Feliratok

Lepkék

A film eredeti címe: Мотыльки
A felirat tulajdonságai:
FPS: 25,
kiterjesztése: srt.

















Lepkék - A szerelem és a halál küzdelme.

Meg kell tanulnod nemet mondani! – közölte velem egyik jó ismerősöm, talán két évvel ezelőtt.  Igen, meg kell. Korlátozott idővel rendelkezek én is. Ura kell hogy legyek az időmnek. Beláttam ezt, és igyekszem már nem megígérni senkinek semmit. Persze a régebbi vállalásaimra emlékszem, és igyekszem betartani őket. De nem akarok kényszerből semmit csinálni. Mert abban nincs öröm. Ennek ellenére, vagy éppen ezért lassan de biztosan teljesítem az ígéreteimet, és nem köteleződök el már senkinek. Ha figyelmembe ajánl valaki egy filmet, akkor amint az időm engedi „utánanézek” . De nem ígérek semmit.  Ez a bejegyzés egy kivételről szól.

Február közepén kaptam egy ímélt.
Tiszteletem. Óvatos olvasója vagyok a blogodnak (tudniillik korlátozottan van csak időm filmekre, úgyhogy igyekszem válogatni, tehát ezt is és azt is nézek, orosz, távol-keleti, európai, amerikai), minden tiszteletem a fáradozásodért, azt hiszem, a leginformatívabb blog, amit a neten találtam eddig film témában, már-már nyomasztó információmennyiséggel, tényleg megsüvegelendő.
A feliratok igényesek, érthetőek, nem elnagyoltak (amikkel azért elég sűrűn találkozom, ha filmet nézek, mert ugye angol-német-francia-spanyol(?) még oké, sokan beszélik, de a többit általában angolból fordítják, ami, ahogy tapasztalom, nagyon sok információ lemorzsolódásával jár...)
Hát ez (is) lenne az oka annak, hogy hozzád fordulok.
2012-ben hírét vettem egy készülő ukrán-orosz mini sorozatnak, ami a Мотыльки címet kapta (angolul rendszeresen Inseparable címen említik, esetleg (The) Moths). Az előzetes számomra több mint meggyőző volt, igényes sorozatot sejtetett.”
Ó! De jól esik a dicséret!
Leginformatív blog filmes témában! De hiszen van amikor nem is a filmről írok! Persze, azért a filmhez kapcsolódóan. Nem tehetek róla, számomra egy filmben nem az a fontos, hogy milyen nagy nevekre lehet hivatkozni, hanem hogy milyen intuíciókat, milyen gondolatokat indít el bennem. Igen, valóban néha nekem is olyan érzésem van, hogy túl sok az információ abban amit leírtam, de higgyétek el, szokott bennem maradni még így is ez-az. Arra tartalékolva, hátha valaki a hozzászólásába belekérdez.  Ami legtöbbször nem történik meg. :D
2013-ban, a csernobili katasztrófa évfordulója alkalmából mutatták be. A sorozat nagyjából 4x48-49 perc, tehát olyan 190 perc körüli. Sajnos, sehol nem találtam hozzá semmilyen feliratot, senki nem szánta rá még magát, pedig ahogy utána olvasgattam, jó a kritikája (IMDb-n jelenleg 8,3 csillagon áll - igaz, csak 160 értékelésből).
Amit találtam, az egy 118 perces, egész estés film verzió, tehát olyan 70 perccel rövidebb a 4 résznél. Ehhez a gyártó maga csinált angol feliratot, és ezt fel is tették a youtube-ra. Meg is néztem. Azt kell mondanom, a felirat elnagyoltnak tűnik, néhol szerintem nem mindent fordítottak le, máshol erősen tömörítették a mondanivalót.
De nagyon tetszett, a színészek szerintem jók, a történet jó, a megvalósítás pazar (ez egy rövid szpot a trükkökről:https://vimeo.com/64294795 ), sok háttértörténetet beleszőttek a filmbe, amelyek akkor és azóta napvilágot láttak. Természetesen dramatizáltak, összesűrítettek, amit lehetett, kitalált alakokat raktak a történetbe, ahogy az kell, de egy szerethető melodrámát írtak, aminek a hátterét a csernobili 4-es reaktorblokkban történt események adják.
Amit a film ellen fel tudok hozni, az a rövidítés: nyilván mellékszereplőket vágtak ki, hogy beleférjenek a 2 órába. Egy-két jelentősebb szereplő szála kurtán-furcsán megszűnik a filmben, vagy csak említés szintjén zárják le az adott történetet (például a főszereplő lányka nővéréét). Szóval érezni a filmen, hogy több volt benne, mint ez a két óra (a sorozat előzetesében is van több olyan jelenet, ami a filmváltozatból kimaradt).
Mit tagadjam, érdekesnek tűnt a levélíró felvezetése!
A blogon, Amundsennek hála (szó szerint!), a témával kapcsolatban van már egy bejegyzés. Egy a csernobili katasztrófáról  dokumentumfilmről szól, amely film számomra A Dokumentumfilm (ebben a témában). Nem vagyok felhatalmazva arra, hogy eláruljam hogy jött létre az idea, ami következében e  jeles műnek van magyar felirata. Mindenesetre az látható, hogy Amundsent (is) nagyon foglalkoztatta az ügy, hiszen a negyedik verziónál tart a szöveg. Csiszolgatta-csiszolgatta a művet a szerző. Egyébként teljesen meg tudom érteni, én sem vagyok soha megelégedve a felirataimmal. Nem is igen szoktam a publikálás után megnézni a filmeket magyar szöveggel. A hibákat keresem, a hibákkal foglalkozom, ahelyett hogy elmerülnék a film meséjében. Biztos jó így magyarul? Én értem, de … Jobb lett volna azt írni, hogy… de, akkor…
Ennek ellenére, vagy éppen ezért, van négy régebbi feliratom, amit mindenképpen át szeretnék dolgozni! (Eddig is csináltam ilyet, a blogon tájékoztattam is ez ügyben mindenkit.)
Szóval, a Nehéz hetek krónikája szerintem alapmű!
Megkerülhetetlen dokumentumfilm. A téma number one-ja.
Ráadásul annak idején a publikáláskor bizonyos tekintetben megelőztük saját korunkat. (Hétvégén, hajnalban, mielőtt elindultam volna az egyik ismerősömhöz [segédkezni disznóvágáskor] ránéztem elektronikus levélfiókomra. Ott volt benne Amundsen üzenete: mehet a blogra ki a bejegyzés! Hát akkor rajta! Utána mentem a dolgomra.  Egész idő alatt arra vártam, hogy mehessek haza. Kíváncsi voltam, minden rendben van-e, vagy valamit elrontottam és azt már Amundsen jelezte, és javítanom kell. Úgy emlékszem semmi ilyesmi nem volt.) Nem sokkal később megtudhattam, megtudhattuk a médiából, hogy társadalmi vita, és tájékoztatás  nélkül, bővíteni fogják a paksi erőművet. Nem tudom, akkor se tudtam, hogy ez mennyire jó, vagy rossz megoldás. (Mármint a bővítés. A tájékoztatás hiányát teljesen rossz dolognak tartom. Elvégre rólunk van szó! Belegondolt valaki abba, hogy egy komolyabb üzemzavar esetén [hívjuk mondjuk komoly balesetnek] gyakorlatilag nincs hová kitelepíteni az embereket! Túl kicsi ehhez az ország.)
Gyógyszerek, gyógyhatású készítmények esetén kérdezzem meg orvosomat, gyógyszerészemet (?), hiszen mellékhatások lehetnek, ám az ország közepén (Na jó, ez erős túlzás!) történő atomerőmű építés esetleges mellékhatásai nem tartoznak rám? Nem kicsit képmutató az elitünk (?)!
Tudom, Paks 2 nem az atomenergiáról, nem a villamos áram termelésről, hanem a pénzről, a hitelről szól. Hogy a pávatáncra (régebbi nevén Kállai-kettős) legyen egy kis tér. Alkudozni lehessen itt is - ott is, és úgy tűnhessen, hogy a magunk útját járjuk. A különböző Nyitások is erről szólnak. Csak erről. Minden más csak porhintés.
Tehát a kérdésem az lenne, hogy volna-e kedved vagy lehetőséged magyar feliratot csinálni a filmhez?
Mit lehet erre válaszolni?
A mi lenne ha készítenél feliratot... kérésekre (már) nem szoktam pozitívan reagálni. De negatívan se. Most kivételt teszek!
És miért?
Mert kíváncsivá tettél. Kíváncsivá tett az írásod, és kíváncsivá tettek a linkjeid. Szerintem tökéletesen jellemezted az alkotást!
„Tetszik, mondhatni a szívemből való a filmsorozat. (A filmet nem néztem még meg.) Ám! Jelenleg egy tizenkét részes történelmi sorozaton dolgozom. Még elég sok hátra van belőle, de már kifelé megyek az erdőből.”
Valahogy így kezdődött el az üzenetváltás Tralfamador75-tel, melynek egyik „gyümölcse” ehhez a sorozathoz készült magyar nyelvű feliratok lettek. (A fordítás során tépelődtem azon, hogy szánjak-e időt a filmre is. Végül megtettem.)
A kedves levélíró rendkívül informatív az alkotással kapcsolatban. A lényeg benne volt/van az üzenetében. Mit tehetnék hozzá? Csak néhány személyes dolgot.
Ami megfogott a sorozatban az az, hogy nem egy klasszikus katasztrófafilmet láthatunk. Bár a robbanás a film „része”, láthatjuk később is a füstölgő romokat, de nem a katasztrófára, nem a látványra van kihegyezve a mű. Fontosabb az, hogy egyes emberek hogyan élik meg, hogyan változnak (ha változnak egyáltalán) a mindennapjaik.
És ez, a személyes érintettség nagyon fontos!
Nemcsak nekem, hiszen Tralfamador75 a következőt is megírta nekem:
„Az a helyzet, hogy a sorozat története érinti az én kedvenc témakörömet (még ha itt csak háttérről is van szó), amit nem is tudnék egyszerűen megnevezni, de talán maradhatunk annál, hogy "a nukleáris balesetek és háborúk és ami utánuk marad". És számomra Csernobil egy abszolút origó ebből a szempontból, pedig akkoriban, amikor történt, nem sokat foglalkoztam vele (10 éves voltam, és ugye agyon is hallgatták), de valahogy később ez egy olyan téma lett, ami sokat foglalkoztatott. Meg most is foglalkoztat. Csernobil pedig valami okból kifolyólag talán még inkább. Emlékszem a Panoráma különkiadására évekkel későbbről, na meg egy filmre, amit a királyi tévé is műsorra tűzött, én úgy emlékszem, talán 1990 tavaszán (de az IMDb szerint csak 1990 őszén volt Kanadában a bemutató, szóval nem tudom), s azóta sem: a Raspad című amerikai-szovjet filmet, aminek története szintén Csernobil körül forog. Emlékszem, mennyire felkavart ez a film, bizonyos jelenetek belém égtek, 1-2 éve letöltöttem, de végignézni még nem volt merszem; utánanézegettem, részben Pripjatyban forgatták, szóval elég autentikus az is (bár a film egy kitalált helyen játszódik, de általában az a vélemény, hogy tökéletesen ráillik a csernobili katasztrófára).
Ja, és el ne felejtsem a sehol sem fellelhető Szarkofág című tévéjátékot, ami miatt Szakácsi Sándor nevét egy életre megtanultam.”
Igen, a Szarkofág! De jó, hogy felidézted! Annak idején én is láttam! Rám is nagy hatással volt.
Akkoriban pedig fel sem fogtam mi történt. (Na nem én voltam így egyedül!) 1986-ról a napfényes tavasz, és a saláta jut elsősorban eszembe. Nagyon szép tavaszunk volt. Annyi salátát ettünk, mint még soha! Nagyon olcsó volt. Irreálisan. Azután szépen lassan kiderült miért olyan olcsó. Az exportunkat nem vették át, így irdatlan mennyiség maradt itthon. Ha megkérdeznék melyik zöldségek jellemezték gyermek- és ifjúkoromat, akkor a céklát, és a (kovászos) uborkát említeném. Ha 1986-ot kérdeznék (amely év az előbb nevezett időszakba esett), akkor a salátát. Az igazság az, hogy amikor megtudtuk miért olcsó (a sugárszennyezés miatt) még akkor is ettük. Ha nem látja az ember a Halált, akkor fel sem fogja, hogy van. (Talán igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy jelenlegi kultúránk elrejti előlünk az elmúlást, az elmúlás tényét. Ezért élnek úgy az emberek, mintha soha nem jönne el a Vég. Ezért sem tudjuk megbecsülni egymást. Ne gyertek nekem a horrorfilmekkel, mert az nem az elmúlásról, hanem valami másról szól!)
Emlékszem milyen lassan csöpögtették az információkat! (Minden ellenkező híreszteléssel szemben ez nem rendszer specifikus dolog volt. Erre a legjobb példa Fukusima. A japánok ugyanúgy tereltek, ugyanúgy próbálták a környezetszennyezés nagyságát neglilálni, mint ahogy a szovjet vezetés tette. Persze kisebb baleset volt, mint  a csernobili, de azért maszatoltak a japcsik is rendesen! Ráadásul nem igazán értem, hogy miért kell oda atomerőművet építeni, ahol rendszeresek a földrengések? Vagy ha építenek, akkor a földmozgás legelső jeleire miért nem állítják le az üzemet? Mert a nagy rengéseket azért előre tudják jelezni! Nekem úgy tűnik, hogy az emberiség semmit nem tanult Csernobilból.)
Emlékszem, a rádióba bemondták, nem olyan nagy a baj, senki nem menjen jódot venni a gyógyszertárba. Felesleges pánikolni. (Terjedt a hír: Pesten hosszú sorok állnak sorba a gyógyszertár előtt. Pedig, a túrót! Hiszen csak a bennfentesek tudhatták, hogy a pajzsmirigyeinket telíteni kellene jóddal. Ez a leggyorsabb, és legbiztonságosabb védelem a sugárzás ellen. Az ólmot nem számítva.) Persze, hogy ettük tovább a salátát…
Azután bejelentették, hogy központilag kevernek jódot a sóba, és a tejbe. A boltokban néhány nap múlva tényleg megjelent a jódozott só feliratú termék. A zacskós tej színe azonban továbbra is fehér maradt. Lehet, hogy ez így természetes?
Amikor már minden mindegy volt, azután kezdtek arról beszélni, mennyire komoly is volt a helyzet. Ezek a személyes emlékeim ’86 tavaszáról.

Ami megfogott a sorozatban az éppen az, hogy a szereplők ugyanúgy nincsenek tisztába semmivel, ugyanúgy nem fogják fel a történés tragikus voltát, ahogy mi sem. A különbség annyi, hogy ők ott vannak ahol történnek a dolgok. Hiába előttük történik, hibába velük esik meg. Nem látják a Halált, így hát teszik a dolgukat (persze nem úgy ahogy szokták, hiszen nem minden nap evakuálják az embert). Éreznek, vágyaik vannak, miközben tudják hogy napjaik meg vannak számlálva. (Csak azt a számot nem ismerik még.) Pozitív dolog szerintem a történet szerelmi szála. (A sorozat nézői két pár történetét követhetik figyelemmel.) Láthatjuk mi a különbség a kamaszszerelem, és a párkapcsolat között.  Mivel televíziós sorozatról van szó, senki ne várjon látványos effekteket, számítógéppel szétrajzolt jeleneteket. A film (viszonylag) egyszerű trükkökkel operál, ám ez nem hátránya, hanem inkább előnye az alkotásnak.
Mielőtt átadnám a szót Tralfamador75-nek szeretnék néhány mondatot szentelni a sorozatot készítőire.

Néhány szót ejtenék a sorozatot/filmet készítő vállalatról. Az Film.UA cég egy kijevi központtal rendelkező  filmes tröszt. A cég saját bevallása szerint több mint húsz filmvállalat tartozik a csoportba. Ezen vállalatok egy része ukrán, másik része orosz. A céget 2006-tól (megalakulásától fogva) Viktor Mirszkij vezeti. A filmkészítéstől (szövegkönyv, megvalósítás), az elkészült termék reklámozásán át, a terjesztésig tart a profil a Film.UA-nál.  Főként televizíós sorozatokkal foglalkoznak, melyek orosz nyelvűek. A blogon is található már eddig is alkotásuk (Ballada a bombázóról), de ez az első olyan mű, amelynek elkészítettem a sorozathoz, és a sorozathoz készített DVD filmhez is a feliratot. A Ballada a bombázónál nagy dilemma volt, hogy a sorozathoz, vagy a filmhez készítsek magyar szöveget.  A film mellett mindig az szól, hogy hamarabb megvan vele az ember, a sorozat mellet pedig, hogy jobb, teljesebb, mint a DVD-n kiadott film. Akkor, végül mégis csak a film mellett döntöttem.
Hogy miért készítettem most el mindkét verziót?
Több mint egy óra különbség van a két alkotás játékideje között. És ez a különbség, véleményem szerint, látszik is. Melyik a jobb? Ez teljesen nézőpont kérdése. Én a sorozatot láttam először. Sőt, amíg nem voltam meg a sorozat nyersfordításával, addig nem is néztem meg a filmet.
Ha érzelemmentesen, szárazon nézem őket, akkor azt állítom, hogy a fő különbség az, hogy (természetesen) a sorozatban vannak olyan jelenetek, amik a filmben nincsenek. Illetve egyes jelentek hosszabbak a sorozatban. Ugyanakkor a készítők a jelenetek sorrendjébe is „belekavartak” itt-ott. De ez egyik végterméknek sem okoz hátrányt. A vágásokkal, rövidítésekkel sikerült más-más célközönséget is megcélozniuk. A film lényegre törőbb. Ez az előnye is, és hátránya is. A sorozatra sem lehet azt mondani, hogy dagályos lenne, és jól kihasználja a plusz játékidőt. Nekem jobban tetszik a sorozat, (de lehet, hogy csak azért mert a történetet általa ismertem meg) mint a film. Szerintem jól megfogta a korszak hangulatát.  (Egyébként is szeretem a nyolcvanas évek közepén készült/vagy játszódó filmeket.  És nem csak a „kötelező” darabokat!) Aranyosabb, bájosabb mint a film. Persze tudom, hogy e két utóbbi jelzőm furcsa a film témája miatt, de vállalom!
A bejegyzések végén, a blogon való keresés megkönnyebbítése miatt néhány címkét szoktam illeszteni. Sokáig tépelődtem, hogy ehhez a bejegyzéshez odaragasszam-e a romantikus jelzőt. (A romantikát ne keverjük a szentimentalizmussal!) Tralfamador75-nek igaza van, hogy ez egy melodráma. De mégis olyan aranyosan, bájosan van ábrázolva a kamaszszerelem, hogy az már romantikus! Legalábbis bennem ébresztett ilyen érzéseket. Ugyanakkor  nincs elrontva happy end-del. Ha hiszitek, ha nem a Bumer 2 jutott az eszembe!
Szóval, ez is egy olyan plusz, ami nincs benne a filmben. (A kulcsjelenetekre nincs idő.) Ezzel is több a sorozat. Más értelmezési környezetet ad a történetnek. Ugyanakkor a filmet nézve, nincs hiányérzete az embernek. A kamaszok érzelmi élete nincs annyira kibontva, de lássuk, be ott nem is hiányzik az embernek. De például Alja nővére hirtelen „eltűnik” a filmből. (A barátját nem is látjuk.) És ez „hiányozhat” egyeseknek.
Talán úgy teljes a dolog, ha mindkét verziót megtekinti az ember. Mirszkij vezette csapat mindkét esetben szép munkát végzett. Érdekességként megemlíteném, hogy a film szereplői orosz színészek, a producerek, rendező, forgatókönyvíró és a stáb is oroszországiak. Egyetlen színészt találtam a listán aki  Ukrajnában él. Ez Oleg Primogenov, aki csak a sorozatban látható, és egy tengerész édesapát (szerepe szerint elsősorban édesapát) alakít. Ő jelenleg a Koleszko Kijevi Akadémia Színházában dolgozik.  Illetve megemlíteném Jevgenyija Lozát, aki a luganszki Antraszitban született, és jelenleg a Moszkvai Zenész Színház tagja. A hölgy Marjana Sirokovát, Alja nővérének karakterét alakítja. (Ezen kívül még egy lettországi orosz színész szerepel a filmben.) Mindezeket csak azért említettem meg, mert már többször utaltam arra, hogy 2015 előtt az orosz-ukrán gazdasági és kulturális kapcsolatok egyáltalán nem hasonlítottak az Európában megszokotthoz. A legbőszebb EU pártiak álmaiban szerepel olyan közeli együttélés, mint ahogy élt a két ország a kijevi puccs előtt.
Bizonyos tekintetben ennek a szimbiózisnak a gyümölcsit élvezte, élvezheti a 2002-ben alapított Film.UA konszern is. Ugyanakkor a háborús pszichózisban élő kijevi vezetés politikai döntései a vállalat életében is változást hoznak. 2015-ben betiltották az összes 1991 után készült orosz mozifilmet Ukrajnában. (Az orosz nyelvű televízió adások mellett. Illetve indexre kerültek  egyes orosz nyelvű könyvek, és szerzők. A második körben kitiltottak orosz színészeket, könnyűzenei előadókat Ukrajnából.  Azt hogy a vezetés igyekszik elkerülni, hogy a lakosság ne csak a kormánypropagandát ismerje, érthető próbálkozás, de hogy a Csalóka napfény, vagy a Szibériai borbély milyen nemzetbiztonsági kockázattal jár? Ki tudhatja? Nem, nem nemzetbiztonsági kockázatról szólnak ezek a törvények, mint ahogy indokolták őket, hanem inkább kisebbségi nyelvhasználat sorvasztási kísérletnek tűnnek.) 2015-ben az ukrán törvényhozás ösztönzésére létrejön a КіноКраїна, amely projekt révén az Film.UA 2016-ban a lengyel  АТМ Grupá-val szándéknyilatkozatot ír alá egy közös sorozat elkészítésére vonatkozólag.

És most következzék egy írás nektek, a javaslattevőtől:


TroA megkért, írjak valamit a Мотыльки-vel foglalkozó posztjához. Azt gondoltam, mi sem egyszerűbb ennél, majd jól megírom, amit gondolok, és akkor az nagyszerű lesz. De nehézségeim támadtak, nem a mondanivalóval, hanem azzal, hogy azt meg akarom-e osztani?
Végül már-már letettem a dologról, amikor egyszerre bevillant egy dolog, ami foglalkoztat ebben a balesetben. Ez pedig az, hogy valójában ez is egyfajta félelem az ismeretlentől. A számok, a léptékek, a kimenetel, rájöttem, hogy...

...tisztában vagyok azzal, hogy valójában sosem leszek képes megérteni és felfogni azt, ami 1986. áprilisában történt a Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű 4-es blokkjában (s nem pusztán azért, mert humán beállítottságú vagyok).

Először is számomra felfoghatatlan, hogy milyen indok(o)kal lehet alátámasztani azt, hogy egy nukleáris kísérletet az automatikus biztonsági berendezések kiiktatása mellett folytatnak le (pontosabban ebben az esetben csak belekezdtek a kísérletbe – bár az egyes szakértők véleménye eltér ebben a kérdésben [is], vannak, akik szerint a kísérlet lényegében már befejeződött, amikor a baleset bekövetkezett).
Másodszor. A csernobili atomerőmű RBMK-1000 típusú volt, a részletek mellőzésével az a lényeg, hogy a nukleáris folyamatot grafitrudak segítségével szabályozzák, aminek jellemzője a „pozitív üregegyüttható”. A jelenség lényege az, hogy a rektorban a víz-gőz hűtőközeg alacsony teljesítménynél pozitív visszacsatolású közegként viselkedik. A víz neutronelnyelő képessége jobb, mint a gőzé, tehát ha a közegben a gőz aránya nő a vízhez képest, akkor kevesebb neutron nyelődik el, ami miatt gyorsul a maghasadás. Ha gyorsul a maghasadás, több neutron termelődik, ami tovább gyorsítja a maghasadást, nagyobb hőt termel, ami pedig a gőz mennyiségét növeli. Tehát „megszaladhat” az erőmű adott blokkja. Lényegében ez történt Csernobilban is, a viszonylag kis teljesítményen üzemelő 4-es blokk teljesítménye megugrott (szakértők szerint a névleges /hő/teljesítmény 10-szeresére, mintegy 30GW-ra).
Harmadszor. Az erőmű dolgozóinak egy része nem dolgozott korábban ilyen típusú atomerőműben, sőt, akár atomerőműben sem. Nem voltak tisztában a kockázatokkal. A kikapcsolt automata védelmi berendezések miatt a kezelőszemélyzet a tapasztalatára és reflexeire hagyatkozva végezte a kísérletet – ami ugye a fentiek alapján legalábbis felelőtlenségnek tűnik. Ráadásul a kísérletet egy másik műszak készítette elő, tehát nem az a csapat, amelyik konkrétan épp az irányítóteremben tartózkodott.
Negyedszer. Az RBMK reaktorok kockázatairól a tervezők nem tájékoztatták a személyzetet, következésképpen nem ismerhettek minden körülményt ahhoz, hogy biztonságosan végrehajthassák a kísérletet, amit terveztek (a lényege az volt, hogy megállapítsák, egy esetleges üzemzavar esetén (ha a keringtető szivattyúk leállnának) a dízelszivattyúk beindulásához szükséges nagyjából egy percig a turbinák forgása elegendő energiát biztosít-e a hűtővíz továbbáramoltatásához).
Az események ismeretéhez közelebb visz a Discovery Chanel A nulladik óra – A csernobili katasztrófa című dokumentumfilm, ami akár a Youtube-on is megtekinthető (ne rettentsen el senkit a szörnyű szinkron, maga a film rendben van, még ha eléggé hatásvadász stílusú is, ahogy ezt a kereskedelmi csatornák által gyártott filmek esetében megszokhattuk).


Jó leírást ad a balesetről az alábbi oldal is, részletesen tárgyalva magát a balesetet:

http://www.reak.bme.hu/csernobil/index.htm?start


...tisztában vagyok azzal is, hogy valójában sosem leszek képes megérteni és felfogni azt, ami az elkövetkező napokban-hetekben-hónapokban történt a károk és következmények enyhítése céljából.

Először is a kiérkező tűzoltók és mentők hősiességére, amit nem csökkent az, hogy gyakorlatilag nem tudták, mivel állnak szemben; a tűzoltók számára a tűz csak egy tűz volt a többi közt, a mentők-orvosok számára a sérült egy szerencsétlenül járt embertárs volt, aki számított rájuk a bajban. Mai eszemmel azt tudom csak, hogy olyasmivel dacoltak ott és akkor, amit nem láttak, nem éreztek, talán nem is hallottak róla, vagy csak annyit tudtak, hogy az valami „rossz”. (Ha egy kis magánmegjegyzést tehetek, ebből a szempontból emlékeztetnek ezek az emberek a utahi Francis Gerard novíciusra Walter M. Miller, Jr. Hozsánna néked, Leibowitz! című regényéből, aki a Radioaktivitásról ugyan semmi konkrétumot nem tudott, de azt igen, hogy valami szörnyű démoni lény lehet, akinek jobb nem keresztezni az útját.)
Másodszor ott voltak a baleset következményeit elhárítani igyekvő emberek, akik közül szintén többen meghaltak. Akik alagutat ástak a reaktor alá, hogy a reaktor alatt az alapozást megerősítsék és lehetővé tegyék a szarkofág megépítését. A három búvár, akik egy medencét eresztettek le, nehogy újabb gőzrobbanás történjen. A helikopterpilóták, akik bórt, ólmot és homokot szórtak a 4-es blokk maradványaira, hogy a szabadba jutó sugárzást csökkentsék. És persze az a nagyjából félmillió sorkatona, akit azért vezényeltek a Zónába, hogy segítsenek a károkat és a veszélyeket minimalizálni. Közülük is a „biorobotok”-nak nevezett katonák, akiknek a reaktor szétszóródott darabjait kellett az erőmű tetejéről kézi erővel, aligvédő ruházatban letakarítaniuk (miután a szovjet csúcstechnika, a holdjáró elektronikája is elromlott a radioaktív sugárzás miatt – lám, a szerves mégiscsak jobb a mesterséges anyagnál... Két perces munka – életre szóló következmények. Ma sem tudható pontosan, hányan voltak. Ma sem tudható pontosan, hányan haltak meg a két perc következményeként.
Maga a küzdelem legjobban talán Vlagyimir Sevcsenkó Csernobil. Nehéz hetek krónikája című filmjéből érezhető át, a rendező ott volt, ahol az események történtek, nem törődve a sugárzással szinte megállás nélkül forgatott, hogy megörökítsen egy példa nélküli eseményt, aminek során súlyosan megbetegedett és belehalt a forgatás körülményeinek következményeibe. (És itt mindenképpen külön köszönet TroA lelkesedésének a posztért, valamint Amundsennek a kiváló magyar feliratért – azt hiszem, nyugodtan mondhatom, mindketten nagy hiányt pótoltak.):
Csernobil. Nehéz hetek krónikája

De a Discovery Channel filmje, A csernobili csata igaz története is kellően részletes és alapos ebből a szempontból:



Két magyar dokumentumfilm is érzékletesen mutatja a 3-4 évvel későbbi helyzetet.
Az egyik A Zóna 1989-ből:

A másik a Halál Csernobilban 1990-ből:


Talán kicsit kilóg a sorból, de azért megemlítem Mihail Belikov Raspad című 1990-es filmjét, ami ugyan játékfilm, és néhol meglehetősen fekete humorral és szatirikusan jeleníti meg az eseményeket, de sokak szerint a filmben ábrázolt események teljesen megfelelnek a csernobili baleset során történteknek (a stáb forgatott is Pripjatyban és a környéken). S nem utolsósorban érzelmileg (szerintem) nehéz film (sajnos, magyar felirata nincs /ha értitek a célzást, khm/, a királyi tévé a kilencvenes évek legelején bemutatta, tehát elvileg létezik hozzá szinkron, bár erről az iszdb sem tud):
Raspad


Azt hiszem, a likvidátorok utóéletét tényleg átérezhetően és jól ábrázolja Emanuela Andreoli és Wladimir Tchertkoff The Sacrifice című filmje:



És egy film arról, hogy azok, akik nem voltak hajlandóak elhagyni a környéket, hogy éltek - hogy élnek. Nicholaus Geyrhalter filmje, a Pripjaty:



...tisztában vagyok azzal is, hogy valójában sosem leszek képes megérteni és felfogni azt, ami a környék lakóira várt a baleset után. Hogy milyen lehetett elhagyni az otthonukat háromnapi élelemmel és ruhával. Hogy milyen lehetett aztán azzal szembesülni, hogy soha többé nincs visszatérés, hogy csak azért háromnapi a cókmók, hogy ne legyen nagy pánik és minél gyorsabban keresztül lehessen vinni a kiürítést, s valójában az ember a biztonságát, az emlékeit (amiből utólag bazári látványosság lett jó pénzért, borzongani vágyó turisták számára), mindenét hátrahagyta. Hogy az idős emberek ezen kívül az életüket is otthagyták, szó szerint semmijük sem maradt, az állataikat leöldösték, a terményeiket beszántották, az otthonukat lerombolták, felégették. Hogy barátok és családtagok szóródnak szét egy hatalmas ország különböző területeire.
Sosem fogom tudni megérteni, milyen lehetett a dilemmával szembesülni várandós nőként, hogy vagy abortusz, vagy annak kockázata, hogy ki tudja, mi vár a gyermekre. Hogy ugyan lehet, hogy egészségesen születik, de egy-két-öt-tíz év múlva esetleg leukémiás lesz, vagy pajzsmirigy-daganatos, és végeérhetetlen tortúrának lesz kitéve egy olyan országban, ahol mindent megtettek annak érdekében, hogy elhallgassák a következményeket, és igyekeztek a kiadásokat minimalizálni (hiszen évtizedeken át megmaradnak a baleset egészségügyi következményei, nemzetgazdasági léptékben mérve is érezhető mértékben terhelve a költségvetést).


Szóval számomra az az egész baleset felfoghatatlan. Nonszensz. Akár emberi mulasztás okozta, akár tervezési hiba, akár mindkettő, hihetetlen, hogy több százezer ember ember életét közvetlenül, milliókét pedig közvetve befolyásolja egy olyan katasztrófa, ami elkerülhető lett volna, amit még az utolsó pillanatokban is meg lehetett volna akadályozni.

Ebből a több százezer emberből fókuszál kettőre a Мотыльки. Egy tinédzser lányra, aki szertelen és szeszélyes, és szeretetet keres – de szerelmet talál, és egy (vélhetően) szintén tizenéves fiatalemberre, aki talán azt sem tudja, mit keres ott, ahol van, de azt tudja, hogy az életét örökre megváltoztatja; s nem csak az, ami az erőműben történt, hanem az is, ami az erőmű közelében, egy bizonyos szertelen és szeszélyes lány jóvoltából.
Örülök, hogy rábukkantam a filmre, s hogy TroA vállalta a sorozat magyar feliratát. Azt gondolom, a Мотыльки szinte mindenkinek megadhatja azt, amit elvár egy jó filmtől: izgalmat, drámát, romantikát, egy kis filozófiát, (nekem némi borzongást is), s úgy vélem, mindezt mértékkel és jó érzékkel adagolva, elkerülve a túlzásokat, ugyanakkor emlékezetes jelenetekkel téve maradandóvá az egész történetet, amit szervesen sikerült a háttér (a baleset) elé illeszteni. A filmben megjelennek a baleset és a kármentesítés ma már közismert epizódjai, a képzelt szereplők valós eseményeket élnek át (csak egy példa Alja édesapja, aki helikopteren szolgál és a sérült reaktor oltásában és a sugárzás csökkentésében vesz részt). Azt gondolom, a film megvalósítása is teljesen megfelel a mai igényeknek, akciófilmbe illő látványos jeleneteket nem nagyon érdemes keresni, mégis, a speciális effektes csapat kitett magáért, ahol az erőművet lehet látni, az valósnak hat (érdemes megnézni az effektekről készült kis videót, bár talán egy kicsit spoileres https://vimeo.com/64224323).
A színészek természetesen játszanak, a sorozatokra általában jellemző manír nélkül, ez is sokban segít szerethetővé tenni a karaktereket, szurkolunk nekik, szomorkodunk velük.  Marija Poezsajeva és Jurij Borisov között működik a kémia, ami, azt hiszem, legalábbis nem általános, ha filmet nézünk; mert hát igen, az jó, ha két színész jól reagál egymásra a filmben, de az sokkal ritkább, ha a néző úgy érzi: mintha a valós életet látnánk, mintha tényleg lenne köztük valami. De azt gondolom, igaz ez a mellékszereplőkre (például Pavel társa a beöltözésnél) és a statisztákra is.
A  Мотыльки számomra egy szelet 1986-ból, eredeti felvételekről már ismert jelenetekkel (manapság a filmből vett képkockákat látok ismeretterjesztő írások illusztrációjaként is – eredeti felvételek helyett vagy azok mellett); mondhatnám, hogy nosztalgikus (csak hát nosztalgiázni az ember nem a keserű dolgokon szokott), de inkább nem teszem, hanem azt mondom: így képzelem el azt, hogy milyen lehet egy lyukon át a múltba nézni. Mert az az igazság, hogy a balesetre nem emlékszem 1986-ból. Emlékszem a Halley-üstökös körüli felhajtásra, emlékszem az első magyar Formula-1-es futamra, emlékszem a szovjet-magyar 6-0-ra a mexikói focivébén, emlékszem a Challenger katasztrófájára, de Csernobilra nem.
Pedig ma már biztosan állítom, hogy olyan esemény volt, aminek hatása van az életemre – még ha nem is úgy, ahogy Aljának és Pavelnek a  Мотыльки-ben. Ám valamiképp kísért.
Köszi, TroA, a feliratot!

Tralfamador75



Néhány gondolat a feliratokhoz:

Ezen a felületen időről-időre megjelennek a különböző filmekhez készített feliratokhoz egy kis magyarázatocskák. Bár tudom, hogy a korszak nem kedvez a dolgok, körülmények elmélyült tanulmányozásához, mégis a magam részéről úgy vagyok ezzel, hogy hátha nem csak én vagyok trendenkívüli. A felületesség, amely erényként átitatja mindennapjainak engem nem zavar, hiszen ez nem más mint a társadalom, társadalmunk, kultúránk egyik jellemzője, tünete.
Volt már ilyen máskor is a történelem folyamán, nem unikális a dolog.
Azok akik nem tervezik azt, hogy a sorozatot is meg fogják nézni, feleslegesnek tűnhetnek majd a következő néhány bekezdés. Csupán azért, mert amikről írni fogok, azokkal kapcsolatban semmi sem hangzik el a filmben (kivételt csak a Kino jelent).
Mindezek előtt egy érdekességet szeretnék megosztani veletek az alkotásokkal kapcsolatban.
bal o.: Jelenet a filmből; jobb o.:Ludmilla és Vaszilij Ignatyenko esküvői képe
A mozgóképen látható történetnek köze van a valósághoz is. Nem csak fikció ami megjelenik előttünk. És most nem arra a banalitásra gondolok, hogy az atomerőműben robbanás tényleg  megtörtént 1986-ban.
A két főszereplő karakter, Pável Gyerzsavin (Jurij Boriszov) és Aljevtyina Sirokova (Marija Poezsajeva) valami olyasmin megy át, ami valóban megtörtént. Persze, nem olyan romantikus a valóság, mint a filmben, de mégis létező személyek, és történet ihlette a sztori íróját. A két fiatalt nem Pávelnek, és nem Aljának hívták, hanem Ludmillának, és Vaszilijnek. Vaszilij Ignatyenko a Csernobili Atomerőműnél történt katasztrófa utáni kármentesítők egyike volt. Munkavégzése során kapott nagy mennyiségű besugárzást. Felesége, Ludmilla Ignatyenkova ebben az időszakban terhes volt. A sugárfertőzött Vaszilij kórházba került, ahol egy speciális kórterembe látták el. Ludmilla, a felesége, azért hogy bemehessen hozzá, és ápolhassa, letagadta terhességét, és azt hazudta, hogy két gyermekük van, és többé már nem akar szülni. Annak ellenére, hogy az orvosok megtiltották neki, hogy férjét látogassa, ő mégis rendszeresen gondoskodott róla. Vaszilij 14 nappal a megfertőződése után meghalt, a felesége karjai között. Amikor eljött az idő, megszülte kicsinyüket, akit Natasának neveztek el. A kislány mája radioaktívan nagyon szennyezett volt. Hamarosan meghalt.
Úgy gondolom nagyon könnyen elhamarkodott ítéletet tudna mondani az ember erről az ügyről. (Vagy így, vagy úgy.) De ez felfogható egy morális kérdésnek is. (Mert ez valójában egy nagyon nehéz morális kérdés. Jó választ adni rá, gyakorlatilag lehetetlen. Legalábbis a történet végének ismeretével. Persze, aki döntött, a feleség, az nem volt annyi információnak a birtokában, mint mi vagyunk. Ezért sem tudunk mi jó választ adni.)
Jelenet a filmből (Alja-Marija Poezsajeva; és Pável-Jurij Boriszov

A kerettörténetben két tizenéves megismerkedik egymással. Az ismerkedést a leányzó kezdeményezi. A párbeszéd elején olyasmiket kérdez a fiútól, ami akkoriban a kamaszok között nagyon fontos téma volt. Milyen zenét kedvelsz?

"- Á, zene! Kedveled napjaink zenéjét?
A Modern Talkingot, a Duran Durant, vagy a mi Kino zenekarunkat, például? Megfordult a klubotokban Coj?"
E mondatocska miatt engedjétek meg, hogy néhány mondatot "szóljak" a Kino zenekarról, ami napjaink orosz tömegkultúrájában (lásd még popkultúra) is érezteti hatását. Egy kis túlzással azt is mondhatnám, hogy a Kino zenekar dalainak feldolgozása magára valamit is adó előadó számára kötelező! Emlékeztek a Csata Szevasztopolért című (tavalyi) film promo dalára? A Polina Gagarina által eladott Kukuskára? Na, az is egy Kino dal. (Ezt a többek között feldolgozta a BI 2, Zemfira, az Akvárium is.)
Mi lehet a máig tartó siker titka?
Szerintem egyértelmű, hogy a szövegek. Coj nagyon jó érzékkel írt olyan szöveget, ami tulajdonképpen semmi (racionális) konkrétumot nem tartalmaz, ezzel szemben az asszociációknak tágas teret ad. Hiszen itt van például ennek a dalnak is a címe!
Már ez maga a talány! Mit akarhatott mondani a szerző? - klasszikus kérdésére annyi, de annyi választ lehet adni. Gyakorlatilag pontosan lefordíthatatlan a cím. (Persze, van akinek, vagy akiknek ez nem akadály! Gondolok itt most a 2002-es Alekszandr Vlagyimirovics Rogozskin rendezte nagyszerű filmre. Aminek magyar címe a Kiskakukk lett. Valamiért. Tudom, nem én vagyok az első aki szóváteszi ezt. Tudom, ha felcsapunk egy orosz-magyar szótárt, akkor ezt találjuk megfejtésként. Csakhogy! Egyrészt, nem véletlenül nem fordították le az oroszok a nemzetközi fesztiválok kedvéért sem a Kukuskát Kakukkának. Nem azért mert nem találtak orosz-angol szótárat. Talán jelezni kívánták, hogy nem az irodalmi nyelvbe kellene keresni megfejtést. Talán csak a film többnyelvűsége miatt gondolták, hogy nem fordítják le a címet. Mindenesetre a film egyik főszereplője egy finn mesterlövész, és a кукушка a szlengbe mesterlövészt is jelent. Többek között. Mert mást is. És sajnos nem ez az egyetlen orosz film ami így járt.)
Miért lefordíthatatlan? (Persze ez így azért kicsit túlzás!)

"Песен еще ненаписанных, сколько?
Скажи, кукушка, пропой.
В городе мне жить или на выселках,
Камнем лежать или гореть звездой?
Звездой."
"Hány dal még megíratlan?
Mondd kakukka (kukuska), dalolj!
Városban élek, vagy messze távol,
Kövön feküdni, vagy lángolni csillagként?
Csillaggal!"
Persze itt elsősorban (talán a) kakukkról van szó, de azért a Szevasztopolba szerintem a mesterlövész értelme miatt került bele.
Ott van például a кукушкин ige. Jelentése csavarogni. Szótő megvan?
Most egy kis kakukk mondja, énekelje, vagy egy csavargó (romantikus értelembe például)? Mert a munkásvonat, mesterlövész kombó azért durva! Vagy nem?
Épp ez az, hogy a hallgató saját lelkiállapotának megfelelően értelmezheti (persze keretek között) a dalszöveget, ez az ami időtállóvá teszi ezt a verset.
És hány ilyen dalszövege van a Kinonak?
Sok.
Kino zenekar
A Kino zenekar a '80-as évek egyik legnépszerűbb szovjet együttese volt. A zenekar vezetője, dal- és szövegírója Viktor Coj volt. Két aktív leningrádi underground zenekar tagjai összeálltak, és létrehoztak egy közös supergroup-ot. Az elhatározás 1981-ben egy krími kiránduláson történt meg. Eleinte Garin és a hiperboloidok (Alekszej Tolsztoj regénye után) néven neveztették magukat. A csapatot 1982 tavaszán nevezték át Kino-ra. Akkora megismerkedtek Borisz Grebenscsikovval, az Akvárium zenekar alapítójával, a szovjet zenei underground jelentős személyiségével. (Az Akvárium működését 1980-ban a hatóság betiltotta.) Grebenscsikov befolyással rendelkezett a hatalom által nem preferált kulturális térben, és segített a számára szimpatikus nagyreményű ifjaknakat az érvényesülésben. Ebben az időszakban írja Coj a filmsorozatban is felcsendülő Алюминиевые огурцы című dalt. Már az első felvételeknél besegítettek a zenélésbe az Akvárium tagjai. Ezek az anyagok kazettán jelentek meg. (Eléggé elterjed a Szovjetunióban is ebben az időben, hogy feltörekvő előadók kazettán terjesszék munkáikat. Ugyanúgy, ahogy itthon is. Biztos van a blog olvasói között olyan, aki ilyen-olyan eljárással sokszorosított borítójú kazettákat nyüstölt a magnóján. És biztos olyan is van, aki csak sejti, hogy mit jelenthet ebben az esetben a kazetta szó. :D) A zenekar első kazettaalbumán 13 dal szerepel, és a játékidő hossza után kapta címét (45). (Később Coj úgy vélekedett, hogy túl nyers volt ennek az albumnak a hangzása, és megbánta, hogy így lett kiadva.) A következő kiadványuk, egy tényleges, minden értelemben kalózkiadvány, amelynek 46 volt a címe. Ezeket a demófelvételek nem akarta kiadni a zenekar soha sem, és hivatalosan nem is tartják a zenekar kiadványai között számon. Ez a felvétel csak azért készült el, mert új zenészeket próbáltak ki, és kíváncsiak voltak arra, hogy kívülállóként, hogy szólhat a formáció.
1984 elején kezdett a zenekar a leendő második kiadványukhoz (Начальник Камчатки) felvenni a dalokat. 1986-ban jelenik meg az első hivatalos anyaguk (Ночь), a Melodija gondozásában. Állítólag kétmillió példányt adtak el ebből a lemezből. Innentől véget ér az underground sztárság ideje, a csapat előtt megnyílnak a hivatalos fórumok. Még a televízióban is megjelennek. A népszerűség és elismertség megnövekedésével együtt jártak a külföldi koncertek is. Nem csak az úgynevezett szocialista országokban lépnek fel, hanem néhány úgynevezett kapitalistában (Dánia, Olasz-, Franciaország, USA) is. 1990-ben egy autóbalesetben meghal Viktor Coj (28 éves volt), és ezzel véget is ért a Kino sztori. 2012-ben a Pérvij Kanál Цой — Кино címmel dokumentumfilmet mutatott be Cojról, és a Kinoról.
Az Arbaton található Coj fala a bizonyíték, hogy még ma is hatással van az emberekre a Kino frontembere.
A felirattal kapcsolatban már csak egy megjegyzésem van hátra, és az is zenei témájú.
A filmben a kiürült Pripjatyban a két fiatal összetalálkozik egy részeggel. Ahogy szokott, az illuminált állapotban lévő úriember hetet-havat összehord, de hogy egy kicsit világosabb legyen a gondolatmenete (nem mintha túl lényeges lenne) nézzük meg, mit is mond:
"Harmadik napja lángolnak a falvak zenét már érzem, ideje a májat amputálni!"
Hát ez így nagyon szép, csak se füle, se farka.
A mondat egyik fele egy idézet. A nyolcvanas évek első felének népszerű műdalának, a Golicin hadnagynak, a hibás idézete. Maga a dal az úgynevezett Fehérgárdista Dalok közé tartozik.
Először 1977-ben adják ki hivatalosan az éneket. Magát a dalt, annak keletkezésének idejét, körülményeit legendák övezik. Egyesek szerint a polgárháborús emigráció dala, mások szerint a 2.világháború után keletkezett. A szerzőségre is több variáció létezik. A legtöbb ének az úgynevezett Fehérgárdista Dalok közül nem a fehérgárdistáké volt. Ezeket a polgárháborús emigráció hullámába tartozok nem ismerték. Ez a dalocska azonban nem feltétlenül tartozik azok közé. A '60-as években már biztosan tudjuk, hogy létezett ez az ének. 1974-ben egy regényben idézik néhány sorát. A '80-as években számos szövegvariáció születik.
Az utóbbi időszakban felvetették, (pontosabban, a magát nyíltan banderistának valló személy, Vaszil Ljutij [Zsivoszil Ljutics fedőnéven is működik] nevezetű felvetette) hogy a(z ukrán) szélsőségesen nacionalista UPA egyik, 1949-ben írt dalának átirata a Golicin hadnagy című alkotás. Szerinte Mikola Matol a szövegíró neve. Az eredeti vers címe pedig: Мій друже Ковалю. Állítólag valóban él Kárpátalján egy Mikola Matol vagy Matoluk nevű költő, ám ő 1952-ben született. Tehát Ljutij állítása maximum részigazságot tartalmazhat. Ha...
Az eredeti dalszöveg idézett része így szól: Negyedik napja lángolnak a kozák falvak.
Tehát a filmben szereplő részegnek saját belsejében lévő érzéseiről jut eszébe, az akkoriban nem feltétlenül rendszerhűnek tartott dalocska első sora.
A felirattáblában kénytelen voltam pontatlanul, csak falvakat írni. Az időtartam, az olvashatóság miatt. Persze használhattam volna az eredeti kifejezést is, de tartottam attól, hogy esetleg egy nem annyira ismert kifejezés elviheti a néző figyelmét.

Végezetül nem maradt más hátra, mint hogy néhány szót szóljak a feliratokról.
A sorozat részeit itt lehet letölteni: 1.rész   2.rész   3.rész   4.rész.
Ez a WEB-DL, és a WEB-DLRip-ekhez jó. Ez különbözik a SATRip-es verziótól. Az utóbbi rövidebb részekből áll mint a WEB-DL-es. Jelenetek rövidebbek időnként, és az egyik dialógus is rövidebb. (Illetve a Pérvij Kanál logója is szerepel a "kópián".) Persze a SAT-Rip még mindig hosszabb, mint a DVD kiadás (egyfilmes verzió). Úgy döntöttem, hogy a csonkolt jelenetek miatt a SAT-Rip-es verziót nem teszem közzé. Aki a sorozatot szeretné megnézni annak valamelyik WEB-DL-t javasolom.
Ugyanakkor az egy részes DVD-n kiadott verzióhoz elkészített feliratot itt teszem közzé.
Aki jobb minőségben szertné az egyfilmest megnézni annak javaslom a Youtube-t. Az ottanihoz is jó a felirat időzítése.

Szeretném megköszönni Tralfamador75-nek, hogy figyelmembe ajánlotta ezt a nagyszerű sorozatot. Nagyon tetszett, öröm volt (bármilyen furcsának is hat, hiszen elvégre egy nagyon szomorú eseményről szól) a feliratokkal foglalkozni. Élmény volt minden perc, amit rááldoztam a sorozatra. Úgy gondolom, nem véletlen 16+-os besorolású az alkotás (az Orosz Föderáció területén). Nem a látványvilága miatt, hanem a történet az ami indokolja a korhatáros besorolást.
Szerencsés dolognak tartom, hogy a televíziós verziót (4 rész) ismerhettem meg előbb. Nagyszerű alkotás! Még egyszer, mindent köszönök!

135 megjegyzés:

  1. Na, akkor először is ezer köszönet TroÁnak a feliratokért :-)
    Nem értem még a sorozat végére, most tartok a felénél, de nekem tetszik. Nem fogok most belemenni a részletekbe, majd ha végignéztem. Elsőre csak annyi a megjegyzésem, hogy a TV-filmhez képest szerintem a sorozat nyomasztóbb, az első két rész alapján valóban a mellékszálakat gyomlálták ki a sorozatból (például amikor az evakuálásnál Aljára bízzák a halott albérlőt); megkockáztatom, hogy bizonyos történéseknek más az értelme a sorozatban és a filmben (oké, a filmet újra kell néznem, mert lehet vagy másfél éve, hogy láttam).
    Szóval... furcsa azt mondani, hogy tetszik, mert hát nem egy vidám sorozat, de tényleg tetszik, tipikusan nem az a néznivaló, amit bármikor előbányászunk a merevlemezről és pattikukorival meg kólával felszerelkezve újra és újra megnézünk. Én személy szerint azt mondom, jó a megvalósítás, nem marad szégyenben a... (<-- ide ki-ki a maga belátása szerintí címet írhat) sorozattal szemben.
    Köszi még egyszer :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szívesen, örülök, hogy neked is tetszik a sorozat.
      Azt írod, hogy nyomasztóbb, amiben igazad lehet. Én nem egészen így fogalmaznék. Jobban megérinti az ember lelkét, mint a film. De igazad van, mondhatjuk úgy is, hogy nyomasztóbb.
      Viszont az sem árt a dolognak, hogy a film nem annyira "lelkizős" (?), vagy ahogy fogalmazol nyomasztó.
      Próbáltam a bejegyzésbe valahogy leírni, hogy a sorozat, és a film atmoszférája nem egészen ugyanaz. Ugyanabból az alapanyagból két dolgot is létrehoztak az alkotók. És ez azért nem semmi!
      Remélem ha végignézted megtisztelsz még a véleményeddel!
      Köszönöm a hozzászólásodat!

      Törlés
  2. Na, ezek után akkor én biztosan ki leszek átkozva a véleményem miatt :-)

    Szóval szerintem ez a sorozat egy tisztes iparosmunka, semmi több. Kihagyott ziccerek tárháza, kidolgozatlan karakterek sokasága, amik egymaguk is megértek volna egy epizódot, de hagyták elszállni őket a semmibe. Ez a sorozat így ebben a formában számomra nem több, mint egy egyszerű tini szerelmi sztori, egy tragikus love story aminek a csernobili katasztrófa adja a hátterét, mert ugye az milyen drámai. Ráadásul az alapsztori elindítása is annyira kényszeredett, hogy igazán nem is tudtam komolyan venni az egészet. Most tényleg az a motiváció az egész filmben, hogy a két fiatalban, egy pár órácskát eltölt együtt, oszt gyün a kémia kettejük között meg a mindent elsöprő szerelem? Ugyan már. Ez így nagyon gyenge lábakon áll az elejétől fogva. Aranyosak a szereplők, de valahogy nekem a mellékszereplők sokkal érdekesebbnek tűntek, az ő történetük, sorsuk jobban érdekelt volna. A dilis apóka története, vagy a fiatal rendőré, esetleg a fosztogató hármas sztorija is kiteljesedhetett volna, de persze ehhez négy rövidke epizód kevés volt. A katasztrófa hátteréről szinte semmi információ, csak egy kulissza az egész, semmi több. Kár érte, sokkal több volt ebben az egészben, mint ami végül is lett belőle.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kiátkozni? :)
      Igen, ez nem egy katasztrófafilm. Nem a baleset van a központban. (Írtam ezt a bejegyzésbe, vagy csak akartam?)
      Azért szerintem több mint egy szimpla love story. Alaphelyzet: egy tinilány, aki cinikusan áll a Nagy Szerelem témaköréhez (tantermi expozé). Azután megváltozik a véleménye ("kordés" jelenet). Teljesen. Persze, nem nagy "cucc", de a tinikre jellemző. Mellékszereplők: A rendőr, a fosztogató banda sztorija kiteljesedik. Ezt a felvetésedet nem is értem. (Kivéve, ha csak a filmet nézted meg.)A dilis apóka a részeg lenne? Mert akkor bár nem mutatják, de (szinte) biztos lehetünk benne, hogy elmegy Munkácsra. Hiszen őt ott várják(?). Bár szerintem nem rá gondolhattál, mert azért annyira nem érdekes a karaktere.
      Szerintem egy ipari katasztrófa, mint háttéresemény, nem teszi drámaibbá a történetet. Nem arról szól a film. Az csak a háttér. Ebben egyetértünk. A hangsúly inkább ott van, hogy egy tini véleménye néhány néhány nap alatt gyökeresen megváltozik. Nem a baleset hatására. Az "csak" arra jó, hogy a változást nyilvánvalóvá tegye (ill. teheti), nem felszínes a gondolkodásmódbeli (?) változás. Persze, lehet mondani, hogy érzelmi alapú, és lángoló, valamint ésszerűtlen, mint ahogy az szokott lenni. Amit már Shakespeare is megénekelt. (Persze tudom, nem ő volt az első. Gondoltam a bejegyzés írásakor, hogy belekeverem ezt a vonalat is, de azután kihagytam, mert elvihette volna a dolgot.)
      Szerintem a sorozatban több van, mint amennyit észrevettél.(Remélem nem átkozol ki! :D)

      Törlés
  3. "A hangsúly inkább ott van, hogy egy tini véleménye néhány néhány nap alatt gyökeresen megváltozik."

    Na, pont itt van a lényeg. Ehhez nem kell Csernobil. Ehhez lehet választani aktuális témát is. Mittudomén, előítéletes a kislány, aztán egy fekával kerül brúderbe. Vagy mondjuk egy meleggel. Opsz, őket nem igazán szeretik az orosz "testvéreink". Szóval ez így nem jó. Nagyon nem. Ha csak a kislány a lényeg a sztoriban, akkor lehet akármilyen is a háttér. Viszont ha a csernobili katasztrófa a kulissza, tessék jobban kidolgozni. Ha belekeverünk ennyi mellékszereplőt egy tévésorozatba, pláne, ha minisorozat, tehát nuku folytatás, akkor az a legkevesebb, hogy elvarjuk a szálakat. Pl. az apja csak úgy van. Feltűnik, meghal, aztán ennyi. A doki bácsi is teljesen súlytalan. A lány nővére dettó. Ezt így nem lehet csinálni ennyi szereplővel egy sorozatban. Ha csak a párocska a lényeg, akkor csináljunk egy nagy kiallítású ketszereplős sorozatot, ahol csak jelzés értékűen tűnnek fel más karakterek is. De ez így ebben a formában elnagyolt, felszínes, kidolgozatlan.

    Ha többször ment be a comment, akkor elnézést. Mobilos felületről nem kaptam semmilyen visszajelzést, hogy sikerese volt a hozzászólás.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csernobil úgy került a dologba, hogy a forgatókönyvírót (és producert) egy megtörtént csernobili eset inspirálta. (Ne mondd, hogy nem tudtad! Benne van a bejegyzésbe! :D)
      A brúder kifejezés jelentését nem ismerem.
      Az általad felvázolt feka (Tudtad, hogy ez egy rasszista kifejezés?), meleg variáció meg közhelyes. Hányan, hányszor színpadra állították, megfilmesítették már ezt! Ha ez lenne, akkor meg azt írnád, hogy semmi eredetiség nincs a sorozatban. Ahogy ha minden mellékszereplő teljes életét megismerhetnénk, akkor meg hosszúnak, és unalmasnak tartanád.
      Igen, feltűnik a filmben az apa. Megérkezik egy bevetésről, egy háborúból. (Szerinted melyikből? Miért baj, ha nem szájbarágós egy alkotás, ha esetleg neked is teret ad az események értelmezésére?) Hazamenne (a jól megérdemelt) szabadságra, ehelyett elvezénylik (mert katona) egy katasztrófához mentesíteni. És belehal. Mit kellene ezen még kidolgozni?
      A doki súlytalan? Igen, az. Ő a mindennapok hőse. A lány nővére dettó. Ő is a mindennapok hőse. Akik mindig súlytalannak látszanak. Mert csak a Hivatalos Hősöknek jár a pátosz.
      Egyébként nem a párocska a lényeg. Szerintem. (Ahogy az általad idézett mondatban írtam is.)
      Úgy gondolom, hogy negatívnak mondható véleményednek egyik forrása az, hogy nem azt kaptad amit vártál. Leültél, mert egy filmet szerettél volna látni a csernobili katasztrófáról. És ez az alkotás nem arról szól. Nem az van a fókuszban. Hanem többek között az, hogy az emberiség fel sem fogja amikor a pusztulás felé halad. Sajnálom, hogy nem érezted a kontrasztot az életveszély, és a "piti" kis érzelmek között. Felrobban egy atomerőmű, és az ott lévő emberek (egy része) továbbra is "csak" az ösztönének él. (Nem csak a tini szerelemre gondolok itt most!) Mi ez ha nem dráma? Halálos dózisú sugárzás kontra kicsinyes pénzhajhászás (lásd fosztogatók, mentesítő munkás mellékszereplő beszélgetése a súlytalan dokival stb). Halálos dózisú sugárzás kontra érzelmi élet (tini szerelem). Ez azért több mint az Őrült nők ketrece.

      Az általad felvetett meleg témáról csak annyit, hogy ez így ahogy írtad, ebben a formában félrevezető. A homoszexualitásról sokkal nyíltabban beszélnek náluk, mint náluk. Náluk nem titok, hogy mely jelentős történelmi, kultúrtörténeti (művész, zeneszerző, író stb) személyiségük volt olyan. Mondhatni köztudott. (És nálunk?) Amit betiltottak náluk, az a homoszexuális propaganda. Ez nagyon nem ugyanaz, mint a homoszexualitás betiltása. (A homoszexuális lobbi [amerikai] tevékenységéről elég sok írást olvashatsz. Persze nem feltétlenül magyarul. Mert van ilyen lobbi, és mint minden lobbi érdeket érvényesít. Ehhez propagandára is szükség van. És ez a lobbi, legalábbis az USA-beli válfaja, igen erős gazdasági befolyás van, amelyt igyekszik megtartani, esetleg növelni. Nem csak életmódról szól ott már ez a lobbitevékenység.) Persze a nyugati sajtó úgy tálalta, hogy Putyin (vagy az oroszok) betiltották a homoszexualitást. Nem véletlenül interpretálták így ezt a törvényt. Ezt hívják hangulatkeltésnek. Esetleg démonizálásnak. Sztereotípiák építésének. Hogy könnyebben elhiggyék az emberek, hogy Putyin=Hitler. Nem vagyok Putyin fan, de amit a nyugati propaganda művel, az minden csak nem korrekt tájékoztatás.(És finom voltam. Mert igazából uszítást kellene írnom. De én ezt a dolgot nem szeretem. Már kora gyermekkoromba is szolidáris voltam azokkal az iskolatársaimmal, akiket igyekeztek kiközösíteni. Nagyon sokszor pedagógusi sugalmazásra. Amit manapság az oroszokkal [Putyinnal] csinál a nyugati média, engem ezekre az éveimre emlékeztet. Haj, nyilván soha nem lesz a véleményem konform a többségével... De engem ez nem zavar.)

      Nem, nem jött be többször a komment.
      Attól, hogy a brúderrel most találkoztam először, van sejtésem mit jelenthet. A szövegkörnyezet adja. Bár, ha gondolod pontosíthatnád az elképzelésemet. :)

      Törlés
  4. Végignézve az egész hóbelevantzot, én a következőképpen látom a dolgokat, SPOILERrel vegyítve.
    A sorozat és a tv-film teljesen elüt egymástól. A filmet (gondolom) 2 óra hosszban igyekeztek makszimalizálni, ezért gyakorlatilag minden mellékszálat kukáztak a sorozatból. Igor a filmben egyetlen másodpercet sem szerepel, csak említik néhányszor. A sorozatban is olyan volt, mintha nem tudták volna, hogy mihez kezdjenek a karakterrel, nála lehetett volna egy erős jellemfejlődést bemutatni, de, gondolom, nem nagyon lehetett beleilleszteni a sorozat fő vonalába. Így aztán kaptunk is belőle, meg nem is, ezt a szálat jobb, hogy kivágták, eleve nem volt valami erős. Marijana is sokkal kevesebbet szerepel, csak említik, hogy Moszkvába kerül, a pripjatyi kórházas dolgokat kivágták, a film végefelé már mint súlyos beteget láthatjuk egy jelenet erejéig. A nagyapa szála is teljesen kikerül a képből (azt azért megjegyzem, a sorozatban szerintem eleve kicsit elnagyolt volt az a szál, ahhoz képest, hogy alig szerepelt, sokat volt róla szó). A filmben a fosztogatók története is sokkal rövidebb, ráadásul teljesen más az ő történetük lezárása, így teljesen más lett Sztrigunok őrmester története is. A részeg ember Pripjatyban szintén nem szerepel a filmben. És nem szerepel a filmben a tengerész a kislánnyal, ezt a szálat is teljesen kivágták (amúgy a sorozatban én azt a jelenetet nem folytattam volna, amikor Alja és Pavel elhagyja a lakást. Szerintem aki nézte a sorozatot, vágta, hogy a tengerész lakásában voltak, és amikor Pavel benéz a szobába és kiakad, egyértelmű, hogy miért).
    Talán ezek a legfontosabb különbségek. Voltak még tényleg elhanyagolható dolgok, amiket megváltoztattak, és volt két dolog, amit akár megtarthattak volna, mert talán ha egy percet jelentettek volna pluszban. Az egyik a doktornő vitája az amerikai orvossal és a tolmáccsal, nem mintha olyan fontos jelenet lett volna, de ahogy a végén „finoman” utalt a nő arra, hogy érti, miről vitatkoznak, na, az szép volt. A másik, amikor Alja a klinikán fekszik este, az abortuszra várva, és a nők beszélgetnek körülötte. A sorozatban megemlítik, hogy elmondták nekik, hogy nemcsak torz baba születhet, hanem az is előfordulhat, hogy a nő belehal a szülésbe. Ugye ez a vége miatt lett volna lényeges, mert nyilván ez történt 1987. január 29-én, megszületett Dása, de Alja belehalt a szülésbe.
    Nem mondanám, hogy a szerelmesek története gyenge lábakon állna; ahogy TroA is említette, itt egy kamasz lány, meg egy vélhetően még tizenéves fiú találkoznak, a lány elég szeleburdi is, szóval szerintem az nem gáz, hogy „szerelem első látásra”. Én inkább a srác dezertálását furcsállom, szóval hogy egyszerűen megszökött a seregből, és az őrnagy elvtárs, aki folyton a szimulálását bizonygatta, nem is nagyon akad ki, amikor Alja megállítja a buszt. Mesélnek mifelénk is történeteket dezertáló szovjet kiskatonákról, hát nem két ember kereste őket csőre töltött gépkarabéllyal, és nem ejnyebejnyét kaptak... És nekem erős a gyanúm, hogy ha a halott fosztogató mellett elkapják, a valóságban nem szuttyogtak volna vele. Na, mindegy, ez csak egy kis elmélkedés.

    VálaszTörlés
  5. Szerintem a katasztrófa háttere nem lényeges (értve alatta a részleteket – amúgy lehetne simán sorozatot csinálni magáról a mentésről is...), nagyjából érthető, hogy a szereplők mennyire nem voltak képben, az átlagember akkoriban nem nagyon tudta, mi az a radioaktív sugárzás (erről eszembe jut a The War Game idevágó jelenete, amikor az utca emberét kérdezik Angliában ezekről a dolgokról, és halvány lila elképzelésük sincs róla, hogy a radioaktivitást eszik vagy isszák – oké, az majd' húsz évvel Csernobil előtt volt), mik a következményei, hogy lehet védekezni ellene.
    A reaktoros részek nagyon realisztikusak, tényleg olyan, mintha ott lennénk. A színészek szerintem jók, vannak emlékezetes karakterek (Riszkulov, a fémkeresős fazon, a már említett őrnagy elvtárs, vagy az orvosnő Moszkvában). Marija Poezsajeva szerintem remek. Jó látni, hogy a mimikájával és a gesztusaival is kiegészíti a szerepét. Azt gondolom, Jurij Boriszovval jó párost alkotnak, elhiszem nekik, amit játszanak. De, mint említettem fentebb, szerintem a színészi gárda nagyon rendben van.
    Meg egy kis technikai jellegű agymenés: az effektesek beletettek egy szellemes trükköt a filmbe, amikor Pripjatyot mutatják a baleset reggelén. A kép időnként bevibrál, jelezve, hogy radioaktív sugárzás van mindenfelé.
    Megmondom őszintén, én a helyükben vagy nem tettem volna bele ezt a trükköt, vagy (inkább) az egész filmre kiterjesztettem volna, de kicsit másképp. A baleset napján, és az evakuáláskor készült eredeti filmeken bevillanások látszanak (pl. Mihail Nazarenkó Незабываемое című filmjében 3:04-től - https://youtu.be/s_uAm_jEeBs ). Szerintem érdekes lett volna ehhez hasonlóan megcsinálni az egész filmet, aszerint, hogy mennyire szennyezett területen járnak a szereplők. Na, mindegy, ez tényleg csak egy kis bréjnsztorming :-D
    Azt gondolom, a sorozatban tényleg több volt, talán paradox, ha azt mondom, hogy vagy 5-6 rész (bár az is igaz, 2-3 nap történetét nehéz ennyire széthúzni...), vagy inkább csak 3, és akkor kevesebb szereplővel. Talán így nézve a film sikerültebb, mert célirányosan lett vágva (bár ugye így meg ott vannak a furcsán eltűnő szereplők, a két túlélő fosztogató, Marija, vagy Sztrigunok őrmester), viszont a sorozat hangulata jobban eltalált, tartom magam ahhoz, hogy sokkal nyomasztóbb, ott van a tengerész és a kislány, a nagyapa, Marija, aztán Igor megfutamodása majd a jóvátétel keresése, és persze Alja és Pável.
    Ami még tetszik, hogy nem mentek át abszurd heroizmusba; ami hősiesség volt, az belefért simán, gáz lett volna egy Sztálingrád-féle patetikus-eltúlzott hősiesség. Kevésbé (vagy talán egyáltalán nem) propagandaízű a sorozat (és a film), ez is pluszpont, nagyon rühelltem volna, ha mondjuk a Gagarinra hajaz :S
    Hát, azért meleg romantikus filmnek annyira nem örültem volna ebben a témakörben :-(
    Amúgy érdemes olyan szemmel is nézni a sorozatot, hogy mennyi mindenben utalnak a korabeli felvételekre, a két maszkos rendőr (katona?) Pripjaty utcáján szinte egy az egyben, a sétálgató emberek, a konvoj a légifelvételen, maga az evakuálás, a biorobotok lapátolása, a helikopterek röpködése az erőmű körül.
    Na, szerintem szépen megidézi a kort.
    A zenéről annyit, hogy nekem A polip zenéje ugrott be róla, mondjuk ebben semmi negatív nincs, A polip zenéje szerintem megállja a helyét a mozifilmekével szemben is, szóval ja.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "bár az is igaz, 2-3 nap történetét nehéz ennyire széthúzni...)"

      Nem nehéz. Lásd az amcsi 24 sorozatot. Ebből simán lehetett volna értő forgatókönyvírók közreműködésével egy 8-10 epizódos sorozatot csinálni. A főszálnak megmaradhatott volna a szerelmi történet, de minden izgi mellékszereplő megkaphatta volna a maga történetét, és csűrcsavaros módon bele lehetett volna ölteni egyiket a másikba. Akkora világsikert lehetett volna csinálni ebből a sorozatból, hogy csak na. Még egyszer mondom, nekem nagyon fájó a fosztogatók, a rendőrsrác, a lány apjának, nővérének, és a dokibácsinak az elnagyolása. Ezek, hogy durván fogalmazzak, kibaszott nagy ziccerek, amiket hagytak elsikkadni.

      Aztán még mindig tartom magamat ahhoz, hogy rendkívül béna az alaphelyzet. Jó, működik a kémia a fiatalok között. Na de miért bújik el a lány az ágy alá amikor az apja haverjai keresik őt? Hogy tud csak úgy meglógni egy sugárfertőzött baka, és miért nem keresik igazán nagy erőkkel? Itt ugye még simán ment a ködösítés a katasztrófa körül, egy bolhát sem engedtek megszökni élve. Aztán azok az olcsó közhelyek. A focilabda rugdosása, a ruhapróba (asszem a második epizód indul ezzel), amikor az óvodában feltűnik az ágyban Fekete fülű fehér Bim, már szinte visítoztam.

      Más. Lehet, hogy két naiv fiatalról szól a sorozat, de azért ne hülyítsék az alkotók a jó népet. A lány látja a robbanást. Ott van a kitelepítésnél. Vonszol egy hullát egy kihalt városban. Meghal az apja. A srác nyakig beöltözve, egy percre kimehet valahova törmeléket takarítani. Aztán szarul lesz, és több helyen is van arra utalás, hogy tudja, sugárfertőzött. Megszökik. Bolyonganak egy kicseszett üres városban, és tök hülye módjára csinálnak ezt meg azt. Ennyi intő jel alapján sem esik le a tantusz, hogy itt valami rohadt nagy baj van? Hogy minél hamarabb el kell tűnni innen? Ezek zombik? Fogyatékosok (elnézést)? Tök hülyék? Annyira életszerütlen az egész, hogy az szinte ordít. Itt nem arról van szó, hogy tisztában kell lenni mi történt és hogyan, csak egyszerű elemi ösztönökről.

      Törlés
    2. Oké, de a 24 akcijósorozat :p
      Valóban, ha a mellékszereplőket kibontják, belefér a 8-10 rész simán. Még összeölteni sem kellett volna, az szerintem erőltetett lett volna, simán egy 2-3-4 szálas sorozat.
      A dezertálást írtam én is, az tényleg nagy bakinak tűnik. A kutyát nem értettem, minek, pláne, hogy aztán eltűnik, mint szürke szamár a ködben.
      A srác valószínűleg tudta, hogy meg fog halni. Az orvos a tábori kórházban erősen utal rá, és a srác hallja is. Szerintem úgy volt vele, hogy neki már mindegy, akkor inkább a lánnyal akar lenni, nem Moszkvában egyedül meghalni. (Egyébként is elég sok az olyan utalás, amit csak asszociálva lehet felfedezni.) A lány meg szerintem azért bújik el, mert Pávelt várja (itt inkább az a logikátlan, hogy miért hagyják ott Pávelt. Oké, keresse meg a lányt. De mégis... fegyver nélkül, "majd gyere be, ha megtaláltad"...
      Szerintem az alaphelyzet jó, a kibontás lehetne profibb.

      Törlés
    3. Elnézést, hogy kibicként beleszólok!
      Nem értem miért baki a dezertálás? A tábori kórházba hallja, hogy közeli halál vár. Miért maradt volna ott? Vagy miért ne szökött volna onnan el? Ha úgy érzi, hogy még van dolga, akkor mit kockáztat a szökéssel? Hiányoltátok, hogy nem keresték nagy erőkkel. Miért keresték volna? Hiszen tudták, hogy meg fog halni, a környékről elmenni nem tud, le van zárva a vidék. Azonkívül szerintetek nem volt fejetlenség ott? Ne legyünk már olyan naivak, hogy azt gondoljuk, hogy minden flottul ment. Ilyen max az amerikai filmekben van. Amikor katona voltam, volt egy srác aki "elfelejtett" visszamenni a laktanyába. Fél év múlva kapták el, amikor épp a moziból jött ki a barátnőjével. (Egy rutinszerű csoportos igazoltatásba futottak bele.) Egész idő alatt pont az anyjáékkal szemben lévő házban dekkolt. Mindig látta amikor kimentek hozzájuk a rendőrök (lakótelepi környezet), havonta ha talán egyszer. (Megkérdezni anyukát, hogy találkozott-e már a fiacskájával. Ennyire keresték csak.) De komolyabb felhajtás az ő esetében sem volt. Szerintem teljesen életszerű, hogy egy atomkatasztrófa elhárítása közben nem rendeznek hajtóvadászatot egy dezertálás miatt. Az hogy tudtak a dezertálásról, kiderül a dialógusokból.
      A kutya eltűnik? Elpusztul inkább a házikedvenc, nem? Legalábbis nekem úgy rémlik van egy ilyen jelenet... :)

      Ahogy írtam már, nem az látványon, az akción van a hangsúly a sorozatban. Mással operálnak az alkotók. Szerintem, nagyon helyesen. A feszes tempót, az akciót hiányolja Darkcomet folyamatosan a hozzászólásaiban. (Legalábbis nekem úgy tűnik.) De szemmel láthatólag nem ez volt az alkotók célja. (És szerintem jobb is így. Hollywood majd pótolja a hiányt.)
      Hétköznapi embereket mutat be, egyáltalán nem hétköznapi élethelyzetben. Senki által nem ismert új helyzetre kell reagálniuk. Nem szuperhősök (tehát nuku pörgős akcióban dús jelenetek), akik fel sem fogják mit történik velük (tehát időnként logikátlannak tűnő dolgokat tesznek).
      Mi meg ülünk, megnézzük a sorozatot, és okoskodunk. Nem értjük miért esendő a sztori, miért esendőek a karakterek. Várjuk, hogy kiszolgálják a napi adrenalin adagunkat. Jogosan?

      Törlés
    4. A dezertálást magát én értem, és megértem, hogy a srácnak mindegy. Nekem az a része nem kerek, hogy miért nem keresik nagy erőkkel. De elfogadom, hogy a fejetlenség miatt, bár szerintem ez sántít, szerintem lett volna kapacitás erre is (főleg, mivel gyakorlatilag addigra kiürült a vidék).
      Én az akciót nem hiányolom, nekem jó ez így.
      Arról a kutyáról beszéltünk, amelyik az óvodában bújkált a kiságyban, a takaró alatt.

      Törlés
    5. A kutya kérdésbe elnézést kérek! Félreértettem melyikről van szó!
      Dezertálás:
      Azért nem keresték nagy erőkkel, mert nem fegyveresen szökött el. Ez így szokott lenni. Ezért írtam le, hogy járt a katonatársam. Ha valaki fegyveresen lép le, na akkor van haccacáré. Illetve ha külhoni szolgálat közben teszi meg a dezertálást. akkor is. Hiszen nem beszéli a bennszülöttek nyelvét, de szükségletei (evés, ivás) elég hamar jelentkeznek. Ugyanakkor ezeket kielégíteni csak bűncselekmény elkövetése árán tudja, ami beárnyékolhatja a helyiek, és az idegen nyelvű katonaság viszonyát. Erre azért odafigyeltek a Szovetszkája Ármijánál is.
      A körözés ki volt adva, a blokposztokon szolgálatot teljesítők tudtak mindent, a lezárt területen járőröző rendőrök is értesítve lettek. (Van egy jelenet, amikor rádión erről beszélnek.) Semmi nem indokolta a nagyobb felhajtást.
      Meg volt ott fontosabb dolog is.
      Magyar nyelven is jelent meg könyv, ami az író csecsen háborús élményeit dolgozza fel (főként nem a harci cselekményt, hanem a mindennapokat), és abban is van szó dezertálásokról (meg még meredekebb dolgokról is), és semmi extra felhajtás nem volt a tisztek részéről, még akkora se mint a filmbe. De minek is? Mindkét esetben a halálba szöktek az emberek.
      Hiányolhatod a nagy felhajtást, de szerintem ha ilyet csináltak volna a filmbe, akkor lett volna hiteltelen. Látványosnak persze látványos lett volna! Olyan hollywoodis. Én speciel azt szeretem ebben az alkotásban (is), hogy nem amerikanizált feldolgozás. Megvan szépen csinálva, de nem a csillogó-villogó látvány- és hatásvadász megoldásokkal teletűzdelt semmitmondó vacak.
      Amit hiányolsz, és amit Darkcomet is hiányolt (pl. 24-szerű sorozat, mellékszereplők részletesebb kidolgozása, akár plusz részek leforgatásával, összefonódó cselekménnyel stb), na épp azok a dolgok, amik szerintem egyáltalán nem hiányoznak. Mert ha benne lennének, akkor egyrészt nem lenne életszerű (épp a dezertálásra adott reakció is), másrészt mi különböztetné meg a Dallastól, vagy a Trónok harcától? Hol lenne benne a szláv lélek? :D

      Törlés
    6. "Azért nem keresték nagy erőkkel, mert nem fegyveresen szökött el."

      Azért azt tudni kell, hogy oroszföldön a fegyvertelen dezertálás is főbenjáró bűn volt, és komoly erőket mozgattak meg egy-egy katonaszökevény elfogására. A nyolcvanas évek széteső szovjetuniójában meg pláne. Szóval ez így nem állja meg a helyét szerintem. Arról már nem is beszélve, hogy a csernobili katasztrófa után ha más nem is, de a katonai jelenlét nagyon megvolt szervezve. Gyakorlatilag 24 óra alatt hermetikusan lezárták a környéket, és a kitelepítés után egy légy sem tudott se ki, se pedig behatolni, mivel háborús övezetté lett nyilvánítva, és a katonai szervek közvetlenül a katonai belső hírszerzés és a KGB alá lettek besorolva. Ebben az időben relatíve sokan próbáltak meg dezertálni a csernobilt lezáró orosz hadsereg kötelékeiből, és igen nagy erőkkel keresték őket. Ráadásul egyfajta statáriális ítélkezés is működött, nem mindenki jutott el a hadbíróság elé, sokakat egyszerűen főbe lőttek a helyszínen.

      A kitelepítés után több hullámban fésülték át nagy létszámú fegyveres erőkkel a területet az esetleges fosztogatók vagy bujkálók miatt (tehát nem két teherautóval meg 10 katonával, mint a sorozatban), egy bolha sem tudott elbújni hosszútávon előlük, nem hogy egy sugárfertőzött dezertőr, meg egy rapszodikus viselkedésű kamaszlány. Tehát ez a része teljesen hamis a filmben. Arról már nem is szólva, hogy amikor végre katonákba fut bele a harmadik epizódban a leányzó, maga mögött cibálva a bakát, nem pátyolgatást kapott volna, hanem minimum egy letartóztatást, a srácot meg úgy elverték volna, mint szódás a lovát.

      Törlés
    7. Igen, a dezertálás MINDEN hadseregben főbenjáró bűn.
      Igen, hermetikusan lezárták Csernobil környékét.(Magyarországi viszonylatból nézve elég nagy területről van szó.) De! A robbanást követő első napokban (mert a sorozat döntően a robbanást követő első napokban játszódik!), a lezárást meg kell szervezni, miközben evakuálni is kell (nem kevés embert!). Irreális azt várni, hogy ebben az időszakban egy ember miatt csatárláncba állítsanak ezreket. (Tekintve a terület földrajzi kiterjedését, még nagyon keveset is írtam. Nagyságrendileg keveset. Arról nem beszélve, hogy a katonaságot fel is kell vonultatni, el kell helyezni, és ez bőven lehet egy-két-három nap. Gyakorlatilag addigra meghal Pável.) Egy haldokló elkapása nem ér annyit, hogy elvonják az embereket sokkal fontosabb dolgoktól. A földrajzi léptékek kicsit mások ám ott, mint itt. Beszéltem olyan leningrádi születésű jelenleg moszkvai lakossal, aki közel fél évet élt Budapesten, és egy közepes nagyságú városnak tartotta azt. Pedig nálunk nagynak számít már Debrecen is.

      Az hogy a dezertálást a Szovjetunióban is komolyan vették, ahogy Magyarországon is, az büntetőügyi kategória, és nem bűnüldözési. Magyarán, ha meglesz, és túléli, megbüntetjük. Körben van zárva hermetikusan, ahogy írtad, tehát meglesz. Mi a következő, fontosabb feladat?
      Valahogy így működik a rendőrség is ám! Az hogy kiadnak valaki (bárki!) ellen körözést, az nem azt jelenti, hogy ellepik az utáckata fegyveresek, és igazoltatnak, gépjárműveket néznek át mindenhol. Fegyveresen elkövetett bűntett (esetleg rendőrgyilkosság esetén) és/vagy terrorakció veszélye esetén, vagy utána meg igen.
      Szoktak súlyozni ilyen esetekben is. Mert könnyű azt mondani (vagy elvárni), hogy 20 000 ember azonnal fésüljön át egy 100 négyzetkilométeres területet. Könnyű ezt elvárni, de sokba kerül, és nehezen indul be a dolog.

      Szerintem a harmadik részben, az általad idézett jelenet is életszerű. Miért bántották volna a lányt? Miért tartózatták volna le? Milyen indokkal? Kicsit furcsa elképzeléseid vannak az emberekről. A katonáknak is tele volt a hócipőjük. Találkoznak egy elgyötört lánnyal, és levezetik rajta az indulatukat? Egy tizennégy éves elcsigázott lányon. Miért nem azt tételezed fel, hogy megerőszakolják? Még ha olyanok is lettek volna, mint amilyeneknek feltételezed őket, elég ha egyikük jelenti az esetet, és mindannyiuk egy életre... ahogy a katonaságnál mondták: elvágja a f***át. (Elnézést a vulgáris szólásért.) Márpedig valaki elmondta volna, ha más nem a lány. Vagy őt meg kellett volna ölni?
      Kedves Darkcomet!
      Biztos reálisan látod a dolgokat?

      Törlés
    8. "Megmondom őszintén, én a helyükben vagy nem tettem volna bele ezt a trükköt, vagy (inkább) az egész filmre kiterjesztettem volna, de kicsit másképp. A baleset napján, és az evakuáláskor készült eredeti filmeken bevillanások látszanak (pl. Mihail Nazarenkó Незабываемое című filmjében 3:04-től - https://youtu.be/s_uAm_jEeBs ). Szerintem érdekes lett volna ehhez hasonlóan megcsinálni az egész filmet, aszerint, hogy mennyire szennyezett területen járnak a szereplők. Na, mindegy, ez tényleg csak egy kis bréjnsztorming :-D"
      Pedig jó.

      Törlés
    9. Nem, nem brainstrom! Ezért van a hozzászólás, mint lehetőség!
      Mindenki elmondhassa a véleményét.

      Törlés
  6. Amúgy a "feka" tényleg rasszista kifejezés? Nem tudom, kérdezem. Nekem nem tűnik annak. Én inkább úgy érzem, "nem szalonképes", szóval akadémiai székfoglalóban nincs helye, de én nem érzem annyira gáznak. Más is felszisszent már, amikor hallotta, de én tényleg nem értem, miért.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A feka szó a fekáliából ered. Innen kezdve már nem az a kérdés, hogy az akire, akikre alkalmazzák, azt a bőrszínük esetleges különbözősége miatt, vagy vélt humán értékük miatt nézik le. Nem tartják embernek(, hanem fekáliának, hulladéknak, stb). A kifejezés használója, (tudatosan, vagy tudattalanul) azt fejezi ki, hogy az általa "feká"-nak tartott személy, vagy személyek nem olyanok mint ő, hanem értéktelenebbek. (Valahogy, valamiért kultúrkörünkben értéktelennek tartják a salakanyagot.) Tudom, hogy sokan trendinek gondolják a kifejezést, és ezért része az aktív szókincsüknek. A kifejezés a rasszista szubkultúrából került a szlengbe. Pejoratív jelentésű szó.

      A vulgáris szubkultúrákban (, és a tolvajnyelvben) teljesen elfogadott, hogy az embereket nem tisztelik mint embert.Nagyon sokszor állatok közneveit használják embertársaikra. Lásd az ürge, marha, barom, hatökör,féreg, tetű stb. Ezek némelyike ma már nem tűnik bántónak, ennek ellenére a másik fél alázására használták/használják. A dolog azért veszélyes, mert ha az ellenfél, ellenség emberi mivoltát kétségbe vonják, nagyon könnyen kialakulhat az a pszichés helyzet, hogy lelkiismeret furdalás nélkül elpusztítja az ember az embertársát. (Ezt ki is szokták használni a politikusok. Viszonylag rendszeresen. Még itt Európában is. Sőt!) A történelem folyamán többször is előfordultak vérengzések, amelyek elkövetői a legkisebb megbánást sem tanúsítottak tettük miatt, mert meggyőződésük szerint nem mészároltak le embereket. Csak bosnyákokat, kurdokat, zsidókat, örményeket, sziúkat, csejeneket, japcsikat, vietkongost, nép ellenségét, burzsujt, fekákat, hitetleneket, szektásokat, sátán szolgáit, szerbeket, oroszokat, tuszikat stb.
      Mindegyik vérengzés verbális agresszióval kezdődik. Először a pejoratív kifejezéseket csak egy szűk kör használja, majd átkerül a köznyelvbe, utána esetleg jön valaki, aki azt mondja, hogy a tetveket Ciklon-B-vel kell kiirtani.

      Én nem szeretek játszani a tűzzel.

      Törlés
  7. Szerintem nem szőrszálhasogatás.
    Ha egy embert szar alaknak nevezek, annak ma is van pejoratív (íze?) jelentéstartalma. És nem épült be a nyelvbe. Pontosabban csak a szlengbe épült be. Onnan (szerencsére) nem tudott kitörni. Talán nem véletlen. Ne érts félre! A politikai korrekt beszédet (PC), én sem szeretem, nem tartom jó dolognak! (Így ezen hozzászólásod nagyobbik felével egyet tudok érteni. De!) Azt hogy barátok egymás között, hogy nevezik egymást, az egy dolog. Ha ilyen beszélgetésben beleszólnék, mint kívülálló, akkor talán igazad lenne, hogy szőrszálhasogató vagyok. ( És kibic.) Ám, te ezt a kifejezést egy általad nem ismert (kitalált, pontosabban egy nem létező) személyre használtad. Nem egy bratyizós beszélgetés közben, hanem ország-világ előtt nyilvánultál meg. Nagyon nem ugyanaz a két helyzet.
    És akkor nem mentem bele olyan pszichológiai kérdésben, mint amikor a verbális agresszió áldozata igazolja az agresszort, mert így remél elfogadást, befogadást. Lásd az antiszemita zsidó jelenséget, például. (Vagy az általad említett színes ismerőseidet. Egymás között elmegy a dolog, de ha más mondja akkor sértő. Ebből mi következik? Hogy ez egy sértő kifejezés, amivel ettől függetlenül ugratják [?] egymást. De a kifejezés sértő.)

    Csak érdekességként említem meg, hogy II.Katalin cárnő betiltotta a zsidó szó használatát. Az tanult, művelt oroszok között ezért a mai napig nem kulturáltság jele, ha valaki ezt a szót (zsid) használja.

    VálaszTörlés
  8. De beépül a nyelvbe. Lásd engem, aki simán használja, annak ellenére, hogy nem vagyok rasszista vagy antiszemita.

    VálaszTörlés
  9. Hát, hogy rasszista vagy antiszemita vagy-e, azt nem tudom. Mindenesetre rasszista terminust használsz. (Ami természetesen nem egyenlő azzal, hogy rasszista lennél. Biztos tudod, hogy a 2.világháború alatt a német propaganda hatására a 3.Birodalom zsidó származású polgárai is elkezdték magukat alacsonyabbrendűnek nevezni. Ugyanazokat a terminusokat használták magukra, mint amit a náci propaganda rájuk. Nem lettek nácik, csak elfogadták, és használták a nácik rájuk alkalmazott kifejezéseit. Hatott rájuk a goebbels-i propaganda.) Ami szerinted beépül a nyelvbe. Lehet. Te így látod. Én meg úgy, hogy sokkal kevesebbszer találkozom ezzel a kifejezéssel, mint húsz éve.

    VálaszTörlés
  10. Hát én nem tudom. A feka a fekáliából eredne? :S Ezt én, őszintén szólva, nem hiszem. Azt igen, hogy rá lehet erőltetni ezt is, de szerintem a feketéből származik. Én speciel soha nem hallottam/olvastam zsidóra/cigányra/japánra vonatkoztatva (oké, azt elismerem, hogy jelentésárnyalással cigányra simán lehet[ne] utalni vele), csakis és kizárólag négerre, akarom mondani... értitek.
    A fekália szerintem annyira "elvont" szó, mármint annyira nincs a köznapi használatban, hogy szerintem a feka nem is származhat belőle (persze, mint mondtam, bele lehet erőltetni, akár rasszista szándékkal is).
    A "szarral" más a helyzet, az erősen vulgáris, szerintem soha nem fog szelídülni, legalábbis belátható időn belül nem, mert ott az alapjelentés eleve negatív.
    Eh, ez már erősen off.

    VálaszTörlés
  11. Nem küldtem el a válaszomat a rasszista témában? :S
    Na, mindegy. Szóval szerintem a feka a fekete szóból ered, a fekália-feka-dolog szerintem csak egyezés (azonos alakú szavak). Feka=néger, állítólag cigány is, de én még soha nem hallottam ilyen értelemben, bár attól még lehet. Szerintem nem rasszista szó, de lehet még az is, mindenből lehet rasszista jelentést csinálni, szerintem a feka egyszerűen a fekete egy szleng változata (ezt abból gondolom, hogy a fekália, mint szó nincs benne a köznyelvben, mármint a köznapi szóhasználatban, a hétköznapi beszélt nyelvben. Nincs szem előtt, szóval miért pont ezt szlengesítették volna? Értem, hogy bele lehet ezt is magyarázni, de szerintem ez erőltetett, túltolt PC-hülyeség.
    Az állatnevek emberre alkalmazása más kérdés, az egyértelmű.
    Mindegy, ez szerintem nagyon off.

    VálaszTörlés
  12. Ne haragudj, de egy szó etimológiája nem hit kérdése. :)
    Feltéve, de nem megengedve a feka nem a fekáliából, hanem a feketéből ered. Melyik nyelv szerint? :) Mert magyarból biztos nem. Vagy a szótő a fe? :)
    Egyébként minden sötétebb bőrűre használják. Cigány értelemben például nem csak én hallottam, hanem ha jól értettem Darkcomet is.
    Mifelénk a fekália is benne van a köznyelvben. Rendszeresen hallom. Még a munkahelyemen is. Örülök, hogy te is, és Darkcomet is mikroközösségetek szokásaiból egyetemes következtetéseket tudtok levonni. :)
    Egyébként, de ez csak az én véleményem, amerikai filmek magyar szinkronjaként tűnt fel valamikor a '90-es évek közepe táján a magyar nyelvben a feka szó. Mondjuk úgy, hogy talán fordítási "lelemény" volt.
    Persze, értem én. Szerintem meg a fekát feketéből eredeztetni erőltetett. A fekália eredetet nem én találtam ki. Amikor először hallottam, rákérdeztem. (Ahogy a brúderre is. Csak arra nem kaptam választ. :D) Értetlenkedve rám néztek, majd közölték a jelentést. További érdeklődésemre pedig megkaptam az etimológiát is.

    VálaszTörlés
  13. Ja és még annyit, hogy annak idején hallottam egy olyan kifejezést is, hogy: Feka az egész. Nekem akkor úgy tűnt, a körülmények alapján, hogy a fiatalember nem arra gondolt, hogy miden fekete.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Ne haragudj, de egy szó etimológiája nem hit kérdése. :)
      Feltéve, de nem megengedve a feka nem a fekáliából, hanem a feketéből ered. Melyik nyelv szerint? :) Mert magyarból biztos nem. Vagy a szótő a fe? :)"

      Persze, hogy nem hit kérdése. De bizonyítékot te sem adsz az állításodra. Itt most két állítás áll szemben egymással (pontosabban nálam ez egy "megérzés" vagy, ha úgy tetszik, logikai következtetés). Én felteszem a pléhpofát, és megkérdezek egy nyelvészt, mert most már kíváncsi vagyok.

      Szerintem a feka a magyar nyelvben ered a feketéből, rövidüléssel, például. Eredetileg a "feke" a szótő, a "te" egy képző volt, ebből lett a fekete. A dekagrammból is deka lett, rövidüléssel. A rövidülés nem jelenti azt feltétlenül, hogy egyszerűen a szó egy részét levágjuk, és kész. Illeszkednie is kell a magyar nyelvi rendszerhez. A földrajzból hogy lett föci a mi időnkben? A testnevelésből tesi? A "tes" a szótő? A föciben a "fö"? A töriben a "tö"?

      Hm. Szerintem azonos hangalakú szavakról van szó. Amiket akár át is lehet hallani egymásba.
      Igen, a szlengszótárak szerint a feka jelent fekáliát és negrid embert is (meg cigányt is). De ez szerintem egyáltalán nem jelenti azt, hogy akkor ez célirányosan rasszista kifejezés lenne. Azt igen, el tudom képzelni, hogy bizonyos köröknek kapóra jött, hogy a két szlengbéli kifejezés (feka=fekete és feka=fekália) azonos alakú szó, és "összekacsintós" áthallással elkezdték abban az értelemben használni, ahogy te említetted.
      Sőt, csak hogy még jobb legyen, a PC szavaknak is van egy olyan tulajdonsága, hogy devalválódnak, vagy korrodálódnak, vagy, ha úgy tetszik, korrumpálódnak, tehát lejáratódnak, és ezért egy idő után pontosan olyan sértőek, mint azok, amik helyett használni kezdték őket, ezért újakat kell helyettük találni. Ezen az úton lehet, hogy a feka ma már rasszista kifejezés (eredetileg csak szleng volt), bár én még mindig azt mondom, hogy nem rasszista, de kifogásolható.

      Amúgy meg:
      "Mifelénk a fekália is benne van a köznyelvben. Rendszeresen hallom. Még a munkahelyemen is. Örülök, hogy te is, és Darkcomet is mikroközösségetek szokásaiból egyetemes következtetéseket tudtok levonni. :)"

      Én is örülök, hogy te is a mikroközösséged szokásaiból egyetemes következtetéseket tudsz levonni. :-D

      Törlés
    2. Föci, tesi rendben van. Rövidült, és kicsinyítőként megjelent az i hang. (Lásd még Feci, Feri, Ati, Ari stb) De a fekánál miért a hang jelent meg? Mert nem feki (lásd freki-frekvencia)?

      Ha a szlengszótár szerint jelenthet fekáliát is, akkor miről beszélgetünk? :) Az hogy más jelentése is van (emberre vonatkoztatva fekete vagy sötétbőrű személy) csak megerősíti amit állítottam. (Lásd állati köznevek emberre használása.) Nem véletlen a hasonlóság, és nem csak kapóra jött egyeseknek, hogy két hangalak hasonlít. Ez nem így működik egészen. (Divat volt a Londsale márkájú holmik a skinheadek között. Lehet, hogy még most is az, nem tudom. Többek között azért mert, ha a póló vagy pulóver közepén ott virított a felirat, akkor a dzseki takarásából az NSD betűk kilátszottak. Amikor megtudtam ez miért jó, hanyatt vágódtam. Képletesen szólva. NSD-NSDP. Ja de mi nem vagyunk nácik! Csak jól állnak nekünk ezek a betűk. :D De ha valaki szóba hozta nekik ezt, mint náciságukra vonatkozó jelzést, akkor meg jött a véletlen hasonlóság duma.) Szóval lehet mismásolni, lehet nem szembenézni dolgokkal. Ha használni akarsz bizonyos szavakat, kifejezéseket, akkor úgyis használni fogod. Csak nem kell meglepődni, ha időnként valaki néven nevezi a dolgokat.

      Amúgy meg az utolsó idézetben mi az, amiből arra gondoltál, hogy egyetemes következtetést vontam le abból, hogy szinte napi szinten hallom ezt a kifejezést? Csak arról írtam, hogy más szavakból is áll a környezetem aktív szókincse, mint a tiédnek. Nem állítottam, hogy csak felétek nem használják. (Te viszont igen, hogy kikopott a beszélt nyelvből. Erre írtam, hogy nem. Stb...) Ennyi. Általánosítást, értékítéletet nem tartalmazott a megállapításom. Szemben mondjuk a tiéddel, amely általánosított.
      De mindegy is! Nem ez a lényeg!

      Törlés
  14. Heló Tralfamador 75! Itt Dave Bowmn. Köszi filmet. Jó volt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Üdv.
      A fordítás TroA munkája, nem az enyém. Én csupán az ötlet szállítója voltam ;-)

      Törlés
    2. Az sem kis dolog. :)

      Főleg mert állandó időzavarban vagyok. De amikor jönnek (ha jönnek) a reakciók, akkor azért örül az ember, hogy nem hiába áldozta az idejét. De nem csak én vagyok így ezzel.
      Örülök minden egyes kiegészítésnek, amit hozzáfűztök a munkámhoz. Még ez akkor is így van, ha valamiben nem értünk egyet. Nem vagyunk egyformák! És ez jó!

      Törlés
  15. Katona voltam. Négyen voltunk egy szobában. (Mondjuk összesen hatan voltunk.) Reggelente a BBCt hallgattam, így én 28án reggel már tudtam a dologról. Ott 2000 azonnali halottat emlegettek. Ezt a marhaságot csak vagy nyolc év múlva vonták vissza, holott akkor már meglehetett a 2000.
    Fölöttem feküdt egy hiradós srác, aki a SzUban tanult, de megunta. Pont ott volt egy évvel a baleset előtt a Lenin erőműben. Egyfolytában basztatták az oroszok, hogy "a magyaroknak semmi se elég jó. Vasbeton szarkofág, még több biztonsági rendszer... Nézd meg ezt soha semmi baja, és nem is lehet."

    VálaszTörlés
  16. " (miután a szovjet csúcstechnika, a holdjáró elektronikája is elromlott a radioaktív sugárzás miatt – lám, a szerves mégiscsak jobb a mesterséges anyagnál... Két perces munka – életre szóló következmények. Ma sem tudható pontosan, hányan voltak. Ma sem tudható pontosan, hányan haltak meg a két perc következményeként."
    A marsjáróból taknyolt gépek két órákat bírtak. Fukusimában a harminc évvel későbbi jappán cuccok még ennyit sem, bár azok működési területén 1000 sV a sugárzás. Nem mSv!!
    http://www.vilaglato.info/fukusima-sorra-mennek-tonkre-a-kutato-robotok-a-radioaktiv-sugarzas-miatt/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a kiegészítést! Jó hogy személyes élményeidet megosztod velünk.

      Ezen a sugárzás dolgon elméláztam. Úgy rémlik, mintha a fukusimai baleset kapcsán azt állították, hogy nincs olyan nagy baj. Ehhez képest talán még mindig le van zárva a tenger egy része is. Meg hát a sugárzás nagysága...
      Úgy tűnik, mintha a japánok ugyanúgy kenték volna a taknyot, mint '86-ban.

      Törlés
    2. Erősen az a hír járja erre-arra, hogy a Fukusimában legalább olyan súlyos baleset történt, mint Csernobilban.
      Őszintén: el lehet képzelni, hogy ne kenjenek el egy nagyon súlyos balesetet? Teljesen "érthető" az ilyen reakció a hatóságok és a cég részéről. Gyakorlatilag kármentesíteni lehetetlen, a sugárfertőzött területekkel a mai tudásunk szerint nem lehet kezdeni semmit (oké, mondjuk kreatív művészek fényérzékeny fotópapírt leteregetnek a földre éjjel és a véletlenszerű beégéseket jó pénzért árulják. Vagy a legutóbbi, amit láttam, hogy elektronikus "zenét" csinálnak uránérccel), a gyógyulás Isten kezében van, de a sugárzás hetedíziglen sújt, nem látni, nem hallani, nem érezni... Szóval ez ilyen.

      Törlés
    3. Persze, "érthető" reakció, hogy a pánik elkerülése érdekében eleinte nem minden infót osztanak meg. De azért néhány évvel az eset után talán nem kellene ködölni. Úgyis mindegy akkor már. Meg nem történté nem lehet tenni a dolgot. De legalább eldönthetné mindenki, hogy biztonságos, környezetbarát, olcsó villamosenergia létezik-e.
      Hogy a politikusok se engedhessék meg maguknak, hogy csak az érzelmekre játszanak rá. (Emlékszem, hogy egyesek [talán épp a nemrég elhunyt Torgyán József is] '89 tájékán Csernobillal, ill. az utána következő kommunikációval [vagy annak hiányával], igazolták azon állításukat, hogy a kommunisták hazudnak, elhallgatnak, csúnya rossz emberek. Igen, igazad van. Az összes döntéshozó ködölne, terítené a taknyot egy nukleáris katasztrófa esetén. Ez nem ideológia specifikus. De akkor legalább ebben ne képmutatóskodjanak! Naiv vagyok?)

      Törlés
    4. Ahogy elolvastam Piers Paul Read és Frederik Pohl könyvét Csernobilról, hibáztak mindenben, amit csak el lehet képzelni; volt hozzá nem értés, emberi ostobaság (és butaság), inkompetencia, szándékos titkolózás és ködösítés, tekintélyelvű, rossz döntések és tévedések. Kezdve a reaktor gyengeségeitől (amelyek közül ugye a legnagyobb épp az volt, hogy amikor le akarják szabályozni a reakciót, egy pillanatra drasztikusan megugrik a teljesítmény - és ebben a legszomorúbb az, hogy erről az amerikaiak tudtak, csak épp nem tájékoztatták az oroszokat, az oroszok pedig, amikor szembesültek a problémával, elbagatellizálták - már persze ha hinni lehet az olvasottaknak)- a mérőeszközök hiányán át - a párt vezetésének áhítatos imádatáig.
      Ma vajon nálunk mi történne? És ebbe még Paks 2 is belekavarna.
      Oké, az atomerőművek teljesítménye a ma elérhető csúcs (ha jól tudom) az elvégzett környezetmódosításhoz képest. Ritka a baleset (mármint az ilyen súlyos), viszont az akkor óriási területen óriási tömegeket érint, ráadásul gyakorlatilag helyrehozhatatlan károkat okoz. Ez az, ami mérlegelendő. Vajon így is megéri? Nálunk egy ilyen baleset elintézné az egész országot, nem fennék ránk a fogukat a zsidók, gyíkemberek, liberálbolsevista sorosbérencek és idegenszívű emútnyócéves hazaárulók, medencejellegünkből adódóan nyilván lenne hol lecsapódjon a sok radioaktív cucc, az űrből is látszana az éjjel foszforeszkáló Kárpát-medence, komoly karriert futhatna be a terület, mint radioaktív szemétlerakó (nagyobb kárt már úgysem okoznának vele).
      Ez az egész politika. Sőt, talán leginkább az. Persze, felfoghatatlan mennyiségű pénzről beszélünk (amiből hát csurranhat-cseppenhet ennek-annak...), az erőmű sok energiát termel (azon lehet vitatkozni, hogy mennyire környezetbarát a technológia). Ezt nem akarják a "buta" és "megvezethető" népre bízni.
      Nem tudom, én csak elmorfondírozok ezen az egészen (úgy, hogy Pakstól szűk 50 kilométerre lakom).

      Törlés
    5. Igen, azt gondolom egyetértünk. Valami ilyesmiről próbáltam írni a Nehéz hetek krónikájához tartozó bejegyzésben. http://vosztok.blogspot.fr/2013/04/csernobil-nehez-hetek-kronikaja.html
      Ráadásul akkor még szó se volt Paks2-ről. Túl kicsi az országunk egy atombalesetnél történő kitelepítéshez. Nincs hová kitelepíteni az ország lakosságát. Ugyanakkor Paks nélkül elég drasztikusan leromlana az életminőség itt a Kárpát-medencében.
      A politikusok csak annyira okosak, mint az ország népe. Ha buta a nép, akkor buta a politikus is. Még ha maga elitiskolába járt, vagy ha abba járatja a gyermekét akkor is. A politikai elit is hozott anyagból épül fel.
      Sötét jövő. :p

      Törlés
    6. Nekünk Ukrajna volt kijelölve kitelepítési területnek. A reaktortipus hibájáról mindenki tudott. A baleset 85ben kezdődött, amikor az atomerőműveket kivették a hadsereg kezéből. Meglazult a fegyelem.

      Törlés
    7. Azt gondolom, hogy olyan nincs, hogy buta nép. Lovagolhatunk a szavakon, Pirandello óta már szépen ki is fejezhetjük, hogy két embert leginkább a közös nyelv választhat szét. Ha a butaság alatt azt érted, hogy alapvetően alacsony intelligencájúak, ezért általánosan "gyengeelméjűek" lennénk, azt nem hiszem. Ezért írtam idézőjelben a butát. Viszont olyan lehetséges, hogy rossz felfogásúak, általában kevés kezdeményező-képességgel, rossz beidegződésekkel rendelkezőek, káros szokásokkal, rossz mentalitással. Akik ebből a posványból kiemelkednek, azok könnyen megtehetik, hogy ezt kihasználják, továbbra is belenyomják a fejeket a ganéba. Mindegyik egymást követő élcsapat jobb és hatékonyabb módszerrel csinálja ugyanezt. És ami a legnagyobb baj, hogy nem buknak bele egzisztenciálisan. Ezért simán megtehetik.
      Én nem sötét jövőt látok, hanem reménytelent.

      Törlés
    8. Alapvetően most is egyetértünk.
      Arra gondoltam, hogy olyan nincs, hogy a nép okos, míg a vezetői buták. Vagy fordítva. Olyanok vezetik a népet, akik olyanok, mint a nép. Természetesen az átlagra gondolok. Zsenik nem vezethetnek, egy buta népességet, mert az emberek alapvetően nem szeretik a náluk okosabbat. Viszont az okos emberek sem engedik, hogy hülyék vezessék. Szóval, arra gondoltam, hogy (mert az idézőjeled miatt, talán nem értettelek félre), hogy "nagyjaink" hiába gondolják magukat nagyon okosnak ("hozzánk" képest), nem azok. A mutyi, a hazudozás, a felelősség áthárítása, a másik hülyének nézése (nekem úgy tűnik) a nemzeti "sportunk" része. Gyakorlatilag szinte mindenki űzi. (Nagy tisztelet azoknak, akik nem!) Mondjuk úgy, hogy a nemzeti karakterünk része.
      Tehát az elit morálisan sem áll a plebs felett. És vica verse. Úgyhogy nem csak a jövő, hanem a jelen is... Sötét, vagy reménytelen; mi a különbség?

      Törlés
    9. "Nekünk Ukrajna volt kijelölve kitelepítési területnek."
      Ez most nekem egy kicsit a levegőbe lóg. Kicsit pontosítanál? (Mert érdekel a dolog!) Melyik területen (elég a megye neve) éltél akkor, és melyik terület (elég a megye neve) lett kijelölve? Csak, hogy érzékelni (?), vagy inkább elképzelni tudjam a távolságokat.

      Törlés
    10. Én azt gondolom, az élcsapat jól képzett. Érti a dolgát. Nyilván közülünk valók, de az iskolázottság, a családi közeg, a baráti-üzleti kapcsolatok révén mégis kiemelkednek.
      Szerintem zsenik vezethetnek buta népet: csak bizonyos értelemben ehhez le kell süllyedjenek ugyanarra a színvonalra, mint az alattvalóik. Ezt persze nem úgy értem, ahogy fentebb kifejtettem. Hanem egyszerűen olyan eszközöket választanak az irányításra, amiket a pórnép is ért. Akár pozitív oldalról, akár negatív oldalról. Pozitívra nem tudok példát mondani. Negatívat az utóbbi 100 évben látott ez az ország épp eleget. Mintha sose fogynának el.
      Na, azért azt persze nem gondolom, hogy az utóbbi időkben bármikor is zsenik vezették volna ezt az országot. Most sem. De értik a dolgukat, az kétségtelen, és pontosan arra alapoznak, amit az a bizonyos vicc mesél el különböző országok (köztük Magyarország) lakóiról a pokolbéli kondérokban.
      Hogy sötét vagy reménytelen. Nem tudom. A sötétben szerintem benne van a tévedés lehetősége (vagy akár az, hogy az alagútban van egy kanyar, ezért nem látszik a fény). A reménytelenben már semmi. Ha valami reménytelen, akkor ott nincs esély.
      Persze, hozzá kell tennem, hogy szerintem.

      Törlés
    11. Először is köszönöm, hogy a sötét és reménytelen közötti különbséget kifejtetted. Igen, értem/érzem a különbséget. A sötétben még látsz reményt... Igazad van, a két kifejezés között ilyen értelemben van különbség.

      A jól képzett élcsapatról.
      Úgy gondolom, itt is értem, hogy mire gondolsz. Ez egy idealista értelmezés szerintem. (Semmilyen pejoratív mellékíze nincs ennek a megállapításomnak! Tisztelem az idealistákat. Szerintem én is az vagyok. Mert ha nem lennék az, akkor nem lenne ez a blog se, és nem lennének felirataim se.) Azért idealista mert azért nem ennyire rózsás a helyzet. Az élcsapatnak jól képzetnek KELLENE lenni. E helyet van egy csomó középszer, meg ami alatta van. Ha a vezető politikusokra gondolsz mint élcsapatra, akkor az iskolázottságot kihúznám a felsorolásodból. Ahogy én látom, a legtöbbjük elég bumfordi. Amellett, hogy buta is. Az ország tényleges vezető(i) kénytelen(ek) átlagos vagy az alatti emberekkel körbevenni magukat mert:
      1. Azokkal nincs gond, ha elkezdenek intrikálni könnyű őket elintézni.
      2. Mivel az önálló gondolkodás nem feltétlen az erősségük, így könnyen rá lehet venni őket bármire.
      3. Könnyen korrumpálhatóak (és ezért zsarolhatóak).

      Amennyiben tehetséges (és tanult, iskolázott) emberekkel vennék az ország vezetői magukat körbe, akkor azzal rengeteg problémát okoznának saját maguknak. Sokkal nehezebben (vagy egyáltalán nem) tudnák akaratukat keresztülvinni. Idővel könnyen félreállíthatják, "megpuccsolhatják" a vezetőt. Ezen állításaim (szerintem) mind autokrata, mind demokratának mondott rendszereknél így van.

      Természetes, hogy a fenn levők befolyásolni szeretnék a tömegeket, de nagyon sokszor épp nem ez történik. A közvéleménykutatók rendszeresen szondázzák a társadalmat, az aktuális kormányzat kérésére,hogy miről mi a véleményük. Az ország vezetői meg megpróbálnak a közhangulatnak megfelelni. (Lásd pl. a 2024-es budapesti olimpia ötletének esetét.) Erről a jelenségről, ha jól emlékszem, már Platón is írt. Ő ezért sem tartotta a legjobb kormányzati formának a demokráciát.
      Tudom! Napjaink dogmája szerint nincs jobb nála, de Platónnak nem ez volt a véleménye.

      Azt továbbra is fenntartom, hogy buta emberek nem türik el, hogy okos vezesse őket. De annyival kiegészíteném, hogy az okos, ha butákat akar vezetni, akkor el kell tudni hitetnie velük, hogy ő is buta. De aki korpa közé keveredik azt megeszik a disznók.

      Törlés
    12. Hm, azt hiszem, máshogy értelmezzük az élcsapat jelentését. Nálam az élcsapatnak két jelentése van. Egyrészt a döntéshozók. Tehát aki rábólint a dolgokra. Ezek azért tanult emberek. Legalábbis a nagyobbik részük. Vagy, ha nem is tanultak, de tehetségesek. Az általad említett középszer és társaik az ötletelők, az arculatok, a "stáb". Azok nem az elit. Ők a felső réteg szalagmunkásai. Persze, pénzügyi értelemben az elit tagjai (lehetnek). De gyakran csak jó érzékük van valamihez (például a határtalan szolgalelkűséghez).
      Másrészt az elit jelentése nálam... hát ezt nem nagyon tudom megfogalmazni. A közízlést formáló, kulturálisan művelt, mértékadó réteg (akik gyakran - de nem feltétlenül - tagjai amúgy a pénzügyi értelemben vett elitnek is, ami az előző csoport része [akár]).
      Igen, ez az alsóbb rétegek befolyásolják a felsőbb réteget dolog... hát, nem tudom. Az utóbbi időkben nálunk én nem ezt látom. Hanem azt, hogy "ügyeket csinálnak" fent, amiket "csontként" bedobnak lent. Kétségtelen, hogy van a piramis aljának valamifajta befolyásoló szerepe (minimálbér-emelés, adókedvezmény emelése, áfacsökkentések), de ezeknek valójában leginkább az a szerepe, hogy kedvezőbb színben tüntessék fel magukat a törvényhozók. És a félreértések elkerülése végett ez nem orbánék sajátja, ez a rendszerváltás óta mindig így van. Főleg választások előtt. orbánéknál ez azért szembetűnő, mert náluk 4 év a választási kampány.
      Mindegy is, én nem akarok politikai jellegű beszélgetésbe belemenni. Politika-vallás-foci(-és az utóbbi időkben már bármi) a legrosszabbat hozza ki a beszélgetésekből.
      Amúgy tényleg idealista vagyok. Ez igaz. Meg persze az is lehet, hogy nem jól értelmezem a dolgokat. De ez (egyelőre legalábbis) nem lehetetleníti el az életem.

      Törlés
    13. Elöljáróban szeretném megjegyezni, hogy szerintem inkább filozofálgatunk (lásd államelmélet témakör) most, mint politizálunk.
      Másodszor a hozzászólásaid mindig adtak nekem valami pluszt. Vagy infót, vagy inspirációt a tovább gondolásra.

      Nem, nem értettelek félre az élcsapat dolgában. Csak szerintem ez napjaink nyugati kultúrkörében egy nemlétező fogalom. A technika és a kultúra változása avittá tette. (Ez a változás szerintem nem minden esetben pozitív, de erre most nem térnék ki.) A kultúra gyakorlatilag mindenki által elérhetővé vált. Csak igény kérdése. Tagadhatatlan, hogy vannak olyanok, akik szeretnék azt, hogy továbbra is kasztrendszerbe gondolkodjanak az emberek. Hiszen önnön "nagyságukat" így tudják konzerválni. Ám a technikának (is) köszönhetően közel lehet menni hozzájuk, és látható (egy popkúlturális plágiummal élve:)"hogy bemázolt deszka az imádott bálvány". A politikai és a kulturális elit (is) hús-vér emberekből áll. Akik között vannak okosak és buták is. Ahogy a társadalom minden szegmensében. Semmivel nem okosabb az elit, mint a társadalom. Mert ha butaságban tartják a társadalmat, akkor belterjessé válnak. (Nem feltétlenül csak biológiai értelemben.) Nem lesznek termékenyítő gondolataik. Elbutulnak. Ha a társadalmat nem tartják tudatlanságban, akkor időről-időre szellemi kihívásokkal kell szembenézniük. Ami progresszívan tud hatni.
      Ennyi.
      Ha kapcsolatban van a politikus a társadalommal, akkor pont rá (rájuk) fog hasonlítani. Egy lesz közülük. Nem lesz különb. Hatás-ellenhatás törvénye=együtt formálódnak.
      Nem tudnak külön kasztként létezni.
      Ha elkülönülnek, akkor degenerálódnak. Szakadás jön létre a társadalomban, ami idővel országos tragédiába torkollik. Vagy így, vagy úgy.
      A történelem erre (kellene, hogy) megtanítson minket.

      Tagadhatatlan, hogy gumicsontokat dobnak a népnek. De nem csak figyelemelterelésként, hanem nagyon sokszor tesztelésként is. Bedobnak egy témát, majd egy hét múlva a kedvenc közvéleménykutató cég elkezd dolgozni. Ezen felmérések eredményei nem szoktak publikusok lenni. Egyetlen célja van. A politikus tájékoztatása arról, hogy ezzel a témával, így ebben a formában érdemes e foglalkozni. Hoz-e majd szavazatot. És sajnos itt meg is jelenik a demokrácia egyik gyenge pontja. A politikust jobban érdekli, hogy mennyien fognak rá szavazni, mint hogy mi lenne az ország, vagy a lakosság hosszútávú érdeke. A pillanatnyi szavazatnyerés gyakorlatilag mindennél fontosabb. És ez válsághelyzetekben tragikus döntések megszületését eredményezheti.

      Törlés
    14. "Semmivel nem okosabb az elit, mint a társadalom. Mert ha butaságban tartják a társadalmat, akkor belterjessé válnak. (Nem feltétlenül csak biológiai értelemben.)"
      Ebben nem értünk egyet. Az elit okosabb, mert több a lehetősége megszerezni egyfajta tudást (kompetenciát, látásmódot, mentalitást), ami ahhoz kell, hogy a hatalmat gyakorolhassa - akár idevéve a tudatos manipulálási technikákat is (okosság alatt a megszerzett tudást értem, nem a "biológiai rátermettséget" az ész használatára. Ez utóbbiban kétségtelenül nem áll jobban/rosszabbul a plebsnél).

      "Ha kapcsolatban van a politikus a társadalommal, akkor pont rá (rájuk) fog hasonlítani. Egy lesz közülük. Nem lesz különb. Hatás-ellenhatás törvénye=együtt formálódnak.
      Nem tudnak külön kasztként létezni."
      Ez is idealizmus. Csak hát nem ezt tapasztalja az ember.
      A probléma az, hogy nincs kapcsolat a politikus és a társadalom közt, a politikus a legfontosabbnak ma a hatalma megtartását tartja, minden más csak utána jön.


      "A politikust jobban érdekli, hogy mennyien fognak rá szavazni, mint hogy mi lenne az ország, vagy a lakosság hosszútávú érdeke. A pillanatnyi szavazatnyerés gyakorlatilag mindennél fontosabb. És ez válsághelyzetekben tragikus döntések megszületését eredményezheti."
      Ebben egyetértünk.
      Az én demokráciámban ez valahogy máshogy lenne (bár nem vagyok elég okos ahhoz, hogy egy ilyet rendesen kidolgozzak).
      A politikai elit bármikor visszahívható lenne, ha az ígéreteiket nem tartanák be. Minden ciklus végén tételes elszámolás, objektív számok alapján. Ha el lehet mondani azt, hogy előbbre került az ország, akkor utólag jár a fizetés (na, persze nem ingyen dolgoznának addig sem, de nem lenne semmilyen lukszuskodás).
      Lenne egy kijelölt vezető, aki különleges jogköröket kapna veszély esetén (ország megtámadása, katasztrófahelyzet), hogy a demokrácia lassúsága ilyenkor ne veszélyeztesse az országot.
      A nemrégiben felmerült ötlethez hasonlóan én is fontosnak tartanék egy vizsgálatot, ami az adott vezetőjelölt személyiségét hívatott feltérképezni. Az alkalmatlanok pedig diszkréten távozhatnak. Persze, ez sem lenne tuti, egy gyakorlott pszichopata gyakorlatilag simán képes megvezetni a tapasztalt pszichológusokat is. De, azt hiszem, ez fontos lenne.

      Jaja, naiv vagyok :-D
      A probléma az alapvető emberi természettel van, ebben a kérdésben viszont nem vagyok naiv: az ember gonosz, de legalábbis könnyen hajlik a gonoszra.

      Szóval... ja. Emiatt az utóbbi mondat miatt azt mondom, hogy elméletileg a diktatúra is megoldás lehetne, de sajnos az ember természete miatt a gyakorlat teljesen más.

      "Az ember olyan csimpánz, aki seggrészeg lesz a hatalomtól." - Kurt Vonnegut.

      Törlés
    15. "Az elit okosabb, mert több a lehetősége megszerezni egyfajta tudást (kompetenciát, látásmódot, mentalitást), ami ahhoz kell, hogy a hatalmat gyakorolhassa - akár idevéve a tudatos manipulálási technikákat is (okosság alatt a megszerzett tudást értem, nem a "biológiai rátermettséget" az ész használatára. Ez utóbbiban kétségtelenül nem áll jobban/rosszabbul a plebsnél)."
      Az amit politikai elitnek hívnak elég összetetten értelmezhető. Az elit nagy része nincs az általad említett tulajdonságok birtokában. Mivel beválasztották őket a hatalomba. Akikre te gondolsz azok a tanácsadók, a közszolgák, és spin doctorok. De vajon ők is részei-e a politikai elitnek, vagy csak a döntéshozók?
      A te értelmezésedben mintha össze lenne mosva ez a három réteg. A politikai döntéshozók (képviselők, miniszterek, ilyen-olyan állami vezetők) egyáltalán nem biztos hogy jól képzettek, vagy okosabb lenne, mint a köz. (Lásd pl. Farkas Flórián, Martin Schulz, de hosszan lehetne sorolni a neveket...) A spin doctorok, tanácsadók jól képzettek (persze itt sem mindenki, van aki csak ugatja a szakmáját), de nem politikusok, így nem tartoznak a politikai elitnek nevezett kaszthoz. Persze ez így sarkos, mert a köztük igazán nagy ágyúk viszont igen.
      A harmadik csoport a közszolgák, a bürokraták. Ők megint jól képzettek (már ahol), de végrehajtó, tanácsadó szerepük van csak. Munkájukat politikailag semlegesen kell(ene) végezniük. Tehát ők sem tartoznak abban a kasztba.
      Van egy nagyon jó (illetve kettő, mert két évada készült el) BBC által készített sorozat a témában. Valamikor a hetvenes évek végén készült, és a promo szerint az akkori brit miniszerelnökasszony kedvence volt. Az Igenis, miniszter úr-ra (és a folytatás címe az Igenis, miniszerelnök úr) gondolok. Három főszereplő van. A politikus, a tanácsadója, és a közszolga. Szarkasztikus hangvételben figurázza ki a politikát. A politikus butácska, a tanácsadó buzgómócsig, a közszolga... na őt nem hatja meg a politika. Hiszen neki több kormányzatot is ki kell szolgálnia. Persze, sarkosak a karakterek a sorozatban. Ők hárman nem egy kaszt.
      A politikusokban él a vágy, hogy hatalmukat bebetonozzák, esetleg örökítsék. Szerintem ez az egész elitezés erről szól.

      "Ez is idealizmus. Csak hát nem ezt tapasztalja az ember."
      Igen, ez előfordulhat. De hosszú távon nem vezet jóra.

      Az én demokrácia felfogásom pedig nagyban hasonlít az athénira. Nem valakire, hanem valaki ellen kellene szavazni. Akit legkevesebben utálnának az lenne a legesélyesebb. Aki veszt a szavazáson, az öt év száműzetést "nyerne". Hogy aknamunkájával ne lehetetlenítse el a győztes. És ez a rendszer se lenne, azért jó. Hiszen az athéni demokrácia is belebukott a válságába. És valahol visszajutunk Platónhoz. Szerinte nem a legjobb kormányzati forma a demokrácia. Szerintem meg nem azon múlik. Hanem az embereken, akik éltetik a rezsimet. Tőlük lesz egy ország élhető, vagy élhetetlen.

      Nem. Az alapvető emberi természet nem gonosz. Az alapvető emberi természet része az önzés. A gonoszság az más. Oda is el tud jutni sok ember, de alapvetően nem tartozik a természetünkhöz.

      Törlés
    16. Hm. Valóban, egy kissé belebonyolódtam a dolgokba, önellentmondásba keveredtem és ilyesmi.
      Szóval, van a gátlástalan réteg, akik "okosba nyomják", ők a politikai elit, akik az "arcok". Ők a döntéshozók.
      Aztán van az agytröszt réteg, akik kitalálják, hogy mit és hogyan (pl. ha alacsony a kőolaj ára, akkor rakjunk az üzemanyagra plusz adót. Vagy mi lenne, ha a házhoz szállítást megadóztatnánk?). Valójában ők kulimunkások (akik azért meg vannak fizetve a szolgálataikért, de nyilvánvalóan a politikai elithez képest kevésbé - bár nyilván kivételek vannak). És ja, van a végrehajtó réteg, akiket nagyjából az előbbi kettő hagy a sza... mocsárban fuldokolni a nép (az istenadta) és a hatalom gyakorlói közt.
      És akkor van a kulturális elit, akik bizonyos pontokon érintkez(het)nek az előbbi néggyel.

      A valaki ellen szavazást már megvalósítottam :-D A probléma csak az, hogy mivel a rendszer nem ezen alapul, ezért ez nagyjából annyit is ér :/
      A demokrácia pedig sajnos lassú, és megfelelően vastag arcbőrrel/megfelelő mértékű cinizmussal az elvi előnyei gyakorlati hátránnyá változtathatóak.

      Sajnos szerintem az ember gonosz. Része ennek az önzés is, és szinte bármi visszavezethető az önzésre, ha nagyon akarjuk. Viszont alapvetően én önzésnek azt tartom, ami tudatosan történik. Ami tudattalanul történik, az inkább... ösztön. Vagy az egyed túlélési ösztöne (ami adott esetben túlburjánzik). Önvédő stratégia (amivel nem felmentést adok, csak magyarázatot keresek rá). Ösztönös önzés.
      Azt hiszem :S

      Törlés
    17. Nagyából egyet is érthetnénk csak... Ne eliteznél "állandóan". Az elit az jelenti, hogy jobbak. (Lásd az elit katonát, akik mert jobb kiképzést kapott, jobban ellátott, ezért többet is várnak el tőle.) A "kezdetektől" azt állítom, hogy nem jobbak mint a társadalom átlaga. Ugyanis közülük lettek kiválasztva. (Most csak a politikusokra gondolok.) Erről szól a demokrácia. Választó és választható.
      Kulturális elit... Viccelsz? Kiábrándítóak azok, akik azt gondolják, hogy a részei. Ezt az elitezést gyanítom, hogy ők találták ki (mind a politikait, mind a kulturálist).
      Képmutatóak. Legalábbis akikhez volt szerencsém. Más, szerencsésebb országoknak lehet, hogy van elitjük, de kis hazánknak nincs. Egy csomó első generációs értelmiségi ugrál, és próbálja eladni magát, mint "elit". Ha a neveltetésük is olyan lenne, mint az image-ük, akkor talán... De hogy ilyenek legyenek Magyarországon legalább 100 évnek el kellene telnie.

      Sajnos a jelenlegi rendszerben nem tudjuk megvalósítani az athéni modellt. Mert nem tudunk a legunszimpatikusabbra szavazni. Mert csak egy szavazatunk van. Különbséget meg nem látok az ellenzék és a hatalom gyakorlói között. Sőt, időnként úgy tűnik (eufémizmus! sajnos, szinte mindig) hogy egy csapatban játszanak.
      A demokrácia nem feltétlen lassú. Csak lassúvá vált, mert jogászközpontúvá vált a hatalom bitorlóinak gondolkodása.
      A Novgorodi Fejedelemségben (12-15.század) a vecsének (városi gyűlésnek) a törvény szerint két hete volt, hogy döntést hozzon külpolitikai kérdésben. Ezután a fejedelemnek végre kellett hajtania a népgyűlés határozatát. Gondolj bele, két hét alatt kellett a vargáknak, szabóknak, tengerészeknek stb felelős döntést hozniuk. Demokrácia volt, jogásztársadalom még nem. :)
      Ráadásul abban az időben a Novgorodi Fejedelemség volt Európa egyik legnagyobb állama.

      Nem, az ember alapvetően nem gonosz, de azzá tud válni. A gonoszság más minőség, mint pl. az önzés. A sötétséget és reménytelenséget hoznám fel példának. Nagyon igazad volt, amikor különbséget tettél a kettő között. Jogos és igaz volt az állításod. Lényeges különbség van a két fogalom között.
      No most: A gonosz az, akinél már nincs visszaút a jóság felé. Ő már nem változik, negatív emberré vált.
      Az önzés alapvetően pejoratív jelentésű szó, ám sokszor az olyan embert is önzőnek mondják, aki csak a saját érdekét védi. Bizonyos tekintetbe ez is önző ember (bár az önzése nem elítélendő). Azután ott vannak akik negatív indulatok (irigység, birtoklási vágy, önimádat, egyke lét miatti érzelmi sivárság stb) miatt önző. Ebben az esetben nincs "mentség" az önzésre. De az önző ember külső ráhatásra felhagyhat negatív cselekedetével. A gonosz ember soha.
      Fenntartom, az ember alapvetően nem gonosz.
      Az meg, hogy valaki tudatosan önző, vagy ösztönösen (bár a megítélés között van különbség)... De ebben is egyet tudok érteni veled.

      Törlés
    18. Szerintem
      1.) ugyanazt a fogalmat más szóval nevezünk meg;
      2.) ugyanazzal a szóval más fogalmat jelölünk.
      Nekem legalábbis úgy tűnik.
      Ezért utaltam fentebb Pirandellóra. Az ő egyik hőse mondja ki:
      "„Hogy tudnánk egymást megérteni, kedves uram, ha azokban a szavakban, melyeket kimondok, a dolgoknak azt az értelmét és értékét gondolom, ahogyan bennem élnek, aki pedig engem hallgat, elkerülhetetlenül aszerint érti és értékeli, ahogy benne a világ tükröződik! Azt hisszük, értjük egymást, pedig soha, soha meg nem érthetjük!"

      Én azt gondolom, hogy van visszaút a gonoszságból. Más értelemben mondom azt, hogy az ember alapvetően gonosz. És így valóban ennek lehet az az értelme, hogy önző. Bizonyos szempontból a gonoszság és az önzés lehetnek szinonimák (ahogy írtam is, nem mindegy, hogy tudatosann vagy ösztönszerűen). Az "egyke lét miatti érzelmi sivárság" pedig szerintem nem egyértelműen olyan kategória, amire nincs mentség. Mert ugyan logikával felfogható, hogy nem helyes, viszont az ilyen ember gyakorlatilag ebben nőtt fel, a jellemének olyan mélyen része, hogy azt nem könnyű felülírni.
      Szóval az emberi gonoszságot én sem úgy értem, hogy "erre született, és ez olyan alaptulajdonsága, mint hogy barna a haja, vagy hogy milyen az ujjlenyomata". Viszont a hajlandósága sokkal nagyobb a gonoszságra (~önzésre?), mint a jóságra (~önzetlenségre?). És ha "külső behatásoktól mentesen" nőne fel, szerintem inkább valószínű, hogy gonosz lenne, mint jó (persze a mi fogalmaink szerint, mert szerinte ez nem így lenne, valószínűleg maga a gonosz vagy jó fogalma is ismeretlen lenne a számára).
      Szóval nem lehet, hogy mi ugyanazt a dolgot más nyelven magyarázzuk? :-D

      Törlés
    19. :)
      A legutóbbi hozzászólásod első részével tökéletesen egyetértek. Bennem is felmerült ez a "megoldás"!

      A második részében leírtakkal is szinte. Szeretném pontosítani az előző hozzászólásaimban leírtakat. Így ezen írásom végén nyugodtan kijelenthetem majd: Szerintem is ugyanazt magyarázzuk!
      Szóval, néhány hozzászólással ezelőtt "bedobtam" az önzés kifejezést. Amit az önzésről eddig írtam, azt fenntartom, és egyet érte azzal is amit te írtál az önzésről!
      Ám! Amikor leírtam a kifejezést, már akkor éreztem, hogy nem a legjobb, legmegfelelőbb szót használom arra, amit ki szeretnék fejezni. Nem önzést kellett volna írnom, hanem rosszat. Tehát azt, hogy az ember alapvetően hajlamos a rosszra. (Az önzés is rossz dolog, de szűkebb jelentéstartománnyal bír, mint a 'rossz' kifejezés. Amit leírtam az önzésről, az igaz a rosszra is. Az önzés lehet a rossz része.) De a rossz, nem azonos a gonosszal. A régiek, a liturgikus beszédben Isten ellenségét sokféleképpen hívták: Lucifer (Fényhozó), démonok fejedelme, Ördög... és a Gonosz. (Rossznak nem hívták.) Ezért (is) gondolom, hogy a gonosz definíciójában benne van az, hogy már nem tud, és nem is akar jó lenni, megváltozni.
      És mivel az ember alapvetően képes dönteni a jó és a rossz között, így nem lehet (születésétől fogva) olyan személynek tekinteni, mint aki gonosz. Vannak emberek akikre életművük alapján azt mondhatjuk, hogy gonosszá váltak. De nem ez a jellemző (legalábbis egyenlőre). Szerintem a magyar nyelv gonosz szavánál nincs másik olyan kifejezés, ami még sötétebb tulajdonságot jelölne, mint a gonosz szó.
      Persze, lehetne azt állítani, hogy ez szőrszálhasogatás. Szerintem nem az. Ahogy a 'sötét jövő' és a 'reménytelen' közötti különbség sem bagatell. Még ha első nekifutásra nekem annak tűnt is.
      És igen, szerintem is ugyanazt magyarázzuk! :D
      Csak közben próbálunk egymásnak kifejezéseket megmagyarázni. És, szerintem, nincs is ezzel semmi baj! :)

      Törlés
    20. Fú, ez a Kilépés gomb iszonyúan rossz helyen van a kommentablak alatt :-(


      Szóval. Szerintem a gonosz tud(NA) jó lenni, de nem akar. Tehát a hozzáállása elvileg megváltoztatható (=meggyőzhető). Ha már Lucifert írtad, a Bibliában is írják, hogy az ember a gonoszság útjáról megtérhet. Azt gondolom, az emberre ilyen értelemeben nem igaz, hogy nincs visszaút. Lucifer esete más, tudatos lázadás Isten ellen. Nem a törvényei vagy az akarata ellen. A személye ellen. Ezért nincs visszaút a számára. Ezen a gondolatvonaton haladva, a Biblia (pontosabban az Újszövetség) egyetlen halálos bűnt említ, amiből nincs visszaút, a Szentlélek elleni káromlást. Minden más "halálos bűnt" az egyházak kreáltak, hogy fegyelmezzenek, irányítsanak, uraljanak. És miegyéb.
      Ez nagyjából hasonló a luciferi lázadáshoz, bár én egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy létezhet ilyesfajta megátalkodottság (persze, lehet, hogy csak az én képzeletem túl szegényes, de az a helyzet, hogy mindig van visszaút, mert hiába az ember akarata, az aztán nem sokat nyom a latba, ha olyan a helyzet...).
      Szóval ja, a "rossz" pontosabb szó az "önzés"-nél (még ha valójában tágabb halmazt is jelöl, de pont ezért jobban takarja a fogalmat).

      Amúgy szerintem a remény nem is külső dolog, olyan nincs, hogy reménytelen helyzet. Esélytelen igen, de addig nem reménytelen semmi, amíg maga az ember reménykedik. Vagy ha igen, akkor egy 100%-osan bekövetkező dolog is lehet reménytelen, ha én egyszerűen nem hiszem, hogy bekövetkezhet.
      Na, mindegy is, ez csak bohóckodás a szavakkal :-D

      Törlés
    21. Igen, írja (sőt egyenesen javasolja a Biblia, hogy a gonoszság útjáról térjen le az ember. Pl.: Jeremiás 26,3. De a gonoszság útját nem szabad összekeverni a gonoszsággal. Nem azok a gonoszok, akik ezen az úton járnak, hanem az út végén van a Gonoszság. Ez a valódi Highway to Hell. (Pl.: A budapesti Váci út is a Vác felé tartó út, és nem Vác.) Az igazságnak ösvénye van (ami az Igazságra visz ki), a gonoszságnak útja. A közlekedési utak méretére gondolsz, akkor egyből eszedbe juthat egy jézusi példázat. A keskeny útról, és a széles útról szólóra gondolok. Amíg az úton haladsz addig van lehetőséged az irányváltoztatásra, amint megérkeztél már nem. Amikor az ember gonosszá válik, akkor ért”célba”. Nincs visszaút. Egyébként John Bunyan (1628-1688) is így vélte a dolgot, amit bizonyít nagyszerű irodalmi alkotása A zarándok útja. Az egész alkotás egy nagy allegória. Sok kicsiből rakott össze egy nagyot. A sok kis kicsi példázat mindegyike a Bibliából való. A főszereplő elindul egy úton, és különböző kalandokon megy keresztül, és nem tudni, hogy célba ér-e.
      A Zsoltáros is arról ír (123-as zsoltár 24),hogy kéri Isten, hogy vizsgálja meg van-e nála a gonoszságnak valamilyen útja. Tehát eltévelyedett-e az igaz(ság) ösvényéről valaha.
      Fenntartom, hogy a gonosz emberek már nem győzhetők meg . Megátalkodottak, nem is akarnak jók lenni. Vannak ilyen emberek, de a többség nem ilyen. Ráadásul, ezek a megátalkodottak a magánéletükben mind belebonyolódott valamilyen sátánista kultuszba. (Ami nem azt jelenti, hogy akik sátánista körökben mozognak azok mind gonoszak.)
      Lucifer esete nem más. Ezékiel 28,14-19
      Pont Isten akarata, törvénye ellen lázadt fel. A bölcsesség kezdete, a Biblia szerint, az Úr félelme. A Példabeszédek 1,1-9 szerint a jó és gonosz között különbség tevés a bölcsesség egyik jellemzője. Azaz Isten Igéjének az ismerete. (Mivel a Zsidókhoz írt levél szerint az Ige az ami képes elválasztani a jót a rossztól. Tehát az isteni törvényszerűségek (Isten törvénye) ismerete az ami maga a bölcsesség. Ez ellen lázadt fel, az egyébként magas pozícióban lévő főangyal.
      Ezékiel könyve szerint kezdetben tökéletes volt a jóságban (15-ös versszak), ám letért erről az útról.
      A gonosz útjára tért (16-18), majd elérte a vég (19).
      Tehát nem azért nincs számára visszaút, mert Istennel ellenkezett, hanem mert bensője megváltozott. Visszavonhatatlanul.
      A Szent Lélek káromlás nem halálos bűn.
      „Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek; de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg az embereknek. Még aki az ember Fia ellen szól, annak is megbocsáttatik; de aki a Szent Lélek ellen szól, annak sem ezen, sem a más világon meg nem bocsáttatik.”
      A teljes gondolatsor: Máté evangéliuma 12,31-37.

      Törlés
    22. A halálos bűnök listája a mózesi törvényekben eredeznek. A Törvény ideje alatt minden bűnért , minden bűn eltörléséért áldozatot kellett bemutatni. Mindegyikért mást. Voltak olyan bűnök, amikért az elkövetőt meg kellett ölni. (Agyonkövezés.) A jeruzsálemi Templom rómaiak által való lerombolása után a judaizmusban megszűnt mindenféle véres (életet követelő) áldozati mód. A judaizmus drasztikusan átalakult. Annyira azóta se, mint akkor.
      A Szent Lélek káromlás nem bocsánatos bűn. De azt nem állítja az Ige, hogy halálos lenne.

      Az Apokalipszos, most werkfilmjét úgy jó egy éve kerestem, de még a magyar feliratot se találtam meg. Segítenél? :)

      Törlés
    23. Oké, akkor megint az van, hogy ugyanarra a dologra más szót használunk. "Halálos" bűnnek a megbocsáthatatlant nevezem, nem a mózesi értelemben vett, pl. kövezéssel büntetendőt, mivel azok a törvények már nincsenek érvényben (pontosabban de, de nem úgy, ahogy azokban az időkben). Ilyen értelemben ma nincs halálos bűn. Lehet, hogy ezért pongyola a kifejezés, amit használok, de általánosan használják (pl. az öngyilkosság halálos bűn), és ha keresztény (=katolikus) értelemben használom, akkor megállja a helyét (halálos=pokolra kerülök miatta, nagyjából amúgy ez a trágárságtól az aljas indokból, előre megfontoltan, különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságig igaz mindenre, ha nem bánom meg).
      A mózesi törvények mára már nem állják meg a helyüket. Pontosabban Jézus két alaptörvényre vezette vissza az egészet: "Halljad, Izráel, az Úr, a mi Istenünk, egy Úr, és szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből. A második ez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincsen más, ezeknél nagyobb parancsolat." Jézus betöltötte a törvényt, nincs szükség a mózesi szabályozásra, csak el kell fogadni a helyettesítő áldozatot. Lehet a törvények által is üdvözülni, mert a törvények hatályban maradtak, de akkor minden egyes pontját be kell tartani, ami ugyebár nonszensz.
      A gonoszság útjának a gonosz ember útját tartom, ahogy (a példádnál maradva) a zarándok útja is a személy útja, nem (vagy nem csak) az út egy tulajdonsága.
      Hah, egy nyelv, és mennyire más megközelítés :-)
      (Amúgy nekem Comeniustól A világ útvesztője jobban tetszett. Talán azért, mert a fonákságok kifigurázása valahogy mindig is közelebb állt hozzám. De már régen olvastam őket. Bunyan megvan, de sajnos Comenius könyvét részben arra érdemtelen embereknek "elajándékoztam".)

      Törlés
    24. „Oké, akkor megint az van, hogy ugyanarra a dologra más szót használunk"
      Sajnálom, hogy megint ellent kell mondanom. Ez most egyáltalán nem azaz eset. Hiszen nem melléknevek, jelzők, esetleg jelzős szerkezetek értelméről van itt szó. Hanem szakkifejezésekéről. Pontosan, precízen meghatározott szakkifejezésekről. Itt nincs lehetőség az egyénieskedésre. Tények vannak. A halálos bűn, bocsánatos bűn definíciójában évszázadok (mondhatni évezredek) óta konszenzus van a zsidó-keresztény gondolkodók között. Amennyiben valaki újítani szeretne a definíciók valamelyikén, könnyen (és jogosan) megkaphatja az eretnek, a szektás vagy a tévelygő címkét. Sem én, sem te nem fogalmazhatjuk át/újra (következmények nélkül) ezeket az axiómákat. Az érzések, érzetek nem mérvadóak. Mind a katolikus, mind a protestáns teológusok hajszálpontosan ugyanazt értik ezen teológiai alap szakkifejezéseken. Ennyi.
      A halálos bűn az a halálos bűn, a megbocsáthatatlan az a megbocsáthatatlan bűn. Nem szinonim fogalmak. És nem azért mert én ezt mondom. Ebben az esetben el kell fogadni a hagyományos értelmezést, vagy … Vagy tevékenyen részt veszünk egy újbeszél nyelv létrehozásában. Amiben egyetlen kifejezés sem azt jelenti, amit valójában jelent. (Tulajdonképpen, a PC beszéd is az újbeszél egyik vállfaja.) Nekem nincs szabadságom arra, hogy tradicionális fogalmakat eredeti jelentésüktől eltérően használjak. Mert ez nem szabadság, hanem szabadosság.
      „A szabadság egészen mást jelent…” (Énekelte tinédzserkorom egyik kedvence.)

      Felveted, hogy a mózesi törvények ma nincsenek érvényben. Hát, nem tudom mit szólnak ehhez az állításodhoz az ortodox és a messianisztikus zsidók. Vagy azok a keresztény felekezetek, akik részben megtartanak egyes mózesi előírásokat. Persze van valami ebben a felvetésben. Annyi mindenesetre van, hogy a nemzetekbelieknek (gójim) nem kell a mózesi törvény szerint élniük, a föld népe (am haarec) pedig nem tud. Pedig igény lenne rá. 
      Az általad felsorolt halálos bűnök tényleg azok. De nem kell az embereknek végrehajtani ezeket az ítéleteket. A nemzetekbelieknek azért sem, mert nem a mózesi törvények alatt élnek. És nem is kell ott élniük (mármint a mózsi törvény alatt), a zsidóknak azért (sem) mert nem tudnak a törvény alatt élni. Egy csomó dolguk nincs meg, amik nélkül nincs mózesi istentisztelet (pl. frigyláda). A két ÚSZ-i parancsolat, amit megemlítettél, csak hab a tortán.
      „A mózesi törvények mára már nem állják meg a helyüket.” Miért is nem? Az ÚSZ nem törölte el, ezt határozottan kijelentette Jézus. (lásd Hegyi Beszéd, Máté 5, 17) Maximum azt mondhatjuk, hogy jelenleg a mózesi Törvény hatályon kívül van helyezve. De nincs eltörölve. Hitler szerette volna eltörölni. A haláltáborok egyik funkciója a teljes zsidóság kiirtása volt. Erre azért volt „szüksége” a führernek, mert abban hitt, hogy minden egyes zsidó a vérében hordja a Tíz Parancsolat szellemét. És a zsidó-keresztény alapokon álló erkölcsiséget le akarat cserélni. Mert úgy gondolat, hogy csak így jöhet létre az übermensch. A köznépnek számára úgy fogalmazták ezt meg, hogy az elacsonyabb rendű fajok vére degenerálja az árja fajok vérét. (Most abba nem menjünk fele, hogy biológiai értlembe azegész emberiség egy faj. A helyes kifejezés a raszz, vagy a fajta lett volna).A köznép náci tan lightosított verzióját kapta. Azért mert, akkor még nem akart nyíltan konfrontálódni a keresztény hívőkkel. Az csak a zsidók teljes kiirtása után volt tervbe véve. Szóval a haláltáborok egyik funkciója a mózesi törvény teljes eltörlése lett volna.

      Törlés
    25. „Lehet a törvények által is üdvözülni…” Nem lehet. Ez is az ÚSZ egyik világos tanítása. Persze, szerintem ezt te is így gondolod, hiszen a mondatod második felében megindokolod, hogy miért nem lehet.
      Gonoszság útja nem a gonosz ember útja. (Erre próbáltam utalni a Váci utas példámmal. Az ember földi pályája egy zarándok út. Jó, maradjunk ennél az allegóriánál. Elindul az ember ezen az úton. Igen ám, de vannak bekötőutak, és ösvények melyek keresztezik ezt az utat. Az ember rá(és el) tud tévedni ezekre a mellékutakra, és ezek az utak, ösvények rávihetik a gonoszság, vagy az igazság útjára.
      (Bunyan művei is pont így épül fel. Szóval, tuti, hogy nem én találtam ki.)
      A gonoszság útja a Gonoszhoz (itt a szó már nem tulajdonság, hanem tulajdonnév!) visz. Az abszolút rosszhoz. Ha valaki elérkezik ide, akkor ő már soha nem fog az Igazsággal foglalkozni. Mert önmaga is abszolút rosszá vélik, és nem is akar. Ahogy Lucifer is (lásd az előző hozzászólásomnál lévő Ezékiel könyvéből származó idézetet) Sátánná vált. Jó volt, de a bensője az idő múlásával egyre több negatív indulattal telt el, míg nem teljes metamorfózison nem ment át, és Gonosszá nem változott. Megátalkodottan abszolút rosszá. Egyébként ebben is egyetértenek a különböző keresztény felekezetek teológusai.
      Ismerek egy embert, aki jó tíz éve a bíróság előtt a bíró kérdésére igazat válaszolt. Akkor legalábbis ezt gondolta. Az ítélet meghozatalakor néhány milliójába (talán kettő) került ez neki. Mondta is az ügyvédjének, hogy ez szerinte igazságtalanság, lebbezenek fel. Mert igazságtalannak tartotta az ítélet eme részét. Az ügyvédje azt mondta, hogy de hát elismerte a vallomásában a dolgot. Ő nem. –állította az ismerősöm. De ez a kifejezés, amit mondott, és ami a jegyzőkönyvben is szerepel azt jelenti, hogy… - mondta az ügyvéd. – Nem, szerintem nem.- mondta az ismerősöm.
      Mire az ügyvéd: Tudom, hogy az emberek nagy része olyan értelemben használja ezt a szót, mint ahogy ön is, de ez egy jogi szakkifejezés. Pontos definícióval. És nem pontosan azt jelenti, mint ahogy (hibásan) használja a többség. Fellebbezhetnek, de ha csak ennyi az indok, akkor valószínűleg tárgyalás nélkül helyben fogják hagyni az elsőfokú ítéletet. Hát csak ennyit szerettem volna még a szakkifejezésekről megírni.
      Remélem nem érted félre a szándékomat. Nem kioktatni, nem kötözködni, nem okoskodni, nem szőrszálat hasogatni szeretnék. Csak pontosítani. Úgy gondolom, hogy azok a teológiai kérdések, kifejezések amiket felvetettél, felhoztál nagyon fontos, és érdekes dolgokról szólnak. De a teológiai is egy tudomány, pontos meghatározásokkal operál, úgyhogy nem árt pontosan fogalmazni.
      Tudom, hogy nagyon sokan úgy gondolják, hogy az interneten „elengedhetik magukat” (szerintem te nem így gondolod!), és bármit, bárhogy leírhatnak. Mert az internet elbírja a pongyolaságot (is).
      Szerintem, nem így van. Persze ez nem azt jelenti, hogy agyon ellenőrzött szakdolgozatszerűségeket kellene csak megjelentetni a neten. De azért nem árt egy kicsit odafigyelni. (A kisebb-nagyobb helyesírási hibák persze beleférnek, becsúszhatnak.) Ez is a másik iránt mutatott tisztelet egyik formája. (Tudom, maga a másik iránt mutatott tisztelet is avítt fogalom.)
      Van egy olyan kifejezés, hogy az írástudók felelőssége. (Nem könnyű erről írnom, hiszen a tényleges írástudóik [gyakorlatilag] egyikének sincs. Legalábbis a „munkájuk” alapján ez jön le nekem.) Morálisan felelős vagyok azért amiket leírók. Ha blogot írok, akkor a hozzászólások tartalmáért is felelek. Tehát, ha valaki valami olyat ír le, amivel nem értek egyet, akkor jeleznem kell a többi olvasó felé. Ezért gondoltam, azt hogy ha már így alakult, teológizáljunk egy kicsit.
      Magam soha nem gondoltam volna, hogy ilyen téma is felmerül majd a blogon. Egy kicsit meglepődtem, mikor megláttam a hozzászólásodban. Az íméljeid alapján már a kezdetektől tudtam, hogy egy olyan személy vagy, akivel értelmesen el lehet társalogni. Jóleső meglepetéssel tapasztaltam/tapasztalom, hogy milyen széles érdeklődési körrel rendelkezel. Jó eszmét cserélni veled!

      Törlés
    26. Comenius munkásságát egyáltalán nem ismerem, de ezen hiányosságomat igyekszem majd pótolni. A befejező, zárójeles, mondataid felkeltették az érdeklődésemet. Köszönöm a könyv ajánlódat!
      Amit az ’56-os forradalomról írtál, azzal (is) egyet tudok érteni veled. (Egy másik hozzászólásodra szeretnék most utalni.)
      Ám, igazából egy kicsit radikálisabb a véleményem. Feltételes módban írtad, hogy szerinted, amennyiben győznek a felkelők, akkor véres terror lett volna a sztori vége. Ahogy lett is, csak ellenkező előjelel. Szóval, én biztos vagyok hogyha győznek véres terrort rendeznek ők is. Mint ahogy az október 23 és november 4.-ei közötti napokban is voltak általuk végrehajtott lincselések. Akasztás, és herélés is. Csak erről nem szabad beszélni, mert feljelentenek mint Havas Szófiát.
      Mindketten, te is és én is, hallhattuk már legalább kétféle ’56-ról. Mindkét verzióban vannak cenzúrázott részek. Ahogy utólag gyártott mítoszok is. Miért írtam mindezt ide le?
      Azért mert valahol itt van az eredője napjaink magyar közállapotának. De hosszú lenne, ha ebbe is belemennék most (mármint ma)…

      Törlés
    27. A halálos bűn és a megbocsáthatatlan bűn valóban nem szinonim fogalmak, de a köznyelv annak veszi őket. Ha isteni oldalról, és a bűn jutalmának oldaláról közelítjük meg, akkor viszont szinonimák (a bűn jutalma a halál), az a bűn, amit nem bánnak meg, megbocsát(hat)atlan, következésképpen halálos. Gyakorlatilag minden bűn halálos, az igaz, hogy a legtöbbjük megbocsátható. Kicsit olyan ez, mint amikor valaki azt mondja, hogy "nem lehet átlépni a záróvonalat". Mert át lehet, a lehetőség adott, de nem szabad. Szóval pongyolaság így beszélni. (Amúgy Mari néni és Pista bácsi is átfedéssel használják a halálos/megbocsáthatatlan bűn fogalmát [hozzátéve esetleg /és például/, hogy "én halálos bűnnek tartom, ha valaki feláll az ebéd mellől, mielőtt én abbahagyom az evést" - ami csak színesíti a témakört :-D]) Nyilván a teológiai szakzsargon precízebben fogalmaz, valóban nem így használtam, hát ezzel már nincs mit tenni, így marad. És ha más is ilyen pongyolán fogalmaz, mint én, akkor visszakérdezek, hogy milyen értelemben gondolja, hogy halálos/megbocsáthatatlan. De amúgy nem szoktam ilyesmiről beszélgetni. Foci-vallás-politika necces témakör. És nincs is kivel.

      "Felveted, hogy a mózesi törvények ma nincsenek érvényben. Hát, nem tudom mit szólnak ehhez az állításodhoz az ortodox és a messianisztikus zsidók. Vagy azok a keresztény felekezetek, akik részben megtartanak egyes mózesi előírásokat."
      Nem univerzálisan értem, hanem a keresztény-keresztyén kultúrkörben. A zsidók még csak várják a messiást, tehát ők úgy veszik, hogy a mózesi törvények az egyetlen út (és ez hihetetlenül abszurd, mert egyszerűen nem lehetséges betartani őket). Azok a keresztény felekezetek, akik megtartanak egyes mózesi előírásokat, nyilván... hogy is fogalmazzak finoman... szóval, ha ez előírás (vagy finomabb, de sunyibb módon „sugalmazás”) náluk, akkor azzal súlyos láncokat raknak a tagjaikra, amit én speciel megbocsáthatatlan (hehe) dolognak tartok, olyasmi ez, mint amikor Jézus mondta a farizeusoknak, hogy elhordozhatatlan terheket raknak az emberekre. Az más, ha valaki úgy dönt, hogy valamit megtart közülük, mert ő ezt "kedves áldozatnak" érzi (mint a böjt vagy a tized, önként oké, előírva elhordozhatatlan teher). De a mózesi törvényeknek kizárólag akkor van értelme, ha minden betűjét megtartják. Ha csak egyetlen egyet is figyelmen kívül hagynak, akkor annyit ér, mint halottnak a csók.

      "„A mózesi törvények mára már nem állják meg a helyüket.” Miért is nem? Az ÚSZ nem törölte el, ezt határozottan kijelentette Jézus. (lásd Hegyi Beszéd, Máté 5, 17) Maximum azt mondhatjuk, hogy jelenleg a mózesi Törvény hatályon kívül van helyezve. De nincs eltörölve."
      Ez pongyolaság volt a részemről megint. Jézus betölteni jött, nem eltörölni. Szóval betöltött törvények, még csak nem is hatályon kívül helyezettek. Felülírták. Vagy még inkább kiegészítették egy plusz lehetőséggel. Ha úgy tetszik, könnyítéssel.
      "„Lehet a törvények által is üdvözülni…” Nem lehet. Ez is az ÚSZ egyik világos tanítása. Persze, szerintem ezt te is így gondolod, hiszen a mondatod második felében megindokolod, hogy miért nem lehet."
      Lehet. A lehetőség adott. Csak az előírt rendelkezéseket kell betartani. Viszont a körülmények miatt, ahogy pár sorral feljebb írtam is, egyszerűen lehetetlen betartani őket. Az Új Szövetség egy feltételhez köti az üdvözülést (mert ugye erről van szó), ez pedig a helyettesítő áldozat elfogadása.

      Még jó, hogy én nem vagyok írástudó :-D Kicsit lazábban fogalmazhatok.

      Törlés
    28. Comenius munkásságát amúgy én sem ismerem, de A világ útvesztőjét olvastam. Tetszett. Azt nem tudom, hogy ma is tetszene-e (több mint 20 éve olvastam).

      '56... Ebben sem látunk tisztán. A „baloldali utódok” Nagy Imrét vitték a reflektor fénykörébe, a „nemzethy jobbakármi jelenlegi élcsapat” pedig az átlag forradalmárokat, Nagy Imrét pedig a senki által nem olvasott apró betűs lábjegyzetbe tette. Amíg bárki is él az ötvenhatban is aktív generációból (és valószínűleg a gyerekeik közül is), nem lesz tiszta a kép. Na meg, ha olyan országokkal haverkodunk, akik nem érdekeltek abban, hogy objektív képet nyerjünk az akkori eseményekből. Szóval, mi már nem érjük meg a dolgot.
      Sajnos a tények makacs dolgok, a forradalom túlkapásait is sokszor dokumentálták, szóval ha lett volna ideje kifutni az egésznek (mondjuk egy év), nyilván lett volna olyan megtorlás, hogy Kun Béla és Horthy sírva nézték volna végig arra gondolván, hogy mekkora amatőr csicskák voltak anno (ja, Rákosiékat se felejtsük ki).

      (Ez a két komment nem ment el egyben, túl bő lére ersztettem :S)

      Törlés
    29. Húú! Na most nem időm, hogy válaszoljak neked! Elég messzire jutottunk, már téma ügyileg, de én egy cseppet sem bánom. Az általad necces témaköröknek nevezett dolgokról (foci-vallás-politika) én se nagyon szoktam beszélgetni . A foci nem érdekel, a politika (már az a része amiről az emberek beszélgetnek) csak cirkusz, a vallás… Ha tudnád hány (világ)vallás képviselteti magát a családomba! :D
      „A halálos bűn és a megbocsáthatatlan bűn valóban nem szinonim fogalmak, de a köznyelv annak veszi őket. „ A köz a nyelvében nagyon sok fogalmat hibásan használ, és van amikor drágán meg is fizeti érte az árat. Írtam erre egy (két vagy hárommilliós, 10 évvel ezelőtti) példát.
      Szóval, szerintem ez nem érv. Bocs. Maximum néhány évtized után az Értelmező Szótárba bekerül, mint rossz példa.
      A közt éppen ezzel khm… „szívatja” a politikus. Mármint tudja, hogy kevesen értik miről beszél, mert félreértelmezik a szavait. Vagy azért mert a hallgatója figyelmetlen, vagy azért mert nem ismeri bizonyos magyar szavak pontos értelmét. Mondjuk a bírósági, ügyészségi, rendőrségi munkának is ez adja a javát. Gond nélkül behúzzák a csőbe az embereket ezeken a helyen. Csak azért mert a köz nem olyan értelembe használ bizonyos szavakat, mint amiket (definíció szerint) jelentenek. Büntetőügynél kérdez a bíró, azt hiszed, hogy választékosan válaszolsz, közben pedig magad intézted el magadnak, hogy felfüggesztett helyett (vagy felmentés helyett) ténylegest kapj. És mondhatod utána, hogy a köz szerinted nem ebben az értelembe használja azt kifejezést, mint ahogy a bíró értette.
      Abban most talán nem megyek bele, hogy az ÚSZ alatt a halálos bűnre is van bocsánat. Még akkor is, ha az egy súlyosabb fokozat.
      „Ha isteni oldalról, és a bűn jutalmának oldaláról közelítjük meg, akkor viszont szinonimák (a bűn jutalma a halál), az a bűn, amit nem bánnak meg, megbocsát(hat)atlan, következésképpen halálos. „
      Szerintem téves a következtetésed. Ádám bűne miatt (engedetlenség, lázadás) miatt minden ember a halál uralma alá került. (Mert örököljük a bűn következményét. A Biblia szerint ez örökölhető.) Tehát ennek semmi köze a megbánáshoz.
      Aki elhiszi, hogy J.K. meghalt érte a Golgotán, és azt is elhiszi, hogy harmadnapra feltámadt (ezzel bizonyította, hogy nem csak ember, hiszen le tudta győzni a Halált. Nem maradt a sírban, saját erejével kijött onnan) az nem ismeri meg a MÁSODIK halált. Az első a testé, a második azé a részünké ami nem materiális. A második halál elkerüléséhez nem bűnbánat kell (cselekedet), hanem hit. Ja, és minden bűn halálos. Ebben az értelemben. Írtam már, az ÓSZ szerinti halálos bűnöket azért hívták úgy, mert a kiderülése után meg kellett ölni az elkövetőt. Nem élhetett tovább együtt a többi emberrel. De spirituális szempontból minden bűn halálos. Nincs kicsi, meg nagy bűn. Csak bűn van. Ezért, aki hisz a Bibliába megpróbálja zarándok útját úgy végig járni, hogy a keskeny ösvényről ne térjen le (gyakorlatilag pontosabb a minél kevesebbszer térjen le kifejezés).
      Ja, és minden bűnre van bocsánat. Ezért mondják, hogy a golgotai áldozat egyszeri (kivéve a katolikusoknál) és tökéletes volt. Mert minden bűnre bocsánatot hozott. A Szent Lélek káromlása meg nem biztos, hogy bűn. Hanem káromlásnak hívják. Lásd Máté 12,31 Nem bűnnek írja, hanem káromlásnak. Tehát nem zsoldja neki a halál, de az örökkévalóságban rajta lesz a „bélyeg” az elkövetőn. De attól üdvözülhet (nem látja meg a második halált).

      Törlés
    30. Persze, én is szoktam pongyolán fogalmazni. Engem nem zavar ha kijavítanak. Nem is haragszom érte. Sőt, szerintem jobb ha kijavítanak… vagy elkezdődik egy konzultáció a témáról, hogy ki mit hogyan gondol. Úgy vélem a mi kis témázgatásunkat sokan érdeklődéssel olvassák, még akkor is ha nem szólnak hozzá. Egyébként meg örülök, hogy van valaki akinek ebben a témakörben (is) van saját véleménye. Tulajdonképpen köszönettel tartozok, hogy megosztod ez irányú véleményedet velem.

      „Nem univerzálisan értem, hanem a keresztény-keresztyén kultúrkörben. A zsidók még csak várják a messiást, tehát ők úgy veszik, hogy a mózesi törvények az egyetlen út …”
      A vallásos zsidók egy része várja még a Messiást. A hozzászólásomban ezért is említettem meg az ortodox zsidóság mellett a messianisztikus zsidókat is. Utóbbiak keresztények. Olyan keresztények, akik hiszik, hogy J.K. a Megváltó, a Messiás, ám betartják a mózesi törvények egy részét. Mivel úgy gondolják, hogy a Tóra előírásai alól nem kaptak felmentést, származásuk miatt. Tehát pl. a vallási ünnepeket, akkor és úgy ünneplik, mint az ortodoxok. De az étkezési előírásokat is megtartják. Mert a zsidó identitás részének tekintik. Ugyanakkor szerintük a nemzetekbeli keresztényeknek azért nem kell megtartaniuk ezeket, mert nem zsidó származásúak. Egyébként már a korai egyházban voltak akik így gondolkodta. Van erre utalás az ÚSZ-ben. Hogy a messianisztikus zsidók helyes gondolják-e ezt, vagy sem… Ez a teológiai vita a mai napig tart. Nem olyan hevesen, de azért lehetnek pro és kontra állásfoglalásokat olvasni, hallani.

      „Lehet. A lehetőség adott. Csak az előírt rendelkezéseket kell betartani. Viszont a körülmények miatt, ahogy pár sorral feljebb írtam is, egyszerűen lehetetlen betartani őket. „
      Nincs igazad, a Biblia szerint nem cselekedetekkel lehet elnyerni Isten tetszését. (De ez egy dolog. Nem is másoltam ki ide azokat a mondataimat, amire reagáltál. Azért mert: ) idézett mondataidban önellentmondás van. Azt írtad lehet, csak be kell tartani az előírásokat; amiket nem lehet betartani. Szerintem ebből logikusan az következik, hogy nem lehet.
      De akkor miért írod, hogy lehet?

      ’56-tal kapcsolatban azért nem látunk tisztán, mert 1989-ben nagypolitikai kérdést csináltak belőle. Egy tisztázatlan történelmi eseményt (1990-ben) az új államrendszer Genezisébe helyezték. Innentől egyrészt kiszolgáltatták a politikusoknak az értelmezés lehetőségét, miközben ezt elvették a történészektől. Magyarul elkezdődött egy politikai okokból gerjesztett történelem hamísítás. Az csak hab a tortán, hogy az 1989 előtt is meghamísították ugyanezt a történelmi eseményt. Tehát ’56-ot már mindenki (mármint a politikusok) magáévá tette, de így egyetlen jóérzésű embernek se kell. Hivatalosan ünnep, de ismersz olyat akinek személyesen is az?

      Törlés
    31. „Na meg, ha olyan országokkal haverkodunk, akik nem érdekeltek abban, hogy objektív képet nyerjünk az akkori eseményekből. Szóval, mi már nem érjük meg a dolgot. „
      Nem tudom melyik országra gondolsz. Ha Oroszországra, akkor azt kell mondjam, hogy kutatható a téma ott. Csak innen nem nagyon mennek ki kutatók kutatni. Talán azért, hogy ne derüljön ki valami… Amit nemhivatalosan lehet, hogy már rég közöltek a politikusainkkal.
      Ha az USÁra gondoltál, ott nem tudom kutathatóak-e már a CIÁ-s anyagok. De ha igen, akkor oda se igyekeznek a történészeink. Pedig nem kizárt, hogy sok érdekességet találhatnának ott is ’56-tal kapcsolatban. Most gondolj bele, ha kiderülnének a dolgok, akkor lehet hogy meg kellene szüntetni az október 23-ai nemzeti ünnepnapot. Pedig az elmúlt 27 év konszenzusa ez volt a politikusaink között (meg a tiszteletdíjuk évenkénti emelése). Ha kiderülne az igazság (vagy a nagyobbik része) oda lenne a rendszer egyik fő eredetmítosz! Oda lenne a politikai legitimitás! Ezért inkább megy tovább a mítoszgyártás, a ember nagy részét meg hidegen hagyja az egész. Érthető, ki szereti ha hülyének nézik?

      A Comenius könyvet beszerzem és elolvasom, mert kíváncsivá tettél. Persze tudom,értem én mire gondolsz amikor írod, hogy régen olvastad, és nem tudod, most tetszene-e neked. Ettől függetlenül tettél kíváncsivá. :)

      Törlés
    32. „Abban most talán nem megyek bele, hogy az ÚSZ alatt a halálos bűnre is van bocsánat.”

      Hm. Azt gondolom, eléggé parttalan ez a mi diskurzusunk :-D
      És lassan-lassan elfelé vesztem a fonalat.

      Akkor válasszuk külön a két dolgot, mert eddig nem tettem meg én sem, és ezért talán ezért beszéltünk el egymás mellett.
      Tehát: az Újszövetség szerint hit által üdvözül az ember. Ez tiszta sor (mint már megemlítettük, az ószövetségi törvények nagyjából járhatatlanok, talán ez is volt a céljuk, hogy előkészítsék a terepet az új módszerre). Üdvözülés helyett mondhatunk megváltást is, az ember akkor üdvözül, ha már meghalt (vagy bizonyos protestáns körökben esetleg akkor, ha elragadtatott), a megváltás viszont még életében megtörténik. Tehát a megváltás technikailag úgy megy végbe, hogy én elfogadom a helyettesítő áldozatot (~hiszek), és ezáltal nincs részem a halálban (ami halál most itt a poklot jelenti, nem az élet megszűnését). Na. Ez alapján kétféle ember van: aki hisz, és aki nem (aki üdvözül, és aki nem). Az üdvözült ilyen értelemben nem kell féljen attól, hogy a bűn zsoldja a halál. Mert üdvözült (abba meg már nem is érdemes belemenni, hogy nem minden felekezet szerint tuti fix az üdvözülés a fizikai halál pillanatáig, tehát el is lehet veszíteni). A még nem üdvözült (aki tehát nem hisz) pedig (még akkor is, ha a legjámborabban erkölcsös és a bibliai elveknek megfelelő életet is él) egy vissza nem adott ötforintos miatt is a pokolban végzi. Tehát nagyjából így kerek az egész.

      „Nincs igazad, a Biblia szerint nem cselekedetekkel lehet elnyerni Isten tetszését. (De ez egy dolog. Nem is másoltam ki ide azokat a mondataimat, amire reagáltál. Azért mert: ) idézett mondataidban önellentmondás van. Azt írtad lehet, csak be kell tartani az előírásokat; amiket nem lehet betartani. Szerintem ebből logikusan az következik, hogy nem lehet.
      De akkor miért írod, hogy lehet?”
      Ez egy paradoxon, ha úgy tetszik. Mint az időutazásban rejlő önellentmondások :-) Mondhatnám, Isten ennyire humoros.
      Tehát: a lehetőség adott, meg lehet próbálni.


      „Nem tudom melyik országra gondolsz.”...
      Oroszország, USA, szerintem belefér bőven Izrael, és ki ne hagyjuk Magyarországot sem. Az oroszoknál kutatható, de nyilván ők mondják meg, hogy miben lehet kutakodni.
      És az összes többi említett országban is. Szóval... Érted... Az oroszoknak nem érdekük az, hogy tisztán lássunk. Nemzeti önérzet és orosz hegemónia, nehogy már elismerjék, hogy példát statuáltak velünk és a földbe döngöltek, mert borsot törtünk az orruk alá. Az Államoknak sara van (bár a nukleáris háború valós veszélye miatt nyilván észszerű volt, hogy ne avatkozzanak bele a dolgokba). Izrael... A szuezi válság épp akkor volt, lehetetlen, hogy ne lettek volna képben a magyar helyzettel. A magyar iratok meg... hát ez összefügg az ügynöklistás-komcsizós-bolsevikozós mai magyar valósággal. Na meg azzal, amit te is említettél, hogy nyilván van ott takargatnivaló, nem szeretné senki sem megfosztani ezt a csodás magyar nemzeti ünnepet a mindenkor aktuális kormány számára épp kényelmes jelentésétől.
      Ja, és azért a Vatikánt se felejtsük ki; azt mondják, jobb a hírszerzése, mint az előbbi négy együttvéve.

      „A Comenius könyvet beszerzem és elolvasom, mert kíváncsivá tettél. Persze tudom,értem én mire gondolsz amikor írod, hogy régen olvastad, és nem tudod, most tetszene-e neked.”
      Hidd el, nem érted :-)

      A korrekt szóhasználattal kapcsolatban nyilván igazad van, bár azért itt most nem bíróságon vagyunk, nyilván olyan közegben erősen megválogatnám, hogy mit mondok (meg hogyan), ez a „kötetlen beszélgetési forma” többet elbír, ilyenkor nem agyalok minden egyes szón, amit leírok. Ez csak egy diskurzus, nem tárgyalás. A félreértésekből itt nem lesz plusz 5 év a Csillagban. És azért csak megkérdem, vakon a „szakzsargon” részben nem pont a ködösítésre való?

      Törlés
    33. "És lassan-lassan elfelé vesztem a fonalat."
      Nem! :) Csak az a szitu, hogy egy ÓSZ-i szakzsargont ÚSZ-iként értelmezel. Szerintem! Meg szerinted is. :)
      "Tehát nagyjából így kerek az egész" :) Igen!

      "Tehát: a lehetőség adott, meg lehet próbálni."
      Nem egészen, bár így is fel lehet fogni. Az ÓSZ-i Törvény, egy leírt szabálygyűjtemény , aminek az egyik célja, hogy útmutató legyen. Hogyan lehet(ne) elkerülni azt, hogy kiess Isten tökéletes akaratából. Másrészt pedig maga a Törvény az, ami Krisztusra mutat. Felkészít a Krisztusra.("Ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett" Galata 3,24) Harmadrészt egy Végrendelet, amelyben leírt örökséget a végrendelkező halála után vehetünk át. (Mint minden végrendeletnél.) Végül is a Galata levélben szépen le van írva mindez. :)

      "Oroszország, USA, szerintem belefér bőven Izrael, és ki ne hagyjuk Magyarországot sem." "Ja, és azért a Vatikánt se felejtsük ki..."
      Nem gondolom, hogy Oroszországban olyan jelentős kérdés lenne a magyar '56, hogy ebből presztízs kérdést csinálnának. A brezsnyevi érában jó pár katonai beavatkozást végrehajtottak a világ számos pontján. A birodalmi szemléletbe bőven belefér, hogy a peremvidék lázadozásait le kell verni. Márpedig a SZU egy birodalom volt. Úgy gondolom, jelenleg Moszkvának nem érdeke ebben a kérdésben a ködösítés. Ahhoz már régi az esemény. Meg annyira nem volt jelentős. Nekik.
      Izreal? A szuezi válságban az angol, francia csapatok voltak aktívak. (Kontra Egyiptom.)
      Szerintem az is bőven belefér (már mint feltételezésként), hogy épp a szuezi események elfedése miatt robbant ki "spontán módon" a magyar felkelés. Ebben az esetben viszont a Nyugat kellene, hogy legyen a hunyó. (Elvégre a szuezi probléma jelentősebb esemény volt, geostratégiai értelemben.) Ugyanakkor, bármilyen furcsa, de a SZU-nak se jött rosszul (és rosszkor) a magyar októberi esemény. Logikai alapon akkor az sem kizárt, hogy lezsíroztak egymás között mindent. Win-win ügy. Tiétek Szuez, Magyarországon meg jogosan meghosszabbítható a szovjet katonai jelenlét. Persze, lehet hogy a Vatikánban mindenről tudnak! :)

      "Hidd el, nem érted :-)"
      Csak arra gondoltam, hogy én jártam már úgy, hogy évek, évtizedek után újra olvastam egy könyvet, és csalódást okozott. Másként értékeltem, mint ahogy emlékeimbe megmaradt.
      Egyébként most elbizonytalanítottál!

      "A korrekt szóhasználattal kapcsolatban..."
      Teljesen igazad van. Én sem fogalmazok mindig pontosan.
      De azért szakkifejezések ügyében, definíciónál, meghatározásoknál nem árt egy kicsit pontosabban fogalmazni, mint a piacon. Még akkor is, ha ez csak egy diskurzus és nem egy tárgyalás. :) Hiszen nem magunk között vagyunk. Ha érted, mire gondolok... :)

      "És azért csak megkérdem, vakon a „szakzsargon” részben nem pont a ködösítésre való?"
      Ez itt most nem teljesen világos nekem, mire gondolsz?
      A bírósági, rendőrségi ügyekbe, vagy az általános társalgásban? Az első esetben nem a válaszom. A másodikban pedig az, hogy akár ezt is el lehet képzelni. De engem nem ez vezetett. Vagy vezet.

      Törlés
    34. Elnézést egy kicsit bekavartam! Az'56-os résznél hibásan hivatkoztam Brezsnyevre, aki 1960-ban lett az Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, majd 1964-ben a Párt első titkára. Nevezett időszak még a hruscsovi éra. De a többi állításom áll.
      Hibáztam. "Én vétkem, én vétkem, ó én nagy vétkem... !"
      Elnézést!

      Törlés
    35. "Az ÓSZ-i Törvény, egy leírt szabálygyűjtemény , aminek az egyik célja, hogy útmutató legyen."
      Na, ezt nem így gondolom. Az ószövetségi törvény az törvény, betű szerint kell(ett) betartani, nem útmutató volt, hogy "ezt vegyétek alapul". Inkább használati utasítás.


      Oroszországban persze, hogy marginális kérdés '56. Nekem erről Kaján Tibor egyik karikatúrája jut eszembe, az a címe, hogy Nagyvonalúság:
      http://i.imgur.com/cIj9hrK.jpg

      Az a helyzet, hogy (ha jól tudom) jogfolytonosság van, tehát „Oroszország elődjének tartja a Szovjetuniót” (nem tudom, mi a korrekt kifejezés erre, de talán érthető). Tehát a büdös életben nem fogja elismerni, hogy agresszor volt. Hivatkozik erre és arra, kicsit esetleg maszatol, de ilyesmit nem fog elismerni, mert „nem alázkodik meg” (az Egyesült Államok esetében ilyen Hirosima és Nagaszaki, sosem kértek bocsánatot, pont legutóbb talán tavaly vagy tavalyelőtt az évfordulón is maszatoltak csak; de hogy Japán se maradjon ki, Kínától a mai napig nem kértek bocsánatot Mandzsúriáért, pedig...). Szóval, érted, egy ekkora ország könnyen veszi könnyen ezt a dolgot.

      „Csak arra gondoltam, hogy én jártam már úgy, hogy évek, évtizedek után újra olvastam egy könyvet, és csalódást okozott. Másként értékeltem, mint ahogy emlékeimbe megmaradt.
      Egyébként most elbizonytalanítottál!”

      Oké, persze. De Comeniust már felnőtt fejjel olvastam (legalábbis 20 körül voltam). Először érettebb fejjel olvasott könyvekben nem szoktam csalódni... Amiket kölökként olvastam, azok okoznak csalódást felnőttként. Csak módjával szoktam gyerekkori olvasmányokat feleleveníteni.
      Nem azt mondom, hogy nem jó könyv, hanem hogy nem biztos, hogy egyetértek vele ma is.

      „"És azért csak megkérdem, vajon a „szakzsargon” részben nem pont a ködösítésre való?"
      Ez itt most nem teljesen világos nekem, mire gondolsz?
      A bírósági, rendőrségi ügyekbe, vagy az általános társalgásban? Az első esetben nem a válaszom. A másodikban pedig az, hogy akár ezt is el lehet képzelni. De engem nem ez vezetett. Vagy vezet.”

      Én arra gondoltam, hogy a kacifántosan cikornyás megfogalmazások mögött én gyakran olyan szándékot sejtek, amit leginkább a ködösítéssel lehet megnevezni. No, persze, mondhatjuk azt is, hogy paranoid vagyok.

      Törlés
    36. „Na, ezt nem így gondolom. Az ószövetségi törvény az törvény, betű szerint kell(ett) betartani, nem útmutató volt, hogy "ezt vegyétek alapul". Inkább használati utasítás.”
      Ne haragudj, de rabja vagy egy fordításnak. A szó amit hagyományosan törvénynek fordítanak a tóra. Jelenthet törvényt is; tant, tudományt; tanítást is. Például az IMIT fordítás az utóbbi értelmét preferálja. Tehát bőven belefér, hogy ne (csak) törvénykönyvként tekintsünk rá, hanem szabálykönyvként, például. Sőt, például maga a Biblia is beszél arról, hogy a mózesi törvény egy szerződés. (5Mózes 29,1 Károli; 5Mózes 29,11 SZIT) A szerződő felek vállalják hogy… - Erről szól az 5Mózes. Ha ezt csinálod, akkor én meg azt. Ha emezt csinálod, akkor én meg amazt. Mintegy, ahogy fogalmazol, használati utasítás. Az élethez. De az egyén szabad döntése volt (és ma is az), hogy ezt a használati utasítást figyelembe veszi, vagy sem. Az egyik szerződő fél annyira korrekt, hogy a (kiszolgáltatottabb,) másik félnek azt is elárulja, hogy milyen következményekkel jár, ha közöttük nem jön létre az üzlet. (Sem a BTK-nk, sem a PTK-k nem használati utasítás. Csak szankciógyűjtemény. Tiltások összessége. A mózesi törvény ennél lényegesebben több, más.)
      „Tehát a büdös életben nem fogja elismerni, hogy agresszor volt. „
      Mert jogilag nincs mit elismernie ebben a formában. A Szovjetunió mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a nemzetközi jog értelmébe ne lehessen agresszornak nevezni. (Szemben például Japánnal, akik Mandzsúriában tényleg agresszorok voltak. De jogilag az USA se volt agresszor Japánnal szemben.) A látszatra mindig adott, csak meghívásra utaztatta katonáit más országokba. Ez tény. Gondolhatod másképp, de jogilag nincs igazad. ’56-ban Magyarországra az úgynevezett szolnoki kormány (vezetője Kádár János) hívta be. Legalábbis utólag ezt állították az érintettek. (Bár van olyan vélemény, hogy el se hagyták az országot. Ebben az esetben pedig a Párizsi Békeszerződés körül kell keresni a hunyót. Ugyanis 1956 végéig ennek a szerződésnek az előírásaként tartózkodtak hazánk területén. Valahogy úgy szólt a dolog, hogy miután Ausztriát elhagyják a szövetséges csapatok, az azt követő év végéig Magyarországot is elhagyják. A szovjet hadsereg 1955-ben hagyta el Osztrákiát. Viszont Kádárék meghívása az ’56 utáni ittlétet legalizálta.)
      „Én arra gondoltam, hogy a kacifántosan cikornyás megfogalmazások mögött én gyakran olyan szándékot sejtek, amit leginkább a ködösítéssel lehet megnevezni. No, persze, mondhatjuk azt is, hogy paranoid vagyok.”
      Épp az, hogy bizonyos (szak)kifejezéseknek definíciójuk van, az szolgál arra, hogy a megfogalmazások pontosak legyenek. Nincs mellébeszélés, ha a felek tisztában vannak azzal, hogy mit beszélnek. Persze, kacifántos, cikornyás szavakkal lehet mellébeszélni is. Ahogy szakkifejezésekkel is. De a hallott üzenetek dekódolása, értelmezése fakultatív program. És nem feltétlenül az a hülye, aki veszi a fáradságot és részt vesz a „különórán”. Nem, nem vagy paranoid. Magyarországon nagyon sokszor ködösítésre használják a szakkifejezéseket. Visszaélnek velük. (De csak azért mert büntetlenül megtehetik. Nincs, és nem is volt az elmúlt legalább 30 évben olyan, aki (pártfüggetlenül) szólni mert, hogy nincs ruha a császáron.) Ugyanakkor, ha „képben vagy”, akkor „kilóg a lóláb”. Észreveszed, tudod hogy meg akarnak vezetni. Ennyi. Ő ki akar használni, de magadat, az érdekedet csak te védheted meg. Más nem fog. Vagy elkéri az árát.

      Törlés
    37. Hm. Szóval törvény vagy szerződés, az a lényeg, hogy be kellett tartani. Ez a lényege. Hogy minek hívjuk, az igazából mindegy.

      "A Szovjetunió mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a nemzetközi jog értelmébe ne lehessen agresszornak nevezni."

      Na, igen. Nyilván a nemzetközi jog is azért olyan, amilyen, hogy lehessen csűrni-csavarni.
      Ez hasonló ahhoz, mint amikor egy törvény úgy van megalkotva, hogy az embernek kinyílik a bicska a zsebében tőle, mert a jóízléssel/erkölccsel nyilvánvalóan ütközik, de persze a megfelelő fórumon lehet hivatkozni rá.
      '56 az általad írottak alapján akár lehetett tudatos provokáció is azért, hogy az oroszok maradhassanak.

      Törlés
    38. „Be kell tartani…” Inkább a be lehet tartani a helyesebb kifejezés, és hozzáállás. Szabad vagy eldönteni, hogy be akarod-e tartani, vagy sem. De a döntésed következményét vállalnod kell. Te magad vagy (vagy lehetsz) önmagad korlátja. Nem mindegy, hogy szabad akaratodból teszel, vagy nem teszel meg dolgokat, esetleg külső kényszerítő hatásra. Morálisan sem mindegy, hogy önmagadat önként korlátozod, vagy kényszer hatására teszed meg ugyanezt. Miért tartod be a KRESZT? Félsz, hogy elkap a rendőr és sokat kell fizetned, vagy mert felelősségteljesen gondolkozol, és úgy gondolod, hogy így elkerülhető, hogy mások vagy saját életedet feleslegesen kockáztasd? Van különbség?

      „Ez hasonló ahhoz, mint amikor egy törvény úgy van megalkotva, hogy az embernek kinyílik a bicska a zsebében tőle, mert a jóízléssel/erkölccsel nyilvánvalóan ütközik, de persze a megfelelő fórumon lehet hivatkozni rá. „
      Ilyen törvényről nem tudok, de ha van ilyen akkor kényszerítsd az országgyűlési képviselődet, hogy módosíttassa. Ugyanis ő (is) a törvényhozó. Ha meg nem teszi, akkor nem rá kell szavazni. Ez a parlamentáris demokrácia lényege. Másrészt a jóízlés és erkölcs egy elég viszonylagos fogalom. Az adott kor és közgondolkodás más és más értelmezési tartományt ad meg neki. Viszont az agresszor definícióját az úgynevezett nemzetközi jogi fogalmak között találhatjuk meg. Szakkifejezés. Leírja, hogy pontosan milyen cselekedetekkel lehet elkövetni. No most, ezek vagy megtörténtek vagy nem. Ha bizonyíthatóan megtörtént akkor agresszornak nevezhető az adott közösség. Ha nem, vagy bizonyíthatóan nem, akkor kofalárma az egész. Mert az államokat is megilleti az ártatlanság vélelem. Azt hogy a különböző propagandák mit állítanak, az csak egy dolog. Az „csak” azt a célt szolgálja, hogy a tisztelt publikumot befolyásolni lehessen. El lehessen hitetni, hogy mi a jók vagyunk, ők meg a gonoszok. De a jogi kifejezések definíciói alapján egyértelműen megállapíthatóak a dolgok. Ahogy mondták is: A tények makacs dolgok.

      Igen. 56-ot lehet tudatos provokáció is tekinteni, akár. És ha az volt, tegyük fel, akkor a mai magyar politikusi garnitúrának érdeke, hogy ez nyilvános legyen? Hiszen a mai rendszer eredetmítoszának fontos része, így vagy úgy, 56. Zsarolható-e ezzel bármelyik politikusi kompániánk? Ha igen, akkor kinek érdeke az, hogy homály legyen a fejekben 56-ról? (Az oroszoknak, az amerikaiaknak? ) Ezért volt butaság politikai regét csinálni 89-90-ben ebből a történelmi eseményből. Először a szakembereket kellett volna odaengedni a témához. Ez elmaradt. Így politikai dogma lett egy történelmi eseményünkből. A múltunk továbbra sem megismerhető. Magunknak köszönhetjük. Legalább három, egymással köszönő viszonyba sem lévő feltételezés van egy 60 évvel ezelőtti eseményről. Magyarország én így szeretlek! (Vigyázat szarkazmus!)

      Törlés
    39. „Be kell tartani…”
      Szóval be kell tartani, különben lészen sírás-rívás és fogaknak csikorgatása.


      "Ilyen törvényről nem tudok..."
      Jogos. Kicsit belekavarodtam a törvények/jogszabályok szövevényébe.

      Törlés
    40. "Szóval be kell tartani, különben lészen sírás-rívás és fogaknak csikorgatása." Ha csak betartják, attól még lehet sírás-rívás, fogcsikorgatás. Ha máskor nem, akkor a betartás pillanatában. Ha viszont szabadon választott (előző hozzászólásom szóhasználata szerint: be lehet tartani) értékrendjévé válik az embernek a dolog, akkor könnyű igává válhat a teher. Viszont akkor szó sincs semmilyen kényszeres kötelességről (amit a kell szócskával szoktunk kifejezni, többek között).
      De szerintem, lehet hogy te is ilyesmire gondolhatsz igazából... Ugye?

      Törlés
    41. Lassan kezdem elveszíteni a fonalat, hogy hogy jutottunk el eddig a pontig.
      Szóval: igen, be lehet tartani. Ilyen értelemben az ószövetségi törvények/szabályok nem voltak kötelezőek, persze. Csak tudta mindenki, hogy mi a következménye. Részben ott helyben megtorolták, ha valaki nem engedelmeskedett, részben pedig ugye a fogaknak csikorgatása.
      Az új szövetségben is marad az önkéntesség, cserébe az örök élet, vagy az engedetlenség, cserébe a fogaknak csikorgatása. Viszont nincs azonnali következmény.
      Vannak a világi törvények, és van az új szövetség. Különválasztva.
      Ő... szóval ilyesmi.

      "Ha csak betartják, attól még lehet sírás-rívás, fogcsikorgatás. Ha máskor nem, akkor a betartás pillanatában."
      Ezt nem értem :S

      Törlés
    42. Kezdem a végén: Csak cselekedetek által nem lehet üdvözülni. Viszont az ember hitének tükröződni kell a cselekedeteiben. Tehát, ha csak megtartok bizonyos előírásokat, attól nem menekülök meg a végső haláltól. Bibliai nézőpontból erkölcsös leszek, de (a végén) elveszek. Spirituális értelemben egy erkölcsös bűnös vagyok. A bűn hatalma alól a J.K. keresztáldozatába vetett hit hoz ki. Ennyi. Megmenekültem! Viszont a cselekedeteimmel el kell majd számolni, ettől függetlenül is. Még ha megmenekültem, akkor is. Sőt! Tehát, ha betartom az isteni törvényeket, de nincs hitem, akkor ugyanúgy fogcsikorgatás lesz az osztályrészem a külső sötétségben.
      Nyilván sikerült a megjegyzésed első felére is reflektálnom. Legalábbis most így érzem.

      És hogy jutottunk el idáig? Elég sok dolog átbeszélése után. :)

      Törlés
    43. Oké.
      Bár az ószövetségi időkben a hit nem játszott. Ott a törvények voltak, aki betartotta őket, annak az örök világosság fényeskedik a halála után, aki meg nem, az csikorgatja a fogát.
      Az újszövetségi időkben gyakorlatilag fordítva van, előbb a hit, amiből jönnek a cselekedetek. De a hit a lényeg.

      Na. Azt hiszem, csak-csak megállapodunk :-D

      Törlés
    44. Hogyne játszott volna! Nagyon is játszott! Az Ígéret nem a (csak) szabálykövetőknek adatott. AZ ÓSZ idején sem:
      "Hit által vitt Ábel becsesebb áldozatot Istennek, mint Kain, ami által bizonyságot nyert afelől, hogy igaz, bizonyságot tevén az ő ajándékairól Isten, és az által még holta után is beszél. Hit által vitetett fel Énokh, hogy ne lásson halált, és nem találták meg, mert az Isten felvitte őt. Mert felvitetése előtt bizonyságot nyert afelől, hogy kedves volt Istennek. Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, akik őt keresik. Hit által tisztelte Istent Noé, mikor megintetvén a még nem látott dolgok felől, házanépe megtartására bárkát készített, amely által kárhoztatá e világot és a hitből való igazságnak örökösévé lett. Hit által engedelmeskedett Ábrahám, mikor elhívatott, hogy menjen ki arra a helyre, amelyet örökölendő vala, és kiméne, nem tudván, hová megy. Hit által lakott az ígéret földén, mint idegenben, sátorokban lakván Izsákkal és Jákóbbal, ugyanazon ígéretnek örökös társaival. Mert várja vala az alapokkal bíró várost, melynek építője és alkotója az Isten. Hit által nyert erőt Sára is az ő méhében való foganásra, és életkora ellenére szűlt, minthogy hűnek tartotta azt, aki az ígéretet tette. Azért is egytől, még pedig mintegy kihalttól annyian származtak, mint az égnek csillagai sokaságra nézve, és mint a tenger partja mellett a fövény, mely megszámlálhatatlan. Hitben haltak meg mindezek, nem nyerve meg az ígéreteket, hanem csak távolról látva és üdvözölve azokat, és vallást tevén arról, hogy idegenek és vándorok a földön.

      Törlés
    45. Mert akik így szólnak, nyilván jelentik, hogy hazát keresnek. És hogyha eszökbe jutott volna az, amelyből kijöttek, volt volna idejök a visszatérésre. Így azonban jobb után vágyódnak, tudniillik mennyei után; azért nem szégyenli őket az Isten, hogy Istenöknek neveztessék, mert készített nékik várost. Hit által áldozta meg Ábrahám Izsákot, próbára tétetvén, és az egyszülöttet vitte áldozatul, ő, ki az ígéreteket nyerte, Akinek meg volt mondva: Izsákban neveztetik néked mag; Úgy gondolkozván, hogy az Isten a halálból is képes feltámasztani, miért is őt példaképpen visszanyerte. Hit által áldá meg a jövendőkre nézve Izsák Jákóbot és Ézsaut. Hit által áldá meg a haldokló Jákób a József fiainak mindenikét, és botja végére hajolva imádkozott. Hit által emlékezett meg élete végén József az Izráel fiainak kimeneteléről, és az ő tetemeiről rendelkezett. Hit által rejtegették Mózest az ő szülei születése után három hónapig, mivel látták, hogy kellemes a gyermek, és nem féltek a király parancsától. Hit által tiltakozott Mózes, midőn felnövekedett, hogy a Faraó leánya fiának mondják, Inkább választván az Isten népével való együttnyomorgást, mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét; Égyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartván Krisztus gyalázatát, mert a megjutalmazásra tekintett. Hit által hagyta oda Égyiptomot, nem félvén a király haragjától; mert erős szívű volt, mintha látta volna a láthatatlant. Hit által rendelte a páskát és a vérnek kiontását, hogy az öldöklő ne illesse az ő elsőszülötteiket. Hit által keltek át a veres tengeren, mint valami szárazföldön, amit megpróbálván az égyiptomiak, elnyelettek. Hit által omlottak le Jérikónak kőfalai, midőn hét napig köröskörül járták. Hit által nem veszett el Ráháb, a parázna nő az engedetlenekkel együtt, befogadván a kémeket békességgel. És mit mondjak még? Hiszen kifogynék az időből, ha szólnék Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról; Akik hit által országokat győztek le, igazságot cselekedtek, az ígéreteket elnyerték, az oroszlánok száját betömték. Megoltották a tűznek erejét, megmenekedtek a kard élitől, felerősödtek a betegségből, erősek lettek a háborúban, megszalasztották az idegenek táborait. Asszonyok feltámadás útján visszanyerték halottjaikat; mások kínpadra vonattak, visszautasítván a szabadulást, hogy becsesebb feltámadásban részesüljenek. Mások pedig megcsúfoltatások és megostoroztatások próbáját állották ki, sőt még bilincseket és börtönt is; Megköveztettek, kínpróbát szenvedtek, szétfűrészeltettek, kardra hányattak, juhoknak és kecskéknek bőrében bujdostak, nélkülözve, nyomorgattatva, gyötörtetve, Akikre nem volt méltó e világ, bujdosva pusztákon és hegyeken, meg barlangokban és a földnek hasadékaiban. És mindezek, noha hit által jó bizonyságot nyertek, nem kapták meg az ígéretet. Mivel Isten mi felőlünk valami jobbról gondoskodott, hogy nálunk nélkül tökéletességre ne jussanak." Zsidónak írt levél 11,4-40

      Megállapodunk? :)

      Törlés
    46. Hm. Azt gondolom, jelen esetben az ószövetségi hit nem egyenlő az újszövetségivel.
      Amiket a Zsidó levélben felsorolt annak írója, az hit Istenben, vagy Isten szavában, igéretében, nem összefüggésben mennyel és pokollal. Mármint... érted. Mózes hitt Istennek, kivonult, páska és vérrel jelölés és stb. De ezek evilági történések (Mózes előtt ráadásul a törvények sem voltak - persze, szövetség már volt, Noéval is volt, Ábrahámmal is meg miegyéb), voltak ígéretek (pl. némelyek bevonulnak az Ígéret földjére, mások meg nem), ehhez kellett a hit. Nyilván.
      Az újszövetségben a hit az üdvösség (ami nem evilági dolog) egyetlen feltétele. Az ószövetségben pedig a törvények betartása volt a feltétel. Persze, nyilván el kellett hinni, hogy ennek van értelme, mert enélkül ki a csuda igyekezett volna megtartani őket? De feltétele nem volt az örök élet plusz egy napnak az, hogy higgyenek is benne (végül is, ha betartotta valaki a törvényeket, az a hit egyfajta megnyilvánulása volt, mert tényleg eszelős dolog lenne úgy megtartani azokat a törvényeket pontról pontra, hogy az ember azt gondolja: "Hülyeség az egész, de jobb dolgom nincsen, ezért betartom őket". Ez elég nonszensz :S

      Törlés
    47. Hm. Én meg úgy gondolom, hogy csak egyféle hit van a Biblia szerint. Mert az ÓSZ és az ÚSZ szoros egységben van egymással. Az ÓSZ-i hit nem csak evilágra vonatkozott, ahogy az ÚSZ-i sem csak a túlvilágra. Jób könyve 19,25-26: „Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll. És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.” Jób (ÓSZ!) a fizikai halála utáni dolgokban hisz! Korinthusziaknak írt első levél 15,19: „Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.” Tehát voltak Korintuszban olyan keresztények, akik ebben az életben remélték a Krisztus segítségét. Tehát nem az volt a tévedésük, hogy a jelenkori segítségben reménykedtek, hanem hogy csak abban. És nem tekintettek a következő aionra (világkorszakra).
      Törvény betartása: A Biblia kinyilatkoztatások (és szövetségkötések) története. Ahogy halad előre az időben, úgy tudunk meg egyre többet az idő nélküli valóságról. Pál apostol azt állítja, hogy az ÚSZ-i kijelentés sem teljes, de újabb szövetségkötés nem lesz. A mózesi törvények jelentős része a Krisztusra (Messiás) mutat. A páska ünnepe is ilyen. Egyszerre megemlékezés (menekülés a Halálból, Egyiptom földjén), és előre mutató prófécia (J.K. kereszthalála a Golgotán), tehát hit a még meg nem történt dolog megtörténésében. A szabályok egy része előremutat a Messiásra, annak áldozatára (igen, ez hit, mert mintegy megelőlegezi a bizalmat a Megváltásban), másrészt javaslatok arra, hogy spirituális értelemben hogyan maradhat tiszta az ember. Elvárja (és az az igazán nehéz), hogy ne kötelességtudatból, hanem örömmel tartsa meg azt az ember. És ez a legnehezebb része.
      Az ÓSZ Istene ugyanaz az Isten mint az ÚSZ-é. (Még akkor is ha van egy divatos teológia, ami éppen ennek az ellentétét állítja. Egyébként ilyet csak az mond, aki nem ismeri a teljes Szentírást.)
      Nem nagyobb a kegyelme (szeretete) mint az igazságossága. És vica verse.

      Törlés
    48. Én azt gondolom, hogy Jób hite (hogy van élet a halál után) nem azonos azzal a hittel, amit a keresztény Krisztusba, mint megváltóba helyez. Az előbbi egy "passzív" hit, "azt gondolom, van élet a halál után". A keresztény hit ezzel szemben aktív és cselekvő, a hiánya kizáró ok. Nem is szerencsés ugyanazzal a szóval jelölni.
      Azt is gondolom, hogy a hit az Újszövetségben pontosan azért van, hogy az ószövetségi törvénykezés ellenében egy egyensúly legyen (pontosabban nem egészen, mert amíg az ószövetségi időkben a törvény volt a lényeg, és mellette volt a hit, az újszövetségi időkben a hit a lényeg, és abból következhet a törvény betartása).

      Törlés
    49. Én meg nem tudom, hogy mire alapozod azt a véleményedet, hogy különbség van az ÓSZ-i és az ÚSZ-i hit között. A hit kifejezés pontos jelentését (definícióját) megtalálhatjuk az ÚSZ-ben. (Mivel a diskurzus a bibliai kijelentések körül zajlik, úgy gondolom ez a meghatározás autentikus ebben az esetben. Autentikusabb mint az én, vagy a te privát véleményed a fogalomról.) Zsidó levél 11,1: „A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés „ (Károli fordítás, a Szent István Társulat szerintiben: „A hit remélt dolgok biztosítéka, a nem látható dolgok bizonyítéka.”) Tehát a hit nem materialista dolgokra irányul, de az attól hogy materiálisan nem megismerhető, nem látható, de attól létező dologra. Az erre a dologra vetett bizodalom a bibliai értelemben vett hit.
      Bibliai értelemben nincs értelme aktív vagy passzív hitről beszélni. A bibliai hit csak aktív lehet. (Mert hát valamire irányul, mint a vektor. Van iránya, van nagysága… Te jó ég! Tényleg olyan mint egy vektor! :D) Pl: „Hit által áldozta meg Ábrahám…” (Áldozni; szófaja ige. Az ige létezést, cselekvést, történést kifejező szó. Tehát az aktivitásra, létezésre utal. Aktív. tehát cselekvő.) Ha nem hit volna, nem tette volna meg... A 2017.06.28.-ai második hozzászólásomban olvasható a teljes szövegkörnyezete a példámnak.
      És Jób is szerepel ebben a felsorolásban. Tehát… Az ÚSZ-i definició után egy halom ÓSZ-i példát hoz fel a Zsidóknak írt levél szerzője. Tehát az ÚSZ-i definíciót az ÓSZ-iekkel bizonyítja, magyarázza. Példának hozza fel őket, a meghatározást megerősítő példáknak. És a felhozott példákban mind cselekvéshez van kapcsolva a hit.

      Az ÓSZ és az ÚSZ közötti egyik legfontosabb különbség, hogy már nincs közvetítőre szükség az átlagember és az Isten közötti kapcsolatban. Mert a bűn hatalma leromboltatott, és lehetőség van, az ebbe vetett hit alapján, a Isten elé járulni bárkinek. Ez a kereszténység fundamentuma.

      Mint írtam ez a biblikus hit definíciója. Nem köztelező elfogadni. Léteznek más meghatározások is, de azok nem férnek bele a keresztény teológia egyik áramlatában se. Lévén, hogy alaptanítása ez a kereszténységnek.

      Az ÚSZ nem egy egyensúly, hanem egy ÚJ szövetség. Megújított szövetség. Meg kellett újítani, mert megváltoztak a körülmények. Nem emberi cselekedet miatt, hanem mert az utolsó véres áldozat bemutattatott. (Amely áldozat alapja a mózesi Törvényben található. Tehát tervszerű volt a dolog. Bátra állíthatjuk, hogy már a legelején be volt tervezve, mármint a végső szövetség, amit Új Szövetségnek hívunk.)

      Törlés
    50. Úgy tűnik egy hosszabb disputa ér véget. :(
      A magam részéről kíváncsian olvastam az észrevételeidet. Elég távoli témákat érintettünk. Örülök, hogy írtál, és remélem máskor is előfordul majd ez veled. Legközelebb is írhat(nál)sz offline dolgokról is. Észrevételeiddel több lett a blog. Jó volt olvasni őket, és inspiratívak is voltak. Nem mindennapi, nem átlagos témákat érintettünk. Köszi!

      Törlés
    51. Ne értsd félre, egyszerűen csak azt mondom, hogy hasonló dolgokat gondolunk, mégis kicsit más szemszögből. Kicsit úgy vagyunk, mint Edwin A. Abbott Síkföldjének szereplői (ha nem olvastad még, olvasd el, zseniálisan jó kisregény, szerintem egy kezemen meg tudom számolni, hány ennyire jó ötletet láttam könyvben, amiben az ötletet hibátlanul ki is is tudták aknázni).
      Igazából mi a hit-vallás kérdés felszínét polírozgattuk csak, Szent Ágoston mondta volt, hogy "Szükségben egység, kételkedésben szabadság, de mindenben szeretet." Olvastam-hallottam ezt már valahogy úgy is, hogy "Egység a lényegben, türelem a lényegtelenben, de mindig mindenben szeretet." Vagy valami ilyesmi, már nem emlékszem pontosan.
      Szóval talán ebben a kérdéskörben a lényegben egyezünk, ami másodlagos, az csak cifraság :-)

      Törlés
    52. Igen, igazad van. Az alapjaiban valami hasonlót gondolhatunk. Magam végig élveztem a Törvény és a Kegyelem témakörének megvitatását. Inspiráltak a hozzászólásaid. Ha tudnád... Volt hogy elolvastam, és elmentem sportolni. Faltam a távot, közben az elmém azon pörgött amit felvettél. Gyakorlatilag komplett tanulmányt tudtam volna a végén összehozni. :) Csak amikor újra elolvastam az üzenetedet, akkor döbbentem, hogy mennyire más dolgok (is) jártak az elmémben, mint amiről írtál. Szóval, hoztál egy kis intellektuális kihívást az életembe. Nem egyszer. Ezért köszönet illet téged! Egyetlen pillatatig sem volt terhes olvasni írásaidat. Így hát nem értelek félre. Teljesen igazad van abban, amit legutóbb írtál.

      Abbott könyvét nem ismertem. De már ismerem. Elolvastam. Tényleg jó könyv. Valami olyasmi mint Swift Gulliver történetei. Egyszerre társadalom(ebben az esetben talán inkább szociológiai)kritika, és egy kis fantasztikus környezeteben játszódó történet. A pellengérek, amiket a szerző a regényében "felállít", nagyon gyilkosak. Pontosak, és mert túlzóan kifigurázó, így egyből betalál. Pontosan. És még most is aktuálisak. Miközben szerteágazóan állít elénk tükröt. Mindez a regény első felében.
      A második fele pedig akár apológikus értekezésnek is felfogható. De értelmezhető persze úgy is, ahogy utaltál rá. Szóval, tényleg jó könyv. (Bár gyanítom, hogy viszonylag nem túl sokan tudják értékelni. Olyan rétegkönyvnek nevezném. Pedig ennél többet érdemelne.)
      Köszönöm, hogy ajánlottad. Úgy vélem, megérte elolvasnom.

      Tényleg a lényeg a legfontosabb!

      Törlés
    53. Viszont A nagy számítógép nem tetszett (ami a Kozmoszos kiadás másik oldala), abból sajnos semmi nem maradt meg bennem :/

      Amúgy én is hasonlóan vagyok, sokszor meló közben is jár az eszem dolgokon (részben automata üzemmódban is megy a munka), csak aztán ezeknek egy része ki is megy a fejemből, sok ötletet felejtettem már el, mire hazaértem.
      Annak örülök, ha inspirált pár gondolatom. Ezzel hasonlóképpen vagyok én is, nyilván nem csűrtük-csavartuk volna ilyen mélységig a témát :-)

      Törlés
    54. A másikat, A nagy számítógépet nem olvastam el. Nem ajánlottad. :) Amikor Abott írását olvastam, furcsa érzetem támadt. Hiába volt az előszó címében dátum ( Előszó a második és javított kiadáshoz, 1884), úgy éreztem turpisság van a dologban. Annyira időszerűnek tűnt némely gondolat, hogy azt gondoltam csak a 20. században írhatta a szerző. De nem. Utána néztem. Edwin A. Abott 1838 és 1926 között élt. A Síkföldet 1884-ben írta. Viszont az a megérzésem bejött, hogy köze van a kereszténységhez. Teológus is volt. (Meg pedagógus is.) A Gömbös jelenet annyira… Szóval úgy tűnt amikor olvastam, hogy a természetfeletti és a természetes találkozását írja le, próbálja megmagyarázni. A célból hogy az emberek jobban megérthessék a hit (Zsidóknak írt levél 11,1), a bibliai hit mibenlétét és a "mögötte" lévő valóság természettudományos magyarázatát (?). Ugyanakkor épp ez a jelenet szövege az, ami túlmutat ezen az értelmezésen, és így a William Garnett nevével fémjelzett Bevezetés fizikatudományi fejtegetése is áll.
      Olvasás közben az is felmerült bennem, hogy valaki úgy írta meg a könyvet, hogy úgy hasson, mintha a 19.század végén írták volna, pedig a 20. század közepén. Ez téves gondolat volt részemről. Viszont mutatja, hogy az írás ma is időszerű. Nem avitt, nem sznobságból olvasandó, hanem ma is tanít, értelmes gondolatokat közvetít az olvasónak. Miközben azért nem elvont, hanem közérthető.
      Egy szóval jó!

      Törlés
    55. A nagy számítógép egy izgalmas alkotás, pláne, hogy 1968 környékén íródott, és manapság kezd időszerűvé válni. A nagy számítógép a tökéletes és kontrollálatlan mesterséges intelligenciáról szól, ami (vagy aki) szembefordul az alkotóival, és kiiktatja azokat, mint egy rezervátumban terelve az emberiséget. És a pláne az, hogy a számítógép szemszögéből kerül bemutatásra a történés.

      Törlés
    56. Szóval, akkor azt meg te ajánlod elolvasni? Bátran fogjak hozzá? :)

      Köszönöm a tájékoztatásodat! [Csináljátok csak a programot! De nem baj! :) ]

      Törlés
    57. Ha jól emlékszem igen nehéz olvasmány. Szikár, gépies, kínzóan logikus. Érzelemmentes. Elvégre egy gép meséli el a saját eredettörténetét, és a maga szenvtelen módján próbálja bebizonyítani a felsőbbrendűségét az emberek felett.

      Törlés
    58. Lehet, hogy pont a tárgyilagossága miatt nem szerettem?

      Törlés
    59. Kényszerű net mentesség miatt (részletek később) könyv ügyileg (szinte) utolértem magamat. Így A nagy számítógép is elolvasva. Én a magam részéről Darkcomettel értek egyet. Érdekes könyv. Úgy egy hónapja többször kinyilatkoztatták nekem a robotizáció nagyszerűségét. Ez a könyv jól összefoglalja, miért nem gondolom szép új jövőnek ezen dologot. Gyakorlatilag egy (vagy kettő) aggályom kivételével mindent szóba hozza. Nagyszerű könyv, mert legalább 60 évvel megelőzte a korát. A könyvben itt-ott megcsillanó finom humor is bejött. (Mert ilyet is találtam benne.) Javaslom, vegyél erőt magadon, és adj még egy esélyt a könyvnek. Lehet, hogy most majd másként fogod értékelni.

      Törlés
  17. http://forum.index.hu/Topic/showTopicList?t=9207622&la=142948105

    http://forum.index.hu/Topic/showTopicList?t=9015134&la=142949750

    A lepkék sorozat minden torrentje hibás :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi a linkeket!

      "A lepkék sorozat minden torrentje hibás :("
      Ezt meg nem értem. Ha WEB-DL-t, vagy WEB-DLRip-et töltesz le, akkor biztos minden klappol. Több körrel kipróbáltam. Ha SATRip-et, akkor tényleg nem jó. Ráadásul a két realese (WEB-DL és a SATRIP ) nem kompatibilis. De erről írtam:
      "Ez a WEB-DL, és a WEB-DLRip-ekhez jó. Ez különbözik a SATRip-es verziótól. Az utóbbi rövidebb részekből áll mint a WEB-DL-es. Jelenetek rövidebbek időnként, és az egyik dialógus is rövidebb."
      "Úgy döntöttem, hogy a csonkolt jelenetek miatt a SAT-Rip-es verziót nem teszem közzé. Aki a sorozatot szeretné megnézni annak valamelyik WEB-DL-t javasolom."
      Biztos jó release-ekkel próbáltad?

      Törlés
  18. Nem tudom letölteni a filmet. Három torrentje van, mind hibás. A legjobb is 74%nál elakad. A Kickass és a többi nyugati oldal nem ismeri a ciril betűket, a keletieken meg rosszak a torrentek. A filmet is a jútúbon néztem meg.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Kickassal óvatosan!!! Pár hónapja bezárták az oldalt, az üzemeltetők rács mögött. Szerintem ez egy fake oldal, ami most van.

      Törlés
  19. Ezt próbáld ki:
    http://rutor.info/torrent/306840/motylki-01-04-iz-04-2013-web-dl-720p

    Ha ez se működik, akkor... Segítek majd!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez még működik, én seedelem (igaz, jellemzően inkább éjjel -mondjuk 2 és 6 között -, bár a héten még esténként is)

      Törlés
    2. Köszi a segítséget!
      Beszállok én is. :)

      Törlés
    3. Szerintem valamit rosszul csináltok. Jó pár technikai verzióba elérhető. Pl. 1080p-be érdekel valakit? DVD ISO? Ilyesmi? :)

      Törlés
    4. :)
      A megadott link torrentjén ma "csak" 14-en seedelték. Igaz, "csak" 720p-s. :)

      Törlés
    5. Ez 27%nál döglik be. Volt ami 74ig ment.

      Törlés
    6. Van elég hely a vinyódon?
      Mert olyankor is "bedöglik".

      Törlés
  20. Frankó kis vita alakult ki köztetek, de azért lenne minimum két megjegyzésem.

    TroA kolléga állandóan az Athéni modellre hivatkozik, ami valljuk be őszintén, egy igazságtalan és rosszul működő "demokrácia" volt. A népszavazások alkalmával Athén lakosságának csak elenyésző része gyakorolhatta a jogait. Ki voltak zárva a nők, a rabszolgák, a felszabadított rabszolgák, a beköltözők (migránsok). Gyakorlatilag olyan 10-15 százalék gyakorolta a hatalmat, akiket viszont a törvényhozó kaszt faszán tudott befolyásolni. Gazdasági fellendülés szempontjából Athén számára kifizetődő volt ez a rendszer, de gyakorlatilag a kisebbség uralkodott a többség felett. Olyan apróságról már nem is szólva, hogy ha valódi többségi demokráciáról is beszélüni, az úgy nevezett többség manipulálható a legjobban.

    Ha már itt tartunk. Számomra a demokrácia nem ilyen vagy olyan népuralmat jelent meg többségi akaratot, hanem annak a lehetőségét, hogy kisebbségek is érvényesíteni tudják az akaratukat. A kisebbség alatt bárkit értek. Pl. a nemdohányosok akarata a dohányosok fölött, még ha az adott rendszerben a dohányosok is vannak többségben. Állandó párbeszédet, és szövetségek kötését érdekérvényesítések miatt, akár egymással szembemálló felek között is.

    Pont ezért érdemes inkább a svájci vagy a Holland demokráciával foglalkozni, mert azok jól működő modellek.

    Továbbmegyek. TR75 kolléga kissé csalódott, és igaza is van. Csak az a baj, hogy az okfejtését hazánk állapotából vezeti le. Azért vannak jogilag jól működő országok, pl. skandináv államok, Svájc, Hollandia. De ezeknek sem a legyek hozták össze azt, ami van. Fejlődés és idő, sok idő tette lehetővé mindezt.

    TR75 kollégának sok mindenben igaza van a hazai viszonyok értékelésében, de két dolgot nem szabad elfelejteni. Ezekből általános következtetéseket levonni kissé merész. A hazai viszonyok kialakulásában nem csak a "politikai elit" vett részt, hanem mi is. Azt kaptuk, amit megérdemeltünk. Ahogy mondani szokás, minden nép olyan választott vezetőket kap, amilyen maga a nép.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Darkcomet!
      Először is két apróság: TR75-tel inkább eszmecsere, mint vita alakult ki. Az athéni demokráciára csak azért hivatkoztam, hogy érzékeltessem, hogy nem feltétlenül a mai gyakorlat az autentikus. Mindösszesen talán kétszer hoztam szóba, ezért talán igazságtalan az "állandóan" határozód. (Egyszer a novgorodit is megemlítettem.) De ezek csak apróságok, szóra sem érdemes apróságok.

      Az hogy az athéni demokrácia jól működött vagy sem, nem lehet csak egy odavetett félmondattal elintézni. Hiszen nézőpont kérdése a dolog. Mint az is hogy igazságtalan volt-e vagy sem. (Mondjuk ez történelmi, politológiai értelemben egy teljesen értelmezhetetlen állítás. [Vagy inkább marxista?] Mármint, hogy igazságos vagy igazságtalan társadalmi berendezkedés volt. Hiszen feltételez egy abszolult tévedhetetlen ideológiai alapot. Amihez képest...)
      Azt, hogy egy adott államban ki számít démosznak, nem feltétlenül befolyásolja az állam, mint olyannak, működésének az értékelését. Működik a dolog, vagy sem? Athénban működött. A város lakóinak érdekeit (gazdasági, kulturális, katonai) sikeresen képviselte Hellászban. Egészen a peloponnészoszi háború végéig. (Amely azért, lássuk be, egész Hellász bukását okozta.)
      Az hogy a kisebbség uralkodik a többség felett, vagy a többség a kisebbség felett a demokrácia (mint filozófiai fogalom) szempontjából nem feltétlenül elsőrendű. Hoppá! Van egy olyan nézőpont is ám, hogy az üzemeltesse az államot, aki fizeti a cehhet. Magyarán a döntéshozatal jog cenzushoz van kötve. Aki betesz a közösbe, az szóljon bele a közösség ügyeibe. (Aki fizeti a prímást, az mondja meg melyik nótát húzza!) Ez (állam)filozófiai különbség. Melyik a jobb? A teljes választójog, vagy a cenzusos rendszer? Mindkettő mellett, és ellen is lehet érveket találni. Az ókori athéni cenzusos volt. Nem igazságos, és nem is igazságtalan. Cenzusos. Akinek a pénze benne volt a buliban, az dönthetett is.

      A demokrácia fogalmad hibás. Mert pont népuralmat jelent. Szó szerint. Ez a lényege. Nem a kisebbségi jogok. Amit definiáltál, az nem feltétlenül demokrácia. Mert az a démosz (ami meghatározása hely, és idő függő) uralmát jelenti. Az uralom kifejezésben pedig benne van, hogy vannak akiket elnyomnak, és vannak az elnyomók. Van aki fenn van, és van aki lenn. Amiről te írsz, az sem egy új ideológia. Van neve, de nem az, hogy demokrácia.

      A holland és svájci (se a skandináv) példa nem feltétlenül jók. Hollandiában nem olyan régen hagyta teljesen figyelmen kívül a kormány a választópolgárok egyértelmű akaratát (Ukrajna társulása kapcsán megtartott népszavazás). Svájcban nem olyan régen utasította el a társadalom, hogy az egyik vallási kisebbség (muzulmán) vallási funkcióra alkalmas épületet (mecset) építhessen. Skandinávia... Egyre több állami alkalmazott "lázad fel" az állam által rájuk kényszerített PC ellen. Úgyhogy nem egyértelmű, kivülállóként, hogy milyen is (például) az a svéd modell.
      Persze abban igazad van, hogy szükséges a társadalmi párbeszéd. De ennek nem akarat érvényesítésnek kell lenni. Mert az csak rossz vért szül. Inkább a másik érdekeinek figyelembe vételére van szükség. Van különbség a két dolog között... (Persze, lehet hogy csak félreértettelek, és te se a drasztikus megoldásra gondoltál.)

      TR75-nek köszönettel tartozok! A Lepkék feliratainak készítését megelőzően, és egy ideg utána is leveleztünk. Jó néhány dolog szóba került akkoriban. E levelezés egyik "mellékhatásaként" tavaly ősszel újra megnéztem (tizenöt év után) az Apokalipszis, most-ot. Érdekes volt. Eszembe jutottak az egyes jeleneteknél, hogy annak idején mi is járt a fejembe azoknál. Érdekes volt, mert jó néhány mást hozott ki belőlem, mint akkor. És a legfontosabb: Első megtekintés után az volt a véleményem, hogy egy nagyon jó film, csak az utolsó fél óra nem kellene bele. Most az a véleményem, hogy nagyon is kell bele. Megkoronázza. Nagyon jó film. Az első perctől az utolsóig!
      Kedves TR75! Ha akkor nem kerül szóba köztünk a dolog, akkor egy fantasztikus élménnyel kevesebb lennék! Köszönöm!

      Törlés
    2. Erről az egész gondolatmenetről lemaradtam, mint az esti utolsó buszról :S

      "TR75 kolléga kissé csalódott, és igaza is van. Csak az a baj, hogy az okfejtését hazánk állapotából vezeti le. Azért vannak jogilag jól működő országok, pl. skandináv államok, Svájc, Hollandia. De ezeknek sem a legyek hozták össze azt, ami van. Fejlődés és idő, sok idő tette lehetővé mindezt.

      TR75 kollégának sok mindenben igaza van a hazai viszonyok értékelésében, de két dolgot nem szabad elfelejteni. Ezekből általános következtetéseket levonni kissé merész. A hazai viszonyok kialakulásában nem csak a "politikai elit" vett részt, hanem mi is. Azt kaptuk, amit megérdemeltünk. Ahogy mondani szokás, minden nép olyan választott vezetőket kap, amilyen maga a nép."

      Én nem kicsit vagyok csalódott, hanem k...nagyon. Persze, hogy a magyar viszonyokból vezetem le a gondolatmenetet, mert itt élek. Ezt látom belülről, és sajnos nem vigasztal, hogy van, ahol nem ilyen a rendszer. Ez nem is demokrácia. Nem tudom, mi ez, csak trágár szavak jutnak az eszembe erről, de nem demokrácia. Nevezik sokan sokféleképpen. És hát persze, mi is részt vettünk/veszünk abban, hogy ilyen lett.
      De azért megkérdezem: ha a felhozatal silány, akkor a silányból kell választani?
      Fegyvert kell fogni és erővel kell a hatalmon levőket eltávolítani? Attól tartok, az '56-os forradalom is, ha győzött volna, ugyanolyan véres terrorrá nőtte volna ki magát, mint ami ellen fellázadtak. A legjobb példa a Francia Forradalom. Szabadság, egyenlőség, testvériség, mi? A sok barbár gyökér az első adandó alkalommal sz.rt rá, és esztelen terror lett belőle.
      Szóval... Az alapvető emberi természettel van baj. Szerintem.
      Sok minden hiányzik itt ahhoz, hogy működő, legalább "nagy vonalakban igazságosnak" nevezhető rendszerben éljünk. Na, az én részemről például ez reménytelen. Minden egyes nappal egyre mélyebben vagyunk, egyre kilátástalanabb a helyzet.
      Nekem jó lenne egy diktatúra is. Csak az ember alapvető jellemvonása(i) miatt az szükségszerűen rossz lenne. És itt máris eljutottam a korábbi témámhoz.
      Szóval hát ja.

      (Nekem amúgy a dokumentumfilm maga jobban tetszett az Apokalipszis...-nél :-D )

      Törlés
    3. Én is csalódott vagyok. És dühös. Nagyon dühös. Napi szinten frusztrál az a szar,a miben élnem kell.

      'Ezt látom belülről, és sajnos nem vigasztal, hogy van, ahol nem ilyen a rendszer.'

      Engem sem vigasztal, de legalább látom azt, hogy nálunk, bennünk van a hiba, és nem a rendszerben alapjaiban. Ha máshol tud működni az összes hibája ellenére, akkor igen is mi vagyunk a faszok. Nekünk kéne felnőni végre az egészhez, de ehelyett a saját fosadék szintünkre akarunk lehúzni másokat. Szeretnék én egy olyan rosszul működő rendszerben élni, mint a skandinávok, a hollandok, vagy akár az angolok vagy franciák.

      "Fegyvert kell fogni és erővel kell a hatalmon levőket eltávolítani?"

      Ez csak a legutolsó megoldás. De mivel mi a kis maradék törvény adta jogunkkal sem tudunk élni, ezért nálad a pont, kétséges, hogy mi lenne a vége.

      "Nekem jó lenne egy diktatúra is. Csak az ember alapvető jellemvonása(i) miatt az szükségszerűen rossz lenne. És itt máris eljutottam a korábbi témámhoz."

      Tessék, nézz körben. Ez, ami nálunk van, már szinte az. Persze ha jól viseled magad, nem jön a fekete autó, meg nem verik szét az arcod, mint az ötvenes években, annyira még nem durva a helyzet. Ha meghúzod magad, és kussolsz, meg bólogatsz, akkor még élni is hagynak jobbára. De már olyan félúton vagyunk Kádár és Putyin között.

      Törlés
    4. "Tessék, nézz körben. Ez, ami nálunk van, már szinte az. Persze ha jól viseled magad, nem jön a fekete autó, meg nem verik szét az arcod, mint az ötvenes években, annyira még nem durva a helyzet. Ha meghúzod magad, és kussolsz, meg bólogatsz, akkor még élni is hagynak jobbára. De már olyan félúton vagyunk Kádár és Putyin között."
      Ezért írtam azt, hogy "Csak az ember alapvető jellemvonása(i) miatt az szükségszerűen rossz lenne". Hatalom kell, annak minden kiváltságával, az érzés, hogy másokat szopathat, csicskáztathat, az a mámor, hogy talpnyalók és kegyencek nyalnak be csontig egy kis mócsingért (vagy épp jutalomfalatért). Ma már ebben az országban senki sem hiszi, hogy valaki önzetlenül tesz egy közösségért, egy ügyért. Aki tenne, azt egyből besorolják valahová a két lehetőségből (mert ugye csak kettő van, vagy ez, vagy az). Köpködik, tönkreteszik. Olyan mértékű változásra van szükség, ami szerintem nem lehetséges, mert nagyon mélyen beleivódott az emberekbe az a fajta gyűlölet vagy közöny, aminek ma minden nap millió példáját látjuk.
      Mondhatom úgy is, hogy sikeres a politikusok törekvése a megosztott és/vagy közönyös társadalom létrehozására.

      Törlés
  21. Kedjük a közepétől.

    "Hollandiában nem olyan régen hagyta teljesen figyelmen kívül a kormány a választópolgárok egyértelmű akaratát (Ukrajna társulása kapcsán megtartott népszavazás)."

    Ez így csúsztatás. Ez a népszavazás az alacsony részvétel miatt (2 százalékkal lépte túl a minimális 30 százalékos részvételt) nem volt kötelező érvényű, ahhoz 50 százalékos részvétel szükséges Hollandiában.

    Svájcba viszont nincs ilyen határ. Az ottani népszavazás is alacsony részvételű volt, de 57 voksolt úgy, ahogy. Viszont kötelező érvényű, akármennyien is adják le a voksukat.

    "Hoppá! Van egy olyan nézőpont is ám, hogy az üzemeltesse az államot, aki fizeti a cehhet. Magyarán a döntéshozatal jog cenzushoz van kötve. Aki betesz a közösbe, az szóljon bele a közösség ügyeibe."

    Aztán ha az illető kiesik ebből a kőrből ilyen vagy olyan okok folytán, akkor vonjuk meg a szavazati jogát? Ezt a logikát követve, mondjuk ha lerokkantosítanak, vagy munkanélküli leszel, akkor legyél másodlagos állampolgár? Hiszen akkor már nem állod a cehhet, te is kvázi eltartott vagy, semmit sem raksz bele a közösbe. A közszférával és a nyugdíjasokkal mi van? Ők sem állnak semmi féle cehhet, az állam az egyik zsebéből pakolja át a pénzt a másikba. Zárjuk ki a döntéshozatalból emiatt mondjuk a társadalom kétharmadát?
    ez nem járható út, és igen csak igazságtalan számomra. A cenzusos rendszer nem igazságos.

    A teljes választójog inkább igazságosabb, persze ha primitív birkák szintjén tartjuk az adott ország jó részét, akkor mindennél károsabb tud lenni.


    "Azt, hogy egy adott államban ki számít démosznak, nem feltétlenül befolyásolja az állam, mint olyannak, működésének az értékelését. Működik a dolog, vagy sem? Athénban működött."

    Akkor hurrá a diktatúráknak és autoriter országoknak. Működik? Működik. Gyakorlatilag a jogok gyakorlása sem kell, mert hát működik rendszer, így vagy úgy. Egy darabig. Az athéni izé is faszán összeomlott pont emiatt, bő száz év alatt.

    A demokrácia fogalmam lehet, hogy hibás, de az elmúlt pár száz évben elég sokszor átértékelésre került, ami számomra azt jelenti, hogy igen képlékeny a megközelítése. Ha a klasszikus definícióból indulok ki, akkor az számomra egyfajta diktatúra. Puha, lágy, működő, de akkor is az számomra.

    Apokalipszis, most. Szóban forgó uccsó fél óra. A mozi verzióban nem ilyen volt. Ha lemezről nézted, az már egy rendezői változat (2001), Coppola 49 percet illesztett bele. Hogy ez jó volt-e vagy nem, egyéni kérdés eldönteni. Pl. Kurtz 1967-es Times cikkekből történő felolvasása plussz jelenet. Általában véve árnyaltabbá tette Kurtz jellemét.

    A francia telepes családjánál történő jelenetek (ez 20 perc) szintén a rendezői, lemezes változat része. Eredetileg nem volt benne a filmben. Ez is érdekes módon teszi elgondoltatóvá Willard jellemét.

    A Playmate-nyuszis rész, amikor Willard két hordó benzinért összehozza a csajokat a legénységgel, szintén nem volt benne a mozifilmben. Ez is izgalmas.

    Viszont az eredeti mozis változatban lebombázzák Kurtz táborát a film végén.

    https://www.youtube.com/watch?v=0X_XSqOy-zE



    Ez eléggé ütős. A rendezői változatban viszont, Willard és Lance megindul visszafelé a folyón, maga mögött hagyva Kurtz táborát, Kurtz utolsó szavai hallatszanak.

    Na, ez viszont lényeges különbség. A moziváltozatban Willard egyetért ugyan Kurtzal a film végére, sőt, túl is nő rajta, de a saját démonaival való leszámolás végett elpusztítja Kurtz táborát, kvázi lehetősége van normális életet élni talán, valamikor.

    A rendezői változatban ugyanakkor vele maradnak a démonok. Nincs kiút, csak az önmarcangoló téboly.

    VálaszTörlés
  22. És még az Apokalipszishez, csak már sok volt a karakter:

    Martin Sheent egyébként sokszor le kellett cserélni a forgatás alatt, mert idegileg kikészült. Coppola kb. olyan maximalista volt ebben az időben, mint Kubrick. Ő például a Ragyogásban Shelley Duvall baseball-ütős jelenetét 127 alkalommal vette fel. Coppola nagyjából ilyen szinten készítette ki Sheent, de adott esetben egyszerű beállításokat vetetett fel vele újra, meg újra, amelyek nem biztos, hogy lényegileg bármit is hozzáadtak a filmhez. Pl. hogyan áll a csónak orrában, vagy milyen módon írja a naplót. Lényeg az, hogy amikor Willardot hátulról látjuk, az esetek nagy többségében dublőr játszott, mert Sheen éppen kiborult és aludt emiatt, vagy éppen részeg volt, mint egy albán szamár.

    Urban legend (?) következik. A filmet a bemutató előtt állítólag bekérették a Fehér házba. Zárt körbe vetítették le elsőnek az akkori katonai felső vezetésnek, akik logikusan vietnámban szerezték meg az elismerésüket és kezdték el építeni a karrierjüket. Állítólag a vetítés utáni néma csöndet több "kemény" katona sírása verte fel. Csak annyit mondtak, mi nem ezt akartuk a katonáinknak. Nem erről volt szó. Fel sem fogtuk, mi történik.z

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Ez így csúsztatás." Ez így személyeskedés.
      "Ez a népszavazás az alacsony részvétel miatt...nem volt kötelező érvényű, ahhoz 50 százalékos részvétel szükséges Hollandiában. " Ez meg jogászkodás.
      Hollandiát mint a jó példát hoztad fel a demokráciára. Mintegy kívánandó célt. No most, a demokrácia lényege a démosz uralma. Ha népszavazásra bocsátok egy kérdést (ami teljesen megfelel a klasszikus demokrácia felfogásnak!), akkor amennyiben egy úgynevezett érvényességi küszöböt alkalmazok, akkor már korlátozom a demokráciát.
      Ergo, nem jó a példád.
      Másrészt a BREXIT sem volt kötelező érvényű népszavazás, de mégis figyelembe vette a kormányzat, és lemondott utána a kormányfő is. (Persze Cameron egy ideig úgy gondolta, hogy miután a démosz nem az ő általa preferált úton kíván járni, attól még hivatalba maradhat, de kollégái meg tudták győzni, hogy egy demokráciában nem hagyhatja figyelmen kívül a nép akaratát, akkor sem, ha nem ügydöntő népszavazásról volt szó. Pont ellenkezőjét meg nem akarta csinálni annak, mint amiért kampányolt.)
      Az hogy a démosz mekkora hányada kíván egy népszavazáson véleményt nyilvánítani, nem mérvadó abban, hogy érvényesnek tekintünk egy népszavazást, vagy sem. Legalábbis a klasszikus demokrácia felfogásban. (Nem csak a szavazáshoz van joga a démosz tagjának, hanem a nem szavazáshoz is.) Az érvényességi küszöbök minden esetben csorbítják a demokráciát. (Kivéve abban az esetben, ha maga a démosz dönt úgy, hogy legyen érvényességi küszöb. De ez a döntés csak egy népszavazás keretében képzelhető el.) Tehát elmondhatjuk, hogy a holland kormány megkérdezte egy ügyben a démoszát, hogy mi a véleménye, és utána nagy ívben tett rá. Nem így tett az angol miniszterelnök, és az olasz sem (nem is olyan régen).
      Nincs ezzel semmi baj, csak innentől fogva a demokrácia kérdésében nem igazán mérvadó a holland példa. Félreértés elkerülése végett, legális volt amit a holland kormány tett, de illegitim. És ezen a "számmisztika" sem segít.
      És ezt támasztja alá a svájci példa is. Mármint a számadatok. Nem az számított, hogy a démosz mekkora hányada mondott véleményt, hanem az hogy hogyan döntöttek.
      (A svájci példa arra nem jó, hogy azt állítsuk, hogy a svájci lakosok a kisebbségi jogok über alles szellemében kritika nélkül tolerálnának mindent.) Tehát a svájci gyakorlat közelebb van a demokráciához, mint a holland.

      Törlés
    2. "Aztán ha az illető kiesik ebből a kőrből ilyen vagy olyan okok folytán, akkor vonjuk meg a szavazati jogát? "
      Álprobléma. Soha senki nem állított ilyet. Soha sehol nem volt ilyen. Még hasonló sem. Kivéve a Logan futása című (elég jó) filmben. :D
      Kérdésed hangulatkeltésre jó, de nem valós problémát vett fel.
      Athénban a törvény azt mondta ki, hogy a népgyűlésen a szabad athéni polgárok vehetnek részt. A "választási törvényükben" csak ennyi szerepelt. De csak szabad athéni polgárnak lehetett Athénon belül vagyona. Tehát a cenzusos rendszer áttételesen érvényesült. Ha egy athéni polgárnak (démosz tag) nem volt vagyona, attól részt vehetett aktívan a gyűlésen, hiszen például a lehetősége a vagyonszerzésre élete végéig megmaradt. Így a meghozandó döntés az ő (anyagi) életét is befolyásolhatta. Illetve a leendő anyagi helyzet a városra esetleg gyakorolhatott hatást.
      Egyáltalán nem biztos, hogy nem igazságos a cenzusos rendszer. (Meg, mihez képest is?)
      Az általános választójog meg azért nem igazságos, mert olyan emberek is döntenek, esetleg pénzügyi kérdésben is, akik egész életükben az állam (azaz a többi démosztag által befizetett) pénzéből él. Meg sem próbálva önálló lábra állni. Ha belegondolsz az sem igazságos például, hogy életerős emberek elvárják, hogy a többiek eltartsák őket.
      De írtam már, hogy mindkét rendszer mellett, és ellen is szólnak érvek. (Ráadásul a cenzusosból fejlődött ki az általános, tehát eleve hibás a szembeállítás.)
      "Akkor hurrá a diktatúráknak és autoriter országoknak. Működik? Működik. Gyakorlatilag a jogok gyakorlása sem kell, mert hát működik rendszer, így vagy úgy. Egy darabig. Az athéni izé is faszán összeomlott pont emiatt, bő száz év alatt."
      Nem. Csak a fénykora múlt el 100 év alatt. Az athéni demokrácia pedig tovább fennmaradt.
      Milyen jogok?

      Törlés
    3. Mi a baj az autoriter vezetéssel?
      Platón szerint (másodjára hivatkozok rá, de ettől nem vagyok platonista!) szerint nem a népuralom a legjobb. Sőt!
      Az érvei figyelemre méltóak, ám nem szabad elfelejteni, hogy Platón nagyon erősen idealista volt. Ezért nem árt kritikával kezelni az észrevételeit. De elmondhatjuk, hogy Platón szerint elvileg nem a demokrácia a legjobb kormányzási mód. Tudom, napjainkban van egy olyan dogma, hogy a legjobb kormányzási mód a demokrácia, és ezt a dogmát nem illik vitatni. Pedig a demokráciában hívőknek is jót tenne (és a létező demokráciáknak is), ha időnként el lehetne vitatni ennek a hittételnek az igazságtartalmát. Segíthetne abban, hogy észrevegyük a demokrácia vadhajtásait. Segíthet, hogy ne legyünk Candide-ok.

      "A demokrácia fogalmam lehet, hogy hibás, de az elmúlt pár száz évben elég sokszor átértékelésre került, ami számomra azt jelenti, hogy igen képlékeny a megközelítése."
      Nem. A fogalom értelme nem került átértékelésre. Ma is ugyanazt jelenti, mint mondjuk két és félezer éve. Népuralmat. Amire gondolhatsz az az lehet, hogy a demokrácia fogalmának megvalósításakor figyelembe kell venni a démosz hagyományait, lehetőségeit, és a démosz tagjainak értelmi képességeit. Ez mind befolyásolhatja a megvalósuló demokrácia minőségét. De maga a fogalom jelentése soha nem változott.

      "Ha a klasszikus definícióból indulok ki, akkor az számomra egyfajta diktatúra."
      Igen, persze. Hiszen már maga az állam maga egyfajta diktatúra. Mindegyik állam. Az USA alkotmánya (kiegészítésekkel együtt) ezért is ad lehetőséget arra, hogy otthonaikban a démosz tagjai lőfegyvereket, fegyver arzenált tarthassanak, mert az állampolgárainak lehetőséget ad arra, hogy megvédjék magukat az állam túlkapásai ellen. És a történelem során elő is fordult, hogy fegyveresen ellenálltak a honpolgárok (lásd pl whiskey lázadás).
      Az ember alapvetően magában hordozza a rosszra való hajlamot. És e miatt (is) elnyomó minden állam.
      A 20.században megpróbálták kinevelni az emberből a rosszat. Nagyon sokan belehaltak. Mégsem jött össze a kísérlet.
      Úgy néz ki, hogy az emberiség nem tud változtatni az alaptermészetén. Ezért csak elnyomó közösségeket tud létrehozni. Ez van.

      Apokalipszis, most.
      A rendezői változatot láttam tavaly is, és annak idején is.
      A leírásod alapján felvetődött bennem, hogy talán érdemes lenne megnéznem az eredeti verziót is. Jól gondolom ezt?

      Törlés
  23. Kéne oldalra egy "utolsó hozzászólások" blokk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megnézem van-e ilyen lehetőség a blogmotorban. Egy kis türelmet!
      (Mondanom sem kell, ugye, hogy jogos a felvetésed!)

      Törlés
  24. nagyon jó ez a sorozat, köszönöm!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

    VálaszTörlés
  25. Szia!
    A sorozatot honnan tudom letölteni?

    Köszönöm ,,Z??

    VálaszTörlés
  26. Én most kerestem rá a sorozatra, miután a 35. évforduló kapcsán a TV2 leadta a szinkronizált filmváltozatot. Sajnos nem tudtam a filmről, Csernobilról nagyonis, pláne, hogy már 8 éves voltam! Nagyon köszönöm a feliratot, a héten főleg angol felirattal néztem, már többedszer, de megtaláltam a magyart is, meg a blog-odat is! Köszönöm a feliratot, annak a sokszázezer embernek meg nem lehet eléggé megköszönni azt, amit tettek...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! A sokszázezer ember nevében nem nyilatkozhatok... A felirattal kapcsolatban csak annyit mondanék, hogy: nagyon szívesen!

      Törlés
  27. Szia TroA

    Először is szeretném megköszönni a Csernobil: Elválaszthatatlanok (Motylki) című film fordítását !
    Nekem is nagyon tetszett e film , bár voltak benne érdekes szójátékok , de összességében nagyon ott volt !

    Azt szeretném tőled megkérdezni, hogy esetleg a film zenéje is meglenne neked?
    Igaz , találtam egy pár zenét a filmből de a harmadik rész 6 perc 10 másodpercében felcsendül egy kellemes zene amit szeretnék magamnak lementeni !

    Itt lenne a film és az ominózus zenerészlet
    https://upvideo.to/v/oac9qmcyrxfi/Motylki_3.2013.x264.WEB-DLRip.mp4


    Terveztem, hogy elmegyek és megnézem a várost ahol a film játszódott (Pripjaty) de sajnos a háborús konfliktus miatt most nem igen fog összejönni!
    Még arról is olvastam, hogy pont ebben a városban hadgyakorlatoznak a kijevi katonák, nem lenne pont ildomos egy lövedékkel a testemben, vagy esetleg egy lövedék a fülemnél elsuhanna az sem lenne egy felemelő érzés, szóval ezt a túrát most el kell hogy halasszam!

    Kíváncsi lettem volna a telefonfülkére , amikor is Aljevtyina Sirokova elhelyezi a babát a telefonfülkébe és jó pár ideig nézi a fülkét ahova is Pável Gyerzsavin is belekarcolta a monogramjukat !

    Gondolom a forgatás végeztével a fülkét is vitték magukkal !

    Még egyszer köszönöm szépen a feliratot , szinkronos verzióban is megnéztem és magyar hanggal is felemelő volt !

    Még egyszer köszönöm szépen a feliratot és akkor várom a film zenéjét !

    Az email címemre lenne a legjobb ha oda el tudnád küldeni !

    Üdv
    Attila

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Köszönöm kedves soraidat!
      Megnéztem-meghallgattam az inkriminált részt a sorozatból. És azt kell, hogy mondjam (lehet hogy ez szégyen, de így van), fogalmam sincs milyen zenemű részlete csendül fel. A cél érdekében végignéztem a stáblistát is, de sokkal okosabb nem lettem. Egy helyen köszönetet mondanak néhányaknak, hogy segítették a zene megírását... Ezek szerint, kimondottan ennek a sorozatnak a kedvéért készíthették ezt a felvételt is.
      OST-ket ott a nagy mozifilmjeikhez sem igazán adnak ki, pláne nem egy tv sorozathoz. Ahogy Magyarországon sem, szerintem. Viszont lelkes rajongók össze szoktak állítani ilyeneket. De ehhez az alkotáshoz ilyet se találok. Úgyhogy, sajnálom, de nem tudok ebben segíteni.

      Hát, hogy a lezárt zónában gyakorlatoznak-e most katonák, azt nem tudom. Közel van a Fehérorosz határhoz az igaz, de még mindig magas a sugárzás arrafelé. Ugyanakkor a polgárháború egyik szakaszában olyan híreket is lehetett olvasni, hogy az ukrán hadsereg a sugárfertőzött (és ezért a zónában tárolt, zárolt) harci járműveket elszállította onnan és Donbaszban bevetették őket. Amit azután az ukrán fél cáfolt, de ezután fotókat is mutatott be a sajtó kiürült lerakatokról. Szóval, nem tudom mennyire hiteles, hogy pont ott most katonák gyakorlatoznának. Azt elképzelhetőnek tartom, hogy a feszült helyzet miatt teljesen lezárták azt a vidéket.

      Törlés
    2. Shazammal lehetne csinálni egy próbát.

      Törlés
    3. Merre lenne az "ominózus" zenerészlet, mert az általad belinkelt cucc a komplett harmadik rész? Szóval mégis mit, meg hol, meg hogyan?

      Törlés
    4. Pedig jeleztem az üzenetemben , csak lehet hogy elkerülte a figyelmedet

      " a harmadik rész 6 perc 10 másodpercében felcsendül egy kellemes zene "

      Amikor bemásznak az ablakon és az "ovi teremben vannak " nos ott csendül fel az általam keresett zenerészlet !

      Törlés
    5. "Még egyszer köszönöm szépen a feliratot , szinkronos verzióban is megnéztem és magyar hanggal is felemelő volt !
      "

      A teljes sorozat le lett szinkronizálva, vagy csak erről a korcs 1 óra 48 perces verzióról van szó?

      Törlés
    6. A négy részből hoztak össze 1 óra 58 perc szinkront !
      Legalábbis nálam ennyi a film hossza!


      Törlés
  28. Köszönöm szépen a válaszod!
    Három orosz weboldalt találtam, ahol jó pár zeneszám felcsendül de ez valahogy kimaradt a repertoárból ! A csernobili atomerőmű közelében, a lakatlan Pripjaty városában gyakorlatoznak az ukrán katonák – írta a Reuters.
    A katonák a szellemváros elhagyatott épületeire lőttek, gránátokkal és aknavetőkkel gyakorlatoztak pénteken. Egy Reutersnek megszólaló katona szerint azt gyakorolták, hogy hogyan küzdjenek fegyveres csoportok ellen városban.
    Sajnos a Shazammal sem megy , egy rövid gondolkodás után azt írja "Nincs eredmény"
    Akkor ez kimarad a gyűjteményemből!
    Egyébként nekem megvan eredeti nyelven és HDrip szinkronosan , szívesen feltölthetem !
    Még egyszer köszönöm szépen a válaszod !

    Üdv
    Attila

    VálaszTörlés
  29. Szia!
    Miért nem veszed le a zenét a film hanganyagáról? Ha mkv kiterjesztésű a fájlod, akkor mondjuk pl. az MkvToolNix-el kinyered a film teljes hangfájlát a konténerből. Konvertálod egy általad szimpatikus hangfájlá és kivágod az egészből azt a részt, amit szeretnél megkapni. És kész! Nem vagyok nagy OST ismerő, de pl. a Fiddler on the Roof-ban is van filmbeli dialógus (ha jól emlékszem Warner kiadás), míg pl. mondjuk a Hair-ban meg nincs... De akkor is, ismert ez a megoldás a hivatalos kiadóknál is.
    Reuters-hír... Nem tételeztem fel rólad, hogy holmi fantazmagóriával "terhelsz" a gyakorlatozó katonákkal kapcsolatban. Csak a hírrel szemben leírtam az averziómat is, meg azt is ami miatt, akár igaz is lehet. A kilencvenes évek végén-kétezres évek elején volt egy reuters botrány. Az izraeli-palesztin konfliktus egyik fényképén "tupíroztak" nem is keveset. Persze, az régen volt! Két éve télen - és erről írtam is az egyik bejegyzésben - elterjedt az a hoax, hogy Moszkvában nem esett hó egész évszakban és vidékről hozattak, hogy legyen. Ezt az időszakot volt szerencsém a városban tölteni. Semmi nem volt igaz ebből. És itt is a Reuters volt zászlóvivő. Esett hó, bár nem sok, és nem is sokszor, de nem hozatott senki havat a városban. Az alapja a hírnek orosz internethasználók viccesnek szánt kattintásvadász akciója volt. Amiből szenzációhajhász cikkeket írt az angolszász sajtó, amit kritika nélkül átvett a 444 is. A bejegyzésem publikálása után a nevezett magyar hír(?)oldal átírta a cikkét, úgy mintha soha nem állították volna ezt a baromságot. Nem megjegyzést írtak, hogy bocs, tévedtünk! Nem, mert az emberi és szimpatikus lenne. Ők tévedhetetlenek.

    Szóval, fent tartom, hogy nem tartom kizártnak, hogy valamit megint összekavartak a Reutersnél. A Pripjaty folyó árterülete hatalmas. Nem kicsi folyó. Simán gyakorlatozhat ott az ukrán hadsereg. De miért tennék ezt egy sugárzó halott városban? De ettől, még igaz is lehet a hír.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia
      Szerettem volna válaszolni, de valami rendszerhiba miatt nem engedi elküldeni az üzenetet !

      Törlés
    2. Szia!
      Szerintem az lehet, hogy be van kapcsolva az előzetes moderáció, ami annyit tesz, hogy engedélyeznem kell a közzétételt. Elsősorban a spam-ek miatt (mondjuk nem mindig sikerül, de ez nem a blogmotor hibája). Kaptam személyes üzentet is így, ami olyan infókat tartalmazott (e-mail cím, pl), ami nem biztos, hogy publikus. Ezért ezek nem szoktak megjelenni a hozzászólások között. Illetve olyan kilenc-tíz éve jelent meg egy uszító üzenet. Az oroszoktól a buta nyugdíjasig mindenki hülye volt abban a két mondatban. És gyalázkodáson kívül csak sértegetést tartalmazott. Ez se került ki. Egyébként mindent engedélyezek. Nem vagyok mazochista, de az ellenvéleményeknek is szoktam örülni. Főleg, ha indoklást is tartalmaz, és az indoklás nem csak annyi, hogy csak.

      Törlés
  30. Szia!
    Sajnos a hír igaz amit a Reutersnél olvastam és még tovább is ment , mégpedig azzal a hírrel, hogy az oroszok elfoglalták a csernobili atomerőművet
    A fantazmagóriával kapcsolatban pedig bocsánat, de ki gondolta volna, hogy meglépik ezt a szomorú dolgot !

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Nem azt állítottam, hogy tuti kitaláció, csak annyit, hogy nem feltétlen hiteles attól a hír, hogy valami régi és/vagy nagynevű hírügynökségtől származik. Épp az elmúlt két nap során annyi mindent és mindannak az ellenkezőjét hallhatta, olvashatta az ember... Bismarc-ra hivatkoznék: a legnagyobb hazugságokat vadászaton és háború közben hallja az ember.

      A csernobili zónával kapcsolatban az ukrajnai elnök azt mondta tegnap, hogy heves harcok dúlnak ott. Ma kiderült, hogy senki nem halt meg ott tegnap és az Atomenergiai Ügynökség szerint sem sérült meg ott egyetlen építmény sem. Pedig, heves harcokban szokott. Ahogy meghalni is szoktak. Persze, lehet már egy harmadik variációt lehet majd hallani erről. vagy negyediket, hiszen a hivatalos orosz állápont az, hogy a zóna őrsége nem tanúsított ellenállást. Mint a piacon: tessék választani!

      Törlés