használtam a lidérc szót a fordítás folyamán. Tagadhatatlan, hogy a magyar kifejezés, és az eredeti szó jelentéstartalma között van átfedés, de van különbség is. De én nem tudok jobbat nála.
A történet dialógusába beleillik, és nem akasztja meg a nézőt. Sokkal jobb, mintha az eredeti kifejezést hagytam volna a szövegben.

Kazi - Hagyományosan lóhúsból készített kolbászféleség a türk népeknél. Nem feltétlen darált húsból készül, időnként borda darabot is beleraknak, "beletöltik" a lóbélbe. A baskírok, kazahok főzik, a tatárok általában füstölik. Hagyományosan télen készítik.