Garin mérnök hiperboloidja


A filmeredeti címe: Гиперболоид инженера Гарина
A felirat tulajdonságai:
FPS: 25,
a fájlkiterjesztése: srt.















Régóta terveztem, hogy feliratot készítek ehhez a filmhez. A dolog mindig halasztódott. A végső lökést, ami hozzájárult a feladat elvégzéséhez, Oldfan adta. Hát itt van... Tessék!

Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj
A film forgatókönyvét Alekszej Tolsztoj (1883-1945) azonos című könyve alapján Joszif Manevics és Alekszandr Grincburg (ő a film rendezője is) készítette el.
Tolsztoj munkássága ma már talán nem annyira ismert Magyarországon, mint mondjuk 50 évvel ezelőtt. Persze nem ő az egyetlen szovjet író aki így járt kis hazánkban. Ennek oka, hogy (szokás szerint) kiöntöttük a gyereket a mosdóvízzel együtt. (E szokás egyik hozadéka az lett, hogy az antikváriumok tele vannak nemhivatalosan szellemi indexre tett szerzők máig olvasatlan köteteivel. Pici pénzért.) Tagadhatatlan, hogy A. Tolsztoj "összefonódott" a bolsevik rendszerrel. De őnála ez nem csak megélhetési kérdés volt, hanem elvi döntés. Műveiben, talán éppen ezért nincs direkt, szájbarágós, buta propaganda. Bár az tagadhatatlan hogy kiolvasható politikai elkötelezettsége. Az 1905-ös forradalom idején Péterváron diákoskodik az ifjú Tolsztoj (főiskolás 1901 és 1906 között), mégsem vesz részt a zavargásokban. 1918-ban Párizsba emigrál családjával együtt. E döntésében közrejátszott, hogy nemesi származású, és hát azokban az időkben ez a tény nem számított életbiztosításnak azon a tájon. 1923-ban hazaköltözik a Szovjetunióba. Tehát nem olyan emberről van szó aki csak a foxi maxi képzőn szerzett ismeretet a kapitalista nyugati világról, hanem egy olyanról aki élt is benne. Az emigráns élet abszurditása (amely minden nációra jellemző) is arra ösztönzi, hogy a visszatérjen szülőhazájába. Hazatérése után nem lett egyből körülrajongott író. Bár vannak olyanok, aki szerint '23 után az egyik fő feladatának azt tartotta, hogy anyagilag konszolidálja maga, és családja helyzetét. Ami egyrészről akár érthető is. Hiba lenne nem elismerni, hogy idővel sikerült kivívnia a politikai vezetés szimpátiáját is. Mondhatni révbe ért.
A "Garin mérnök hiperboloidja" második tudományos-fantasztikus regénye volt az írónak. A mű Krasznaja Nov nevű folyóiratban jelent meg először (1925-1926).
Krasznaja nov 1923/3.száma

Az újságról csak annyit, hogy az első száma 1921-es kiadású. A polgárháborús időszak után ez volt az első (könyvszerű) magazinújság ami megjelent. Eleinte havonta két szám jelent meg, majd később már csak havonta egy. Az újság fénykora Voronszkij főszerkesztő (1921-1927) nevéhez fűződik. Ebben az időszakban a kortárs feltörekvő írók műveivel és már befutott, elismert írók, költők munkáival volt tele a lap. Az első főszerkesztő, Voronszkij, szakmapolitikai támadás áldozata lett. Az Október csoport (A. Rodcsenko, B. Ignatovics, P. Novickij stb) folyamatosan nyomás alatt tartotta a lap készítőit. Voronszkijt trockizmus vádjára hivatkozva eltávolították az újság éléről. (Ekkor még megüssza ennyivel, de végül 1935-ben letartóztatják. 1937. február 1-jén ismét őrizetbe veszik és ugyanazon év február 13.-án kivégzik. 1957. február 7.-én rehabilitálják.)
Pedig az újsággal szakmai szempontból semmi kivetnivaló nem volt. Szerzői között megtalálhatjuk Makszim Gorkijt, Vlagyimir Majakovszkijt, és Szergej Jeszenyint is.
1941 őszén kiadót evakuálni kell (az előretörő német hadsereg miatt). 1942 nyarán megszűnik a lap.
Ebben az újságban, ebben a szellemi műhelyben jelenik meg először a "Garin".
Nem egybe, hanem folytatásokban adják közre a művet. (Könyv alakban 1927-ben jelenik meg először.) A korszakot egyébként szokták a szovjet tudományos-fantasztikus irodalom első nagy korszakának is nevezni. Ekkoriban olyan művek születtek mint Ilja Ehrenburg "A.D.E. Tröszt"-je, vagy Marietta Saginyan "Jim Dollar"-ja, vagy Alekszandr Baljajev (akit a szovjet Jules Vernénk is hívtak) "A kétéltű ember"-e, vagy Alekszandr Grín "Bíborvörös vitorlák"-ja.

Nem túlzás, hogy pezsegtek a jövőről való gondolkodás eszméi, ebben az időben, a szovjet korszak írói között. (Bár ha perspektívikusan szemléljük akkor azt láthatjuk, hogy a 19.század végén, az irodalom művelői közül Európában is sokakat foglalkoztatott a jövő. Magyar viszonylatban megemlíthetem Jókai Mórt, és atipikus művét "A jövő század regény"-ét.)
A magam részéről úgy gondolom, hogy nem előzmények nélküli mindez az orosz irodalomban. Elég ha a 19.század nagy orosz író óriásokra gondolunk.
Persze ők egy kicsit más szempontból közelítették meg a kérdést. Lev Tolsztojra, Dosztojevszkijre tagadhatatlanul nagy hatással volt a kereszténység. Nem feltétlenül az intézményesült formájában, de műveikből látható, hogy a kereszténység eszmeisége, morálja, emberképe gondolkodásukat meghatározta.
Nyikolaj Bergyajev (1874-1948) vallásbölcseletét például egyértelműen a "Bűn és bűnhődés" írójának szellemiségéig vezetik vissza.
A filozófiától már nincs is messze a politika. A szebb, jobb jövő várása rendkívül korszerű gondolatnak tűnik a politikával foglalkozók számára is. Az emberek korszakváltást közeledését érzik. Ezért (is) fordulnak a jövő felé. (Vannak akik spirituálisan, és vannak akik természettudományos alapokkal teszik ezt.) Gyakorlatilag a különböző forradalmi irányzatok közül kiemelkedő kommunizmus is a jövőképével tudja mozgósítani a követőit. A Kommunizmus a földi Mennyország, a tudományosság fantasztikuma. A jelen kilátástalansága ellentéteként felvillantott (tagadhatatlanul vallási elemekkel "fűszerezett") jövőkép idealizmusa az, ami pétervári fiatal értelmiséget arra vezeti, hogy a városi szegények (munkások) tömegeit fellázítsák. De nem csak Oroszországban válik az új korszak hajnala véressé. Hiszen az 1.világháború egész Európában véget vett a "boldog békeidő"-nek. De nagyon eltértem a bejegyzés témájától... Elnézést!

Szóval, A. Tolsztoj "Garin mérnök hiperboloidjá"-t először 1965-ben filmesítik meg. (1973-ban készül egy négyrészes televíziós feldolgozás is "Garin mérnök kudarca" címmel.) A személyes véleményem szerint a '65-ös mozi kicsit túl tömör. De pont ezért a mai napig is feszes, pörgő alkotást láthat az aki megtekinti. Minden benne van a filmben, de nem árt odafigyelni, mert üresjárat az nincs, sem a dialógusok között, sem a cselekményben.
Jevgenyij Jevsztignejev mint Garin mérnök
A film története egy kicsit eltér a könyvétől, ami lássuk be nem szokatlan a feldolgozásoknál. Cserébe viszont a jellemábrázolás nem annyira kiforrott mint az eredeti műben.
Gondolok itt elsősorban Zoja Monrose kisasszony karakterére. Vagy az Arany-szigeten lezajló lázadásra, pontosabban felkelésre.
Az eredeti műben Tolsztoj viszonylag részletesen (persze nem túl bő terjedelemben, mert maga az alapmű sem egy unalmas alkotás) ír a sziget soknemzetiségű lakosairól. A könyvben ez tulajdonképpen egy társadalomkritikai rész. Az akkori nyugati társadalmak kritikája. A hatalom kritikája. A hatalomban lévők kritikája. Azoké akik megszervezett állammal, a társadalmat jóléttel elkábítva törnek világpolitika céljaik felé. Azoké, akik mikor látják, hogy kezd kicsúszni a kezük közül a hatalom elkezdenek nemzeti, nemzetiségi alapon uszítani. Csak azért, hogy pozíciójuk megmaradhasson.
Natalja Klimova mint Zoja Monrose
Az Arany Szigeten történő forradalom egyértelműen az író világképéből fakad. Van a világon még egy ország, ahol győz a proletárság, van már Szovjet-Oroszországnak, még ha távoli is, eszmei szövetségese. Így válik a könyv politikailag korrekté a maga korában. Ez a történéssor maga a Szovjetunió apológiája.
Na ebből, szinte semmi nem jelenik meg a filmben. Nem gondolom, hogy ezzel a filmkészítők Tolsztoj céljával ellentételesen haladtak a mozi készítése során. Hiszen a regény is elsősorban szórakoztatásra készült. Függetlenül attól, hogy az író saját világlátását is belefűzi a sztoriba. Nincs ezzel semmi baj. Nincs objektív regény. A baj az, ha egy regény propagandaszólamokkal operál. És ez a "Garin" esetében szerintem nincs így.
Ami legjobban "fáj" az az, hogy a filmben Zoja Monrose (Natalja Klimova alakítja) alakja egy kicsit elnagyolt. Bár a lényeg benne van, de azért az eredeti műben visszataszítóbb. Nem fizikálisan, hanem morálisan. Garin méltó társa.
Garin és Monrose kisasszony

A film tartalma röviden:
Ezerkilencszázhuszonötben járunk. Egy szovjet mérnök, P.P.Garin, egy korszakos jelentőségű találmányt birtokol. A berendezés felhasználható fegyverként is, és ipari célokra is. Nem véletlen, hogy felkelti a dolog az amerikai milliárdos, Rolling, érdeklődését is. Elindul a hajsza a hiperboloidért. A találmány megszerzése fontosabb még az emberéletnél is. Így hát a szovjet hatóságok is belefolynak az ügybe... 




A filmet figyelmesen nézőnek feltűnhet egy aprócska dolog. Megemlítődik többször is egy konkrét lakcímet a dialógusokban. Ennek a fordításán egy kicsit elgondolkodtam.
A párizsi Rue du Chemin Vert
A párizsi események zajlása közben elhangzik a Zelenaja utcanév. Persze a francia fővárosban nem található ez az orosz nevű utca. A forgatókönyv írók, szerintem, pusztán érzékeltetni szerették volna, hogy a párbeszédek anyanyelvi környezetben hangzanak el. Az egyik snitten meg is jelenik az utcanév tábla a házszámmal: Rue de Chemin 63. Egy átlag orosz mozinéző a szám alapján (hiszen a latin betűkkel nem boldogul) egyből tudja, hogy ez az a ház, amiről előtte többször is beszélgettek a szereplők.
Végül úgy döntöttem, hogy az oroszul elhangzó utcanevet nem fordítom le, még csak nem is tartom meg az orosz alakját, hanem az eredeti francia nevet fogom használni. Így az aki a magyar felirattal nézi majd meg a filmet, nem fog fennakadni az utcaneveken. Simán, gördülékenyen tud asszociálni.
A filmben egy geográfiai szakkifejezés is használnak. Ez az olivin övezet. Ennek a definíciójára nem térnék ki külön, mert a szereplők meg is magyarázzák a fogalmat. Ezzel kapcsolatban csak annyit jegyeznék meg, hogy ez egy létező elmélet. Legalább két egymástól különböző elméletet is ismerek, hogy mi lehet a Föld belsejében. Az igazságot pontosan a mai napig nem tudjuk. Az emberiség csak karcolgatja bolygónk felszínét, biztos tudása nincs. Csak feltételezések.
Elhangzik egy olyan mondat is, amely szerint a higany és az arany közel azonos forrásponttal rendelkezik. Ez közel nincs így. Közel 2600 Celsius fok a különbség.

Mivel a feliratra mutató link a bejegyzés elején (és a Feliratok-ban) található meg, így már nincs más dolgom mint, hogy ismertessem a film szereposztását:
Jevgenyij Jevsztignejev - Garin mérnök,
Vszevolod Szafonov - Selga,
Mihail Asztanov - Rolling milliárdos,
Natalja Klimova - Zoja Monrose,
Vlagyimir Druzshyikov - Arthur,
Jurij Szarancev - Taraskin
és sokan mások...

Jó szórakozást kívánok a filmhez!


2 megjegyzés:

  1. Köszönöm minden fáradozásotokat Barátaim!! Egy lelkes kis közösség aki értékeli a szépet.

    VálaszTörlés