Fizetés nélküli szabadság

  A film eredeti címe: Отпуск за свой счёт





A felirat tulajdonságai:
FPS: 25.
A felirat nyelve: magyar.
Kiterjesztése: srt.










Ez a film visszavisz minket az időben. A nyolcvanas évek boldog elejéhez. Ha a személyes véleményemre kíváncsi valaki... hát szerintem ez egy kedves film. Nosztalgikus érzéseket indukál. A gyerekkorom jut róla az eszemben. Ezt egyrészről az ismerős színészek, másrészről az ismerős tárgyak (Ikarusz busz például) okozhatják... A film "különlegessége", hogy szovjet-magyar koprodukcióban készült. Ez csak nekünk, magyaroknak lehet szokatlan. A szovjet filmkészítők időről-időre "összedolgoztak" a szocialista tábor többi filmes alkotóival. Elég ha csak  például Jurij Nyikolájevics Ozerovnak a 2.világháborút feldolgozó alkotásaira gondolunk (Felszabadítás, Moszkvai csata, Sztálingrád,), melyekben jelentős szerepekben foglalkoztatták az NDK érdemes filmszínészeit is.
A magyar vonatkozása a filmnek nem merül ki abban, hogy magyar színészek is szerepelnek benne, hanem a film elkészítésének minden fázisában tevékenyen részt vettek a korabeli magyar szakemberek. Forgatókönyv megírásától (Valentyin Azernyikov és Polgár András munkája) kezdve, a sminkesen át, az operatőrön keresztül, a film zenéjének szerzéséig (a filmzene Alekszej Kozlov, és Viktor Máté közös munkájának eredménye)...
A "Fizetetlen szabadság" egy kétrészes, Oroszországban a mai napig népszerű, játékfilm. Egy romantikus komédia. Legelőször 1982. január 1.-én mutatták be, az akkor még, szovjet televízióban. Azóta számtalanszor megismételték (legutóbb ez év szeptemberében). Népszerűsége töretlen.
Érdekes, hogy nálunk nem igazán ismert ez az alkotás, mindössze egyetlen egyszer, 1983-ban volt adásban. Bár elméletileg van, pontosabban volt, magyar szinkronja (Amundsen e miatt a tény miatt, majdnem nem készítette el a feliratot), még sincs a köztudatban nálunk. A film magyar származású főszereplőjének, Kalocsay Miklósnak egyetlen életművével foglalkozó magyar nyelvű forrásnál sem találtam, még hivatkozást sem erre e filmre (nem így az orosz forrásoknál!).
A film cselekménye szerint, Kátya , aki óvónő egy távoli vidéki városban, és Moszkvába utazik, hogy találkozzék Jurij-jal. A lány lelkes és romantikus. Megtalálja a férfit, és megismerkedik Jura barátjával, a magyar Lászlóval. Miután a férfiak Magyarországra utaznak, Kátya elhatározza, hogy utánuk utazik...

Úgy gondolom, hogy az egyik legfontosabb része következik ennek a bejegyzésnek!
Hiszen a felirat készítőjének sorait olvashatjátok:
"Amikor oroszokkal beszélgettem, vagy leveleztem és szóba került, hogy ki milyen színészt ismer a másik országból, rendszeresen említették Kalocsay Miklóst. Nem értettem miért annyira ismert abban az országban az a magyar színész, akit sajnos mi magunk is szinte teljesen elfelejtettünk. Hiszen mindössze 20 évig tartott a pályafutása, 1991-ben elhunyt. Játszott a Várszínházban, a Nemzeti Színházban, majd Szegeden és nagyon rövid ideig a Ruszt József vezette Független Színpadon. A Televízióban sokat szerepelt , feledhetetlen számunkra Kuckó-beli szereplése Dorisz kutyájával. Ennek ellenére manapság kevés szó esik róla. Néha látható egy-egy színházi felvétel, amiben szerepel, de filmjeit - és főleg ezt a filmet - szinte teljesen elfelejtették. Pedig ez az a film, ami miatt Kalocsay Miklós olyan népszerűvé vált a Szovjetunióban, népszerűsége pedig a mai napig is töretlen.

A „Fizetés nélküli szabadság”, olyan, mintha a magyar színházi és filmes adatbázisok számára nem is létezne, bár a szereplőgárdában és stáblistában igen sok, jól hangzó név, olvasható. (Viktor Máté, Velenczey István, Horváth József, Csűrös Karola, Horesnyi László, Pásztor Erzsi  és a három éves Ábel Anita – elnézést azoktól, akiket itt nem soroltam most fel). Közülük Pásztor Erzsi és Horváth József is Kossuth-díjasok.
A film kötelező darab a retró szerelmeseinek. A második rész Budapestje és Magyarországa visszaadja az igazi 80-as évek hangulatot. Panel, Knézy Jenő NSZK-Magyarország meccsközvetítése, Lada, Volga, MALÉV no és persze az Ikarus, ami a film egyik alapmotívuma, még az orosz DVD kiadás borítóján is ez van.
A filmmel feladtam azt az elvemet, hogy nem fordítok olyat , aminek egykor, 30-40 évvel ezelőtt volt magyar szinkronja. Illetve elkanyarodtam Viszockij világától is. Külön kihívás volt a "szokásosnál gyorsabb", pörgős orosz párbeszédek fordítása. Ezzel a későbbi-újabb gyártású orosz filmek fordítóinak napi szinten meg kell birkóznia – igen, fizikailag is érezhető, gyakorlatilag mérhető a régi filmek „lassúsága”, párbeszédeinek kimértsége az újabbakhoz képest.
Egy nagyon sajátos, szovjet-orosz megoldással találkoztam a filmben. A magyar szereplők eredeti hangjára egy jellegtelen, hangsúlytalan, hadaró orosz női vagy férfi hang alámondást mond. A DVD-kiadás is így jelent meg. Próbáltam a néha teljesen elnyomott eredeti magyar beszédet feltüntetni a feliraton, nem volt könnyű. Állítólag az orosz területen teljesen bevált volt ez a módszer, az alámondást technikailag jóval egyszerűbb volt kivitelezni, mint a feliratozást. (Gondoljunk csak bele a VHS korszak alámondásos filmjeibe, elég volt a hangsáv alá keverni a beszédet. A feliratozáshoz most is technikai háttér kell, hát még akkoriban.) De visszatérve erre a filmre, sajnos ezzel a hangalámondásos megoldással a filmbe úgy belenyúltak, hogy a művészi értéke - szerintem - csökkent.

A figyelmes néző néhány hibát fel tud fedezni a filmben. Például Katja Moszkvában sétál, bemegy egy hivatalba, majd kijön a budapesti Rákóczi útra, majd ismét bemegy egy orosz céghez. Aztán az említett Ikarus busz Újpest felől a Váci út felé megy, majd hirtelen a Csömöri úti felüljárón halad vissza, Újpalota felé. Külön csemege az újpalotai jelenet, hiszen a Zsókavár utcai szerpentinen, amin ma már gyalogost sem látunk közlekedni, egy Lada megy felfelé. Hát, éppen hogy elférhetett ott, gondolom a film kedvéért csinálták ezt a jelenetet. És még sorolhatnám az apró, finom részleteket, de jobb ha nem lövök le minden poént. Igazán szívből kívánok mindenkinek jó szórakozást ehhez a kétrészes filmhez."


A film szereplői:
Olga Melihova – Katja,
Igor Kosztolevszkij – Jura,
Kalocsai Miklós – László,
Ludmilla Gurcsenko – Ada Petrovna,
Jelena Romanova – Léna,
Vlagyimir Baszov – Evdokimov, Misa bácsi,
Marianna Sztrizsenova – Jura anyukája,
Ella Nekraszova – Léna anyukája,
Pásztor Erzsi – László nagymamája,
Lija Ahedzsakova – Irina Petrovics, Jura másodunokatestvére,
Horesnyi László – Géza, Irina férje,
és még sokan mások...


És most néhány információ következik a főszereplőkről.

Olga Vilgelmova  Melihova  1961.szeptember 28.-án született Leningrádban. Az 1980-as Тростинка на ветру című film az első alkotás amelyben szerepel. Az 1981-es „Fizetés nélküli szabadság” az amely meghozza a népszerűséget, és elismertséget a hazájában. A nyolcvanas évek folyamán több filmben is szerepelt. Annak ellenére, hogy elismert, és megbecsült színésznőnek számított, úgy döntött, hogy színészi karrierjének véget vett. Az emberek nem nagyon jártak színházakban, és 1993-ban Olga Melihova otthagyta a színpadot.Egy Szentpétervár környéki kis faluba költözött és egy ismerőse segítségével egy bútorokkal kereskedő vállalathoz ment el dolgozni. A 2006-os „Szovjet mozi titkai” című dokumentumfilm készítésének időpontjában is ott dolgozott, mint vezető. Ebben a riportfilmben Bajza Viktóriát, Kalocsay Miklós akkori feleségét (aki szintén szerepel a filmben, Magdát alakítja) is megszólaltatták, Olga Melihova viszont nem akart nyilatkozni. Végül 2008-ban, az orosz egyes csatorna egyik dokumentumfilmjében ( Egy színész, egy szerep) vallott a döntésének indokáról. Ami nem más mint a peresztrojka utáni időszak gazdasági nehézségei. Ebben az időben az egész orosz társadalomra a depresszió volt a jellemző (ennek okai között a nehéz gazdasági helyzet mellett, a Szovjetunió felbomlásával járó trauma is jelentős szerepet játszott. Az oligarhák megerősődése is jellemző erre az  időszakra. Véleményem szerint, a tőzsde összeomlás [1998] után gyökeres változás áll be az országba. Nem elhanyagolhatóan magának a krach-nak a következménye a bel- és külpolitikai irányváltás.[Ha megengeditek egy személyes élményt megosztanák veletek ezzel kapcsolatban. Amikor egy orosz mérnökkel beszélgettem az orosz gazdaságról , kicsit szemrehányóan {talán nem is ez a legmegfelelőbb szó erre, inkább az, hogy szomorúan nézett miközben erről beszélt. Nem tartom kizártnak, hogy személyes életének nem a legboldogabb időszaka volt ez az időszak.}mondta, hogy nekünk, magyaroknak „köszönhetik” a krach utáni elszegényedést. Értetlenkedésemre az mondta, hogy Soros György {a György név kimondása nem volt könnyű számára, valószínűleg nem volt biztos benne, hogy helyesen ejti ki magyarul a nevet.} magyar, és az ő spekulációja miatt dőlt be a rubel. Ugyanakkor ez után az esemény után megváltozott az orosz gazdaságpolitika is. E változás sikerességéhez nagyban hozzájárult a szénhidrogének árának emelkedése is… De ezek másfajta blogok témájához köthető események…]).



Kalocsay Miklós 1950.április 17.-én született Budapesten. A Színművészeti Főiskola után először  a Madách Színháznak volt a tagja. Színházi és filmes tevékenysége jelentős.1991.december 2.-án halt meg.


A mai napig mondhatni kultusza van ennek a filmnek Oroszországban. (Egyébként is az a benyomásom, hogy ők a mai napig jobban ismerik a filmjeinket, mi mi az övéiket. Nem is olyan régen láttam, hogy az egyik Csányi Sándor főszereplésével készült filmünk [címet nem írnék, mert én magam kavarom a mai magyar filmek címeit...] is elérhető, igaz feliratosan.


A Mozgó Világ online 2012. márciusában Dalos György Összeesküvések című cikkében a következőkez olvashatjuk a filmről:
"E nem túl igényes történetben a mából nézve az a legérdekesebb, hogy a késő kádári Magyarország egyenesen paradicsomszerű helyszínként jelenik meg benne. Budapest az árubőség, a jó kedély és a nyugatias nyitottság fővárosa, ahol a hangerősítőkből a Boney M muzsikája árad. A szovjet turistacsoport elragadtatottan bámulja a Halászbástyát, a Lánchidat, a Hősök terét, majd a buszra szállva az idegenvezető vezényletével önfeledt kórusban énekli Géna krokodil születésnapi dalát:
vígan harmonikázunk a járókelők szeme láttára,
csak az a baj, hogy az embernek évente egyszer
és nem többször van születésnapja.

Amilyen csodálatos a világ, éppoly múlékony, s ehhez a filmhez is hozzátesz valamit a múlás melankóliája. A szovjet rendező, Viktor Tyitov, a magyar forgatókönyvíró és operatőr (Máriássy Ferenc), valamint a legtöbb főszereplő már nincs az élők sorában. Az idegenvezető nőt alakító ragyogó Ljudmila Gurcsenko két éve, a narrátori szövegét mondó Vjacseszlav Tyihonov (= Stirlitz) három éve halott. Mindnyájuknál fiatalabban ment el a László szerepére kiszemelt Kalocsay Miklós (1950–1991), aki huszonhárom évesen, a szegedi Szabadtéri Játékokon lehetett Rómeó, ám egy gyereknemzedék szemében a Kuckó házigazdájaként vált emlékezetessé. De nemcsak az emberek merülnek el az árnyékvilágban, hanem a letűnt kor tárgyi környezete, lakberendezése, ruhadivatja és nem utolsósorban járművei is. Például az Ikarus busz, amelynek volánjánál László ül, ma már merő historikum éppúgy, mint a Malév, amelynek akkor még Tu-154-es gyártmányú szovjet gépe kétszer is felszáll a filmben, vegyes érzéseket keltve mindenkiben, akit az a kétes szerencse ér, hogy egy régi világ utókorához számíthatja magát"

Mit is lehetne írni egy kritikus írásáról?
A felirat készítője felhívta a figyelmemet, arra hogy a cikkbe hivatkozott zenekar (Boney M) egyetlen muzsikája sem szerepel a filmben. Engem, akit az egyik munkatársam nemes egyszerűséggel csak "zenei analfabétának" hív (nem azért, mert esetleg nem tudnák kottát olvasni, mert szerintem menne a dolog, hanem azért mert a nagy slágereknek az előadóit nem igazán ismerem névről.), nem merek ilyen kérdésbe belemenni. Egy szó mint száz, Amundsen felhívta a figyelmemet arra, hogy a Mr.Walkie Talkie - Be My Boogie Woogie Baby-je, és az Ottawan - Hands Up-ja hangzik fel a filmben.

Az meg, hogy nosztalgikus érzéseket is fel tud ébreszteni a  film (már annak akit ez életkora miatt érinthet), álláspontom szerint inkább erénye az alkotásnak, mint hátránya. Lehet fanyalogni is e miatt akár, de nekem nagyon jó érzés volt megnézni a filmet.
Jó szórakozást kívánok hozzá nektek!

A feliratot megtaláljátok itt, és a filmet pedig... 


Szeretném megköszönni Amundsennek az általa elkészített feliratot, és azt a segítséget is, amivel a bejegyzés elkészítéséhez hozzájárult. Nagyon köszönöm!

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése