Az istenek irigysége


A film eredeti címe: Зависть богов
A felirat tulajdonságai:
FPS: 25,
kiterjesztése: srt.















Kedves Olvasók!
Kubulnak köszönhetően egy újabb orosz filmmel ismerkedhetünk meg. De előtte kérlek olvassátok el a felirat készítőjének gondolatait:



"Az „Istenek irigysége”filmet az a Vlagyimir Valentinovics Menysov rendezte, aki 1981-ben Oscar díjat nyert „Moszkva nem hisz a könnyeknek” című filmjével. Ez a film 2000-ben készült, és 1983-ban játszódik. Maga a történet első hallásra nem tűnik túl eredetinek, a konfliktus abból adódik, hogy egy sikeres szovjet író TV szerkesztő felesége viszonyt folytat egy tolmáccsal.

Ami számomra a filmben rendkívül érdekes, az, ahogyan megjelenik a szereplők környezete. Az, hogy egy férjes asszony félrelép, valaki másba szerelmes lesz, hát az nem túl ritka esemény. De a Szovjetunióban egy külföldivel viszonyt folytatni, az azért nem mindennapos történet. A Szovjetunióban ugyanis a „külföldi” ugyancsak különös teremtmény volt. (Felidézem saját történetemet, amikor a 60-as években Kazahsztánban (a szűzföldeken) építőtáborban voltam egy isten háta mögötti falúban, és a kolhoz irodából valamilyen ürüggyel odajött két fiatal nő megbámulni engem, mert külföldit még nem láttak.)

Nem csoda tehát, hogy a neves író szerény otthonában a Patyomkin fal mintájára bőséget teremtenek. (Érdekessége a filmnek, hogy az egyik külföldit a nemrégiben orosz állampolgárságot felvett Gerard Depéardieu alakítja.


Az akkori világ álszentségét jól mutatja be, az a motívum, amint a moszkvai „elit” értelmiség külföldről belopott videokazettán nézi a „pornográf” filmet (Az utolsó tangó Párizsban).
Később ennek meg is lett a következménye:

Annak, aki nem találkozott a szovjet hétköznapokkal, annak felfoghatatlannak vagy inkább fantazmagóriának tűnhet az is, hogy egy moziban a film vetítése közben egyszer csak igazoltatni kezdenek ellenőrizendő, hogy ki hogyan került oda a munkaidő kellős közepén.

Persze a TV egy más világot mutatott be, a hírek a termelési sikerekről szóltak, amit akár az utolsó percben kaptak meg a hírolvasók.


A film talán legjellemzőbb részlete a dél-koreai repülőgép lelövése kapcsán kialakult vita a lázadó ifjúság és az öreg bolsevik között, amiből legyen itt egy rövid idézet: 
- Mondjátok, mi a francnak nekünk ilyen sok rakéta és repülő?
- Mert az egész világ miattunk fegyverkezik.
- Szerintetek csak az amerikaiaknak van igaza, mi meg a vadak, gátoljuk a fejlődést. Nem szeretnék olyan országban élni, ahol ti kormányoztok. 

A romantikus történet végül egy Anna Kareninát felidéző jelenetbe torkollik, amit azután a szovjet propaganda számára egy idegen gondolatvilág old fel.

Ezt a filmet azoknak tudom ajánlani, akiket érdekel a létezett szocializmus egy szeletének bemutatása."

Köszönet illeti kubult a feliratért!
És külön megköszönöm neki, hogy felhívta a figyelmemet/figyelmünket erre a filmre.
Mindent köszönök Neked! 

Az érdeklődők a feliratot megtalálják itt (is).